Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-22 / 115. szám

Magyar—jugoszláv geolőguslaláikozó Háromnapos szakmai előadássorozat Szegeden Tegnap délután Szegeden, a Tisza Szálló különtermében ünnepélyes keretek között nyílt meg a III. magyar—jugoszláv geológus találkozó. Ebből az alkalomból a két ország mintegy 110 geológusa körében megjelent Balog István, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője, valamint Berta István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa is. Nemecz Ernőnek, a Magyarhoni Földtani Társulat elnökének üdvözlő szavai után Bese Vilmos, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt vezérigazgatója mondott megnyitó beszédet. Többek között szólt az immár harmadszor megrendezett találkozó céljóról, a két ország kutatóinak, geológusainak eddigi közös eredményeiről. Legutóbb például ilyen együttműködéssel ismerték meg a határon áthúzódó Asotthalom—Palics között húzódó szénhidrogén szerkezetet. Mivel a jövőben mindkét ország számára elónyös a geológusok szakmai kapcsolat — a szegedi találkozó jó szolgálatokat tehet egymás tapasztalatainak megismerésében. Az üdvözlő szavakra Prof. Milos Pavlovié, a Jugoszláv Földtani Társaság elnöke válaszolt, s tolmácsolta a jugoszláv geológusok, a Novisadi NAFTAGAS, a Zágrábi NAFTAPLIN Kőolajipari Vállalat szakembereinek köszöntését. Az első szakmai előadást Dank Viktor, az OKGT vezérigazgató-helyettese tartotta, a kőolaj- és földgázkutatás helyzetéről. A vendégek tiszteletére a találkozó első napján fogadást adott az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt a szegedi Tisza Szállóban. Ma folytatódik a találkozó. M. I. A Móra Ferenc Múzeum evkönyve Átalakítják a toronyórát Kíváncsi vagyok, mi készteti a városi tanács épületének toronyóráját már egy hónapja ásításra — kérdi levelében Szabó Zsigmond, Jósika utca 14. szám alatti lakos olvasónk. Arra céloz, A Szent György téri padok A tér környékén lakók naponta figyelik, kirakják-e, tési és közlekedési osztálya, mér a padokat, amelyeken amely a város legnagyobb oly jól esik szép időben a parkjainak, tereinek gazdapihenés. Keczer Lászlóné ja, már a jó idő beálltával Dugonics utca 32. szám alatti elkezdte kirakatni a padolakos olvasónk levelében azt kat. A Szent György tér sem írja, a város más közterein maradt ki a számításból, ott már kint vannak a padok, még ezen a héten felszerecsak nem feledkeztek meg lik a betonlábakra a padotalán a Szent György térről? kat. Elszállítják a kivágott fákat Egyre szívesebben vesz- képzőművészetének történészük kézbe a Móra Ferenc téhez, egyben művészportréMúzeum évkönyveit: a tudo- kat villant fel a megidézett mányok kedvelőinek jóval évekből, több — és főként nívósabb P. László Emőke ugyan— olvasnivalót adnak ezek a csak portréfestésre vállalkokötetek, mint hémely agyon- zik: nagyobb dolgozatában szerkesztett, áltudományos Endre Bélának, a vásárhelyi értekezésekkel megtömött festőiskola egyik — kevéssé folyóiratszám. becsült — alapítójának púA nyomdából mostanában lyaképét vázolja fel. Vélemékikerült, Bálint Alajos szer- nyünk szerint az írás megérkesztette 1968-as évkönyv dcmelné, hogy — kibővítve, j különösen jó példája az ará- újabb adatokkal, elemzések• nyosan összeállított, jóérte- kel értékesebbé téve — tin1 lemben vett érdekességekkel álló füzetként is napvilágot teli kiadvány-sorozatnak, lásson. ' Mindjárt a