Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-25 / 118. szám

A nagyvárossá alakulás folyamata és a kulturális mobilitás lliípD vagy hasonló cfmIICll, mel (Urbanisztikai életkeret és a művelődés dinamikája) fogna hozzá szívesen az ember a város szeldasági fejlődésében olyan organizmusát feszegető, strukturális változás szakaszába lépett, hogy túlzás nélkül mondhatjuk: a város történetének ezek az évei később hosszú időre emlékezetesek maradnak. Ebben a mozgásban, ebben a közegben a szellemi élet alakulásának objektív körülményeivel is számolni kell. A kulturális szféra, a szellemi élet felelősség a „hivatalra" Nagyon fontosnak tartom a vitában a szellemi élet, a kultúra olyan dimenzióinak vizsgálatát, amelyekben az ciának erősödését várom, bennünket, hogy leszámolamelyik az önállóan, alkotó junk a kulturális gyakorlatmódon gondolkodó és cse- ban is helyenként jelentkező többdimenziós rendszerében lekvő, felelős kulturális mun- türelmetlenséggel, szubjekti- csak kollektív összefogással kasok (alkotók, közvetítők, a vizmussal, illuzionizmussal, lehet eligazodni, lomi élete körül kibontakozó társadalmi szerveződésben amelyik lényegében nem bí- A kulturális-művészeti alvita hozzászólásához. A közreműködők) számának zik abban a gazdasági-társa- kotás. a tudományos kutatás, címadással is érzékeltetve, gyarapodását, valamint a dalmi viszonyaink kibonta- a politika, a jog stb. terepein hogy a kultúra munkásai az kultúra, a világ szellemi el- kozásából és erősödéséből munkálkodók képességei, teádon szűkebb működési kö- sajótítása iránt mutatkozó következő azzal a hajtóerő- hetsége kibontakozásának tárükön túltekintve, a város társadalmi érdeklődés foko- vei, amely a termelő tevé- madhatnak még akadályai, kulturális közéletében is te- zódását jelzi. Várakozásom kenység és a közéleti akti- De az kétségtelen, hogy ha a vékenykedve, igénylik a nemcsak a vita ösztönzőinek vitás révén juthat érvényre, tehetség olyan alkotásokban gyakorlati tevékenység mel- eddig is megnyilvánuló de- hanem voluntarista alapál- realizálódik, amelyek a valólett a szóban forgó téma el- mokratikus alapállására épül, lásból a kulturális tevékenv- sáK gyakorlati-szellemi elsaméleti megközelítését is. To- hanem azokra a viszonyokra, ség különböző ágaitól közvet- játításának síkján szervesen vábbá bennünk él az Igény erőkre, amelyek ma társadal- len termelési, társadalmi, ne- kapcsolódnak a társadalmiés az önmagunkkal szemben munkban, így városunk tár- velési hatást vár. És a vita történeti folyamat haladó támasztható követelmény, sadalmában is munkálnak, során kialakuló közvélemény- vonalába, a világjelenségek hogy városunk szellemi életé- A gazdaságirányítás új rend- tői várom, hogy visszaszorít- áramlatába, nincs az a pronek lellemzö jegyeit ne pusz- szerének viszonyai között fo- sa a tanácstalanság, az elbi- vinciális helyi okoskodás, tán egy-egy művelődési szek- lyó termelés, az alkotó kész- zonytalanadás, a gondolati és amrívik gátat emelhetne, tor, vagy művészeti ágazat séget tápláló szocialista de- gyakorlati restség helyenként Va8.vis. ha a tehetsegünk nem felszíni jelenségeiben keres- mokrácia felé irányuló tár- és időnként teret hódító lég- elegendő meg a legszűkebb sük. hanem történetiség és sadalmi mozgás, a tudomány- körét, amelyet kiábrándult- korok burkainak áttörésére szociológiai szemlélet egysé- irányítás reformjának felte- ság, a gyengeség, az engedé- 8e,m',nem hantható át gében elemezzük szűkebb hetően a közfigyelem köré- kenység áraszt Az életszín- ° működési terepünk: váró- be kerülése, az oktatás va- vonal emelésére irányuló sunk társadalmi fejlődésének lódi reformja kórüli véle- reális törekvések, a műszakifolyamatát, azt a teljességet, mények az összetevői annak tudományos fejlesztés racioamelynek a szellemi fejlődés