Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-09 / 104. szám

, másfél ezr Kora reggel két divatos szabású, sötét öltönyös fiatalom oer dőlt hátra, kényelmes póv ban, a harmatos park padjának szegélyén. C'~iztek. És felszabadultan beszélgettek a tanévről, a suliról, a lányokról, a szórakozásról, meg a küszöbönálló érettségiről; nagyon komolyan, pedig csak játszották a felnőtteket. Játszották, hiszen még fel sem fogták, hogy vége a mateknek, a fizikának, h törinek, a diákbálak iskolafalakon belülről szippantott varázsos izgalmának, a bizonyitványosztások és dolgozatírások drukkjainak, a drukkokból ocsúdó jókedvnek, mókázásnak, a puskázásnak, a feleltetésnek, a délutáni tanulószobáknak. mindennek. Fel sem fogták, hogy néhány órája felnőttek. Középiskolát végzett fiatalok, akiknek négyeszlendős barátságát, napi közös élménybosszúságát, titkos álmait és valós programját kérdőjelezi meg a jövő. A héten ballag közel másfél ezer szegedi középiskolás: 570 technikumi, öt és fél száz gimnáziumi, három és fél száz szakközépiskolai tanuló. .4 csúcsforgalom tegnap volt, az iskolák zömében csütörtökön búcsúztatták a negyedikes diákokat. * Először a közgazdasági technikum esti tagozatának végzős növendékei ballagtak, már szerda este. Az utolsó tanítási órát követően, úgy 7 óra tájt járták körül az idei tanévben átadott új épület, a Gutenberg utcai volt általános iskola feldíszített osztálytermeit. Huszonhat öreg diáknak az iskola udva- I rán rendeztek bensőséges ünnepséget. • W Eső zavarta tegnap délben a Tömörkény gimnázium és művészeti szakközépiskola 160 végzős növendékének ballagási ünnepségét. Az iskolában először készül érettségire 38 egészségügyi szakközépiskolás, akik a négy évvel ezelőtt indított új szegedi szakközépiskola gólyái voltak. Az egészségügyi középkáderképzés ezen formája népszerű a fiatal lányok körében, idén 198-an jelentkeztek elsőbe, de csak 80-at tud az iskola fogadni. így is minisztériumi hozzájárulás kellett, hogy az általános középkáder-képzésre most kiterjesztett oktatási intézményben idén két kezdő osztályt indítsanak! A tegnap ballagok még „csak" csecsemő- és gyermekgondozó képesítést kapnak, ám márSomogyi Károlyné felvétele Ballag inár a „ven diák"... is komoly igény mutatkozik pesti Heim Pál-gyermekkórirántuk, kórházakban, klini- ház is. A szegedi lányok kákon hiánycikk az egészség- bölcsődékbe, rendelőiijtézeugyi középkáder! A szegedi tekbe, laboratóriumokba, gyermekklinika például 12 klinikákra, kórházakhoz kelányt fogad, s jelentkezett rülnek, többen továbbképmár a József Attila sugár- zőkbe, illetve az orvosegyeúti gyermekgondozó, a bőr- temre tartanak, klinika, sőt a jó nevű buda- N. I. Módosították a mismSfikvédelomrői szóló rendeletet Napirendre került az építési engedélyek egyszerűsítése. Az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium tervei szerint egy-két hónapon belül kiadják azt a rendeletet, amely nemcsak az engedélyek beszerzését könnyíti meg, hanem kiterjeszti az engedély nélkül elvégezhető építési munkák körét. Többek között nem kell majd engedélyt kérni ahhoz, hogy ajtó- vagy ablaknyílást vágjanak a lakóház falán, vagy válaszfalat építsenek. Ez a változás azonban veszélyeztetné a műemlék-épületeket. Ennek megelőzésére az építésügyi és városfejlesztési miniszter máris intézkedett, s módosította a két évvel ezelőtt megjelent műemlékvédelmi rendeletet. Eszerint a műemlék vagy műemlék jellegű épület külső-belső felújításához, bővítéséhez, vagy a műemlék művészi értékét bármilyen módon érintő egyéb munkálatok elvégzéséhez most már akkor is feltétlenül