Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-31 / 123. szám

yiLAG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 59. évfolyam, 123, szám 1969. MÁJUS 3L, SZOMBAT Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Könyvek hete Ma kezdődik a köny­vek ^hagyományos nyár­ele ji ünnepi hete, s ha arra gondolunk, hogy néhány napja Szegeden tartották az idén ép­pen egyesztendős ol­vasó népért mozgalom egyik legnagyobb- jelen­tőségű akcióját, a peda­gógusképző intézetek országok ankétját az ol­vasóvá nevelésről, el­mondhatjuk, hogy itt nálunk igazán jól kez­dődik a könyvhét. Ha azok a gondolatok, ame­lyek ezt a tanácskozást meghatározták, áthat­ják a könyvek ünnepi 'hetét, egészen biztos, hogy áz események nem fulladnak üres formali­tásokba, hanem tarta­lomhordozó akciókká válnak, vagyis hozzájá­rulnak ahhoz, hogy az emberek többet, jobban, igényesebben olvassa­nak. Igényesebben: nem pusztán arról van szó tehát, hogy az emberek olvassanak. Azt sze­retnénk, ha minél több jó könyv, igazi iroda­lom kerülne az emberek kezébe. Nincs mit ta­gadnunk rajta: az idei könyvhetet beárnyékol­ja néhány ezzel kap­csolatos gond. Nincs ugyan igazuk azoknak, akik arról beszélnek, hogy újabban fokozato­san csökken a kiadott könyvek száma. Az azonban igaz, hogy az azonos abszolút számok keretén belül újabban mintha eltolódnának az egészséges arányok a híg irodalom, a langyos ponyva vagy félponyva javára. Nemcsak a könyvkiadás számaiban, hanem azokban a szá­mokban is, amelyek azt mutatják, ki milyen könyveket olvas. S ez annál Inkább gond, mert aggódó könyvtárosok panasz­kodnak, hogy lassan és fokozatosan, de csökken az olvasók száma is. Mintha az a friss len­dület, amely öt-hat éve még a könyvtárak pol­caihoz vezette az olva­sók tíz- és százezreit, elapadt volna. Tudjuk, csökken az olvasók szá­ma itt Szegeden is. Mindezzel természet­szerűleg nem akarunk ünneprontók lenni. Egy­időben divat volt, kü­lönösen a könyvhét kez­detén, idillikus képet festeni a könyvek és az olvasók viszonyáról, arról, hogy a szó szoros értelmében olvasó nép­pé váltunk. Ma már tudjuk, akkor is rózsa­» szín volt ez a kép, ha eredményeinket abban a tekintetben, hogy százezreket tanítottunk meg olvasni, senki előtt nem kell szégyellnünk. Mégis a könyvhét akkor válik igazán tartalmas­sá, ha az ünnep együtt­jár a feladatok felis­merésével, a tennivalók világos meghatározásá­val. A könyvhét tehát ün­nep és munka is egy­ben. Hogy melvik in­kább? Nehéz kérdés. Az azonban egészen biztos, hogy minél inkább munka m? és a követ­kező esztendőkben, an­nál inkább válik majd még igazibb ünneppé » később. Közlemény a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása előkészítő bizottságának üléseiről Május 23. és május 30. között Moszkvában ülést tar­tott a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanács­kozásának előkészítésével foglalkozó bizottsága. A bizottság munkájában az alábbi 70 kommunista és munkáspárt képviselői vettek részt (orosz ÁBC szerint): Ausztráliai Kommunista Párt, Osztrák Kommunista Párt, Algériai Szocialista Élcsapat Párt, Argentin Kommunista Párt, Belga Kommunista Párt. Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt, Bolgár Kommunista Párt, Bolíviai Kommu­nista Párt, Brazil Kommunista Párt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt, Ve­nezuelai Kommunista Párt, Haiti Kommunisták Egyesült Pártja, Guayanai Népi Haladó Párt, Guadelupei Kommu­nista Párt, Guatemalai Munkapárt. Németország Kommu­nista Pártja, Német Szocialista Egységpárt. Honduraszi Kommunista Párt, Görög Kommunista Párt, Dán Kom­munista Párt. Dominikai Kommunista Párt, Izraeli Kom­munista Párt, Indiai Kommunista Párt, Jordániai Kom­munista Párt, Iraki Kommunista Párt, Iráni Néppárt, Spanyol Kommunista Párt, Olasz Kommunista Párt. Ka­nadai Kommunista Párt, Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Kolumbiai Kommunista Párt, Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt, Libanoni Kommunista Párt, Luxemburgi Kommunista Párt, Felszabadulás és Szocializmus Pártja (Marokkó). Mexikói Kommunista Párt, Mongol Népi For­radalmi Párt, Nicaraguai Szocialista Párt. Norvég Kom­munista Párt, Kelet-Pakisztán Kommunista Pártja, Pa­namai Néppárt, Paraguayi