Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-27 / 119. szám

Szöveg nélkül Földúton Sötét este van, csak a csillagok világítanak. Akivel most beszélek, hatalmas, keményfejű ember. Mintázni lehetne róla a hitetlenség szobrát. — A vallomásomat még most ls tartom, de templomban akkor voltam utoljára, amikor megnősültem, ötven éve. Nem vagyok haragba velük, de nem szeretem, ha ott is azt mondják, amit életemben eleget hallottam, most ezt hidd el, most meg azt. Azt hiszek, amit én akarok. Leginkább semmit, csak ha a két szememmel látom. A repülő — Az első háborúban voltam én katona. Allampénzen bejártam a világnak majdnem a felét. Kijött egyszer a frontra egy pap istentiszteletet tartani. Igen szépen beszélt, majdnem elsírtuk I magunkat férfiember létünk- . . re. Azt mondta, aki a trlOí) i fronton lesz hősi halott, az nyílegyenesen megy a mennyországba. Ahogy vele együtt fölnéztünk az égbe, látjuk, hogy jön ott egy csodabogár, és berreg. Azannyát, nézzétek, repülő! Ott kóválygott fölöttünk, mint a gólya, mikor keresi a fészkét. Tetszett nekünk nagyon, szépen fénylett a szárnya. De fuhitű pilótája volt, nem bánta, hogy ml éppen imádkozunk, mert a harmadik kerülettel odacsapott közénk egy kukoricabombát. Tizrtinégy katona rögtön föl költözködött az égbe. Elhasaltunk, ahányan csak voltunk, csúsztunk, másztunk, hogy legalább valami bokrot találjunk födélnek, és szidtuk az eszét, aki kitalálta a repülőt. Egyszeresek észreveszem én, hogy a domboldalon szalad a pap. Hát ez maga se hiszi, amit prédikált? Elfut a mennyország elől? A digók utánaeresztettek négyet a hosszúcsövű hajóágyújukból, porzott is körülötte a föld, de mire kitisztult, szaladt tovább. Azóta nem barátkozom velük. tet! A halászokkal szedtük ki a vízből, el is temették szépen. — Azóta töröm, marom a világot, nem hiszek senkinek. Miért volt jó annak, aki leírta, hogy eltűntem, utódokért A Rana-vizsgátat ós isientösóge A Szegedi Orvostudományi hesség 98 százalékos biztonEgyetem női klinikáján né- sággal fennáll. E bizonyosság mikor hetvenen is vigyáztak j hány helyiségben a laborató- biológiai reakciók viszonylarám? ; riumi vizsgálatokat végzik, tában igen pontos eredményŰrhajó Az asztalokon a sokszínű reagensoldatok, üvegeszközök, állványra szerelt lombinek számít. A műszeres laboratóriumban a fiatal egyiptomi aspiAnyakönyvi hírek I. KERÜLET HAMSISr: Pa Ja Antal és Pílvölgyi Ildikó Jgllanna. Katona Imre és Pongrdcz Katalin KI Ara, Simon Zoltán Ádám és Tóth Mánu Erzsébet. Németh latvan és Hl Ró Hajnalka Terézia, Brczán Mladcn es Márki Anna Mária, Szabó Miklós és •Szabó Katalin, Mészáros István cs Balog Eszter Anna, Ludányl Imre Ferenc es Vlncze Erzsébet. Módra Sándor Bálint és Hóka Edit Terézia. Mészáros •lozsef és nörcsök Eva Julianna, Mcszlényl István Ferenc és Ballal Mária Erzsébet. Juhász Ant a l József és Kónya Erzaébet Eva, Sándor Béla Antal és Csonka Eva Erzsébet. Murányi László István és Balog Anna Magdolna Kristóf Andris László és Szabó