bevezetőben ol- A természettudományos tévasható tanulmány — Ma- mákhoz kapcsolódó tanuldácsy László írása Dugonics mányok közül mindenképAndrásról — egyesíti magá- pen Marián Miklós és Ifj. ban a véleménymondás és a Mariin Miklós közös felme. tomoren-szolas erenyeit, , .... , . , ,, , 1 amely értékkettós aztán a rése váltJa ki a la"™" olvakésóbb következő dolgoza- sók érdeklődését. A szerzőAz I. kerületi tanács épí- I ££5. * többé'kevésbé P*r hazánk gólyaállományáAz a8gódó szülök és a ház- szállítják el a tűzveszélyes hogy "a Széchenyi téren meg- tulajdonosok nevében írt le- anyagokat a közterületről, szokott órát nemrég leszerel- ^áet Berta Andor Köztársa- h)szen tűzrendészeti elöírás Si'fiMrjrE sunyna Jft»««- - «. vasható ki, mennyi az idő. gyúlékony fagally. Tavaly a A szegedi II. kerületi taA városi tanács gondnok- tarjántelepi építkezés teriile- nács felszólította a beruháságán arról tájékoztattak téről kiirtották a fákat, azok zásl vállalatot, amely a kibennünkeL hogy az órát - törzgelt ég ganyait a Köztár- vágott fákat a térre rakatta, amelyet eddig naponta fel ^^ ^ hordták Azóta a hogy mielóbb szállíttassa el kellett húzni, hogy járjon villanymeghajtásra szerelte- gallyak jól kiszáradtak, s ha tik át. Debrecenben az ottani meggyújtaná valaki, könyfinommechanikai vállalat nyen elégnének. A környékvégzi az átalakítást és - , . megállapodás szerint június beli geyrekek azelőtt is, azvégére készül el a munká- óta is a téren töltik szabadval. Egy hónap múlva min- idejüket, s az ágakból kunyden bizonnyal működik már h6kat ép(tenek. Féló, hogy pado™oif pthenőlmek hf a egyszer tüzet okoznak. Olvapontos időt. sónk kérdezi, miért nem Képernyő • Fáklya Mint aki keserű pirulát nyelt orvosi receptre, olyan savanyú ábrázattal köszönt be Bárányi Ferenc, a kedd esti Fáklyába. Láthatóan szívére vette a tévé magyar •irodalmi folyóiratát eddig ért kritikákat, ami alaposan elrontotta máskori derűjét, ízesen mondott konferanszit. Kár érte. Ha én Bárányi Ferenc lennék, nem izgatnám magam: a költő verset írjon, az író regényt, novellát, a konferanszot, a kritikus kritikát stb. Így van ez rendjén, más minden csak részletkérdés ... Iára, portré, tévéjáték — íme a még fiatal Fáklya lassan hagyományosra kicsontozódó műsorszerkezete, ami legutóbb új színfolttal ls gazdagodott. Illyés Gyula két versét úgy mondta cl Latinovits Zoltán. hogy közben filmi montázsokkal próbálták a vers hangulatát felerősíteni. Szándékosan nem írtam, hogy kifejezni, vagy megjeleníteni, mert érzésem szerint ez csak apró töredékeiben Sikerült, valójában csak a nézőt sarkaltak figyelmesebb műélvezetre, a versek tartalmi anyagának koncentráltabb követésére. A portré ISzabó Pálról készült, a riporter Simon István volt. Simon István, aki jó költő, de nem tévériporter, s akinek feladatán sokat könnyített Szabó Pál verespéteri társalkodó kedve, bővében markolt valóságismerete, józan-tárgyilagos világlátása, népies-univerzális beszédkultúrája. Végül a tévéjáték: megint felfedező szándékú volt. Kádár Erzsébetnek, a negyvenes években elhunyt prózistának egyik színművét adaptálták A besúgó címmel. Igaza volt a bevezetót mondó Dalos Lászlónak, Kádár Erzsébettel most érdekes szavú, egyéni hangú színpadi szerzővel lenne gazdagabb drámaírásunk. A XVIII. századi Velencébe kalauzoló történet közismert figura, Casanova egyik turpisságának emberi