Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-27 / 119. szám

Szeged: Bolgár hét kezdődött A nagysikerű ukrán hét után tegnap, hétfőn bolgár hét kezdődött Szegeden. A Hazafias Népfront Csongrád megyei és Szeged városi bi­zottsága rendezésében sorra kerülő rendezvénysorozat első eseményeként a bolgár hét vendégeit üdvözölték a népfront városi bizottságán. A késő délelőtti órákban Iván Jotov, a budapesti Bol­gár Kultúra igazgatója, Margaréta Ruszeva, a buda­pesti bolgár nagykövetség kulturális attaséja, valamint a bolgár kulturális de­legáció tagjai — Va­lentina Alexandrova ér­demes művész, a plov­divi opera tagja, Dimitrij Damjanov, a szófiai nemzeti opera tagja, Ivan Eftímov zongoraművész és Nikolaj Nlnov író — Szegedre érke­zésekor Papp Gyula, a Sze­ged m. j. városi tanács vb­elnökhelyettese mondott kö­szöntő szavakat, majd Hofgesang Péter, a Haza­fias Népfront Szeged városi bizottságának titkára mutat­ta be a bolgár delegációt fogadó bizottság tagjait, köz­tük Deák Bélát, a Szeged városi pért-végrehajtóbizott­ság tagját, a pártbizottság osztályvezetőjét, Katona Sán­dort, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságá­nak titkárát, országgyűlési képviselőt és Lacsán Mi­hálynét, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága el­nökhelyettesét, országgyűlési képviselőt. A vendégek a délutáni órákban a Szegedi Szabad­téri Játékok igazgatóságára látogattak el, ahol dr. Tari János igazgató és Horváth Mi­hály igazgatóhelyettes ismer­tette a fesztivál történetét és a játékokkal kapcsolatos terveket. A bolgár hét rész­vevői ezután a Dóm-téri színpadot és nézőteret te­kintették meg. Este 7 órai kezdettel ün­nepi műsor keretében ta­lálkoztak Szeged lakóival a baráti ország képviseelői. A Vörösmarty utcai műve­lődési központ hangverseny­somogyi Károlyné felvétele A bolgár vendégek a Dóm téri színpaddal ismerkednek termében megtartott est vendégeit Lácsán Mihályné köszöntötte, majd Siklós Já­nos, a Csongrád megyei pártbizottság titkára mon­dott beszédet. Hangsúlyozta: közös eszmék, közös gondo­latok, közös célok kötik ösz­sze a magyar és a bolgár népet, s közös az a szorga­lom is, amellyel jövőjüket építik. Személyes tapaszta­latai alapján mondotta Sik­lós János, hogy a bolgár nép fiai kitűnően tolmá­csolják nemzeti .vonásaikat a művészet eszközeivel. Azt, hogy milyen tehetséges mű­vészei vannak a baráti or­szágnak, a Szegedi Szabad­téri Játékok vendégei is tapasztalhatták, hiszen váro­sunkban fellépett már Nl­kola Nikolov és Nikolaj Gyuzelev is, akik mindket­ten igen nagy sikert arattak. Siklós János beszéde után Margaréta Ruszeva kultúr­attasé szólt az ünnepi est vendégeihez, s szavaival azt bizonyította, hogy milyen őszinte barátság szálai fo­nódtak a két nép között, s hogy ez a barátság kiállta már az évszázadok próbá­ját. A köszöntő szavak után művészi műsor következett, amelynek első részében a Szegedi Nemzeti Színház tagjai — Sinkó György Liszt-díjas, ^Berdál Valéria Liszt-díjas és Szabó Miklós Liszt-díjas, érdemes művész — énekeltek Katona Irén zongorakíséretével, majd a bolgár delegáció művészven­dégei — Ivan Eftimov zon­goraművész, Valentina Alexandrova, a plovdivi ope­ra tagja és Dimitrij Damja­nov, a szófiai nemzeti opera tagja — léptek pódiumra. Műsorszámaikat a közönség hosszú tapssal jutalmazta. Az est befejezéseként a Tö­mörkény Gimnázium és Szakközépiskola kórusa éne­kelt Mihálka György ve­zényletével. I 11 11111 J 11 I II I > • 11 I I I} I I I I I • I I I I FÜR^'.AI. AAt #•> M II I M I I • I T I I L I I I I I I I I I I I I I I I I I I • II I I I I I I I A