Gabriella. Somodi János es Lajos Klára Ágnes. Horváth István és Unni Uonu Anna. Kiss Elemér Ernő és UnRl Viktória. Monti Antal és Blakovlcs Oi/.ella, Nagy István és Harnnyl Judit házasságot kütOttek. Születés: Juhász Bélának és Csapó Erzsébetnek Ildikó Erzsébet, Molnár Mihálynak és Mu. sí Margitnak Mónika Angéla, Szalma Ferencnek és Szabó Erzsébetnek Csilla, ltohágy Lászlónak és Kocsárdl Margitnak „JB Gábor Sándor. Illa Endrének i.ftszlrt, Csányi Cs Fehér Erzsébetnek Endre, Krisztin Anna Vér Imrének és Tóth Ilonanak Edit Mária. Czlkkely Lászlónak es NagygySr Karolinának Ágnes Tímea, Báló Sándornak és Zsiga Katalinunk Zoltán, Pálinkás Mihálynak és Andriska Zsuzsannának Mihály, Blczók Mihálynak cs Bánll Ilonának Gábor Tamás, Lévai Józsefnek es Vékony Jusztinának Márta, Szoraesek Gézának és Fogas Juliannának Oézn, Náray Andrásnak es Téglás Margitnak Andrea. szUca Mihálynak és . Gulyás Etelkának Mihály. Varga Istvánnak és Miklós Ilonának nóbert Zsolt, Bencstk Istvánnak és Csabai Mártának Gábor István. Nógrádi Tamásnak és Aradán Katalinnak Tamás •Zsolt, Vér Istvánnak és Fazekas Ágnesnek Gábor, Zsurka Lászlónak és Lestár Érának Ttenáta Georgina. Hegyi Gábornak és Ardai Rozáliának Rita Ellnméla, Klspéler Istvánnak és Kulcsár Irénnek Andrea. Molnár Lászlónak és Klár Erzsébetnek Erzsébet. Szilágyi Sándornak és Bán Irmának Mónika Ágnes. Dobák Mihálynak és Ftata Erzsébetnek Katalin. Kznrvadszkl Istvánnak és Virág Katalinnak .Tülla Ibolya. Tanács Jánosnak és Bertalan Gizellának Judit, Vlczlán Pálnak és Ttekó Paula Eszternek Péter Fái. Arnás Lászlónak és Pelrovlos Juliannának Julianna nevű g.vcnnektlk született. Halálozás: Nagy Ferenc István. Dubovsxkl Vendel. Fodor Józaefné Bnlzsay Sarolta. Szalma István János. Tivadar Endle. Klralv Ildikó. Madarász Kálmán, Szanka József, Pálinkás Mlhálv. Kertész Mária. Hóval László Zoltán. Fábián Gábor. Kecskés István, Szénásl Mátyás, Veress Zoltán meghalt. náta, Metyenka Jánosnak és Molnár Irmának Ildikó Katalin, l'apdi István I-ászlónak éa Rádal Ilonának László, Péter Andrásnak és Barna Erzsébetnek Olga, Samu Szilveszternek és Plplcz Erzsébetnek Tibor. Fazekas Mihálynak és Gál Aranka Mártának Zsolt, Sólya Józsefnek és Gárgyán Irénnek Zsuzsnnna. Nagymlhály Istvánnak és Sózó Margitnak István. Makra Sándornak és Gémes Gizellának Olga Gyöngyi, Pap Lászlónak és Hegyi Erzsébetnek László, Bélák Józsefnek és szúráth Ildikónak József. Pánczél Tamás Ferencnek és papp Máriának Ferenc Zsolt, Szerdahelyi Istvánnak és Kovács Máriának István Attila, Beesel Mihálynak és SeidI Annának BriRltta Zsuzsanna, Kerekes Zoltán Lajosnak és Sá- , , rnsl Jolánnak Ágnes Eva. Kö- Kilépek vér Pálnak és Szabó Erzsébet Piroskának Zsuzsanna. Mag Istvánnak és Kókai Teréziának Terézia. Vass Ferencnek és Császár Zsuzsannának Ildikó nevO gyermekük született. Halálozás: Marton András, TViezi M'bálv. Hegedűs István. Tóth Andrásné Jánosi Ikónla, Floaor Mátyás, Veres-Balog Mihály, Bata-Hampel Szllvesztcrné Csamangó Rozália. Ancsónyl