gyarlóságokra. érzésekre, vágyakra, álmokra és ébredésekre ledesztillálható konzekvenciáit keresi. És találja meg, hiszen az emberek két évszázaddal késóbb ís Irigyek mások sikereire. szeretik, ha a sors kezükre játssza ellenlábasaikat, és szeretik, ha kegyet gyakorolhatnak, ha fölényesen elnézhetnek, átmosolyoghatnak titkolt riválisaikon. A Casanova sztorit Major Tamás, Somogyvári Kudolf és Bárdi György hangulatosan elevenítette meg — bár a rendezés ktssé vontatott volt. Kádár Erzsébet felfedeztetésének sem árt, ha darabjából értelemszerűen húznak. N. I. a gyúlékony anyagokat Köztársaság térről. Szökőkutak Az Anna-kútnál levő három kis szökőkutas medence átalakítását javasolja Farkas Ferenc Lenin körút 39. szám ! alatti lakos olvasónk. Megtetszett neki Budapesten a | Blaha Lujza téren készített | szökőkút, ilyent szeretne j Szegeden Is. Az l. kerületi tanács épíI tési és közlekedési osztálya a Blaha Lujza térihez hasonló rendszerű és kivitelezésű szökőkutat rendelt meg a Dugonics térre. Ezt hamarosan elkészítik. S ha beválik és megnyeri a szegediek tetszését, az Anna-kútnál levő medencéket is hasonlóvá alakítják át. nak 1958—1963 közötti váltoKisipar — nagy vállalkozás A kiállítás még csak terv formájában létezik, de elnevezését máris furcsállja az Informálódó. Hiánycikk-kiállítás? Ha valami hiánycikk, akkor hogyan lehet kiállításra vinni, s fordítva ... Persze ez csak afféle aprólékoskodás, hiszen nem egyszer megtörtént a honfoglalás óta, hogy abból, amit egy-egy kiállításon bemutattak, valóban hiánycikk lett. Csakhogy most egészen másról van szó. Egy nagyon is életképes ötletről, arról, hogy a szegedi kisiparosok a kiskereskedőkkel összefogva olyan kiállítást szeretnének szervezni — előbb májusra tervezték, de az időpont a hagyományoknak megfelelően nyárra tevődött át —, amely megmutatná, milyen rejtett értékek vannak a kisiparban, miben lehetnének a szövetkezetek és állami vállalatok segítségére. Nemcsak olyan hiányzó cikkekről van Itt szó, amelyek a nagykereskedelem hanyagsága folytán váltak A régészeti részből — tar . .. , talmi újdonságánál fogva — za8at elemzi es _ saJnos — különösen Bálint Csanád arra a megállapításra jut., ^ Honfoglalás kori sírok Sze- hogy az évek múltával egy- I azzá,"Tokkal "inkább 'a'zok ged-Othalmon című tanul- re kevesebb faiuban város. ról a nélkülözhetetlen szer írásba kaTandozó ba" kelepel kedves mada- | számokról, alkatrészekről tal ideszármaztatott nyugati runk. Az idézett két dátum pénzérmék vándorútját nyo- között nem kevesebb, mint mozza, s főként franciaorszá- i2 4 szézalékos volt a lét_ gi relaciokat bizonyít. A ' „,, . „ . fiatal régész dolgozata min- szamcsökkenés . Az ok? A den bizonnyal széles körű vadvizek lecsapolása, a fészérdeklődést vált ki a hozzá- kelésre alkalmas aljazatok értőkből. számának fokozott csökkeA nagyszentmiklosi „Attila-kincs" leletkörülményei- nése es az ember Pusztító ről — Erdélyi István és Pa- tevékenysége. Joggal írják taki László által írott — be- tehát a szerzők: érvényt kell számoló ugyancsak tele van szerezni a madárvédelmi szívesen olvasott erdekesse- . , , , . gekkel; az aranyedényeket rendeletnek, amely védett adó-vevő parasztok és keres- madárnak nyilvánította a kedók majdhogynem emberi gólyát! A védelmet elsósoralakjukban is megidézódnek ban a k6zel 700 vadásztór9a_ a fenyes lapokon. s.gba ^^ ^ yadé,z és az ifjúság nevelésével lehet