Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-27 / 119. szám

Szeged: Bolgár hét kezdődött A nagysikerű ukrán hét után tegnap, hétfőn bolgár hét kezdődött Szegeden. A Hazafias Népfront Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága rendezésében sorra kerülő rendezvénysorozat első eseményeként a bolgár hét vendégeit üdvözölték a népfront városi bizottságán. A késő délelőtti órákban Iván Jotov, a budapesti Bolgár Kultúra igazgatója, Margaréta Ruszeva, a budapesti bolgár nagykövetség kulturális attaséja, valamint a bolgár kulturális delegáció tagjai — Valentina Alexandrova érdemes művész, a plovdivi opera tagja, Dimitrij Damjanov, a szófiai nemzeti opera tagja, Ivan Eftímov zongoraművész és Nikolaj Nlnov író — Szegedre érkezésekor Papp Gyula, a Szeged m. j. városi tanács vbelnökhelyettese mondott köszöntő szavakat, majd Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának titkára mutatta be a bolgár delegációt fogadó bizottság tagjait, köztük Deák Bélát, a Szeged városi pért-végrehajtóbizottság tagját, a pártbizottság osztályvezetőjét, Katona Sándort, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkárát, országgyűlési képviselőt és Lacsán Mihálynét, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága elnökhelyettesét, országgyűlési képviselőt. A vendégek a délutáni órákban a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóságára látogattak el, ahol dr. Tari János igazgató és Horváth Mihály igazgatóhelyettes ismertette a fesztivál történetét és a játékokkal kapcsolatos terveket. A bolgár hét részvevői ezután a Dóm-téri színpadot és nézőteret tekintették meg. Este 7 órai kezdettel ünnepi műsor keretében találkoztak Szeged lakóival a baráti ország képviseelői. A Vörösmarty utcai művelődési központ hangversenysomogyi Károlyné felvétele A bolgár vendégek a Dóm téri színpaddal ismerkednek termében megtartott est vendégeit Lácsán Mihályné köszöntötte, majd Siklós János, a Csongrád megyei pártbizottság titkára mondott beszédet. Hangsúlyozta: közös eszmék, közös gondolatok, közös célok kötik öszsze a magyar és a bolgár népet, s közös az a szorgalom is, amellyel jövőjüket építik. Személyes tapasztalatai alapján mondotta Siklós János, hogy a bolgár nép fiai kitűnően tolmácsolják nemzeti .vonásaikat a művészet eszközeivel. Azt, hogy milyen tehetséges művészei vannak a baráti országnak, a Szegedi Szabadtéri Játékok vendégei is tapasztalhatták, hiszen városunkban fellépett már Nlkola Nikolov és Nikolaj Gyuzelev is, akik mindketten igen nagy sikert arattak. Siklós János beszéde után Margaréta Ruszeva kultúrattasé szólt az ünnepi est vendégeihez, s szavaival azt bizonyította, hogy milyen őszinte barátság szálai fonódtak a két nép között, s hogy ez a barátság kiállta már az évszázadok próbáját. A köszöntő szavak után művészi műsor következett, amelynek első részében a Szegedi Nemzeti Színház tagjai — Sinkó György Liszt-díjas, ^Berdál Valéria Liszt-díjas és Szabó Miklós Liszt-díjas, érdemes művész — énekeltek Katona Irén zongorakíséretével, majd a bolgár delegáció művészvendégei — Ivan Eftimov zongoraművész, Valentina Alexandrova, a plovdivi opera tagja és Dimitrij Damjanov, a szófiai nemzeti opera tagja — léptek pódiumra. Műsorszámaikat a közönség hosszú tapssal jutalmazta. Az est befejezéseként a Tömörkény Gimnázium és Szakközépiskola kórusa énekelt Mihálka György vezényletével. I 11 11111 J 11 I II I > • 11 I I I} I I I I I • I I I I FÜR^'.AI. AAt #•> M II I M I I • I T I I L I I I I I I I I I I I I I I I I I I • II I I I I I I I A