Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-04 / 100. szám

mindezeket nehezen lehetne megvalósítani, egyszerűen lehetetlenség elébe szaladni a csak későbben érlelődő valóságnak. A gyümölcsöt sem lehet begyűjteni, amikor a fák virágba borulnak, meg kell várni, amíg kifejlődik és megérik. Azért emiitettem az előbNagyüzem és háztáji A mezőgazdaság belső Honnan a háztáji állatál- közösből származó jövedelem struktúrája egyik pillanatról lomány takarmánya? Abrak- nagyságával. A magas jövea másikra nem képes meg- takarmány-ellátásban nincs delmet biztosító szövetkezet változni. Ennek különböző különösebb probléma, in- tagjainál általában alacsony okai vannak. Determináló ok kább a szálas takarmány hi- színvonalon áll a háztáji a mezőgazdaság sajátos volta ányzik. Ezen sok gazdaság- gazdaság. Az ilyen helyen leés az anyagi lehetőség. Egy ban, községben úgy próbál- vő háztáji gazdaságok még iparágat könnyen meg lehet nak segíteni, hogy javítják a a saját, a család ellátását bizváltoztatni minden porciká- rétek és legelők minőségét, tosító húsmennyiséget sem jában: új gyárakat, gyárak növelik az ottani fűtermést, s termelik meg. É helyeken a sorát építhetik fel, s egysze- egyre több a másodvetésben régebbi termelőből, eladóból rüen „áttelepülnek" az új nyert takarmány is. A ház- fogyasztó, vásárló lett. és megváltozott körülmények táji viszont könnyen része- * , , , ,. . , . közé. A mezőgazdaságban sedik ezekből a lehetőségek- Érdekes az eladas jelenlegi bői, mivel a legtöbb terme- ™nalvezetése. Ahol a haztalőszövetkezetben részes- 1'á"ai°kat.f. koz°son. .kel^?z: művelésre adják ki a terüle- 131 értekesttik, ott elonyoket teket elvez a tag es a gazdasag is. Érdemes ezt a „közösködést" Hogyan realizálódik a ház- kiterjeszteni, mert előnyt jetájiban levő állatállomány? lent. A vizsgálati anyagban Az adatok ugyanis azt bizo- olyan megállapítást is talélnyítják, hogy a lakosság élei- hatunk, amely javasolja, miszter-ellátósában a megye hogy a háztáji gazdaságok— területén a háztájiból kerül ban nevelt növendék- vagy hieket, mert nálunk is volt ki a vágómarha 31,2 száza- hízóállatok után — melyeket olyan tendencia — kimon- léka, a vágósertésnek pedig a tsz értékesít — a tagnak, dottan vagy kimondatlanul 21,9 százaléka. Lehet, hogy vagy családtagjának írjanak —, hogy a mezőgazdaságban később ez az arány csökken, jóvá napi teljesitménybért csak a nagyüzem termelhet de belátható ideig népgazda- vagy órabért, s ez számítson és adhat élelmiszert, a ház- jelentőségű lesz. Sőt, bele a kötelezően előírt vagy ...... , . . ... ... . ha néhány termeloszovetke- alapszabalyban rögzített lajirol, a falusi póriakból fa- ^ gazda véleményét figye- munkateljesítménybe, s járkadó lehetőségekről le kell lembe vesszük, akkor a ház- jon e munkavégzés után is mondani, mivel az elmara- táji erősödéséről is szó le- SZTK. Ez különösen ott ledott termelési formátum. Az bet. Mezei Balázs, a csongrá- het jelentős, ahol a tsz-tagok . éh Árpád Tsz tagja azt mond- kezelesében jokarban levő igaz, hogy a nagyüzem az u a népi ellenőröknek, hogy gazdasági épületek vannak, nagyüzem, a kis falusi porta ne 1—2 tehén legyen a ta- mivel ezeknek az épületekkertje, gazdasági épülete pe- nyán, hanem 2—3 darab. Az nek a kihasználása indokolt dig elsősorban a család szük- igazsághoz tartozik, hogy e és szükségszerű is. ségleteit elégíti ki, de még- ^^.JgJSSSSP Végezetül sem ilyen egyszerű a dolog, nato ^ £fVány g meA háztáji lehetőséget kár Máshoi más a helyzet. A gyénkben. Mintha belátható lenne alábecsülni, s hosszú