Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-06 / 101. szám

yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSIAB MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 59. évfolyam, 101. szám 1969. MÁJUS 6.. KEDD Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Gyári lakásakció Legfőbb gondjaink között tartjuk számon a lakáskérdést. Természetes hát, ha enyhítésének módjai nagy figyelmet keltenek, különösen, ha ezek új lehetőséggel szolgálnak. Manapság egy-egy külvárosi parcellán gyakran találkozunk szigorúan magánerős akcióval: családok fognak össze és építenek két-háromszobás házakat egymás mellé. Az efajta otthonteremtés csak szűk köröket érinthet. Inkább azért említettem, mert belőle, segítségével fejlődött ki a nálánál sokkal hatékonyabb sajáterős otthonteremtés. A budapesti példák mellett szegedi is említést érdemel. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tíz esztendő alatt 49 lakást épített így, 75 családot segített otthonhoz. Hogyan? önálló építőrészleggel. A kis részleg évente több házat emel. sőt elvégzi a más jellegű építési feladatokat, úgy, hogy a leendő lakók (és a számos önként jelentkező) nagyon sok társadalmi munkát ad egy-egy születő házhoz. A saját építőrészleg és az önkéntes munkaakció úgyszólván megoldotta az intézmény szűkebb lakáskérdését, önként adódik a kérdés: vajon más kedvező adottságokkal rendelkező szegedi, illetve Csongrád megyei gyár miért nem próbálkozik hasonlóval? A kérdés jogosságát erősíti, hogy a húsipari vállalat eddig tucatnyi dolgozóját juttatta Hymódon megfelelő otthonhoz. És még valami: magának a nagyvállalatnak vagy üzemnek is komoly segítséget jelent a saját építőrészleg, tatarozza a kisebb termelő vagy szociális épületeket. vagy éppen újakat készít. Amellett, hogy ügyes szervezéssel — az említett példa szerint — saját lakásprogramot teremthet. Matkó István Dederongyár épül N?vé"ynem^!tfsi,~" • mer nak to vabbkepzo Nyergesűjfalun Évente 4600 tonna vegyiszál A Gazdasági Bizottság döntése értelmében hazánkban új szintetikus szálat gyártó vegyi üzem épül. A beruházással kapcsolatban dr. Korányi György, a Nehézipari Minisztérium műszaki fejlesztési főosztályának vezetője az MTI munkatársának elmondotta: — Közismert, hogy a textiliparban egyre nagyobb arányban használnak a gyapjú és a gyapot helyettesítésére kémiai úton nyert szálakat. Az iparágban általános irányzat, hogy egyre inkább előtérbe kerülnék a gyapjút helyettesítő vegyi szálak és ezek közül is a poliakrilnitril (PAN), amelynek főleg a kötszövött termékeknél van létjogosultsága. Ezt az anyagot a nagyközönség orlon vagy dederon néven ismeri és kedveli. Az ország évente több száztonnás mennyiséget hoz be külföldről, a hazai vegyi üzemek ugyanis eddig még nem rendezkedtek be előállítására. Az import nyersanyagból a magyar üzemekben készítik a pulóvereket, kardigánokat és a különféle tartós, könnyen és jól mosható, nem gyűrődő ruházati cikkeket Az igények azonban egyre nőnek: 1970 után textiliparunk előreláthatóan évente már több ezer tonnát dolgoz majd fel belőle. A behozatal viszont a növekvő tételek miatt nagy terhet jelentene a népgazdaság számára. Ezért határozta el a Gazdasági Bizottság a hazai PAN-üzem felépítését. — Az üzemben az első időszakban évente 4600 tonna vegyiszálat gyártanak majd. Ezzel a mennyiséggel hosszú ideig lehet fedezni a hazai szükségletet. A tervezett berendezés modern és automatizált