Kommunista Párt, Perui Kom­munista Párt, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Portugál Kommunista Párt, Puerto Rico-i Kommunista Párt, Réu­nioni Kommunista Párt, Román Kommunista Párt, Sal­vadori Kommunista Párt. San Marino-i Kommunista Párt, Szíriai Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja, az Egyesült Államok Kommunista Pártja, Szudáni Kommunista Párt, Tunéziai Kommunista Párt, Török Kommunista Párt, Uruguayi Kommunista Párt, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Cey­loni Kommunista Párt, Csehszlovák Kommunista Párt, Chilei Kommunista Párt, Svájci Munkapárt, Ecuadori Kommunista Párt, Dél-afrikai Kommunista Párt és még három illegalitásban működő párt, amelynek nevét nem tették közzé biztonsági megfontolásokból. A (svéd) Bal­oldali Kommunista Párt képviselői megfigyelői minőség­ben vettek részt az üléseken. A küldöttségek kifejtették pártjaik Központi Bizott­ságainak véleményét a tanácskozás fődokumentumának tervezetéről. E dokumentum címe: „Az imperializmus el­leni harc feladatai a jelenlegi szakaszban és a kommu­nista és munkáspártok, az összes imperialistaellenes erők akcióegysége". Az előkészítő bizottság üléseinek részt­vevői figyelmesen tanulmányozták a testvérpártok Köz­ponti Bizottságainak összes nézeteit és javaslatait, és megegyeztek abban, hogy a tervezetet, a hozzá csatolt módosításokkal együtt, a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása elé terjesztik a munka alapjául szolgáló dokumentumként. A bizottság ezenkívül más dokumentumok tervezeteit is megvizsgálta és azokat a tanácskozás elé terjeszti meg­vitatás végett. Az előkészítő bizottság ülései az őszinteség és az elv­társi együttműködés légkörében folytak le. A magyar kormányelnök sajtókonferenciája Bécsben Fock Jenő ma utazik haza Fock Jenő kormányelnők pénteken délelőtt nagy ér­deklődéssel kísért sajtókon­ferenciát tartott a bécsi ma­gyar nagykövetségen. A saj­tóértekezleten az osztrák és a Bécsben akkreditált kül­földi sajtó, rádió és televí­zió sok képviselője vett részt. A kormányelnők bevezető nyilatkozatában a magyar— osztrák megbeszélésekről többek között kijelentette: „Onnan indulhatunk el, hogy két évvel ezelőtt, Klaus kancellár budapesti látoga­tásakor miben állapodtunk meg, azóta abból mit haj­tottunk végre, s hogyan folytassuk akkor megindult, s azóta folyamatban levő tárgyalásainkat. Megtárgyaltuk a nemzet­közi helyzet különféle kér­déseit — folytatta Fock Jenő —.elsősorban a Közel­Kelet és Vietnam problé­máit. Nem titok Önök előtt, hogy e kérdésekben nem tel­jesen azonos a két kormány felfogása. Ugyanakkor szí­vesen állapítom meg, hogy egységes a két kormány fel­fogása abban, hogy e kér­déseket békésen és mielpbb rendezni kell. A nemzetkő­zi kérdések között súlyponti helyet foglalt el az európai béke és biztonság problémá­ja, a Varsói Szerződés orszá­gainak budapesti felhívása. E kérdésben felfogásunk lé­nyegében megegyezett. Tárgyalásaink másik nagy témája a két ország sokol­dalú kapcsolatai voltak, ezen belül a leglényegesebb gaz­dasági kapcsolataink tovább fejlesztése. Megtárgyaltuk amellett a kulturális, a sport, a diplomáciai és po­litikai kapcsolatunkat is. Mindezekről összefoglalva az a véleményem, hogy tár­gyalásaink, látogatásunk nyomán jelentős fejlődés ta­pasztalható". A kormányelnök ezután Somogyi Károlyné felvétele GÉPESÍTETT ÉPÍTÉS. Manapság szinte szemlátomást születnek a házak — megjele­nik a hatalmas emelődaru, autón érkezik a habarcs, a beton — s rövid hetek múlva „kinőnek" a falak. Szegeden sosem volt még olyan lakásépítő program, mint az idén; ennek során egyre több korszerű gépet alkalmaznak, új technológiát használnak. Képünk az előregyártott elemekből Tarjánban épülő ötszintes lakóház gépesített építését mutatja be osztrák, magyar, nyugatné­met, amerikai és francia tudósítók kérdéseire vála­szolt. Az európai biztonsági konferenciával kapcsolatos kérdésekre Fock Jenő kije­lentette: „Ittlétünk alatt ad­ta át egyébként az osztrák kormány hivatalos válaszát a finn kormánynak, amely ugyanolyan pozitív, mint a magyar állásfoglalás. Mind­két kormánynak az a vé­leménye, hogy maguknak az európai országoknak kell eldönteniök, kik vegyenek részt a tanácskozáson. Mind­két