Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-07 / 102. szám

Még főbb, olcsóbb zöldségei és gyümölcsöt MTI — KS totó PRÓBAFŰTÉS VISONTÁN. A napokban begyújtották próbafűtésre — mint jelenleltük is — a Gagarin Hőerőmű első 100 megawattos egységének kazánját Minei több primőráru jeenilc meg a piacokon, annál inkább csökkennek a tavalyi .erméltekből raktározott készletek. S bár általában az deinél korábban szokott érkezni a jó idő, vele a friss áru. a MÉK tárolt annyi burgonyát, vöröshagymát, gyökeret^ karalábét, zellert, fokhagymát, sárgarépát, fejes és kelkáposztát, hogy a piacokat és a kiskereskedelmi üzleteket el tudja látni. Igaz, egy hónap óta a szokásos napi másfél—két vagon burgonyafogyasztás a kétszeresére emelkedett, a szükséglej tet így is biztositjak, részben külföldi behozatallat. A gyümölcsfélék közül almát még szállítanak a boltokba, annak ellenére, hogy a megyében tavaly gyönge volt az almatermés. Februárban a Nyírségből hoztak tíz vagonnal és segített az ellátásban a Bács megyei MÉK is. Tavaly a mezőgazdasági üzemek és a magántermelők Nem magányos zseniként Az újítómozgalom helyzete Szegedről s a megye minden részéről érkeztek tegnap délelőtt gazdasági vezetők, újítási előadók, újítók, feltalálók, a megyei tanácsháza nagytermébe, a műszaki hónap második plenáris rendezvényére. Hajas László, az SZMT titkára üdvözölte a megjelenteket, köztük dr. Németh Lajost, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának ipari osztályvezetőjét, Tasnádi Emilt, az Országos Találmányi Hivatal elnökét és dr. Szilvási Zoltánt, az OTH újítási osztályának vezetőjét. Szellemi érték Az újítómozgalom helyzete és az iparjogvédelem aktuális kérdései — erről az izgalmas témáról tartott előadást a találmányi hivatal elnöke. Elöljáróban arról az alapvető célkitűzésünkről beszélt, hogy az életet szebbé-jobbá tegyük; amit ígéretes eszközként szolgál gazdasági reformunk. Reformunkat viszont mi sem szolgálhatja jobban, mint a műszaki színvonal, a termelés és a termékek színvonalának emelése. Ezzel Kapcsolatban érdekes adat, hogy napjainkban a szellemi munka értéke elérte a 40 százalékot egy-egy terméken belül. A tudományos műszaki — állapította meg egyebek között — alkotómunka ma már túllép a magányos zseni követelményén: olyan nagy kollektívákra épül, ahol a legjobb ..fejek" és a gyakorlat legkiválóbb szakemberei dolgoznak együtt. Eredményeik nagyfontosságúak, hisz ez az alkotó tevékenység gazdasági fejlődésünk lendítő ereje, s ezáltal életszínvonalunk jobbítója is. Ennek megfelelő gondosságra van tehát szükség. Elgondolkodtató, hogy miközben egy sor területen alapvető, nemzetközileg elismert kutatásokat végeznek tehetséges szakembereink, maguknak az üzemi-technológiai kutatásoknak a szintje még korántsem kielégítő. Itt tehát nagyobb aktivitásra, gyorsításra van szükség. Tökéletesítés A reform körülményei közt nagy szerepet vár az újítómozgalomra. 1968-ban mégis visszaesett a korábbiakhoz képest. Jelentősen csökkent az újítások száma, s mert ez részben a keretrendelet hiányosságaiból adódott, több módosításra került sor. Most már a légutóbbi években kifizetett újítási díjak átlagát elszámolhatják a vállalatok a bázis-bérszínvonalban, másfelől az újítási díjak nem egyes kategóriákra bontva, hanem egységesen terhelik a teljes részesedési alapot. Nem volt tökéletes szabályozás a beruházási újítások esetére, s az új gyártmányokra vonatkozóan sem. Mint az OTH elnöke tájékoztatott. már munkálkodnak az idevágó rendelkezéseken. Részint tehát megszűntek, részint folyamatban van a hibák elűzése, s ez feltétlenül előremutat. Ösztönözni! Viszont a keretrendelet úgy is csak keret. Kitöltése, eletrekeltése gyárkapun belüli feladat, s itt még több szubjektív hiányossággal, helytelen szemlélettel kell megküzdeni. Nem élnek elég bátran az önállósággal, |ijitókkal szemben garasoskodnak egyes