Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-06 / 101. szám

Képzőművészeti napló Dél-alföldi Tárlat Megyei folklórfesztivál Ullésen UNIDO Szó szerint, nem tudom idézni dr. Katona Imre nép­rajzkutató szavait, de gon­dolatónak magvára jól em­lékszem. A három évvel ez­előtt Szegeden rendezett nép­művésztalálkozón mondta: Úgv vagyunk a dél-ma­gyarországi népművészettel, mint az olajjal. Sokáig azt hittük, nincsen, pedig csak mélyre kell fúrni érte. Érté­kes kincsekre bukkantunk. Bár Vásárhelyen nyílt meg A legszebb képekről be­vasárnap délben a Tornyai- szélve Szalay munkája után múzeumban a szokásos nagy rögtön Hézsö Ferenc alkotó­érdeklődéstől kísérve az V. sait emelnénk ki az anyag­Dél-alföldt Tárlat, ez a se- bői, mindenekelőtt a Vizhor­regszemle valójában nem vá- dót. Ügy érezzük, Hézső sárhelyl, hanem, mint a ne- megérdemelten kapta az idei ve is mulatja, dél-alföldi. Koszta-díjat, amelyet a tárlat Vagyis nemcsak azokat mu- megnyitásakor adott át a mű­tatja be. akik a szűkebb ér- vésznek dr. Bajomi Sándor, telemben vett vásárhelyi is- Szentes város tanácsának vb kolához tartoznak. hanem elnöke. azokat is. akik helyileg és Feltűnő a kiállításon a sze­müvészetükben is távolabbi gedi képzőművészek előretö­vidékekről származtak vagy rése. Mind a kiállítók, mind érkeztek erre a hagyományos kiállított művek számát te­szemlére. kintve egyenrangúan lépnek A valóság persze bonyolul- fel ezen a tárlaton, bizonyít- j szettel találkoztunk. És él is labb. Nem igazán dél-alföldi va egyebek között azt is, tárlat ez az ötödik, hanem hogy azok a viták, amelyek a mindenekelőtt vásárhelyi, szegedi képzőművészet bizo­legalábbis művészileg: a kiól- nyos fokú érdektelenségéről lítás anyagát nézve úgy tű- néha még ma is több helyen nik, a zsürl nem fogadta jó fellángolnak, egy már régen szívvel azokat az alkotásokat, túlhaladott időszak teljesít­amelyek nem állnak közel a ményeihez kapcsolódnak. Egy vásárhelyi iskolához. Ez vé- puszta névsor is sokat mond­gül egyfajta elszürküléshez hat erről: Dorogi Tmre, Dér fáradhatatlanág. vezetett, s ezért, bár ragyogó- István, Pintér József. Zom­an szép és jellegzetesen vá- bori László, Fontos Sándor, sárhelyi képeket láttunk a Tóth Sándor, Cs. Pataj Mi­tárlaton, mint például Sza- hály, Papp György, Zoltánfy lay Ferenc költői szépségű István, Veres Mihály és Tél a tanyán-ját. amely la- Bánszky Tamás mutatják be Ián az egész kiállítás leg- új alkotásaikat. A szegediek szebb alkotása, mégis az alkotásai között talán legér­egész valahogyan zárt és dekesebbek az alakuló vilá­megmerevedett, következés- gú Dér István képei, ame­képpen kevés izgalmat hor- lyek arra mutatnak, hogy a doz, valahogyan minden művész — fenntartva ugyan megszokott és szabályos. Az a stílusának folyamatosságát — vita, amely évekkel ezelőtt igyekszik elszakadni mindat­elkezdődött a vásárhelyi mű- tói, amit korszerűtlennek vészetről, e tárlat kapcsán érez művészetében, esetleg új alkalmat találhat- Az V. Dél-alföldi Tárlatot na ahhoz, hogy a felvetődött június elején a szegedi mú­kérdéseket végiggondoljuk és zeum képtárában is bemu­megvitassuk. Érdemes, sőt tatják. szükséges lenne ez. ö. L. Kardos Pál a vasárnap ül­lésen tartott megyei folklór­fesztiválon zsürielnökként többek között ezeket ls mondta: Élő. eleven mű vé­li ez a művészet, amíg ilyen fáradhatatlan művelői lesz­nek. A fáradhatatlan művelők egy részénél messziről néz­ve nyugodtan mondhatnánk, hogy nagy áldozat már ez a Közelről azonban bátran fogalmazha­tunk így is: életük szerves része a muzsika, a tánc, a dal. A mindszenti öregek kivé­teles tehetségére az én dicsé­retem kevés lenne. Leírom inkább