megvalósítani. Akáez László Juhász Antal A bakity című — á homoki teherhordó eszközökről szóló — írása egészen a legújabb időkig nyúló elemzésével, Csongor Győző Balla Antal XVIII. századi kéziratos térképét bemutató tanulmánya átfogó feldolgozásával, Bálint Sándor Móraváros című dolgozata pedig tömör kerületportréval hívja fel magéra a figyelmet. Dömötör Jánosnak a hódmezővásárhelyi néprajz-fotós Plohn Józsefről szóló munkája nemcsak az olvasó elismerését váltja ki, de gondolatokat ls ébreszt: alkalomadtán önálló kiállításon lehetne bemutatni az évek múlásával egyre értékesebbé váló fényképgyűjtemény szerzőjének legszebb-legtanulságosabb felvételeit. Rudnay Gyula szegedi és makói művésztelepének sorsáról Szelesi Zoltán, Illetve Tóth Ferenc közöl — sok újdonsággal teli — tanulmányt. Mindkét írás fontos adalékokkal szolgál országrészünk amelyeknek gyártását a nagyipar azért nem vállalja, mert a kis mennyiség miatt ráfizetéses lenne. S az lenne az ésszerű, ha a szegedi állami s tanácsi iparnak a szegedi kisipar tudná rendelkezésére bocsátani ezeket Időt, pénzt és idegeskedést is bőven meg lehetne így takarítani. A furcsálkodés után az öröm ízeit Is megérzi az ember. Az újdonság örömét, annak örömét, hogy a kisiparosság keresi a helyét az országos és a területi munkamegosztásban, sa nevéhez tapadó „kis" jelzőt igyekszik meghazudtolni azzal, hogy igényesebb feladatokat vállal. V. M. Tanterv az ipari továbbképző iskoláknak Hamarosan közreadják és nevelő munka színvonalának 1969—70-es oktatási évben emeléséhez, már be is vezetik az ipari Ugyanezt a célt szolgálják Jellegű továbbképző isko- a továbbképző iskoláknak Iák részére készült tantervet. szánt tankönyvpótló jegyzeAz új dokumentum segítséget nyújt majd ebben az is- tek és a matematikai felkolatípusban is az oktató- adatgyűjtemény. (MTI) Épült: 1957—1969 A rádió könyvheti vetélkedője a ruhagyárban A Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, az Állami Könyvterjesztő, a Müveit Nép és a Szövetkezeti Könyvterjesztő, valamint a Magyar Rádió az Ünnepi Könyvhét alatt nagyszabású, három részből álló körkapcsolásos irodalmi vetélkedőt rendez. Május 30-án, pénteken 17,20tól 19 óráig zajlik le az első forduló, amelyben a budapesti Egyesült Izzóból, a Szegedi Ruhagyárból, a tatabányai népházból és a mezőkövesdi művelődési házból közvetítik az érdekesnek ígérkező versenyt. Egy-egy helyszínen — dupla vagy semmi alapon — versenyzőknek 50-től 800 Ft értékű könyvutalvány elnyerésére lesz lehetőségük. A további versenyzés kockázatát vállalók a harmadik adáson, a rádió 6-os stúdiójában június 6-án mérik össze tudásukat, s itt 3200 Ft értékű utalvány lesz a legnagyobb elérhető eredmény. A vetélkedő kérdései az Ünnepi Könyvhét kiadványaihoz kapcsolódnak, de adnak föl helyi irodalmi vonatkozásokról és a könyvterjesztésről is kérdéseket. A vetélkedőn korhatár nélkül minden szegedi résztvehet. A részletesebb tájékoztatást, a kérdésekben való alaposabb eligazítást a résztvenni szándékozók május 26-án, hétfőn délután 4 órakor a Somogyi-könyvtárban kapják meg. Föltétele a részvételnek nincs, ezen az előkészítő megbeszélésen azonban a versenyzőknek saját érdekük megjelenni. Bakay Nándor utca 3/au 3/b (85.) A város belső nyugati ipari Övezete szélén épül* 1el ez a két munkásház néhány évvel ezelőtt A tervező Tkálity Ferenc volt. CSÜTÖHTÖK, 1969. MÁJUS 22. DÉLMAGYARORSZÁG 5