vezetők, helyenként pedig a felelősség-elhárítás, a kockázattól való félelem jelent visszahúzó erőt. Jobb, kezdeményezőbb, újításra ösztönzőbb légkört kell teremteni ahhoz, hogy még többen érezzék szívügyüknek a hasznos változtatásokat. Az előadást követően elvekkel és gyakorlati dolgokkal kapcsolatban sokan tettek fel kérdéseket, amelyekre az OTH elnöke válaszolt. egy része közvetlenül is sok termeket adott el a fogyasztóknak. A MÉK segített a termelőszövetkezeteknek a saját értékesítés módszereiben, partnerek szerzésében, ugyanakkor arra törekedett, hogy maga is hozzon létre kiskereskedelmi üzlethálózatot. minél több árut közvetlenül a fogyasztóknak adjon el. Főleg a szegedi piacokon épített pavilonjainak jól szervezett áruellátásával kedvezően befolyásolta az árak alakulását. Nem egyszer előfordult. hogy 200—300 kilométerről szállított olyan cikket, amelyből kevés termett a megyében, s a hiány miatt emelkedtek az árak. A MÉK-pavilonok előtt gyakran álltak sorba a vásárlók a helyi áraknál 1—2 forinttal olcsóbb zöldborsóért, vagv újburgonyáért. Az idei tervek szerint tovább fejlesztik a saját kiskereskedelmi üzlethálózatot, s a múlt évi 4,5 millióval szemben 1969-ben 18 millió forint értékű árut akarnak eladni közvetlenül a fogyasztóknak. A tanács kereskedelmi osztálya támogatja ezt az igyekezetet, s mind a Marx téren és a Szent István téren, mind a készülő újszegedi piacon és a város egyéb részein helyet és engedélyt ad árusító pavilonok felállítására. Természetes, hogy a MÉK nagykereskedelmi tevékenysége ezentúl is elsődleges, hiszen az élelmiszer-kiskereskedelmi és földművesszövetkezeti boltok részére a legtöbb zöldséget és gyümölcsöt adja naponta. S az csak a fogyasztóknak hasznos, ha ugyanakkor ezek az üzletek közvetlenül is vásárolnak a termelőktől. így kölcsönösen hatnak a felvásárlási és eladási árak alakulására, A legelső a helyi lakosság mind jobb ellátása olcsó és friss árukkal. Szervezett szállításokkal, megfelelő raktározással, piaci elárusító helyek szaporitásával, esetenként a saját haszonkulcsa változtatásával — már meg| felelő tapasztalatok birtokában — erre törekszik a MÉK. K. J. Felkészültebben a volánnál Reform a gépkocsivezető-képzésben Az idén — mint ismeretes — kormányrendelet jelent meg a gépjárművezető-képzésről és -vizsgáztatásról. Ezzel kapcsolatban kedden a KPM autóközlekedési főosztályán sajtótájékoztatót tartottak. Dr. Tőzsér István főosztályvezető kifejtette: a régi rendelkezések idejétmúltak, a motorizáltság növekedése megköveteli: mindenki, aki volán mellé ül, felkészültebben vegyen részt a közúti forgalomban. A gépjárművezető-képzés reformja szolgálja egyébként a közúti morál javítását is. Csiszár Imre osztályvezető elmondotta: a gépkocsivezetők oktatásának reformját nagyon indokolja az a körülmény, hogy az utóbbi években sajnálatosan növekedett a közúti balesetek száma. Ez visszavezethető arra is, hogy sok gépkocsivezető nem eléggé felkészülten vezet autót, motorkerékpárt, sőt teherautót. A gépjárművezetést igazán csak a volán mellett, a közúton lehet elsajátítani. Ezért haj íározlák el az illetékesek, 1 hogy a személygépkocsi-vej zetők gyakorlati oktatását az | eddigi 20 óráról felemelik 30 i órára. Aki 30 óra alatt sem tanulja meg a gyakorlati vezetést, az további „órákat" vehet. Azok, akik hivatásszerűen kívánnak gépkocsit vezetni, további 35 órában sajátíthatják el a teherautóvezetéssel kapcsolatos gyakorlati ismereteket. A gépkocsivezetők száma évről évre ugrásszerűen növekszik. Az oktatásra jelentkezők tanítását a KPM autóközlekedési tanintézete egymagában nem tudja megoldani. Eddig is segitett az MHSZ. az Autóklub. A rendelet lehetővé teszi, hogy más szervezetek, így például a technikumok, szakközépiskolák is oktassák a fiatalokat autóvezetésre. Ellenben a vizsgázóknak minden esetben állami vizsgabizottság előtt kell számot adniuk