t"! A- novella, amelyből a film készült, egyike volt Sartre első magyarul megjelent műveinek. Azóta már jóegynéhány munkáját megismertük a világhírű francia írónak és filozófusnak, olvastuk visszaemlékezéseit, regényeit, tanulmányait, láttuk darabjait, s mégis: az első élményt, amelyet annak idején A fal adott minden olvasójának, máig is elevenül elfelejthetetlenül él bennünk. Súlyos, nyomasztó atmoszférájú írás A fal. Nemcsak a cselekménye miatt, bár az önmagában is megdöbbentő. A három halálraítélt utolsó éjszakája Fronco börtönében és egyikük „tragikus megmenekülése" a kivégzéstől, olyan életanyag, amely szinte már az elviselhetetlenségig nyomasztó. De ehhez a cselekményhez Sartre még hozzáadott valami nehéz és tömör atmoszférát, a konkrét helyzetből nem automatikusan felépülő hangulatvilágot, amely abból a beszelgetésből és elmélkedésből született, amelyet a halálra várók folytattak a szűk cellában. Az elítélt forradalmárok megpróbálják megérteni saját halálukat. Az erőfeszítés, amely ezt a vállalkozásukat kíséri, még töményebbé teszi a szituáció elviselhetetlenségét. A film a novellának ezt az atmoszférikus bonyolultságát a lehető leghívebben adja vissza. Rendezője a negyvenéves Serge Roullet olyan egyszerű, már-már aszketikus eszközökkel mondta el mindazt, amit Sartre közölni akart, hogy maga az író, aki pedig munkáinak megfilmesítésével általában elégedetlen volt, most külön gratulált a rendezőnek. „Néhány munkámat már megfilmesítették — írta Sartre —, de ezekben a filmekben sohasem ismertem önmagamra. Az önében teljesen felismertem magam..." Ezt az elismerést a néző jogosnak ismerheti el. Az elsőfilmes Roullet egyaránt elismerést érdemel azért, mert a sovány cselekményű novella anyagát olyan bravúrral dolgozta át a film nyelvére, hogy a néző sehol sem érezheti a művet vontatottnak, sőt határozottan felismerheti benne a tetőpont felé haladó fokozatosságot, másrészt elismerést érdemel azért is, mert ezzel a cselekményfeldolgozással egyező színvonalon tette vászonra az író gondolatait. Ráadásul mindezt csupa ismeretlen szereplővel, akik nem ís mindannyian színészek. A Pablót. bemutató szereplő például Michel del Caslillo ismert író, a Jüan szerepét játszó fiú, Mathiu Klossowski is civil. Ö. h. fi szervátültetések jogi A szervátültetések nemzetközi magánjogi kérdéseiről tartott előadást dr. Nizsalovszky Endre akadémikus, a Magyar Jogász Szövetség nemzetközi magánjogi szakosztályának vitaülésén. A nemzetközi orvostestületek egyébként több iránymutató állásfoglalást tettek közzé a szervátültetésekkel kapcsolatos orvosi magatartás szabályainak egységesítésére. A tsznyugdíjhoz szükséges évek kiszámítása K. F. t(Uí-ttte nyugdíjba szeretne menni. Mfelött beadná kérelmét, szeretné tudni: Jogosult-e nvugdtjra? 1960 öta tagja a termelőszövetkezetnek, előzőleg rsnknem mástél évig mint ipari alkalmazott dolgozott. A termelőszövetkezetben a korábbi években a munkaegységeinek száma Alindig meghaladta a 250-et, ™ utolsó három esztendőben pedig 180, 188 és 160 tízórás munkanapot teljesített. A szövetkezetben nem tudják pontosan megmondani, hogy az Idén, vagy Jövőre lesz-e jogosult a termelőszövetkezeti nyugdíjra, mert nem Ismeri azt a rendelkezést. hogy mtkor lehet egybeszámítani az Ipari és a tsznyugdijévet. Kérdezi: 68-ik életévét betöltötte, Jogosult-e a nyugdíjra és mikor? A termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény értelmében az a tsz-tag kaphat öregségi nyugdíjat, aki az előírt korhatért (férfi 05., nő 60.) elérte és legalább tíz nyugdíjévvel