tiszaszigeti Búzakalász Tsz lenne az az idő, amikor a idő fog eltelni, amíg nélkü- tagjai közül Dobó Miklós ar- háztáji bázisa elenyésző szelőzni lehet bázisát Előttem ™ Panaszkodott hogy a kö- repet játszik majd. A falun .... , zós allatállomany miatt csak épülő uj hazak már nem egy jelentes, amelyet a kevés legelő jut a háztáji ál- olyanok mint a régiek: felCsongrád megyei Népi Ellen- latoknak. Néha az állam ál- tűnő, hogy az új, villaszerű őrzési Bizottság tagjai készí- tal biztosított takarmány be- épületek körül alig látni tettek a termelőszövetkezeti szerzése is nehézségeket okoz. gazdasági épületet, istállót, és a háztáji gazdaság kapcso- £ g^ffe l^tí jáSta^ disznóólat. S a fiatalabb la tárói. Érdekes számokat ír- karmányt vásárolni. Kérték, nemzedék nem is nagyon tak a jelentésbe, érdemes át- hogy a terményforgalmi vál- bíbelődik odahaza állattartefkinteni néhányat belőle, lalat adjon a helyi tsz-nek tással. Ha lejárt a munkaidekülőnősképpen azokat a szá- bizományosi megbízatást és je a közösben, akkor „kikapmokat és tényeket, amelyek létesítsen ott lerakatot eaolódik". Persze ez a folyaaz állattenyésztéssel függ- a háztáji állattartásra két- mat is természetes, de egynek össze. séekívűl hatást gyakorol a ben figyelmeztető is a gazCsongrád megyében a háa- különféle állami támogatási daságok vezetőinek: a jelentáji gazdaságokban van a rendszer. Egy pillanatig sem leí3 magas százalékok készarvasmarha-éllomány 3«,9 vitás — s ez a vizsgalat során síbb csökkennek, s azt a köszázaléka (a tehénállomány is kiderült —, hogy a ház41,4 százaléka), a sertésállo- táji gazdaságok termelési mány 48 száazléka (a koca- szintje összefüggésben van a állomány 46,1 százaléka) — közű a vizsgálati anyag. Tízenhárom termelőszövetkezetben tájékozódtak a népi ellenőrök, s megállapították, hogy ezekben a gazdaságokban a takarmány termő területeknek 22,9 százaléka háztáji kezelésben van, s ez ad lehetőséget a háztáji szarvasmarha-állomány ilyen mérvű tartásához. Megállapítható az is, hogy ahogyan változik a takarmánytermelés megoszlása, úgy változik az állatállomány hovatartozása is. Például a pusztamérges! Rizling Tszben a takarmánytermő területnek 33,3 százaléka van háztáji kezelésben, következésképpen a szarvasmarhaállománynak mintegy 80 százaléka a falusi porták istállóiban található. Az igaz, hogy a pusztamérgesi szövetkezet sohasem „erőltette" az állattenyésztést Ellenkező példák sokaságát ugyanígy fel lehetne sorolni. A tanács és „mások" A községi tanácsok néha érdekes megvilágításba kerülnek, különösképpen akkor, ha valamilyen nagyobb beruházást valósít meg a falu. Baks és Leveiény között 6 millió forintért utat építenek. Ezt az öt kilométer hosszúságú utat az idén megkezdik építeni és talán jövőre be is fejezik. Nagy szükség van az útra. A tanáré végrehajtó bizottsága legutóbbi jelentésében „mentegetődzve" írta, hogy ők ugyan anyagiakkal nem tudtak hozzájárulni az útépítés költségeihez, de segítettek a koordinációs munkában az állami gazdaságnak. Érdemes azonban emlékezni a tanács vezetőinek rövidke megjegyzésére: a tsz vagy a gazdaság dolgozóinak nagyobb része a falu lakója. Több községben is így kellene érvelni, a termelőszövetkezet, az állami gazdaság vagy a tanács pénzügyei végül is közös célt szolgálnak. VIRÁGZÁS Horváth Dezső felvétel* zős birtoknak kell átvállalni — de ez is a természetes. G. L A rossz szomszédság vége Varga Gáspár 37 éves, Pusztaszer, Tanya 333. szám alatti lakos hosszabb időn át rossz viszonyban volt tanyaszomszéd jávai, ftzv. Nagy IstvánnévaL A nézeteltérés