felkészültségükről. Az elgondolások szerint már a közeljövőben. legkésőbb egy éven belül, lesznek olyan állami vizsgabiztosok, akik ezt a feladatkört főfoglalkozásként látják el. A KPM autóközlekedési tanintézete oktatási eszközeinek korszerűsítésére kilenc és fél millió forintot kapott; ebből az összegből a többi között a gyakorlati oktatáshoz 120 új gépkocsit szierezhetett be. A jövőben megváltozik a vizsgáztatás módszere. Előtérbe kerül a gyakorlati számadás. Az elméleti vizsgán úgynevezett teszt-módszerekkel kívánnak bizonyságot szerezni a gépkocsivezető-jelöltek elméleti tudásáról. felkészültségéről. A gyakorlati vizsga két részből áll. Az egyiken a jelölt igazolja. hogy ura a gépjárműnek, tehát megfelelően tudja indítani, fékezni, beállítani a parkolóhelyre stb. Ez zárt pályán történik. Az összes megyeszékhelyeken és a nagyobb vidéki városokban, Budapesten pedig három helyen lesz erre a célra zárt ..vizsgapálya". A gyakorlati vizsgáztatás másik részét közúton tartják. Átlagos, vagy az átlagosnál nagyobb forgalomban kell bebizonyítania a gépjárművezetőnek, hogy a tanfolyamokon, illetve az előzetes stúdiumokon valóban megismerte a KRESZ előírásait, megtanult vezetni. A jelenlegi vizsgadíj megváltozik, az erre vonatkozó rendelkezés még nem jelent meg, valószínű, hogy a jelenlegi 1000 forint helyett a vizsga díja 1500— 1600 forint lesx. Viszont a „pótvizsgán" nem számítanak büntetődíjat. A békemozgalom jubileumára 1969 igen jelentős év a nemzetközi és a magyar békemozgalom fejlődésében. Húsz esztendeje, 1949. április 20— 25 között 72 ország 2190 küldötte, 600 millió ember képviseletében ült össze Párizsban, hogy az emberi lelkiismeret felelősségével megálljt kiáltson az erőpolitika híveinek, * háborús gyújtógatóknak. A világ haladó tudósai. írói. művészei, a feledhetetlen emlékű Joliot Curie, Albert Schweitzer, Bertrand Russel, John Bernal, Hja Ehrenburg, Keldis akadémikus és még sokan mások, világnézeti, politikai meggyőződésre való tekintet nélkül egyetértettek abban, hogy szembe kell szállni minden háborús uszítással. A békéért folytatott tanácskozás első nagy seregszemléje a nemzetközi feszültség enyhítését, a béke megóvását tűzte ki célul. Joliot Curie, az, előkészítő bizottság elnöke beszédében hangsúlyozta „A mi békekövetelésünk nem a beletörődő pacifizmus, hanem következetes harc a háború ellen." A párizsi béke-világkongresszus figyelmeztető felhívása néhány hét alatt felrázta az egész világot, a béke híveinek táborát, és rövid idő alatt 100 milliós mozgalommá vált. Hazánkat és népünket az első nemzetközi békekongresszuson Párizsban dr. Hamvas Endre nyugalmazott kalocsai érsek, dr. Berecki Albert református püspök, Lukács György, a neves filozófus, Boldizsár Iván író és Berki Mihályné. Zemplén megye paraszt-asszony főispánja képviselte. A párizsi békekongresszus felhívása alapján 1949. július 17—18. napján a Parlamentben megtartott első magyar békekongresszuson a társadalom különböző rétegeinek képviseletében 500 küldött vett részt. Csanád megye küldötteként felszólalásomban a parasztság béke ügye iránt érzett felelősségérzetét juttattam kifejezésre. Az imperialista háborús gyújtogatok azzal vádolták a nemzetközi békemozgalmat, hogy az csak a kommunisták mozgalma. Törekvésük a2 volt, hogy elszigeteljék, fejlődését meggátolják. Néhány év alatt a békéért folytatott harc mégis elterjedt mind az öt kontinensen és a világ lelkiismeretévé vált e nemes küzdelem. A Béke-világtanács első, stockholmi felhívását 1950-ben több mint 500 millió ember írta alá. Hazánkban ezt a felhívást 7,5 millió magyar állampolgár írta alá. Ebben az időszakban 2700 békebizottság alakult városokban, községekben, melyek 13 millió forintot gyűjtöttek a koreai nép megsegítésére, a Korea ellen elkövetett háborús agresszió időszakában. Kórházvonatot, tábori kórházakat, gyógyszereket, egészségügyi felszereléseket küldtek Koreába. Egyre többen értették meg hazánkban, hogy a béke védelme és a szocializmus építése szorosan összefügg és elválaszthatatlan. A varsói béke-világkongresszus határozatot hozott a háborús propaganda ellen. Felhívásával a világ parlamentjeihez fordult, hogy hozzanak békevédelmi törvényt, amelynek alapján a háborús propaganda folytatóit büntetőjogilag is felelősségre vonják. 