rendelkezik. E két feltételnek együttesen kell meglenni. Az öregségi nyugdíjra való jogosultság fennáll a termelőszövetkezeti tagnak azon születésnapján, amelyen a férfi a 65., a nő pedig a 60. életévét betölti, ha a tíz nyugdíjéve már megvan; Illetve az Öregségi korhatár elérése után azon a napon is, amelyen a tiz nyugdíjéve megszerzése befejeződött. A nyugdíjevek számítása kétféleképpen történik. Egyik az 1967. január 1-ét megelőző tagsági idő, a másik pedig 1967. január l-e utáni idő: 1067. január 1. előtti időben nyugdíjévnek számít minden olyan naptári év, amelynek teljes tartama alatt a termelőszövetkezeti tagság fennállott és a tsz-tag legalább 120 (nő 80) munkaegységet szerzett. Továbbá nyugdíjévnek számit u tsztag első belépésének éve, függetlenül attól, hogy évközben vagy év végén szűnt meg és hány munkaegységet teljesített. A nyugdíjév mindkét esetben csak akkor számítható be, ha a tsz-tag 1957. január 1-ét megelőző tagsága és sorkatonai szolgálat idejét kivéve nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt. Az első belépést követő éveket KépernyO Extázis 7-től 10-ig Kovács András új filmjének tárgya a beat zene és környéke, vagyis azok a hatások, amelyek a beat zene révén keletkeztek és terjedtek el, indulatokat, szenvedélyeket keltve szinte majdnem mindenkiben: az idősebbekben általában görcsös és konok elutasítást, a fiatalabbakban viszont a gátlástalan és felfokozott rajongást A film sem mentes ezektől az indulatoktól. De maga a rendező igen. Bemutatja ugyan az öregek türelmetlenségét, a fiatalok odaadását, ő maga azonban mindvégig racionálisan kezeli témáját. Raconálisan: tehát indulatok, de nem állásfoglalás nélkül. Nem arról van szó a filmben, hogy jó zene-e a beat vagy rossz. Kovács András meggyőző érvekkel igazolja, hogy ez a zene tulajdonképpen és valójában műfaj, s ahogyan nincs, nem lehet rossz műfaj általában, ugyanúgy a beat is lehet jó és rossz is, aszerint, kik csinálják. Mindemellett Kovács András nem tekinti a fiatalok szenvedélyes beat rajongását problémátlannak. Ott és abban érzi a bajt, ahol és amikor a beat zene megváltoztatja funkcióját, és a fiataloknak nemcsak egyszerűen — mint normális lenne — a könnyű zenét, a tánczenét jelenti, hanem szinte szó szerint mindent: irodalmat, filozófiát, életérzést, világlátást Ez kétségtelenül aggasztó és veszélyes jelenség: a beat intellektuális szintje nincs olyan magasan, hogy az igények nagymértékű leszállítása nélkül átvehetné az irodalom, a gondoskodás stb. funkcióit. Kovács András új filmjében ismét o riport, a dokumentum eszközeihez nyúlt vissza. Kétségtelen, hogy a téma, amelyet feldolgoz, társadalmilag fontos és időszerű, s az is biztos, hogy a beat muzsika hatásairól lényeges mondanivalója van, az egész Extázis azonban korántsem olyan izgalmas, mint a rendező korábbi filmjei. Ebben része van egyrészt annak, hogy a téma — bár mint mondottuk, fontos — mégsem eléggé súlyos, másrészt annak, hogy rendkívüli mértékben agyonmagyarázott, túlírt, nehéz róla izgalmasan újat mondani. Ö. L. csuk akkor lehet nyugdíjévként számításba venni, ha a tag a 120 (nő 80) munkaegységet Igazolni tud. Ha a munkaegységek száma ennél kevesebb, nyugdíjévnek rem lehet figyelembe venni. 