a hozzáértők meg­jegyzését, amikor Bereczkí János citeraszólóját hallgat­gen nótaénekes beütés. A forráskút! menyecskekórus tagjait hallottam már ma­guknak, kedvük szerint énekelni. Az volt a jobb. A vásárhelyi Déryné Kisszín- ] pad néptánccsoportja első két számáért csak dicséretet érdemel, utolsó tánca azon­ban — bár fergeteges tapsot kapott — mégsem népmű­vészet. Van aki éli, van, aki tudja, és van, aki tanulja a nép­művészetet. Aki tanítja, szívvel teszi. A mostanában alakuló felnőtt csoportoknál azonban ne feledjük a fenti hasonlatot. Az olaj megvan, azt nem nekünk kell csinál­ták: így zongorázott Bartók. Együtt él vele a muzsika. Hasonló meglepetés volt Csáti Antal rúzsai bőrdudás bemutatója, a tápai Kónya György furulyaszólója a hoz­zá csatlakozó Berta József citerakíséretével, a Rúzsáról érkezett Siroki Balázs és Rózsa Illés már ritkaság­számba menő gazdag cifrá­zatú népdala. És a váltás, az utánpótlás? Büszkén dicsekedhetünk, van az is. A dorozsmai ci­terazenekar úttörőkből áll. Van köztük, akinek magas még a színpadra kitett asz­tal. Az üllés-baromjórási fu­rulyásoknak még szinte föl­dig ér a hosszúfurulya, de lelkesedésük és igyekezetük nunk. A felszinrehozós a mi Ifj. Vasiagh György szobrai Szeged képzőművészeté- — nap mint nap láthatják a ben — a századforduló táján száz éve született művész — fontos szerepet játszott a egyik legszebb alkotását: az Vastagh-család. Idős Vastagh Aradi vértanúk terén magas­György portréfestőként alko- ló Rákóczi-szobor ifj. Vas­tott maradandót Vastagh tagh György munkája. Géza állatképeivel hívta fel ,.„,„„. „ .. _ , macára a fi eveimet ifi Vas- 13' Vastagh G>orgy szob" ILuJít rainak vándorkiállítása most ittrBjZ^J^Lrrri : ékezett el Szegedre: mun­val írta be nevét nemcsak a ,.„ . ,... város de az orszáe kéüző- kaibo1 vasarnap délben a 3&ÜS SKJK­A Vastagh-csalad ez utóbbi mutató. Ez a válogatás is tagjának az elmúlt évben a^t bizonyítja, amit sok híve ünnepeltük századik szüle- és csodálója már régen meg­tésnapját Ez a jeles dátum állapított róla: az alkotómű­adott alkalmat arra, hogy al- vészek között kevesen voltak kotásaiból vándorkiállítást olyanok, akik ilyen tökéletes rendezzenek, s „utaztassak' ismerői és felidézői voltak a a felnőttekével azonos. Nem tátong üresség a két véglet között sem. A nép­tánccsoportok lelkes együt­tesei, a kisteleki Csikós Fe­renc, a Tápéról már Zsom­bón dicsért Szigeti Istvánné azt jelzik, hogy a lépcsősor teljes. Mivel nem dédelgetett múzeumi tárgyakról, hanem élő művészetről van szó, né­hány megjegyzést is tehe­tünk. A férfiénekeseknél még érezhető a népdaloktól ide­dolgunk. Ismétlem; a felnőt­teknél! A mindszenti és a rúzsai honismereti szakkör munkája kiváló példa erre. Horváth Dezső Hétfőn, a Magyar Gyógy­szeripari Egyesülés székhá­zában megkezdődött az ENSZ iparfejlesztési szerve-' zete, az UNIDO konferenciá­ja. Az ötnapos ülésszakon a delegátusok arról cserélik ki nézeteiket, hogy miképpen lehetne a fejlődő országok­ban elősegíteni a gyógyszer­ipar megalapozását, illetve fejlesztését. A konferenciát, amelyen részt vesznek a WHO. (az Egészségügyi Vi­lágszervezet) és a FAO, (az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete) küldöttei — W. A. Caldwell, az UNIDO vegyipari és gyógyszeripari osztályának vezetője nyitotta meg. Ez­után a szovjet, az amerikai, a magyar, az osztrák, az an­gol és az izraeli UNIDO-de­legátusok részletesen ele­mezték, hogy mit nyújthat a szervezet a fejlődő országok­nak. A budapesti konferencia javaslatokat dolgoz kl a fej­lődő országok megsegítésére. (MTI) Képernyő A szájkosár azt szerte az országban. Ifj. Vastagh György — aki 1868-ban