fél természetesnek tart­ja, hogy valamennyi európai ország kormánya vegyen részt. Mi a magunk részé­ről nem támasztunk sem­miféle feltételt, nincs kifo­gásunk az ellen sem, hogy Kanada és az Egyesült Ál­lamok azon az alapon (mert más alapon nem lehetne), hogy csapataik vannak Euró­pában, ugyancsak részt ve­gyenek a konferencián. Eh­hez kapcsolódva megjegye­zem: az Egyesült Államok a szuverénítás fő bajnokának tartja magát, ugyanakkor ezzel összeegyeztethetőnek tartja, hogy évek óta gyil­kolja a vietnami népet. Ha ilyen előfeltételből kiindul­va nem ülünk le addig, amíg nem értünk egyet a szuverenitás fogalmával, ak­kor nagyon sokáig nem ülünk le a tárgyalóasztal­hoz. Mi egyébként a nyugati észrevételek előtt (hogy tud­niillik a konferencia előké­szítése hosszabb időt igé­nyel) tudtuk, hogy egy ilyen biztonsági konferenciát jó elő kell készíteni. Ehhez az előkészülethez szerintem leg­alább másfél év szükséges". A továbbiakban Fock Je­nő hangoztatta: ha az NSZK teljes mértékben elismerné a Német Demokratikus Köz­társaságnak, mint önálló ál­lamnak a létét, s azzal tel­jesértékű kapcsolatba lép­ne, akkor véleménye sze­rint a biztonsági konferen­cia munkájának mintegy egyharmadát tulajdonképpen már elvégezték volna. „Én reálpolitikusnak tartom ma­gam — mondotta — és nem hiszem, hogy az NSZK kor­mánya ezt megtenné a kon­ferencia előtt, egy-két éven belül. Ugyanakkor arról is meg vagyok győződve, hogy a következő egy-két év ma­gával hozza majd, hogy Irak és Kambodzsa után jó né­hány más ország is elismeri az NDK-t s ez legalábbis gondolkodásra készteti az NSZK vezetőit". A szocialista országok és az NSZK kapcsolataira vo­natkozó kérdésre válaszol­va hangoztatta: „Az, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya mikor lép diplo­máciai kapcsolatra az NSZK-val, az nagymérték­ben az NSZK-tól, nem pe­dig a biztonsági konferen­cia időpontjától függ. És ha másokat is meg akarok nevezni, akiktől függ, hogy az egyébként általunk kívá­natosnak tartott diplomáciai kapcsolat létrejöjjön, akkor talán megnevezhetném az európai tőkés országokat. Amennyiben ezek e vonat­kozásban előbbre lépnek és tudomásul vennék a Német Demokratikus Köztársaság, a világ hetedik ipari hatal­ma létezését, vele diplomá­ciai kapcsolatra lépnének, ez megkönnyítené azt is, hogy Magyarország vagy más szo­cialista ország felvegye a diplomáciai kapcsolatot az NSZKj-val". Egy osztrák újságíró meg­kérdezte: meg tudná-e ne­vezni Fock Jenő azokat a csehszlovák kommunista ve­zetőket, akik tavaly augusz­tusban kérték a Varsói Szer­ződés csapatainak bevonu­lását. A válasz így hang­zott: „Ezt én inkább a cseh­szlovák vezetőkre bízom,' hogy ezt valamikor meg­mondják. Inkább azt ten­ném hozzá, hogy meggyőző­désem szerint igen sok cseh­szlovák vezető van, aki ugyan nem hívta a Varsói Szerződés országait, de ma már sajnálja, hogy nem hív­ta". A kormányfő egyébként megemlítette, hogy a jövő héten csehszlovákiai látoga­tásra utazik. A magyar kormányelnők péntek délután városnézé­sen vett részt az osztrák fő­városban. Megtekintette a schönbrunni kastélyt, vala­mint egy új bécsi lakótele­pet. A péntek esti pragram­pont: a miniszterelnök foga­dása Klaus kancellár tiszte­letére a magyar nagykövet­ségen, hivatalos ausztriai látogatásáról ma, szombaton délelőtt utazik vissza Bu­dapestre. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács módosí­totta a felsőoktatási intéz­ményekről szóló törvényerejű rendeletet. Dr. Molnár Imrét a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökhelyettesévé megválasztotta. Az Elnöki Tanács a KNEB hét tagját — érdemeik elis­merése mellett — felmentet­te tisztségükből; a KNEB tagjává megválasztotta: dr. Páles Gyulát, Révész Gézát, Barabás Miklóst, Horváth Lajost, dr. Jókai' Lorándot, Padányi Mihályt és Tamás Lászlót. Az Elnöki Tanács dr. Gu­lácsi Józsefet a Legfelsőbb Bírósághoz bíróvá kinevezte. Az Elnöki Tanács a Mi­nisztertanács javaslata alap­ján, az érdekelt tanácsok vé­leményének figyelembevéte­lével 22 község egyesítését valamint 454 községből 159 községi közös tanács alakítá­sát rendelte el. Az Elnöki Tanács egyéni kegyelmi ügyeket és egyéb folyamatban levő ügveket tárgyalt. (MTI) t 4 A1

Next

/
Thumbnails
Contents