abból adódott, hogy jószágaik átjártak egymás veteményesébe. Az utóbbi esetnél Varga Gáspár két borjúja tévedt át a szomszéd tanya portájára, mire a szomszéd a kutyákat uszította a borjakra. Ezt látva Varga Gáspár átment és „felelősségre" vonta özv. Nagynét, akit olyan súlyosan bántalmazott, hogy az asszony közel kéthónapi gyógykezelésre szorult A szegedi megyei bíróság Varga Gáspárt jogerősen 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte, amelyet szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen köteles letölteni. A bőrdudás Sohasem tudom felejteni Lapajt, a híres dudást, aki Mikszáth Kálmán örökbecsű írásaiból elém-elém tűnik a szelíd tótok világából, amint ott hetedhétországnak fújja a talj alá valót a nagy-nagy vígasságban. Aki legalábbis olyan büszke volt mesterségére, mint az a pogány Filtsik, az isten csizmadiája, a maga foglalatosságára, vagy a brezínai bacsa, Olej a selymesfüvű gyepre, legelésző juhai ra. Hát a bőrduda átöröklődött a homoki világba, az elbújt tanyák közé, Csóti Antal magányos kis nádfedeles tanyájába. Meglehet, utolsó bőrdudás ő, aki nemcsak maga készítette el hangszerét, hanem esténként hosszan, kedvvel elidőzött vele. — 1926-ban készült Az öregapám édesapjának volt ilyen, sok bálát eldudált vele. Megtetszett. Hát én is csináltam egyet azóta szolgál ugyanígy. A bőrduda a következő alkalmatosságokból állott őszsze: 1. babafej-tömlőfej, 2. sípszár, 3. kontra hangváltó pipa, 4. tömlő-bordó, 5. tömlő, 6. fúvó. Ásotthalmi spárga Szakemberek többször javasolták már a spárgatermeszlés körének bővítését. Panaszolták, hogy azért nehéz a kezdés ezen a területen, mert nálunk nincs termesztési hagyománya. Elsősorban azért idegenkednek tőle, mert nagyon munkaigényes növény, és szinte naponkénti készenlétet igényel. Pedig kiváló exa növénynek, ami van, az sem befolyásolja értékesítését. A járási tanácstól nyert értesülésünk szerint Asotthalom határában hatvan holdon kezdik meg telepítését. Az „új" növény lelkes szószólója Murányi György, a községi pártszervezet titkára. Kiváló alkalom lesz ez az ásotthalmi tőzeg hasznosító portlehetőségei miatt jól jár sára is. A homokvidéken az a termelószö\ etkezet. ame- „természeti kincsnek" szályik vállalkozik termesztésé- mító tőzeget szerves és műre. Érvként szól mellette az trágyával dúsítva használják a körülmény is. hogy vi- a talaj termőerejének fokoszonylag kevés kártevője van zására v Tsz-ek közös laboratóriuma MTI totó — Bereth Ferenc felvétele Budapest környéki 20 közös gazdaság mezőgazdasági laboratóriumot létesített a fővárosban. Az új laboratóriumban vetőmag-, műtrágya-vizsgálatokat, talajelemzéseket és takarmányok biológiai értékének meghatározását végzik, s szaktanáccsal látják el a gazdaságok vezető szakembereit. Képünkön: Kénsavval roncsolják a tsz-ekből érkezett 'í.i.-nr-rninvmlntákat fehérjemeghaté~v"{-v— Ügy csináltam, hogy szebb legyen. Énnekem úgy tetszik, hogy szebb is. Megkérdezték már sokan, hogy tudtam így megcsinálni? Mások a tömlőfejhez is kosfejet raknak, de én igy csináltam. Aztán meg a hangján is elcsodálkoznak. Kérdik: ilyen nagy hanggal szól-e? Hát így szól. Alacsony, kicsi ember Csóti Antal, a 70. évét tapossa. öreg a ház is, nádfedeles, öreg, roggyant az ól is. összepászolnak az emberrel, mint a szerszám, a jótorkú bőrduda. Egyedül él. Igaz, van családja, de van erős lakásuk, ki nem lehet mondani, milyen erős. ö meg itt született a homoki világban, itt nőtte emberré magát. Híven mutatja szerszámát dalol is hozzá. — Abban az időben úgy tetszett, ez volt az első divatduda, a bőrduda. 