Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-31 / 123. szám

Hat évvel ezelőtt alakult ineg Kistele­ken a pedagógus párt-alapszervezet, hét taggal. Hat év alatt 23-ra emelke­dett a három iskola kommunistáinak száma, s így meg­teremtődött annak a teltétele, hogy isk'o­lal alapszervezetek alakuljanak. A járási pártbi­zottság engedélye alapján a közelmúlt­ban alakultak meg az iskolai alapszer­vezetek. A Gimná­zium és Szakközép­iskola valamint Dtákkollégium alap­szervezete Pigniczki Jánost, a II. 'Rákóczi Ferenc általános Is­kola pártalapszerve­zete Szeberénvi Je­nónét, a Petőfi úti általános Iskola Pet­hes Andornét válasz­Kisteleki hírcsokor totta meg alapszer­vezeti titkárnak. A pártalapszervezetek megalakulása Jó visszhangot váltott ki az iskolák tantestü­letei körében. * A járási tanács szakszervezeti bi­zottsága május 28-án a községben meg­tárgyalta a kisteleki közalkalmazottak élet- és munkakörül­ményének alakulását. A bizottsági ülésen megjelent és felszó­lalt dr. Nagy Máté, a Közalkalmazottak Szakszervezete Köz­ponti Vezetőségének tagja. A szakszerve­zeti bizottság meg­állapította, hogy a kisteleki közalkal­mazottak élet- és munkakörülménye az utóbbi néhány év­ben javult, de egyes kategóriáknál nem a legmegnyugtatóbb a helyzet. A bizott­ság a nyári munka­időbeosztással kap­csolatban javaslatot terjeszt a hivatalve­zetés elé. * A kisteleki pártbi­zottság május 30-án érdeklődésre számot­tartó témát tűz na­pirendjére. Megtár­gyalja a tsz-ek, az ÁFÉSZ és a ktsz-ek együttműködésének eddigi tapasztalatait és a feladatokat. A fő figyelmet a gazda­sági együttműködés formáira kívánják fordítani, amellett, hogy a szövetkezet­politikai kérdések ls napirenden szerepel­nek. * Ebben az évben ls megrendezik a kis­teleki szövetkezeti napokat, immár ötö­dik alkalommal. Az augusztusban sorra kerülő rendezvény­sorozat kiemelkedő eseménye lessz a szövetkezeti szekto­rok együttműködését bemutató kiállítás. BALAN MIKLÓS Tanítónő a tanyán — Nem történnek itt nagy óráit áldozza rá — ekkor jut kell sorakoztatniuk olyan dolgok. A mindennapi mun- ideje csak —, hogy megter- céltudatosan, amennyire káját elvégzi az ember — vezze, megkonstruálja a kö- őszintén vállalta a tanító -ennyi az egész. Szeretem a vetkező hét önálló és köz- annak idején, hogy pedagó­gyerekeket, szeretem az em- vetlen óráit úgy, hogy min- gus lesz. Egy fokkal nagyobb íreket denhez kapcsolni lehessen a pedagógus előttem azóta a — Mindig gyerekek közt következő órák, évek anya- tanító. éreztem jól magamat... A gát Előre tudja azt is. me- . . ... A , gyerekek rendkívül őszin- lyik osztály foglalkozásán A kapitánysági tanítónő ték... Minden gyerekhez nem lehet visszaparancsolni "ebezen ,valiott , magáról, másképpen kell nyúlni... a másik három osztály diák- 1H6p0íty ,Zoltán„ igazgatóhe­Sajnos, arra már nem volt jalt saját feladatukhoz, mert í5?