Kolozsvárott született, és 1946-ban Buda­pesten hunyt el — főként az állatfigurák megörökítésének volt nagy tehetségű mestere. Állatportréi oly tökéletesség­gel készültek, hogy azokból nagyobb sorozatot rendelt a budapesti Mezőgazdasági Mú­zeum is. Ugyancsak megta­lálhatók remekbe készült ál­latfigurái a British és a müncheni Deutsches Múze­umban, amely „fórumok" hirükkel-nevükkel fémjelzik ifj. Vastagh György meg­örökitőképességét. Szeged lakói — sokaknak esetleg újat mondunk ezzel különböző állatfiguráknak. A. L. A családon belül kötele­zőbb erkölcsi érvényű-e a törvényesség, az igazság: a jog, az erkölcsileg ugyancsak kötelező szülői szeretetnél? Konkrétan: feljelentheti-e apját a fiú, ha az bűncse­lekményt követ el? Látszat­ra pusztán erre az ősi kon­fliktusra építette egyfelvoná­sos drámáját a spanyol Al­fonso Sastre. Ismerve azon­ban a körülményeket: az író szerepét a spanyol értel­miségi ellenzék akcióiban, börtönbüntetéseit, harcos, diktatúraellenes szemléletét, meg az 1954-ben írt mű za­jos tüntetésekkel kikövezett útját a spanyol színházi élet­ben — a felületes szemlélő is kiérzi belőle a szenvedé­lyes jelképiséget, amivel az író Isalas Krappo családját oly hasonlóvá teszi az or­szág állapotához. A világiro­dalom bőven őriz példákat, ahol a családi díszharmónia komoly társadalmi következ­tetések forrása, mert a csa­Közlekedési balesetek Halálos baleset történt Szentes, Nyíri utca 14 szám Csongrádon, a Béke, a Baj­csy-Zsilinszky és a Vasút ut­ca kereszteződésében. Felföl­di Lajos, Csongrád, Kinizsi utca 4. szám alatti lakos ke­rékpárral haladva nem adott elsőbbséget a motorkerékpá­ron haladó Debreceni Antal, Elfogták a miskolci rablógyilkost A Borsod megyei rendőr- nen szörnyethalt. Nyitrai ez­fókapitányság emberölés után összeszedte a kezeügyé­büntette miatt eljárást indí- be akadó ruhaneműt, egy bő­tott Nyitrai Sándor 32. éves röndbe gyömöszölte, s elme­segédmunkás, büntetett elő- nekült. A Tiszai-pályaudvar közelében a bőröndöt a ru­haneművel együtt eladta, s nem messze a pályaudvartól egy vendéglőben folytatta az ivást. A rendőrség a vendéglőben fogta el a rablógyilkost. Nyitrai — mi­után beismerte áx elkövetett bűncselekményt — előzetes létartóztatásb-. helyezték. életű miskolci lakos ellen. Nyitrai vasárnap ittasan fel­kereste miskolci lakásán özv. Bárány Lajosné 68 éves nyugdíjast, s különváltan élő felesége után érdeklődött. Az idős asszony közölte Nyit­raival, hogy felesége nincs nála. Ekkor a férfi az asztal­ról felkapott egy konyhakést, S azzal többször mellbeszúr­ta Báranynét, aki a helyszí- (MTI) alatti lakosnak, akinek uta­sa Török Sándor Szentes, Nagyörvény utca 73. szám alatti lakos volt. Az összeüt­közés következtében mind­hárman elestek. A kerékpá­ros olyan súlyosan sérült, hogy a rendelőbe szállítás után meghalt. A motoros és utasa is sérülést szenvedett. Tengelytörés és defekt okozott viszonylag szerencsés kimenetelű balesetet Szeged és Röszke között. Kollár Jo­szif jugoszláv állampolgár, szabadkai lakos gépkocsival haladt Szeged felé, amikor kocsija elromlott. A gépjármű többször megpördült az út­testen, s eközben Kollár só­gora, Viukovics Alekszandar a szélvédő üvegen át kizu­hant a kocsiból, de szeren­csére csak könnyebben sé­rült. A kár mintegy 10 ezer forint. Árokba szaladt, majd fának ütközött személygépkocsiiá­val Balástya és Szeged kö­zött Bájránovics Ljiljana ju­goszláv állampolgár, újvidéki lakos. Sérülés nem történt, a kár mintegy 10 ezer forint. A balesetet az okozta, hogy a gépkocsi vezetője a volán mögött egy pillanatra el­íszunnyadt. Iád mindig is jellemző ki­csinyített makettje volt a társadalomnak, szemléleté­ben, levegőjében: a családi tűzhely családi tűzfészekké militarizálódik a társadalom diktatórikus rendjétől — és viszont. Találó szimbóluma ennek maga a dráma címe is: A szájkosár. (Talán leg­közelebbi hasonmása Miller: Édes fiaim). Gyors, ügyes reagálásnak nevezhetjük a televízió vál­lalkozását, hiszen a Nagy­világ tavaly decemberi szá­mában közölt drámát máris adaptálta Esztergályos Ká­roly rendezésében. (Vasár­nap este vetítették.) A zárt helyszín — szerzői utalás szerint: „szoba, egy komor és nyomasztó stílusban épült tágas parasztház nappalija és ebédlője" — valósággal biztat képernyőre, s a fel­sorakoztatott figurák egytől­egyig jellegzetes társadalmi arcokat hordoznak. Talán Szirtes Ádám Jüanja ener­gikusabb valamivel szerep­szerinti modelljénél. Básti Lajos feszülő, majd egyre lankadó energiával formál despota családfőt, akinek ellenpontozására találó Mensáros László hűvös, kis­sé egzaltált —. mert bör­tönviselt kimértsége. A ren­dező rájuk és az ellentmon­dásos egyéniségében mégis rokonszenves Teo: öze La­josra hangolta a konfliktus sarkpontjait, a többiek in­kább hallgató-játékukkal ke­rültek a küzdelembe. Abba a küzdelembe, ami jóval messzibb, erósebb frontok megásása vagy felszántása körül folyt — mindössze né­hány négyzetméteren, egy szobában. N. I. Magyar szobrok Moszkvában Hétfőn Moszkvában, a Szovjet Képzőművészeti Szö­vetség bemutatótermében ki­állítás nyílt Ferenczy Béni és Medgyessy Ferenc szobrász­művészek alkotásaiból. A ki­állítás befejeztével Ferenczy Béni és Medgyessy Ferenc több alkotását a magyar ál­lam ajándékaként a moszkvai Puskin képzőművészeti mú­zeumban helyezik el. Nemzetköziség és pártpolitika Megjelent a Pártélet májusi száma A KB folyóiratának májú- tikai értékelést nyújt 1,'X si száma vezércikkben fog- munkásosztály kezdeménye­lalkozik korunk internacio- zése" című írás. amelyben, nalizmusával, a májusi mun- a szerző a szocialista bri­kásünnep mai jelentőségé- gádvezetők országos tanács­vei. A szerző, dr. Molnár kozásán nyert tapasztalatait Béla elemzi a tőke nemzet- adja közre. Folytatódik a köziségének vonásait, s vele párt-alapszervezetek vezető­szemben a nemzetközi mun- ségei részére szerkesztett ro­kásosztály összefogásának vat: a májusi számban a korunkat meghatározó idő- pártcsoportok életéről, fel­szerű feladatait. adatairól szóló írást, illetve Cikket közöl a folyóirat a a tagdíjfizetés új rendjéről kínai helyzetről és a Mao- szóló Politikai Bizottsági ha­csoport jelenlegi politikájá- tározatot közli a szerkesztő ­ról. Ebben elemzik a pák- ség. szervezetek elleni támadá- Figyelemre méltó — s nen) sokat, az államhatalom át- csak a Csongrád megyei ol­alakítását, a hadsereg új vasó részére — Dezső Sán-( szerepét, illetve a kommu- dor szentesi járási pb-titkár nista világmozgalomban be- cikke, amelyben a szerző bö töltött szakadár tevékenysé- példákkal elmondja, milyen gét. Európára tekintve: de- gondokat jelent a termelő­legátusok személyes tapasz- szövetkezetekben a nerrwe-; talatai alapján beszámolnak dékváltás, a kiöregedés, il-J a Finn Kommunista Párt Ietve a fiatalok (vezetők éti es az uj Német Kommunista Párt nemrég lezajlott kong­resszusainak tapasztalatairól. Hosszabb időre szóló kri­tagok) bevonása a műszaú kilag mind fejlettebb közöd gazdaságok munkájába. Épült: 1957—1969 lfadösz utca 7. (73.) Ez a kép jól érzékelteti a modern építészeti tö­rekvések fejlődését Szegeden. A bal oldali — meglehe­tősen sivár homlokzatú — ház még a felszabadulás előtt­ről, a jobb oldali a hatvanas évek elejéről való. Az „őrt álló" kukaedények sajnos nagyonis maiak. KEDD, 1969. MÁJTJS 6. DÉLMAGYARORSZÁG1

Next

/
Thumbnails
Contents