1848-ban is hallotta az én öregapám. Hurcolnak Ide mostanság ilyeneket, de nincs meg minden^ szerkezete. El se gondolom, mit is kéne neki csinálni. Gyerekkorában szerette meg. Hiába kérte az apját, hogy készítsen egyet, elfoglalt ember volt az, a szárazmalommal, a szélmalommal vergődött egész életén. Ugyan nagy .ráérősnek kellett ahhoz' lenni, hogy valaki egy dudát csináljon. Értéke van. Nem is olyan régen, Kecskeméten mondták az öreg Csótinak, 1500 forintot leolvasnak érte, hagyja csak ott. Dehogy. Nem hagyná el semennyiért sem. — Az öregkori életem javait neki köszönhetem. Este előszedem, éjfélig, két óráig dudálok. Így élvezem az én életem sorát. Szegény világ. A berendezés árulkodik, lóca, kanapé, tenyérnyi sincs ablakok. Berakott sparhelt, egy ágy, viaszosvászonnal ietakart asztal, rajta egy óra. fekete számlappal, régen megállott itt az idő. A pohár mosatlan. Kannák, fűrész idebenn, a falon lámpa. Odébb egy rosta is. Zacskóban liszt, só. — Éldegélek. Nehezen vált már az eszem, de azért nem jut időm panaszra. Kapálok, minden nehezebb munkát megcsinálok. Most érzem csak, hogy kitavaszodott, az ujjam alig-alig zárja a lyukakat. A tapintás a fogás nem olyan, mint amilven szükséges volna. Pedig hát nekem elhiheti, igazán csodálatos szerszám ez. A feje diófából való, a sípszár sárgabarack fából, a konb-apipa pedig szilvafából. Így pászol össze. — A Napsugárból élek öregségi nyugdíjat kapok, meg egy kicsit dolgozok. Keresek egy keveset. Most éppen egy kannát fenekelek meg deszkából. Nagy-nagy ésszel kell ahhoz lenni, hogy elkászólítsam, szóval ahhoz is jó gondolat kell, mondjuk, hogy ezt a kályhát megcsináljam. Megszoktam. Szegény sorban voltam mindig, öt hold földecském termett. Akkor vettem magamhoz az asszonyt. Azt gondoltam el, hogy veszek két kis borjúcskát és azt elnevelgetem. Ügy terveltem én ki. De idevettem a szomszédasszonyt. A két borjút betanítottuk dolgozni. Ebből lettek az ökrök. Akkor ő vett egy ekét, én meg egy rossz kocsit. Éldegéltünk egy darabig, szántottuk a földeket. Aztán azt gondolta, eladja ő az ökröt fejőstehénért. így csinálta. Nem mindig adta ide jármoznia a tehenet. Betanítottam egyesbe az ökrömet, magam is tudjak dolgozni. Boldogultam. Annyi ember körülnézte, mert bizony egy ló se vitte el a terhet különben. Akkor következett a tsz. El kellett adni az ökröt. Vettem egy tehénkét, meg is ellett Eladtam a borját. Fejtem is, meg gondoltam, betanítom járni a kocsi előtt. De aztán nem szabad lett jármozni. azt mondták, hogy használjuk a tsz fogatjalt. A kocsim azóta ls megvan. Aztán meg elment tőlem az asszony Azóta így élek. Kettesben a dudával. Pusztuló, szomorú tanyaudvar. Egy tehénke található az ólban, s hat-hét tyúk kapirgál. A fák viszont igazán szépek. Eperfák, nyárfák. Messzire kinőttek ebből a világból. Kis 61, kis reménység. Düledezik az ól már. A szekér is ott van mindjárt a parányi udvaron, föléje tisztességgel fedelet kerített öreg Csóti Antal. Feketén búsul a kukoricagóré roncsa. A sarokban megbúvik egy parányi szánkó. Töpörödött, mini világ. A szánkó elé sohasem fogtak lóvat. paripát. Az bizonyos, Csóti Antal sohasem. A ház is megérezte mór az időt. 1932-ben készült, az öreg dudás csinálta. Hozzáillő ablakokkal. Hogv is juthatott volna itt be az öröm. meg a fény. Mesébe illő, tenyérnyi sincs ablakok. Felnvöszörögtet! újra a „nrimitív" zeneszerszámot, örül. Mondja is, mondaná is hozzá a dallamot, a szöveget, dehát nem fog már úffv a haneia. Pedig még sokáig danolhatna. Az öröm * fmre VASÁRNAP, 1969. MA.IUS 4. DÉLMAGYARORSZÁG t r