t"! A- novella, amelyből a film készült, egyike volt Sartre első magyarul megjelent műveinek. Azóta már jó­egynéhány munkáját megis­mertük a világhírű francia írónak és filozófusnak, ol­vastuk visszaemlékezéseit, regényeit, tanulmányait, lát­tuk darabjait, s mégis: az el­ső élményt, amelyet annak idején A fal adott minden olvasójának, máig is eleve­nül elfelejthetetlenül él ben­nünk. Súlyos, nyomasztó at­moszférájú írás A fal. Nem­csak a cselekménye miatt, bár az önmagában is meg­döbbentő. A három halálra­ítélt utolsó éjszakája Fron­co börtönében és egyikük „tragikus megmenekülése" a kivégzéstől, olyan életanyag, amely szinte már az elvisel­hetetlenségig nyomasztó. De ehhez a cselekményhez Sart­re még hozzáadott valami nehéz és tömör atmoszférát, a konkrét helyzetből nem au­tomatikusan felépülő hangu­latvilágot, amely abból a beszelgetésből és elmélke­désből született, amelyet a halálra várók folytattak a szűk cellában. Az elítélt for­radalmárok megpróbálják megérteni saját halálukat. Az erőfeszítés, amely ezt a vál­lalkozásukat kíséri, még tö­ményebbé teszi a szituáció elviselhetetlenségét. A film a novellának ezt az atmoszférikus bonyolult­ságát a lehető leghívebben adja vissza. Rendezője a negyvenéves Serge Roullet olyan egyszerű, már-már aszketikus eszközökkel mondta el mindazt, amit Sartre közölni akart, hogy maga az író, aki pedig mun­káinak megfilmesítésével ál­talában elégedetlen volt, most külön gratulált a ren­dezőnek. „Néhány munkámat már megfilmesítették — írta Sartre —, de ezekben a fil­mekben sohasem ismertem önmagamra. Az önében tel­jesen felismertem magam..." Ezt az elismerést a néző jogosnak ismerheti el. Az el­sőfilmes Roullet egyaránt el­ismerést érdemel azért, mert a sovány cselekményű no­vella anyagát olyan bravúr­ral dolgozta át a film nyel­vére, hogy a néző sehol sem érezheti a művet vontatott­nak, sőt határozottan fel­ismerheti benne a tetőpont felé haladó fokozatosságot, másrészt elismerést érdemel azért is, mert ezzel a cse­lekményfeldolgozással egye­ző színvonalon tette vászon­ra az író gondolatait. Ráadásul mindezt csupa ismeretlen szereplővel, akik nem ís mindannyian színé­szek. A Pablót. bemutató sze­replő például Michel del Cas­lillo ismert író, a Jüan sze­repét játszó fiú, Mathiu Klossowski is civil. Ö. h. fi szervátültetések jogi A szervátültetések nemzet­közi magánjogi kérdéseiről tartott előadást dr. Nizsa­lovszky Endre akadémikus, a Magyar Jogász Szövetség nemzetközi magánjogi szak­osztályának vitaülésén. A nemzetközi orvostestületek egyébként több iránymutató állásfoglalást tettek közzé a szervátültetésekkel kapcso­latos orvosi magatartás sza­bályainak egységesítésére. A tsznyugdíjhoz szükséges évek kiszámítása K. F. t(Uí-ttte nyugdíjba szeret­ne menni. Mfelött beadná kérel­mét, szeretné tudni: Jogosult-e nvugdtjra? 1960 öta tagja a ter­melőszövetkezetnek, előzőleg rsnknem mástél évig mint ipari alkalmazott dolgozott. A ter­melőszövetkezetben a korábbi években a munkaegységeinek száma Alindig meghaladta a 250-et, ™ utolsó három eszten­dőben pedig 180, 188 és 160 tízórás munkanapot teljesített. A szö­vetkezetben nem tudják ponto­san megmondani, hogy az Idén, vagy Jövőre lesz-e jogosult a termelőszövetkezeti nyugdíjra, mert nem Ismeri azt a rendel­kezést. hogy mtkor lehet egybe­számítani az Ipari és a tsz­nyugdijévet. Kérdezi: 68-ik élet­évét betöltötte, Jogosult-e a nyugdíjra és mikor? A termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény értelmében az a tsz-tag kaphat öregségi nyugdíjat, aki az előírt kor­hatért (férfi 05., nő 60.) el­érte és legalább tíz