Béla. I'app János, Szántó Attila, Papo Lajos, Ferenezl Mihály, Varga Jánosné Német Rácz Jánosné Purcsl Erzsébet meghalt, — Ingyendóiéban — ahol fogságban voltunk — úgy osztották be az evést, mint a szegény ember a vetésforgót. Egyik nap kaptunk tíz deka kenyeret, meg vizet, a másik nap pedig olyan tengeri halat, amit a kukacok is széttúrtak már. Befogtuk az orrunkat, amikor ettük. Ehhez nem járt víz. Egv hónapban egyszer mentünk latrinára. Meg ígéretet is adtak hozzá mindig, hogy holnap hazamehetünk. Egyszer aztán csak hazaértünk. — Inkább ne jöttem volna. A háborúban a katonák agyonverték az apámat, anyám pedig megőrült, mire hazajöttem. — Bementem a házba, a falon, a kereszt alutt volt egy papír. Előtte való nap hozták ki a tanyára, azon volt megírva az én eltűnésem. A székre felállította anyám a szenteltgyertyát, meggyújtotta, ott a papír nintt.. és szépen megőrült. az ajtón. jön a kazlak közül. Nekemtámad, ráncigál, belémrúg, kiabál. Hová lettétek a fiamat? Az uram nem volt ölég, a gyerek is hibádzott a listáról? Tépte a hajamat. köpködött a szemembe. Te keserves világ! Elsírtam magamat: Megjöttem édesanyám, hiszen én vagyok az. Megindult, futott a töltésnek. Kiabálta, hogy kísértet, fogják meg, kísérAnnyit változott a világ, hogy a fúrósokhoz Igazítják az órát. Ha leállnak, akkor van dél. Egymást érik a fúrótornyok. Elhlszi-e, hogy a tanya alatt olaj van? — Nem. Hogy Tápén van, azt elhiszem, mert onnan már kilőtt A mérnökök is azt mondják, hogy itt csak rétegekben van. ha van. A magasfeszültség olyan messze megy el. hogy nappal csúzlival le lehetne lőni róla a vadgalnmbot. Azt elhiszl-e, hogy áram van benne? — Azt el, mert láttam gyerekkoromban, amikor a légszeszgyár mellett beleeresztették. — Hát a holdbamenést? — Azt se hittem el, amikor a Gagarlnról beszélték, hogy fölment. A bábelényi torony is fuccsbament, most is lesz majd olyan csoda, hogv nem tudnak fölmenni. Különben is csak pókhálózzák vele az emberek eszit. Hogyan menne oda föl ember? Tudja maga, milyen messze van az? Azt nem lehet egy nap alatt megjárni, mit eszik közben? Meg aztán van ott valami föld, amire le lehet szállni? Aztán ha fölmegy, sóhajt egyet, hogy de jó lenne visszamenni az anyám szoknyájához. Hát ezért Igyekeznek? És ha először lápru lén? Mi viszi föl oda? Mondják a népek, hogy a rakéta olyan, mint a slapnergránát volt, amelyik a levegőben is durrant, de ott fönt levegő sincsen. — Meghallgattam én Amerikát is. közvetítették, mintha azok beszélnének, akik a kompon állnak, de azt ott ls be lehet mondani, ahol az esőt mondják. — Majd ha hoznak egy félmarékkal a holdról, és az én kezembe is beletesznek annyit, hogy a tenyerem három árkát betakarja, majd akkor elhiszem. Addig, ha a püspök mondja, akkor se. De ha lehozza, elmondok egy miatyánkot. Horváth Dezső kok, pipetták — egy-egy kí- ráns, Youssef Mirhom megsérteti folyamat „rekvlzítu- zatvizet vizsgál: mai" sorakoznak. A klinika — Ebből állapítjuk meg — igazgatójának és kutatótár- mondja —, hogy a születenMttti M ~ dő gyermek szervezetében nincs-e vérképző rendszeri suinak eszmei Irányításával folyik a munka. A beteg nem pillant be az itt dolgozó asz- elváltozás. Vizsgáljuk, nincs-e szisztensek szorgos tevékeny- benne vérfesték-bomlásterségébe. Ök voltaképpen hatatlan" gyógyítók. A felvett betegek mindegyikén először az alapvizsgálatokat végzik el: például a vérfesték, a vörös és fehér lát- mék. A kapott eredménytől függ: előbb kell-e megindítani művi úton a szülést vagy sem. Az ls betegség viszont, ha a kívánt terhesség nem kövérsejtek mennyiségének mérését, a vérszérum kémiai jellemzőinek meghatározását. Ezek a laboratóriumi rutinmunkák — mondják a szukemberek. kor is hormonális rendellenességről van szó, mégpedig az tügynevezett luteinizáló hormon mennyisége kevesebb a normálisnál. A hormonoknak rendkívül Nem ilyen „egyszerűek" vi- nagy jelentőségük van tehát — ahogy megállapítják — a fajfenntartási folyamatokban. Ezért elengedhetetlen azok pontos laboratóriumi A Rana-vizsgálat (Rana meghatározása, hiszen csak az egyik békafajta latin ne- így tudják az orvosok a gyószont az Immunológiai és biológiai terhességi reakciók, a köznéven Ismert „békavizsgálatok". ve) érdekessége — mondja dr. Morvay József egyetemi adjunktus, a gyakorlati munkák vezetője —. hogy segítségével kimutatható az igen korai terhesség ls. Alig két évtizeddel előbb Galli-Malnini jött rá arra, hogy ha a gyításhoz nélkülözhetetlen adatokat, eredményesen felhasználni. A klinikai kutatók, aszszisztensek mjinkái, tudományos kísérletei jobbára azt szolgálják, hogy ép és egészséges utódok jöjjenek a viterhes nő vizeletében min- lágra. Ebben segítik őket a dig megjelenő HCG-hormont laboratórium legkülönfélébb. hím béka hasi nyirokzsákjába fecskendezi, az állat spermiumot ürít. Az így beoltott béka váladékában, ha mozgó ivansejteket észlelünk, a termodern magyar és külföldi műszerei, melyekkel még precízebbé válik fonto6 és érdekes munkájuk. Lévay Endre Bútor — bambuszból Az utóbbi években ipari tartjók a bambuszt. Igen bambuszültetvényeket létesí- gyorsan nő és szaporodik, tenek a Kaukázus fekete-ten- Hathetes korában már 15— gerl partvidékének más nö- 20 méter magas, s az ültetvények termesztésére alkal- vények három-pégy év alatt matlan földjein, Adler és áthatolhatatlan sűrűséget alSzocsi között. Sőt, bambusz- kotnak. Bambuszból könnyű ültetvényeket nemcsak az er- kertibútort, különféle sportdőgazdaságok. hanem a fa- cikkeket, ajándéktárgyakat feldolgozó iparvállalatok is , , ,, , . , .... létesítenek. készítenek. Az építők nagyra A szakemberek rendkívül értékelik a bambuszt, mint perspektivikus növénynek kiváló borítóanyagot. II. KERÜLET lltzauág: Na«y Jenő Páter ís Szllst Erzsébet Julianna, papdl József Imre ós Mészáros Aranka. Illés László és Apró Terézia Margit. Szebenl Antal és Mator Rozália. Redencz.ki Antal és rinta Kamun, Szűcs Imre és Selmesl lbelva Julianna hiaasságot kötöttek. in. KERÜLET Születés: Szeesel Istvánnak és Száraz