meg kell szerezni a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulását. hogyha egyébként építési engedélyre nem lenne szükség. A Magyar Közlöny május 8-i számában megjelent rendelet a kihirdetéssel hatályba lépett. (MTI) Testvérvárosok a kékéért Szeged testvérvárosában, Odesszában a közelmúltban megalakult a Területi Békevédelmi Bizottság Nemzetközi Kapcsolatok Komisszió ja. Ennek elnöke írt levelet a városi tanács végrehajtó bizottsága elnökének, dr. Biczó Györgynek. A levélben A. V. Bogatszkij, a komisszió elnöke arról értesítette a testvérvárost, hogy szervezetük, amelynek feladata a világ más országaival való baráti kontaktusok fenntartása, hasonló kapcsolatot kíván kiépíteni a szegedi békemozgalommal. E levél május nyolcadikán, a II. világháború befejezésének 24. évfordulóján érkezett Szegedre, ahol örömmel fogadták a béke védelmének, megőrzésének érdekében létrehozandó sokoldalú kapcsolat kiépítésének tervét, a város vezetői. A tanácstól a Hazafias Népfront városi szervezetéhez továbbították a levelet, hiszen a népfront keretében működik békemozgalmunk, fejtik ki ilyen irányú tevékenységüket a város dolgozói. Az odesszaiak kezdeményezését örömmel üdvözölte a városi elnökségen belül működő békemozgalmi elnökség csakúgy, mint a népfront városi elnöke és titkára, akik az odesszai nemzetközi kapcsolatok komissziójához küldött válaszlevelükben a kapcsolat mielőbbi létrehozásának szükségességét szorgalmazzák. Hol tudják jobban? E

gyes esetekben még manapság ts Budapestem ismerik legjobban a szegedi ellátási helyzetet ott tudják és döntik eJ, mikor mire van leginkább szükségünk. Furcsa, de a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Csongrád megyei bizottsága április 12-én kelt leveléből ez derül ki. Igen, élelmiszerüzletek vasárnapi nyitvatartásával kapcsolatos ügyről van szó. De nézzük az előzményeket. Vasárnapianként — az egész év folyamán — ma is az az öt üzlet tart nyitva reggel 7—10-ig, amelyik öt évvel ezelőtt. Egy a Széchenyi téren, kettő a Marx téren, egy a Szent István téren és egy a Szilléri sugárúton. Ót év óta több mint tízezerrel nőtt a váras lakossága, idegenforgalma pedig megnégyszereződött. Nem beszélve arról, ilyen kevés élelmiszerbolt vasárnapi nyitvatartása 1964ben sem elégítette ki a fogyasztókat. Dehát akkor még a vállalatok is fáztak az ezzel járó munkaszervezéstől. Februárban minden rábeszélés nélkül jelentkezett a városellátó szövetkezet, s vásárlói kérésére hivatkozva engedélyért kopogtatott a tanács kereskedelmi osztályán. „A munkaszüneti napokon való nyitvatartáshoz a személyi és a technikai feltételek adottak", tehát a Széchenyi téren levő boltot — amelyben főként zöldséget, gyümölcsöt, tejet, tejterméket és hentesárukat adnak el — és a Kossuth Lajos sugárúti húsboltot tartaná nyitva a szövetkezet. Az engedély iránti kérelmet támogatta a népfront és a nőtanács városi titkársága, mondván, hogy „a lakosság érdekében ezt a példát más vállalatok is követhetnék". A tanács kereskedelmi osztálya szintén egyetértett a szándékkal, s adta volna is az engedélyt, de ahhoz a szakszervezet hozzájárulása is szükséges. A szakszervezet írta levelében: lást nem járult hozzá. A következőket A KPVDSZ elnöksége határozatilag álfoglal, mely szerint a vasárnapi nyitvatartás további kiszélesítését nem tartja indokoltnak. Ennek meg] felelően megyebizottságunk a két egység vasárnapi nyiti vatartásával nem ért egyet." Megjegyzi még, hogy a Széchenyi téren az engedélyezett 8-as áruda biztosítja az í ellátást, s hogy — ugyancsak az elnökség — „a korábbi években sem járult hozzá a