'A magyar nép parlamentje a felhívás alapján törvénybe iktatta a béke védelmét. A békevilágkongresszus után a nemzeti békevédelmi bizottságok minden országban, így hazánkban is létrehozták az Orszá| gos Béketanácsot. A bécsi nemzetközi békekongreszus határozatával kife| jezésre juttatta, hogy a békemozgalom nemzetközi és hazafias mozgalom, összekapcsolja a nemzeti függetlenség és a béke ügyét, megcáfolva azt a téves nézetet, hogy a béke| mozgalom gyengíti a nemzeti felszabadító mozgalmakat. A magyar békemozgalom elismerését, megbecsülését je| lentette, hogy a Béke-világtanács 1953 júniusában Budai pesten tartotta ülését. Koreában véget ért a pusztító háború. A szocializmus és a béke erői megakadályozták a koreai agresszió világháborúvá szélesítését. Tárgyalóasztalhoz kényszerítették az agresszorokat. Üj reménység született, a világ minden részébe eljutott a budapesti üzenet: „Tárgyaljatok! Tárgyaljatok!" A Béke-világtanács 1961 decemberében Stockholmban tartott ülésén határozatot hozott a „Leszerelési béke-világkongresszus 1962 júniusában Moszkvában történő összehívására". 1962 július 9—14. között a Moszkvában megtartott kongresszuson 121 nemzet képviselőjeként 2469 küldött vett részt. A kongresszus által elfogadott felhívás, az emberiséghez intézett üzenet fényes bizonyítéka annak, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok között a meglevő ideológiai ellentétek ellenére, a békés egymás mellett élés elve és gyakorlata lehetséges. A nemzetközi életben előidézett, feszültségek, helyi háborús tűzfészkek ellenére a III. világháború nem elkerülhetetlen. A nemzetközi békemozgalom az elmúlt 20 év alatt nem volt minden részletkérdésben egységes és ma sem az, de hallatta szavát mindenkor, követelve a háborús feszültség megszüntetését, a vitás nemzetközi kérdések megoldását, tárgyalások útján. 1967 júiíiusában a Hazafias Népfront delegációja tagjaként részt vettem a tragikus sorsú Lidice községben megtartott, az „Európai biztonság kérdése nemzetközi konferencián", amelyre 40 országból érkeztek küldöttek. A felszólalások szenvedélyesen juttatták kifejezésre az európai biztonság világméretű jelentőségét, a vietnami nép ellen folytatott amerikai agresszió sürgős beszüntetésének követelését. Az évről évre megtartásra kerülő hagyományos húsvéti békemenetek is ezt juttatják kifejezésre. A magyar békemozgalom az eltelt 20 év alatt egész dolgozó népünk ügyévé vált. Hallatta szavát minden jelentős nemzetközi kérdésben. A jelenlegi nemzetközi helyzet, j az imperialista háborús uszítás minden megnyilvánulása elleni harc a nemzetközi és a magyar békemozgalom további erősítését teszi szükségessé. Május 28-án 24 esztendeje, hogy véget ért a történelem legpusztítóbb háborúja. Hazánk és népünk szörnyű pusztulást és szenvedést élt át a II. világháború alatt. Felszabadulásunk 25. évfordulója méltó megünneplésére készülünk. Üzemekben, termelőszövetkezetekben, intézményekben alkotó teremtő munka folyik. Reményteljes várakozással tekintünk a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozása elé. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját támogatja dolgozó népünk többsége, mert az megfelel hazánk és népünk nemzetközi érdekeinek. A magyar békemozgalom megelégedéssel fogadia a Magyar Népköztársaság kü'oolitiká.iát, támogatja a béke fenntartásáért folytatott erőfeszítéseit. KATONA SÁNDOR, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára SZERDA, 1969. MÁJUS "L DÉLMAGYARORSZÁG 3 *