a közegnek. amelyben a nális ütemének kialakítása. , integráns, elválaszthatatlan közművelődés, a szellemi te- az anyagi ösztönzés fejlődő eszmék intézmények, az eszrésze. vékenység ügye az előbbiek- és tökéletesedő módjai, a mxék kollektív formáinak tolla tudományos megköze- kel való szerves összefonó- döntési hatáskörök fokoza- vábbélését keressük, a tralílésről nem is lehet szó dás következtében közéleti tos decentralizálása hozzák d,clókat tanulmányozzuk A egyelőre (bár nem adjuk fel témává, társadalmi jelentő- meg a művelődési mobili- nagyvárossá alakulás uteilyen szándékú törekvésün- ségűvé emelkedik. tást, teremtik meg azokat a mének fokozódásában, az ket), azt azért célszerű már „, . , . lehetőségeket, amelyeket a egyensuly-borulás veszelyémost látnunk, hogy a vita VAMifflTftCCAl teWnte* kultúra munkásainak élénk "ek időszakában a kontinulsorán nem elegendő a vá- f«MMŰ»MI W figyelme, eleven reagálása tás a folyamatosság a kulturosunkhnn élő és alkotó ér- koncepciózusabb, az általá- ragadhat meg. A marxista ra továbbélésé fejlesztese uj telmiségi munkások közér- nos politikával szerves össz- világnézet tisztább látásmód- szocialista kultura kibonta/.etéból konklúziókra Jutnia hangot alkotó, és egész mű- jávai, tágultabb világképpel, koztatása szemszögéből nézkulturális közállapotokról, a velődéspolltikánk. benne ok- korszerűbb kulturális szem- ve rendkívüli jelentőségű fivaros lakosságának művelt- tatáspolitikánk magasabb el- élettel felfedhetők azok a gyelmet érdemel" ségl szintjéről, általában a .„.1*^,1. szálak, amelyekkel a város _ szellemi életről alkotandó ni«etl aríntre emelkedését ls iakosaágának művel6déséért fl uifo pedig akkor nozképhez. Bár kétségtelenül befolyásoló, városi kulturális hivatásuk és foglalkozásuk " ;"U hat igatan eredilyen módon is fontos adalé- program elé, amelyet a hi- szerint felelős alkotók és ba a kulturális jelenkokhoz juthatunk Ezért a vatalból felelős munkatársak művelődési szakemberek szer- Rgeknek a szellemi étet éloMatni keeaÜS l lChet' —ezésében a hozzáértők, -sen kötődhetnek a váltó- és közélett felelősséggel zó vilá0 kulturális dinamika- diginél jobban előtérbe keMo már nálunk nem megnyilatkozók széles köre iúhoz, a szocialista fejlődés rülnek. Ha a vizsgálódások mfl HIÚI egy-egy vállal- formól olyan felfogás H_ emberi relációihoz. kiterjednek arra, hogy mikotas program szerint kitű- alakulását remélem és lá- • • x l L r • ^ J^ W , ^^ zőtt időpontjához, nem a fel- tom amelyjk magaa ,nteUck. IMStt leltét «°P°rutok tajeko*• 1 " .... . . . , .... , ... .... zódási rendszerebe tartozik tuálts szinten képes látni és azokkal a megnyilatkozások- , ... , átfogni a város lakossága kai, amelyek a város szellemi bete egj-egy kuUuráltó jelen művelődésének egész folya- életének bizonyos lomhasáa provincializmus hedési folyamat kialakulásának lyenként szinte tapintható , .... ... törvényszerűségeit Nem a jeleit helyesen tárják fel hogyan tek'ntik magukénak városi kulturális pnbtika ugyan, de e látszólagos moz- az egyes Morális jelensegemeghatárotasára irányul dulatlanság mögött nem lát- ket- ^^cserénk azt a leleményt megmozgató viták pusztán az lgényünk, hanem iák az objektív erők mun- hetőséget kínalja, hogy a töreredménye vált kl érdeklő- é ellenkezőleg: egy tart kálkodását. Szeged negyvá- ténetíseg és a szociológiai dest Akik a vitába bekap- gondolatl es pragmatikus rossá alakulásának, neki- szem,elet egysegeben. a tár" csolódhatnak, vagy az esz- rendszer he!yett a vitának lendülésnek mélyben mozgó sadal™ termelésnek^ a tármecserét legalább követik, ^ a vita hatósának a gon- tényezőit, amelyek a szellemi "" eléggé megbízható számításo- dolkodas tágasságával kell élet irányának meghatározákat végezhetnek e szellemi utat nyitnia az igénye a gát néhány munkaszobából mozgás