lesz, és a műszaki megoldások tekintetében eléri a világszínvonalat. A termék minősége is egyezik azzal, amilyet jelenleg külföldön vásárolunk. — Az üzem a magyar viscosa-gyár nyergesé j falusi telepén épül fel, 1971—72-re. Segélyrendelet Az egészségügyi miniszter rendeletet adott ki a rendszeres szociális segélyről, valamint a vakok rendszeres szociális segélyezéséről. A rendelet kimondja, hogy rendszeres szociális segélyt kaphat az a 18 évnél idősebb munkaképtelen, illetőleg rokkant személy, akinek a megélhetését biztosító vagyona nincs jövedelme beleszámítva az esetleges nyugellátás is — nem éri el a munkaviszonyon alapuló özvegyi nyugdíj legkisebb öszszegét, a havi 385 forintot, továbbá akinek eltartásáról az egyébként erre kötelezett hozzátartozó, vagy más személy nem gondoskodik. Rendszeres szociális segélyt akkor lehet megállapítani, ha a kérelmező betanítás vagy szakképzés útján egészségügyi rehabilitáció alá már nem vonható. A rendelet intézkedik a vakok rendszeres szociális segélyezéséről is. Eszerint segélyben részesíthető az a munkába nem állítható, 18 éven felüli vak személy, aki nem tudja saját magát eltartani és erre kötelezett házastársa, vagy rokona nincs. Á kedvezőbb Előnyösebb kamatláb: csak április 30-tól A napokban jelent meg a pénzügyminiszter rendelete a társasházépítési kölcsön kamatváltozására vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban az Országos Takarék Pénztárnál elmondták: a kormányzat elsősorban a kisebb jövedelműek lakásviszonyait kívánja javítani a társasházépítési kölcsön kedvezőbb hitelfeltételeivel azzal, hogy a kamat az eddigi 40 ezer forint helyett most már 80 ezer forintig is csupán két százalék. A rendelet a kihirdetés napján: április 30-án lépett érvénybe, tehát aki ez előtt kötötte meg hitelszerződését, nem kérheti az arra vonatkozó érvényesítést. Az építési kölcsönöknél az a rendszer, hogy egy-egy társasház tulajdonosai közös szerződést kötnek az OTPvel s az csak akkor lép érvénybe, ha minden kötelezett aláírta. Az ilyen kölcsönnél, ha a szerződést az utolsó társtulajdonosak április 29-e után írták alá, valamennyi tulajdonosra vonatkozóan egyformán érvényes az új kamat, azokra is, akik azt még a rendelkezés előtt jegyezték kézjegyükkel. Az OTP-ben felhívták a figyelmet: a folyamatban levő kölcsönök igénylődnek nem kell külön kérniük a hitelkedvezmény megadását, az a rendelet szerint valamennyi április 30-a után kötött érvényes szerződésre vonatkozik. Végül közölték: a kedvezményes hitelfeltételekkel kapcsolatos rendelet csak a társasházépítésre vonatkozik, a családiház-építés, sem az öröklakás-vásárlás kamatfeltételei nem változnak. Szegeden A közelmúltban lapunkban is hírül adtuk, hogy a gabonatermesztés központjaként jelölték ki Szegedet, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az elért eredmények, a táj, valamint az ország igényei, az egyre inkább növekvő követelmények alapján a hazai kutatás és a szegedi intézet igen jelentős fejlesztését határozta el. Ehhez sok milliós beruházást valósítanak majd meg. Így többek között nagyobb anyagi támogatást kap Kiszomhor, a nemesítés, a fajtajelölt, a szuper elit és elit vetőmagvak előállítása céljára szárítóüzemet építenek. Előreláthatólag ez a jövő év végéig elkészül. Néhány esztendeje még igen nagy gond volt hazánkban a kenyér, a hazai szükségletek megtermesztése, sőt előfordult a korábbi évtizedekben kialakult jó hírnevünk