nyugdíj­évvel rendelkezik. E két fel­tételnek együttesen kell meglenni. Az öregségi nyug­díjra való jogosultság fenn­áll a termelőszövetkezeti tag­nak azon születésnapján, amelyen a férfi a 65., a nő pedig a 60. életévét betölti, ha a tíz nyugdíjéve már megvan; Illetve az Öregségi korhatár elérése után azon a napon is, amelyen a tiz nyugdíjéve megszerzése be­fejeződött. A nyugdíjevek számítása kétféleképpen történik. Egyik az 1967. január 1-ét megelő­ző tagsági idő, a másik pe­dig 1967. január l-e utáni idő: 1067. január 1. előtti időben nyugdíjévnek számít minden olyan naptári év, amelynek teljes tartama alatt a termelőszövetkezeti tagság fennállott és a tsz-tag leg­alább 120 (nő 80) mun­kaegységet szerzett. Továbbá nyugdíjévnek számit u tsz­tag első belépésének éve, függetlenül attól, hogy év­közben vagy év végén szűnt meg és hány munkaegységet teljesített. A nyugdíjév mind­két esetben csak akkor szá­mítható be, ha a tsz-tag 1957. január 1-ét megelőző tagsá­ga és sorkatonai szolgálat idejét kivéve nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt. Az első belépést követő éveket KépernyO Extázis 7-től 10-ig Kovács András új filmjé­nek tárgya a beat zene és környéke, vagyis azok a ha­tások, amelyek a beat zene révén keletkeztek és terjed­tek el, indulatokat, szenve­délyeket keltve szinte majd­nem mindenkiben: az idő­sebbekben általában görcsös és konok elutasítást, a fia­talabbakban viszont a gát­lástalan és felfokozott ra­jongást A film sem mentes ezektől az indulatoktól. De maga a rendező igen. Be­mutatja ugyan az öregek türelmetlenségét, a fiatalok odaadását, ő maga azonban mindvégig racionálisan ke­zeli témáját. Raconálisan: tehát indulatok, de nem ál­lásfoglalás nélkül. Nem arról van szó a film­ben, hogy jó zene-e a beat vagy rossz. Kovács András meggyőző érvekkel igazolja, hogy ez a zene tulajdon­képpen és valójában műfaj, s ahogyan nincs, nem lehet rossz műfaj általában, ugyanúgy a beat is lehet jó és rossz is, aszerint, kik csinálják. Mindemellett Kovács And­rás nem tekinti a fiatalok szenvedélyes beat rajongását problémátlannak. Ott és ab­ban érzi a bajt, ahol és amikor a beat zene megvál­toztatja funkcióját, és a fia­taloknak nemcsak egysze­rűen — mint normális lenne — a könnyű zenét, a tánc­zenét jelenti, hanem szinte szó szerint mindent: irodal­mat, filozófiát, életérzést, vi­láglátást Ez kétségtelenül aggasztó és veszélyes jelen­ség: a beat intellektuális szintje nincs olyan maga­san, hogy az igények nagy­mértékű leszállítása nélkül átvehetné az irodalom, a gondoskodás stb. funkcióit. Kovács András új filmjé­ben ismét o riport, a do­kumentum eszközeihez nyúlt vissza. Kétségtelen, hogy a téma, amelyet feldolgoz, tár­sadalmilag fontos és idősze­rű, s az is biztos, hogy a beat muzsika hatásairól lé­nyeges mondanivalója van, az egész Extázis azonban ko­rántsem olyan izgalmas, mint a rendező korábbi filmjei. Ebben része van egyrészt annak, hogy a téma — bár mint mondottuk, fontos — mégsem eléggé súlyos, más­részt annak, hogy rendkívüli mértékben agyonmagyará­zott, túlírt, nehéz róla iz­galmasan újat mondani. Ö. L. csuk akkor lehet nyugdíjév­ként számításba venni, ha a tag a 120 (nő 80) munkaegy­séget Igazolni tud. Ha a munkaegységek száma ennél kevesebb, nyugdíjévnek rem lehet figyelembe venni. 