fővárosban sem húsboltok vasárnapi nyitvatartásához". A Szegeden székelő és főleg szegedi fogyasztókból álló szakszervezeti megyebizottság tehát budapesti elnöksége véleményének „megfelelően" zárkózik el a szegediek igényeinek teljesítése elől. Akkor, amikor az engedélyért jelentkező szövetkezet igazgatója ós szakszervezeti bizottsága garanciát vállal a munkaszervezési és egyéb feltételekért.. Nem valószínű, hogy a KPVDSZ elnökségének elvi állásfoglalása — amely általánosságban helyes lehet — ivén helyi kereskedemi struccpolitikára való serkentés céljával született volna meg. És jogos a kérdés: hol tudják jobban az igényt és annak kielégítésének mód ját? A felelet erre csak az lehet: Szegeden! ondorosi János TÖRÖKMÉZET TESSÉK A tápai ember meg a gyékény Szulejmán hosszan néz maga elé: — Gondoltam, Egerből eljövök mégis ... Nem akartam én ott úgysem, hosszabban időzni. Csakhát nagyon szerettem azt a pékségemet. Nagyot kortyol a hamisítatlan jtörökkávéból és megkínál egy Balkán cigarettával. Mit se törődik vele, hogy én alig titkolva mosolygok ezen az egri távozáson — névrokonáról, a nagy Szulejmán szultánról csak egyszer esik szó, amikor megnéztük a rózsakertet, minden törökök kedvenc virágait. Szulejmán Resát törökméz A község népéletéhez tartozott, elválaszthatatlan volt a tápaiaktól a gyékényes házipar. A hagyományok ma is élnek. Nem egészen zavartalanul, hisz — mint a Tápéi Háziipari Szövetkezet műszaki vezetője, ördögh Antal mondja — a háziiparosoknak mndig is a lakásuk volt a műhelyük. S ezért minden új, modern ház születése egy régi műhely halálát is jelenti Tápén. Korántsem jelenti persze mindezt a szövetkezet visszafejlődését Uj meg új termekek „műsorratűzésével", kisebb helyen is előállítható gyártmányokkal méginkább bővítették termelésüket. Hagyományos cikkeiknek hódol a külföld, az újaknak. így a raffiából készült termékeknek idehaza nőtt a népszerűségük. Az 573 bedolgozó család mintegy 1200 tagot számlál, tehát igen jelentős létszámmal dolgoznak. Besegítenek otthon a gyerekek ls; amolyan patriarchális együttmunkálkodás ez. S igen eredményes: a tavalyi 13 millió forint' értékű termelést íclen 16 millióra tervezték felemelni, de máris jobb eredmény ígérkezik. Úgyhogy 20 milliós értékkel számolnak a szövetkezet vezetői. Ennek igen nagy része export, így például kivitelre készül 40 ezer darab gyékényszőnyeg, 10 ezer szatyor, 130 ezer díszüvegtok. A gyékénnyel való kárpitozást — ez az a munka, ami modern lakásokban leginkább végezhető — is évről évre növelték, idén már 60 ezerre kalkulálják az ilyen készítmények számát. Exportjukat az ARTEX bonyolítja le, itthon pedig önállóan kereskednek a reform bevezetése óta. Mintegy 600 vásárlóval tartanak kapcsolatot hazánkban. Tavaly két vevőcsalogató kiállítást is rendeztek, nagy sikerrel; egyiket Tápén, a másikat Budapesten, az Országos Piackutató Intézet bemutató termében. Az igények idei növekedése részben ennek is köszönhető. — Ahol víz van. ott megterem a gyékény is, ahol pedig az megnő, ott a tápai ember is megjelenik — citálja a mondást a műszaki vezető. Ez már az anyagbeszerzés tárgyköre: sokfelől nagy távolságokról is hozzák a megfonni valót. Persze a közelből is: a Fehér-tói halgazdasághoz, a röszkei holt TiszáI kslcti éd6ssé§ készítő hoz ls járnak megrakodni a 1 1928-ban gyógyulni jött Maszövetkezeti tehergépkocsik. Idén ünnepel a családok alkotta nagy család, a háziipari kollektíva. Most húsz éve, 1949 tavaszán alakult az a gyékényfelvásárlási üzemag, amely megvetette alapjait ennek a szépen fejlődő, ügyesen gazdálkodó, s a Kiváló címmel is