1907. január 1-ét követő időre vonatkozóan nyugdíjévnek azt a naptúrj évet kell figyelembe venni, amelynek teljes tartalma ulutt a nyugdíjbiztosítás (tsz-tagság) fennállott; a tsz férfitagja a közös munkában legalább 150, nőtagja pedig legalább 100 tízórás munkanapot dolgozott és a tsz-tag keresőképtelenséggel járó betegség, szülési szabadság, katonai szolgálat és a munkaviszony idejét kivéve, nyugdijáruléíc fizetésére kötelezett volt. 1967. január 1-től kezdődően az év nem vész el, akkor* ha a tsz-tagság nem állott fenn egész évben, vagy a tag nem teljesítette a 150, a nő pedig a 100 tízórás munkanapot. Ha a tagság nem állott fenn egész évben, vagy a ledolgozott munkanapok száma a 150, illetve nőkncl a 100 tízórás munkanapnál kevesebb, annyi nyugdíj-hóna-i pot kell számításba venni ahányszor a férfi tag 13, a nő pedig 8 munkanapot teljesített. A tsz-tagságon alapuló nyugdíjévekhez a munkaviszonyban szerzett szolgálati időt akkor lehet hozzászámítani, ha a tsz-tagok nyűg* díj törvénye szerint kéri a nyugellátás megállapítását, és a beszámítani kért idők! között nincs öt évnél hoszszabb megszakítás. A félreértések elkerülése végett) hangsúlyozzuk, hogy a tsznyugdíjéveket és a szolgálati időt csak akkor lehet egy* beszámítani, ha a nyugdíj-) igénylő a termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény alapján ké* rí az öregségi nyugdíját. Ha a nyugdíjigénylő az ipari nyugdíjtörvény alapján is jogosult nyugdíjra, s nyugdíját ezen címen kéri, ak* kor a tsz-nyugdíjéveket at szolgálati idő megállapításánál nem lehet figyelembe? venni. Mivel olvasónk 65. élet* évét betöltötte, a tsz-nyug* díjévek és az Ipari szolgá* lati idők összeadásával a tíz nyugdíjévét megszerezte, a termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény alapján már most kérheti rjregségi nyugdíjának megállapítását. Dr. V. M. Épült: 1957—1989 j Matematikai emlékverseny ./Az idei tanévben is nagyszámú középiskolai tanuló részvételével rendezték meg a Szőkefalvi Nagy Gyula matematikai emlékversenyt Szegeden. Az e hónapban megtartott írásbeli verseny után a bíráló bizottság értékelte a versenyzők munkáját és a következő tanulók részesültek díjazásban: I. osztályos tanulók versenyében első díjat kaptak: Csetényi Artúr (Szeged, Radnóti Gimnázium), Szirbik László (Szeged, Radnóti Gimnázium). II. díj: Horváth László (Hódmezővásárhelyi Bethlen Gimnázium), Blahó Ágnes (Szeged. Radnóti Gimnázium). III. díj: Hadik György (Makó, József 'Attila Gimnázium), Berko András (Szeged, Radnóti Ginázium). A II. osztályos tanulók versenyében: I. díj: Iglói Ferenc (Szeged, Radnóti Gimnázium). II. díj: Csetényi Artúr (Radnóti Gimnázium I. osztályos tanulója), Katona Ferenc (Radnóti Gimnázium). III. díj: Kiss Mária (Makó, József A. Gimnázium), Szendrei Mária és Szendrei Ágnes (Szeged, Ságvári Gyakorló Gimnázium). A III. osztályos tanulók versenyének helyezése: I. díj: Dombi Gábor (Szeged, Ságvári Gaykorló Gimnázium), 2. Hadik Róbert (Makó, József A. Gimnázium), III. díj: Ormos Pál és Varga Zsuzsanna (Szeged, Radnóti Miklós Gimnázium). IV. osztályosok eredményei: I. díj: Esik Zoltán (Szeged, Ságvári Gyakorló Gimnázium). II. díj: Gál György (Szeged, Radnóti Gimnázium), Maróti Péter (Szeged, Ságvári Gyakorló Gimnázium). III. díj: Fábián Gusztáv (Szeged, Építőipari Technikum). Az I. díjas tanulók 150— 250 forintos, a II—III. díjasok 50—150 forintos könyvjutalmat kaptak a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Csongrád megyei Szervezetétől. BCarikas frigyes utca (89.) Ez a kedves utca a Ságváritelepen találhatóFöldszintes családi házai mind az utóbbi években épülték Ez a városrész nemcsak egy kijelölt területe a családiház-építkezéseknek: szívesen is jönnek ide a lakók. Közel vannak a városhoz, mégis élvezhetik a kötetlenebb, szabadabb település előnyeit. KEDD, 1969. MÁJUS 27. DÉLMAGYARORSZÁG 5 A