Juliannának István. Bursek Mihálynak és Mlklöá Anna Máriának Anna Mária, Tóth Istvánnak és Csányi Gizellának Edit, Gémes Józsefnek és Süli Piroskának János, Király Istvánnak én Miklte Ilonának Rei IP janicsárok (B.) — Mind illik hozzám. De lásd be, hogy nekem már nem sok keresnivalóm van nálatok. És tudom, mi a tisztesség, és a világért sem vágom zsebre, hogy apád mutassa meg, merre van tőletek eljövetben az út. — No, te azt nem éred meg. — Persze, mert a polgár, az ugye... : — Komolyan mondom, az agyadra ment ez a polgár háború. Hát dilis vagy te? — Lehet, hogy az vagyok. Ne foglalkozz velem. — Nagyon elbizakodtál. — Sok okom is van rá. Ki vagyok az összes hazai vizekből. — Meg leszel mentve, híres proletár. A polgár megdögölhet, ha nem alázza meg magát, ha nem hazudja hívőbbnek magát nálatok. Te vagy ki a vizekből? Te márka vagy. Meglásd, hogy érted jönnek, triumfussal ragadnak vissza a proletáregyetem szent berkeibe. Mi meg majd tapsolunk. hogy egy megtévedt bárányka, a kutya polgároktól meghajszolt kis szent bari, a nyájba újra visszatért. — Micsoda nyelved van? Csíp, mint a számadó ostorának hegye. — Jössz délután, vagy nem? — Miért? — Értem. Én kiért vagyok a grammatika szabályai szerint! Szeretlek, te bolond, ha eddig nem vetted volna észre. Kettőkor, jó? Majd kibenzinezzük a cipődet. Büdös. Nem tapasztaltad? Akkor kettőkor. — Nincs tiszta ingem. Nincs, akitől kérjek. — Akkor gyere most. Kimossuk. — Nem. — De kettő után ott vagy. És egy szót se többet! Elszaladt. Vissza sem nézett. Ott voltam kettőkor. Kihozta a bojtos papucsát, hogy abba lépjek, és benzinezte a cipőmet, ö meg csipetenkint rakta számba a tésztát. — Pfuj, micsoda bagdszagú vagy. Persze, mert nem eszik, nem Iszik, csak szfvja a bagót, mintha abban lenne minden bizodalma. Rosszabb vagy a polgárnál. A polgár, ha bajban van. kivágja magát. Hazudik vagy hízeleg, megalkuszik. De nem nyúlik el. — Te örökké csak szidsz engem. — Mert azt akarom, hogy állj a lábadra. Proletár vagy. Hát ilyen könnyen elszakadsz a nehézségektől? Ez a legkönnyebb. Abbahagyni. Közben tömte a számba a dobost. Nem is tudtam replikázni vele. Hétfőn hatkor feszítővel a kézben daru alá hengergettem a rönköket. Olyan reggel volt, mint a többi. Csak a munkával kapcsolatos szavak hangzottak el. Fogd meg, vigyázz, ereszd óvatosan. Délben, ahogy lefújt a gyár. kibontottuk a bugyrokat, elkezdtünk eszegetni. Jó idő volt. Hűvösre húzódtunk, mert szúrt, égetett a nap. Csak amikor már mellettem élit, vettem észre a káderest. Előbb a munkásoknak köszönt, rám kacsintott, s kivette belső zsebéből a pecsétes papírt. „Ma este 5 órakor saját ügyében jelenjen meg az Egyetemi Pártbizottságon." — Mi keresnivalóm van nekem ott? Én nem vagyok párttag. Nekem nem parancsolnak! — Ne egyen a fene, na! Hát a javadat akarják ott is. — Fütyülnek az én... de elmegyek az úristen elé is. — Látod, ez a beszéd. — Azt hiszem, nem citálnak engem többet, mert a számat sarkig kinyitom. — Ott kinyithatod. Írd