és exportképességünk ellenére, hogy importgabonát vásároltunk. Ma már ismét „feljövőben" a „kenyértermesztés", hiszen a honi földekről ismét tudunk szállítani külföldi piacokra, A kenyérgabona nemesítésének és termesztésének komplex kutatását, őszi búza, tavaszi búza, rozs. a takarmánygabona nemesítésének és termesztéséhek komplex kutatasát ugyancsak a szegedi — mostani nevén Gabonatermesztési Kutató Intézetre — bízták. Hagyományos az intézet keretében a mérnöktovábbképzés. Itt találkoznak a Tiszaparti metropolisban az ország különböző tájairól jövő mezőgazdasági szakemberek, mérnökök, hogy tudásukat felfrissítsék, ismeretüket gyarapítsák. Tegnap a Móra Ferenc Tsz központjában egyhetes növenynemesitési mérnökképző tanfolyam kezdődött, dr. Lelley János vezetésével. Növénynemesítő kutatók számára ilyen tanfolyamokat 3—4 évenként rendeznek az országban. Az országos kutató intézetektől 33 nemesítő kutató jött el, s értékes szakelőadásokat hallgat A tanfolyammal a MÉM a Gabonatermesztési Kutató Intézet jelentőségét hangsúlyozza. Országos hírű kutatók, tudományos szakemberek előadásaiban a növénynemesítés jelentőségéről, a fajtacseréről, külföldi kapcsolatokról, az információ szerzésről, a termesztett fajok eredetéről, migrációjáról, sikeres és sikertelen honosításáról, a növények változékonyságáról, szaporodásmódjáról, genetikai és környezeti tényezőkről, a gén-anyag megőrzéséről, a generatív keresztezésről, a v isszák eresztezéses módszerről stb. tanácskoznak. Szemle a BNV-n A május 16-án megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár területén vasárnap is teljes erővel dolgoztak az előkészületeken. A vásárvezetőség ezen a napon szemleutat tartott és ellenőrizte a műszaki munkálatokat. Dr. Vitéz András, a BNV igazgatója a látottakról az MTI-nek elmondotta : — Az előkészületek terén minden a legnagyobb rendben van, az előzetes programhoz képest sehol sem tapasztaltunk említésre méltó lemaradást, késést. A vásárváros 52 pavilonjának belső tatarozása, felújítása lényegében befejeződött, és a kiállítói standokon egyremásra helyezik el a külföldről érkező berendezéseket, tárgyakat és árukat. A BNV-n bemutatásra kerülő termékek hatvan százaléka már a kiállítás területén ,van és a még hiányzó tételeket a MASPED és az 1. sz. AKÖV folyamatosan, fennakadás nélkül fuvarozza a helyszínre. A szállítók vasárnap is dolgoztak. — A nyitás tehát: május 16-án. A vásárváros addigra minden eddiginél impozánsabb, barátságosabb külsővel fogadja majd a vendégeket és a kiállítókat. Földbányászat mellett a készülő ú.j tejüzem, s a gumigyár között megkezdődött a szegedi házgyár építése. Erős munkagépek, földgyaluk, billenős gépkocsik rendezik a terepet, egyengetik a talajt. A 10. ss. Autóközlekedési Vállalat két műszakban 50 ezer köbméter földet mozgat meg. A dorozsmai Széksós-tóval szemközti területről először kibányásszák, majd a helyszínre fuvarozzák a töltőanyagot. Ugyancsak M AKÖV Tátrái dolgoznak az algyői Tisza-szakaszon, ahol az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság megrendelésére 80 ezer köbméter földdel erősítik a gátakat. Képeinken, balról jobbra: A markológéppel gyorsan megtöltik a terepjáró TátSomogyi Károlyné felvételei ra-gépkocsikat. — Még könnyebb a „lerakodás". Egyetlen gombnyomással a szükséges területre teritik a homokot. — A Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai már a betonalapozást is elkezdték.