1907. január 1-ét követő időre vonatkozóan nyugdíj­évnek azt a naptúrj évet kell figyelembe venni, amelynek teljes tartalma ulutt a nyug­díjbiztosítás (tsz-tagság) fennállott; a tsz férfitagja a közös munkában legalább 150, nőtagja pedig legalább 100 tízórás munkanapot dol­gozott és a tsz-tag kereső­képtelenséggel járó betegség, szülési szabadság, katonai szolgálat és a munkaviszony idejét kivéve, nyugdijáruléíc fizetésére kötelezett volt. 1967. január 1-től kezdődően az év nem vész el, akkor* ha a tsz-tagság nem állott fenn egész évben, vagy a tag nem teljesítette a 150, a nő pedig a 100 tízórás munka­napot. Ha a tagság nem ál­lott fenn egész évben, vagy a ledolgozott munkanapok szá­ma a 150, illetve nőkncl a 100 tízórás munkanapnál ke­vesebb, annyi nyugdíj-hóna-i pot kell számításba venni ahányszor a férfi tag 13, a nő pedig 8 munkanapot tel­jesített. A tsz-tagságon alapuló nyugdíjévekhez a munkavi­szonyban szerzett szolgálati időt akkor lehet hozzászá­mítani, ha a tsz-tagok nyűg* díj törvénye szerint kéri a nyugellátás megállapítását, és a beszámítani kért idők! között nincs öt évnél hosz­szabb megszakítás. A félre­értések elkerülése végett) hangsúlyozzuk, hogy a tsz­nyugdíjéveket és a szolgála­ti időt csak akkor lehet egy* beszámítani, ha a nyugdíj-) igénylő a termelőszövetkeze­ti nyugdíjtörvény alapján ké* rí az öregségi nyugdíját. Ha a nyugdíjigénylő az ipari nyugdíjtörvény alapján is jogosult nyugdíjra, s nyug­díját ezen címen kéri, ak* kor a tsz-nyugdíjéveket at szolgálati idő megállapításá­nál nem lehet figyelembe? venni. Mivel olvasónk 65. élet* évét betöltötte, a tsz-nyug* díjévek és az Ipari szolgá* lati idők összeadásával a tíz nyugdíjévét megszerezte, a termelőszövetkezeti nyugdíj­törvény alapján már most kérheti rjregségi nyugdíjának megállapítását. Dr. V. M. Épült: 1957—1989 j Matematikai emlékverseny ./Az idei tanévben is nagy­számú középiskolai tanuló részvételével rendezték meg a Szőkefalvi Nagy Gyula matematikai emlékversenyt Szegeden. Az e hónapban megtartott írásbeli verseny után a bíráló bizottság ér­tékelte a versenyzők munká­ját és a következő tanulók részesültek díjazásban: I. osztályos tanulók ver­senyében első díjat kaptak: Csetényi Artúr (Szeged, Radnóti Gimnázium), Szirbik László (Szeged, Radnóti Gimnázium). II. díj: Hor­váth László (Hódmezővásár­helyi Bethlen Gimnázium), Blahó Ágnes (Szeged. Rad­nóti Gimnázium). III. díj: Hadik György (Makó, József 'Attila Gimnázium), Berko András (Szeged, Radnóti Ginázium). A II. osztályos tanulók versenyében: I. díj: Iglói Ferenc (Szeged, Rad­nóti Gimnázium). II. díj: Csetényi Artúr (Radnóti Gimnázium I. osztályos ta­nulója), Katona Ferenc (Rad­nóti Gimnázium). III. díj: Kiss Mária (Makó, József A. Gimnázium), Szendrei Mária és Szendrei Ágnes (Szeged, Ságvári Gyakorló Gimnázi­um). A III. osztályos tanu­lók versenyének helyezése: I. díj: Dombi Gábor (Szeged, Ságvári Gaykorló Gimnázi­um), 2. Hadik Róbert (Ma­kó, József A. Gimnázium), III. díj: Ormos Pál és Varga Zsuzsanna (Szeged, Radnóti Miklós Gimnázium). IV. osz­tályosok eredményei: I. díj: Esik Zoltán (Szeged, Ságvári Gyakorló Gimnázium). II. díj: Gál György (Szeged, Radnóti Gimnázium), Maróti Péter (Szeged, Ságvári Gya­korló Gimnázium). III. díj: Fábián Gusztáv (Szeged, Építőipari Technikum). Az I. díjas tanulók 150— 250 forintos, a II—III. díja­sok 50—150 forintos könyvju­talmat kaptak a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége Csong­rád megyei Szervezetétől. BCarikas frigyes utca (89.) Ez a kedves utca a Ságváritelepen található­Földszintes családi házai mind az utóbbi években épül­ték Ez a városrész nemcsak egy kijelölt területe a csa­ládiház-építkezéseknek: szívesen is jönnek ide a lakók. Közel vannak a városhoz, mégis élvezhetik a kötetlenebb, szabadabb település előnyeit. KEDD, 1969. MÁJUS 27. DÉLMAGYARORSZÁG 5 A

Next

/
Thumbnails
Contents