alá, hogy átvetted. A többi a te dolgod. Csak annyit mondok, azért jó lesz hangtompítóval dolgozni. A titkár nem szereti, ha visszapöntvögnek neki. — Bízd rám, pajtás. Kedden kezdődött a szorgalmi idő. Visszaköltöztem a kollégiumba. Égett a kepemen a bőr. Megalázkodtam, meghúztam magam. Most sejtettem ' csak igazán, mit érezhettek a lovak az én kalodámban. Én sem ütöttem őket. csak a rugósok mögé függesztettem a polyvás zsákot, hadd dolgozzon vele. amíg az esze meg nem Jön. Az este én is kalodában voltam. Szakadt rólam a víz. Én sem haragudtam soha a 6zilaj lóra. Hát hogy? Három évig kéz sem érinti a lovat, s egyszeribe álljon a rúd mellé, húzzon, gebürcöljön? Hogy a ló haragudott-e rám, azt nem tudom. Évek múlva is számon tartottam a betörtek jelesebbjeit Megismertem őket. ök nem. Alltak a rakott szekér előtt, vagy húztak veszedelmes igyekezettel. Viselték sorsukat. Azt rendjén valónak tartottam? És én? Én nem vagyok lói Nem nyugodhatok bele. De mibe? Hát dlsznóségok vannak I Visszaélések. A falakra felírják: Ebben az országban mindenért mi vagyunk a felelősek! Aztán, ha szól az ember, kuss 1 Igaz, én nem vagyok kommunista, nekem semmi közöm az egészhez. Azt kellene megtanulnom, bármi disznóságot látok, hunyjam be a szemem. Semmi közöm hozzá. Én ezt nem tudom megszokni. Már nem szólok, de belülről öl a méreg. Jobb lenne, ha az ember 6üket is, vak is lenne. A makói uradalomban a kisbivalyoknak bicskával szurkálták ki a szemüket, hogy ne lássanak. Hót. mondom, jobb lenne, ha az ember sem látna. De ez csak pár napig izzott bennem ilyen tüzesen, a PB-ről való visszajöttem után. A vizsgák elvontak minden más figyelésétől. Alig tudtam magam a jegyzetekhez törni. Amíg szórakozásból olvasgattam kedvemre való írásokat, ragadt rám a betűkbe bújt ismeret, mint kanászra a bogáncs. De most száraz és érdeklődésemtől messzi eső históriákat, kellett felszednem és visszaadnom. Az ember agya nem szivacs, hogy minden folyékony halmazú tárgyat felkapjon, s az első nyomásra visszaadjon. És az idő hajt. És én nem ismerem magam. A tanulásra nincsenek módszereim. A nyelvtan más agykamrákba gyülekezik, mint a versmemoriter. A csillagászat nem lakik együtt agyunkban a történelemmel. És minden raktárnak más a bejárata. A feláratok különböző kulcsokra járnak. És én nem tudom. Az ember nem tud eligazodni a saját eszének járataiban. Az idő meg halad. Egy-egy pillanatra meglátom, hogy a polgárok kártyáznak, amikor én véres verítékkel rendezem úgy, ahogy a mondattan számtalan variánsát. ök megtanulhatták már a középiskolákban. Vagy otthon, vagy mit tudom én, hol. Kártyáztak, és a DISZ-taggyűlésen lelkesen beszéltek a tanulásról. Hogy azért Jöttünk, azért vagyunk itt. hogy az uj szocialista generációk jól felkészült nevelői legyünk. Mert azért a beszédet is értették ők cifrázni, amúgy meg maguk között vállon csapkodtak engem a hideg tanulóban, úgy este tizenegy óra tájban, amikor kicsit borosan, kicsit rúzsosan megjöttek valami iánytóL (Folytatjuk)