* °lyan rövid íd° 31311 Időm. hogy lejegyezzem pe- úgyis a másikra figyelnek. , ? még nem mondott vé­dagógial észrevételelmet... Épít rá. Azért sem lehet az Lernényt emberről, mint róla. — Az első osztályt szereti Iskolatelevízlót kiiktatni, Szó szerint írom: Iskolája minden tanító legjobban, mert ott van alatta kifüg- mintaszerű a tisztaság, a Mert az első osztály év vé- gesztve a „Tanmenet". Szá- rend aA fegyelem szem­gére teljesen az ő műve... mon tartják a gyerekek, de- poníjfbój- A gyerekek tudá­Horváth Andrásné tanító- hogy felejtenék el egyszer is. sa áí ag?n fel.ul.i' nagyon jól A szerecsen­sirály A Fehér-tónak volt egyszer sok híres madara: gulipán, gólyatöcs, széki lile és még sok széki és pusztai ritka ma­dár. Elvitte a halastó. A szi­kes tocsogó helyére gátakkal övezett hullámzó Tisza-víz lcerült. A mocsárvilágot, a füves réteket mély sík vizek terítették be. Az őslakók táp­lálkozási és fészkelési lehető­ség hiányában elmenekültek. Mentek szerte az országban, ahol még szikest találtak, de pockokat, a hullámzó Duza­kármin, hanem korallpiros. ezeken a helyeken tojásrakás tenger felett a kalászokról Utóbbi években egyes fészke­után konda és csorda járja a szedegetik a szipolyokat, határt, a íészkelések pusztu- Vagy 11 éve annak, hogy lásba mennek. A nyugt felé nagy nevezetessége volt a haladók az osztrák határnál Korom-szigetnek. A mediter­lől feltűntek más dankasirály telepekben (bugaci Kondor­tó, Szabadszállás. Rétszilas), egyes példányai bizonyára a megtorpannak, mert azontúl rán zónának, egy délkeleti fehér-tói népességből kalan­már nincsen szikes mocsár, sirályfajnak a szerecsensi- doznak el a Fertő-tó és Szlo­nincs életlehetőség. A Fertő- rálynak, a fészkelő dankasi- vákia felé. A nagy hasonlatosság mel­lett sem tűrik meg maguk között a régebbi lakók, a dankasirályok. Űzik, üldözik a szerecseneket. Ennek oka az is lehet, hogy 2—3 héttel tóval lezáródik nyugat felé a rályok között megjelenése magyar alföld jellegzetes szé- okozott nagy feltűnést. En­ki világa. Az a nagy szeren- nek a sirálynak a fészkelésé­cse, hogy a fehértói mada- ről elsőízben a Kárpátme­rak egy töredéke megtalálta dencében Fehérmocsáron otthonát Pusztaszer ezer hol- (Torontál) 1847-ben egy Bal­das szikes legelőjén, ahol si- damus nevű- német kutató későbben érkezik és fészkel. került számukra a védettsé- adott hírt. Ezután vagy 100 get biztosítani. Így hát Pusz- évig a fészkeléséről hazánk­taszer újabb nevezetességre ban semmi hír nem volt. tett szert Az Árpád vezért Nem is messzire, a Dobrud­látta szeri puszta lett most zsában a dankasirályhoz ha­a széki madarak központja, sonlóan nagy népes telepei mint a dankasirály. Ilyenkor már minden talpalattnyi hely foglalt a Korom-szige­ten. De ha sikerül is egy fél négyzetméternyi szabad por­tát találnia, itt is zaklatásnak ahol a Természetvédelmi Hí- vannak. A 40-es években van kitéve. Nem „szívlelik" vatal által létesített három kezdett kísérteni a szere- őket. Ez lehet az oka annak, emeletes toronyból távcsővel csenslrálynak újabb fészkeié- hogy sok a tojás és fióka­nő elszólásait jegyeztem Így egymás mellé. Nem szívesen beszél magáról. Hajnalban kezdődik , , megállják a helyüket a fel­Nem vágyik osztott isko- sőbb osztályokban. Mint em­lába se. Világéletében ösz- ber, példakép lehet a peda­szevont tagozatot tanított, gógusok előtt. Jól belllesz­Előíordult, hogy elsőtől a kedik a tantestületi közös­nyolcadikig több mint száz ségbe, kapcsolata minden ne­gyereket. Most csak 14-en velővel jó. Szerény, nagyon járna* ide, arról beszél szí- szerény. Példás családi éle­vesen, mi az előnye ennek, tet él. Olyan az iskola, mint Olyan családféle az iskola, a tükör. Több szállal kötődnek