várható kimenetelé- művelődési viszonyokat fel- várják, illetve a város szel- , , „ , ről. S most nem is csupán táró kutatásokh0z. és az ele- lemi profilja kialakulatlan- néz*e "^legeljük a város kért hozzászólók szűk körben elfogadott szövegű, a rtytlvánosság elé tárandó kinyilatkoztatásaihoz fűződik matát a permanens művelő- gát. várakozás. Egyre inkább a demokratizmus szocialista módja szerinti közös fontolgatások, vagv a széles kőrvéség, hogy a konkrét társadalmi valóságban a város lakosságának, rétegei, csoportjai, sadalmi szerkezet változásának, a társadalmi tudat és a társadalmi pszichikum alakulásának a szemszögéből a majd még megjelenő cikven. szellemiségében és ságának okait pusztán kulszellemi életének jellemző Képernyőn ia kekre, állásfoglalásokra, ma- CMlekv4wiben eleven> ^tó túrpolitikai tényezők tevé- jegyeit, kulturális tevékeny gára a vitára, a vita sikeres ségére gondolok. Hanem arra a társadalmi háttérre* pontosabban: közegre, amelyik — jelen esetben — a város kulturális fejlesztését, a művelődés hatékonyságának fokozását, tágabban: a szellemi élet élénkítését igényli, és a korábbiaknál feltehetően helyesebb, érettebb elvek és gyakorlat kialakítását lehetővé teszi. A vitától, majd a vitát követő időktől annak a tendenkulturális gyakorlatnak. kenységében keresik. VároA vita is hozzásegíthet sunk egész társadalmi-gazségünk hatásfokát. HAVASI ZOLTÁN A televízlóban megkezdték A közeljövőben egy merőAz ember tragédiájából ké- ben más, eddig még soha szülő televíziósfilm forgatá- meg nem kísérelt verzióval sát Madách Imre halhatat- találkozhat a közönség. Mint lan drámai költeményének Szinetár Miklós, a tv-fllm pályafutását már a tanulmá- rendezője elmondotta, ezútnyok egész sora örökítette ta! többféle közönségre kell meg; most új lappal gazda- tekintettel lenni, azokra a godik a történet: első ízben milliókra, akiknek az eddigi kerül a televízió képernyő- sikerszéria ellenére is ez lesz jére a Tragédia. Játszották az első találkozásuk Madách már színpadon kőszínházban Imre művével. Valamikor és szabadtéren, Magvaror- úgy tartották, hogy ez a kölstag csaknem minden részén, tői mű még színpadra sem s Európa 15 városában. Az alkalmas, ezért késett a nre1883. szeptember 21-t Nem- mier is. megjelenése után 22 zetl Színház-beli ősbemutató évvel mutatták be. A televíóta csak Budapesten tizen- zid adottságainál fogva alegyszer újították fel, a Szé- kalmas a költészet tolmácsogedi Szabadtéri Játékokon lására, a bemutatót így már pedig 1933 óta ötfajta elő- most naST érdeklődés előzi adásban láthatta a közönség, meg Egyébként ilyen fiatal Az első külföldi premierre színészek még nem ját&zot1892-ben Hamburgban került ták Évát és Ádámot, mint bek SSPSSZ Moór Mariann és Husztt PeBécsben. Krakkóban, Prágá- t*1"- U1 Lucifer mutatkozik ban, Zágrábban és Zürich- be Mensáros László szemében. Ezenkívül bemutatta lyében, aki Major Tamás, Madách művét a bécsi, műn- . cheni, prágai, párizsi, lau- Gábor Mlk,ós éi Kálmán sannei és a New Vork-i rá- György után alakítja ezt a diá. szerepet. | iamcsárokl szelezét IWIreUwtA. Alfftim RIHof(r.vár, szexed. Ceerxy M. o. 11. Arai a,- rt/q. TermriaszOvetkezetOnJr múunyatffoklolgozó üzeme polietilén tasakokra merendelést elfogad. RalPtírból szállítani tudunk import áruból az alábbi méretekben 280x360x0,04, 400 x4.'i0x0.04, 400X400X0,04. feketehalml Mgtwr enfltnyagleldolsozó üzeme Kistelek. Kordás J u. U. Szegedi telefon: U-SSÁ (7.) Különben hízelgett azért a telefon. Ahá. gondoltam, szóval mégsem ment minden föltünés nélkül. Szombaton reggel beszólított a vállalatvezető. öregedő, szederjes arcú bécsi, a gyér legöregebb munkása. Amikor beléptem a párnás ajtón, nagyban Járkált az asztala előtt. Bemutatkozott Nem ismertük egymást — Most hallom, hogy maga meg elszökött az