kitüntetett tápéi szövetkezetnek. gyarországra; olyan helyet keresett, ahol nincs tenger. Merthogy igen megundorodott a matrózkodástól. Aztán letelepedett nálunk, ahol ősei is igen tartósan jól érezték magukat. Egerből meg Szegedre jött, itt él már 35 éve. — Törökmézet tessék! Építők, tervezők kitüntetése Az állami építés-tervezés megalapításának huszadik évfordulója alkalmából az építésügyi és városfejlesztési minisztériumban csütörtökön délután Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter fogadást adott az állami építés-tervezés veteránjainak, kiváló szakembereinek tiszteletére, s a legjobbaknak kitüntetéseket, emlékplaketteket nyújtottak át. A Munka Érdemrend arany fokozatát adta át Mihályffy Lorándnak, az Általános Épülettervező Vállalat főmérnökének. Ezenkívül öten kapták meg a Munka Érdemrend ezüst- és kilencen a bronz fokozatát. A miniszter 28 szakembernek adta át az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. Nem is kell kiabálnia a piacon, a gyerekek úgyis arra cipelik anyukát, a finom keleti csemegét igen megszerették a szegediek. — Már csak négyen vagyunk törökök itt Szegeden, heten voltunk még nemrég. Mindig összetartottunk. Felesége, Marika néni magyar. Első házasságából származó két fiának is csak a neve törökös, mint apjuk is, ők is magyarnak vallják magukat. — Hiszen valahonnét Ázsiából együtt jöttünk, nem? — mondja .a „fátyolt a harcra" hanghordozással, a mi híres turkológusunk, Vámbéry Ervin mondását. — Tudja, Isztambulban ma szeretettel beszélnek a magyarokról. Még egy nagyon szép utcát is elneveztek a magyarokról. (Mit szólna ehhez Török Bálint?). Nem mintha nálunk jelentene valamit, hogy a gyerekek a rablópandúrral felváltva török—magyar csatát játszanak. Szulejmán bácsi és Marika néni nekik is kedvencük. Ez teljesen érthető: itt dünnyög mögöttünk most is a fagylalt masina, vagy 30 kiló friss fagylaltot tart most is a „jégen". — Amelyik gyerek elsőnek jön, dupla adagot kap. Van is futás már reggel is, suliba menet... — Hogy készül a híres törökméz? — Cukor, krumplicukor és méz keH hozzá... Aztán mikor hül, igen erősen kell keverni... — Ennek alapján ugyan nem tudnám megcsinálni a törökmézet, dehát konkurencia is van a városban. Mindent nem lehet elárulni. Megtudtam viPÉNTEK, 1969. MÁJUS szont, hogyan készül a jó citronjfagyi, hogyan csíkozzák a csíkos cukrot és hogyan készül a kakas nyalóka. Nehéz munka, kíméletből nem árulom el. Nem érdemes megpróbálni. — Nincs is utód az üzletben, a fiaim más munkát választottak. Hacsak nem Sezana... Ez a fiatalember Törökországból Szegedre vágyik. Mivel Szulejmán bácsi semmi pénzért nem akar visszamenni (egy házat ígértek neki testvérei), hát azok is eljöttek ide látogatóba, mi tartja itt fivérüket? Sezanának megtetszett városunk (meg „a fehérképű szegedi lányok") s most itt akarja nagybátyjánál a cukrászmesterséget kitanulni. ősszel jön. — Majd 40 évig nem tudtak rólam, nem is írtam haza, hiszen szüleim már akkor sem éltek, hogy eljöttem. öt éve otthon voltam, olyan meglepetés volt, hogy csuda, az újságok írtak rólam, még a tévé is riportozott a furcsa magyar-törökről. Én meg csak sértegettem szegényeket, hogy nem tudnék már ott élni. Még enni sem tudok a „hazaiból". Meg nem keresztelkedtem, de már mohamedán sem vagyok: a disznóhús többet ér, mint Allah vallása. Jó humorú, még a szeme is nevetésre áll Szulejmán bácsinak. Nagyon szereti foglalkozását. Ha éppen úgy adódik, nyolc nyelven tudná harsogni, hogy „törökmézet tessék!" — de sose tudna „semmittevő tolmács" lenni. Ha már török — cukrásznak született. P. Szőke Mária t