a gye­hop_ újságba mondja- vSe­Az a munka, amit ő mln­Nem tudta Hódosy Zoltán. hajnalban kezdődik, öt óra­kor már talpon van. Nyolc órára rendben van a család is, meg az iskola ls. A ta­nyai pedagógusok többsége ugyanis maga takarítja az iskolát. Azért, mert annyi pénzért senki más nem vál­lalná el a környéken. Az iskola olyan tiszta, mint a patika. Kint is van a vö­röskeresztes cédula az ajta­ján: tiszta, rendes osztály. Ha fokozat lenne ebben ményét. A gyerekek — munkatársak Három éve villany van az Iskolában. Azóta van televí­zió, ós azóta hetenként két­szer ott szerepel a heti terv­ben az iskolatelevízió is. Ez a terv olyan, hogy minden szava megvalósul. A vasár­nap délután csendes pihenő­7'Zfa&JU* kiemelésben, két Ilyen táblát Pedagógia összes fortélyát fel is megérdemelne. Szeged szülötte, Szegeden végzett 28 évvel ezelőtt Csengelére került a Vadger­lésl Iskolába. Ha van beszé­des név, ez az. ö így mond­ja: „fajtiszta" tanyai iskola volt akkor. Nem szemrehá­nyás ez, mert szeretettel mondja. Életének 18 éve ide kötődik. Kényszerítő körül­mények szólították el onnan, férje Szegeden dolgozik, a napi bejárás emberfeletti erőt kívánna. Nőttek a gye­rekek, iskoláztatásuk óriási gondot jelentett annak, aki egész életét az iskolában, az Iskoláért éli. Azért kérte ma­gát közelebb tíz éve. De ta­nyára! • Nem tudná elképzelni, hogy Szegeden tanítson. Pe­dig a legmodernebb pedagó­giai elveket annyira sajátjá­nak tekintheti, hogy hu Ideje lenne rá, kiegészítésül le kellene jegyeznie saját észre­vételeit Persze. így sem vesz kárba, amit tud, hiszen gyer­mekeket nevel vele. Törek­vése ls van, hogy jó szívvel továbbadja gondolatait pá­lyatársainak. A hatalmas tantestület alsótagozatos ne­velőinek nagyonis élő mun­kaközösségébe ő viszi az eletet. a gyerekek. Most pedagógusnap van. Azért írtam Horváth And­rásnérói, a balástyai kapi­tánysági iskola erdő mellett lakó tanítónőjéről, hogy min­den pedagógusra gondoljunk egy kicsit. Meg azért is, mert Kíváncsiságbői én ls tani- pedagógusnapra kapta meg tottam már az alsótagozat 28 évi mindennapi munkájá­mlnden osztályában. Össze- ért az Oktatásügy Kiváló vontban is. Emlékképpen az Dolgozója kitüntetést, maradt meg bennem, hogy a Horváth Dezső Példakép lehet pusztulás, miatt, számuk nem igen gyarapodik. Igyekezünk a danka-szere­csen közösségben „rendet" teremteni. A szerecsensirá­lyok portája körül a rebellis dankasirályokat kitelepítjük. Így reméljük, hogy a Fehér­tó jövevény madara megma­figyelhetők a széki puszta se. A megtelepedést és fész hírességei, az oda törekvő kelést a Korom-sziget azután nyugati madarászok örömére, tojással és fiókmadarakkal is A magyar széki madarakból igazolta. Nagy madarászörö­az osztrákoknak ls jutott a met jelentett az, hogy a sze­Fertő tó nyugati szélén. recsensirály 2—3 párban — Minden rosszban is akad néha 5—6 párban — évről­valami jó. Azonfelül, hogy évre a Korom-sziget danka­most ehetünk bőviben halat, telepén költött, a Fehér-tó­az „átalakulás" hozott egy meghonosodó madárvendé- dara lett get. Az egyik 460 holdas mély A szerecsensirályt a danka- már eddig is sok külföldi vizű halastóban a víz körül- sirálytól megkülönböztetni madarász látogatott el. Ha zárt egy szigetet — sajnos igen nebéz. A levegőben ka- azután valami módon