egyetemről. — Igen. — Ügy letoltak magáért, mint eg\- koszos malacot. A rektor vagy ki a csuda. Hát mit csinált maga ottan? Lopott vagy gyilkolt? — Megsértettek. — Hol? Karcolást sem látok magán — huncutkod ott az öreg. — Belül. Nem látszik. — No, hát mi volt maga korábban, hogy ilyen rívós? Mondtam neki. — Hm. És nem megy vissza? — Nem. Nem lehet. — Kár pedig. Hallja, ha én nem lennék ilyen vén marha e', ha mindennap farba lünének is. kialinám. Ki én. Sohasem tanulhattam. — Én is tanulni mentem, nem feszelegni. — Akkor meg mit játssza a sértődöttet? Odament ha a nyaka beleszakad is, húzza! — 4* egyefcean naa a mienk. A gyár az igen. Van itt polgár az üzemben? Es mindenütt csak proletárt látok. Innét nem szorít ki a polgár. — Szóval magának polgárundora van? — Erősen. — Pedig épp azért kellene ottragadnia. Ahol mi vagyunk, ottan, hogy is mondjam? Nem sok dolgom volt velük. Az enyém mindig az volt: fogjad, nyomjad, haladjunk, gyerünk, gyerünk. A fene nézte, polgár-e vagy sem. Hanem ide figyeljen. Tőlem innét mehet nyugdíjba, nekem nincs utamban, de gondolja meg. Ha marad, kultúrost csinálunk magából. — Meggondoltam én, elvtársam. Vasárnap mindjárt nyitáskor elmentem a gőzfürdőbe. Tízkor hazaértem, s csak úgy ruhástúl ledőltem az ágyra. Sokszor voltam én már úgy éhes. hogy enni sem kívántam. Reggelire is cigarettafüstöt nyeltem. Feküdtem az ágyon, néztem a koszos mennyezetet Legyek cikáztak a fényben, amit a naptól lopva egy teknő fürdővíz dobott be az udvarról. A cigaretta nem esett jól, de ettem, szívtam, hogy megabálódott a számban a nyelvem. Tulajdonképpen már azon is túl volban, és míg fakanálról kóstolják föztjűket, sokatmondóan összenéznek. — Nézzenek már oda, a helyébe jőn. És maga, házinéni? Hát sohasem tűrte, hogy a lakója kuplerájt csináljon. — Délben? Ugyan szomszédasszony! A lány zavartan állt a félhomályban. — Eljöttem, te buta paraszt! — Szépen mondtad. — Azt sem tudom már, mit csináljak, olyan kényes vagy! — Igen. — Most haragszol rám? Akár el is mehetek. — Jó, hogy van, aki törődik velem. Gyere, ülj le. Nagyon jó lány vagy te. Nem illünk össze. — Sírjál egy kicsit. Adjak zsebkendőt? — Ne öltögesd a nyelved. — Jaj, te bugris, rosszabb vagy a polgárnál.— Leült. Szép nyaka volt. Bizony isten. Amilyet udvari piktorok szoktak a hercegnőknek festeni. És fehér. És ez a lány ragaszkodik hoztam. Ahogy ült, térdkalácsai világítottak picit a füstön át. Elfakult szemem előtt a világ. De én mindig tudtam, mit csinálok. Csak gondolatban tam, hogy sajnáljam magam. Az első napokban húztam a mellemre, csak képzeletben vetkőztetsajnáltam. Szóval a rektornál van már az ügy? tem le. Féltem, hogy majd elszégyelli magát És Persze, mert arra fölfigyel a minisztérium, a pártközpont, ha egy proletár lemorzsolódik. Abból ügyet csinálnak. Minden szervtől megkérik az igazoló jelentéseket. Mit, kit, miért és hogyan? S ki ezért a felelős? Már csak a kimutatások kedvéért is. Furcsa ügy az, ha nem bukás miatt morzsolódik le a proletár. Valaki félhangon kérdi az udvaron valakitől, hogy itt lakom-e? — Itt, itt galambom, fáradjon beljebb, mondja a háziasszonyom. Föl sem keltem. Zsibbadtan nyúltam az ágyon a meglepetéstől. Csak nem a lány? A hangja olyan. S már itt is van, benn a koszos albérleti szobában, és a ház minden aszszonya csípőre tett kézzel áll konyhája ajtajásoha senkinek nem szeretek kellemetlenséget okozni. Hát még annak, hát még annak, aki ilyen közel ül hozzám. Nem csókoltam meg, csak a kezét. Én nem éltem még vissza helyzetekkel. Én, én ... — Eljössz délután hozzánk? — Már gyufagyári vagyok. Mit keressek én ott? — Gondolod, hogy a szüleim azért kedveltek, mert tanárjelölt vagy? — Mit tudom én. De hát már csak egy gyufagvárinak mégsem adják oda a lányukat? — Bolond birka. Te lópedagógus, te civilhuszar. (Folytatjuk) V t