még a a Fehértónak csak ez az egy vargó sok ezres dankatö- " ' —J—' --1-— szigete van —, melyen egy- megben felismerni úgyszól­kor a pusztai világban Ko- ván iehetetlen. Éppen olyan _ . rom juhász ütötte fel kalyi- nagy éppen olyan ezüstfehér visszakapná a Vadvízország báját. Tavaszi nagy vadvizek mint' közeli rokona a kü- film által világszerte beha­idején ide nem ért fel a víz. lömbség csak annyi' hogy fe- rangozott hírességét. Hátha A UnrinwUáli'i írnlnmllrAti Inn nak rendszeresen költő ma- rad a Fehér-tón. A szerecsensirály kedvéért széki madarakat is vissza lehetne édesgetni valaho­gyan, Szeged és a Fehér-tó A bogárhátú, valamikor lan­kás szélű szigetet évek óta a mély víz méteres hulláma marja, pusztítja. A meredek partú pusztuló szigetet kerü­lik a parti madarak. Annál inkább megfelel ez a hullámos vízbe zárt kis sziget a sirályoknak. Dankasirály tömeg vette bir­tokába, minden tavaszon 3 ezernyi pár építi itt 3 tojá­sos fészkét. A sok ezernyi ezüstfehér, barna fejű madár megváltoz­tatta a környéki mezőgazda­ság képét. Alighogy felzúg a traktor, Itt most nem a var­júk, hanem — a kezdetben „fehérvarjúnak" keresztelt — sirályok szedegetik az eke után a férgeket, pajorokat, je nem kávébarna, hanem sikerülni fog! koromfekete. A csőre nem Dr. Beretzk Péter Meglepetés — Tévedés ez. Helyi baklövés. kólószerű Jövő-menőst. És nem gondoltuk, hogy (12.) — Te nem kiabálnál, ha kiaárnának a párt­ból? — Itt a Zokogó Majomban megértést mutat­tok, amúgy meg majd elkerültök, mint a lep- akarnék én a pártnak ártani? — De mostanában örökké csak tévedünk? Hát gazemberek vagyunk, sem azt, hogy szemben ál­mi a jó isten lesz? Hol az ész? Ha leütnek, akkor lünk a párttal, azt sem, hogy mi éppen klikke­sem értem. És mért bűn az, ha az ember nem zünk, árulók, elhajlók vagyunk. Szépen, szomo­csapkolódik vakon. Én nem tudok hazudni, mint rúan énekeltünk és táncoltunk. S talán a végén olyan sokan, hogy hiszik. Én nem hiszem. Én az emlékek zajgatásában fel is vidámodunk, de mást láttam odakünn. De minek mondom? Most a bozontos koldus pofon vágta a csapiárosnőt. titeket is megfertőzlek. Tegnap még én voltam a titkár, ma attól félek, megmételyezlek benne­teket. Hozzanak pálinkát! Menjetek, fiúk. ennek nem lesz jó vége. Ne csináljunk klikket. Hogy rást. — Ott kellett hagynom a bányát, egyetemre kellett iratkoznom, hogy ezt kitermeljem magam­nak. Most mennyire tudják förtelmes, ronda múltamat. Szörnyűség és borzalom, elvtársak! Nem véletlen, hogy védelmébe vette Dobricsot, hiszen maga is három hónapot töltött az Omlu­dina Prugán. És íme, most. Visszaélnek ezzel a bizalommal. Nem véletlen, elvtársak, hogy az el­lenséges tevékenység megélénkült az egyetemen, önkritikát kell gyakorolnunk, elvtársak, nem voltunk elég éberek. Nem voltunk elég éberek, amikor Kollár Györgyöt, tudva róla, hogy milyen kapcsolatai voltak, az ifjúsági pártszervezet tit­kárának javasoltuk. Most ezt a hibát felfedtük, és Sátorossy Dorottyát javasoljuk pártlitkámak, bízván abban, hogy híven szolgálja a proletariá­tus érdekeit az egyetemi ifjúság soraiban. Hát — Fellebbezd meg. — Én nem. Elmegyek valamelyik bányába. Ez az erős bányászgyerek, akinek tüzes üllő szarvával operálták az aranyerét, most sír. Nem borul az asztalra, mint a múlt századi népi hö­sök. Fejét sem hajtja le. Nem zokog a zsebken­dőjébe. Nem jajgat. Beszél. Feje abban a tartás­ban, mintha viccet mesélne, és potyognak köny­nyei. — Elmegyek valamelyik bányába! — Fenédzel. Tanulsz velünk. Aki nem párttit­kár. az is tanul. Nem kell mindjárt elszaladni. Fellebbezel, és megvárod a végét. — A piszok ribanca. Hát most látom, hogy kf akar kezdni a fiatalurakkal. Az meg veszettül rikácsolt, mint öreg kotló, ha lelökik a fészkéről. A mi jelenlétünkben nőt megütni? Bár nem vagyunk lovagok, de mégis. — Papa, fejezze be a bájolgást, az istenit neki* mert ha mi elkezdjük... — Miért, azt teszek a szeretőmmel, amit aka­rok! — Hozzá ne nyúljon! — Jaj, de jók hozzám a fiatalurak. Ez a részeg disznó, még az ágyban is, ott sem tud mást, el­dönget. De mást nem tud. — Hallgass, te sáros hátú céda, mert kerülsz tó még a kezem közé. — Ha még egy ujjal hozzányúl." — Jaj, drága fiatalurak, eszem a szívük győ­— És nekem nincs önérzetem? Hogy engem kerét. látszik, hogy tanult emberek. Finomak. itt kerülgessenek? Nem, pajtások. Bűnbakot csi­nálnak belőlem. Itt, elvtársak, a déli végeken ... Nem a taggyűlésen mondom. Nektek nem szé­Mindig szerettem az ilyen finom urakat — mondta, s felült az asztalunkra. Lábait ke­resztbe rakta, s kacéran felcsapta szoknyája majd Sátorossy elvtársnő nem gondolkodik alá- gyenlem mondani. Éli olyan tisztán őrizgettem az alját, hogy vastagra kelt combjain a kék vissz­írni Dobricsék kizárási papírjait, ö majd híven elveket, a párt, a magam tisztaságát... röhögje­szolgálja a proletárpárt érdekeit. De az ilyen tek rajtam. Én nőkhöz sem jártam. A kommu­krulók? Nem így van? Mit bámultok? Menjetek, nista erkölcs nem engedte, hogy házasságon kí­vül... Még tanulok, hát tudjátok ti is, mire há­lózták! — Hülye vagy te. — Ezt már mondtátok. De ne sajnáljatok ti engem. Ez még sok bajt hoz... — Nem tudják ezt odafönt, pajtás. Meg kell fellebbezni. — Igen, ez csak olyan helyi túlkapás. Példát statuálnak, hogy (me, az Itteni funkcik éberek, és lefogják az ellenség kezét. Egy ilyen eset töb­bet ér száz szép jelentésnél. — De engem egy életre agyonütöttek vele! Én. míg élek, bélyeges ember leszek. Értsétek meg! zasodjon az ember? És akkor is tiszta voltam, odakünn. Azok az emlékek. Szép, becsületes, fia­talkori emlékek. Nevessetek. Hogy hittünk a da­lokban! „Beogradje szediste nási kollektíva..." A cigányok felfigyeltek a dalra. Csak két tak­tust várt ki a prímás, máris feldobta a dallamot nem megyek. Négykor indul a a hegedű húrjaira. Aztán a kontra zümmögött ha gondoljatok rám. alá, majd a hát nélküli bőgő kezdett el brum­mogni. És a négy fiú négy szólamra fújta: Jedan dvá, jedan dvá ... összekapaszkodva táncoltunk, és üvöltöttük a erek kivicsorítottak. Énbennem talpraugrott a szánalom, mint a felbukott ló. — Mennünk kellene. — Menjünk. — Gyurka kezet adott a kollégium kapujá­ban. — Hát még nem jössz haza? — Én. pajtások, ezen a kapun többet be vonatom. Né­Hogy lehet az, hogy áruló lettem? Hogy lettem valamikor sok szájon megforduló dalt szakaszról az? Magyarázzátok meg! szakaszra haladva Szépen táncoltunk rá valar — Ne szaladj el, ha baj van. Ezt már nem is hallotta. Keze a kabátja zsebét feszítette, és mackós lépteivel elindult az állomás felé. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents