Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-22 / 115. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMABYARORSZAB MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART LAPJA 59. évfolyam, 115. szám 1969. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Komócsin Zoltán és Nemes Dezső Moszkvában A kommunista és mun­káspártok nemzetközi ta­nácskozását előkészítő bi­zottság május 23-án kezdő­dő ülésére szerdán Moszk­vába utazott Komócsin Zol­tán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja. A külöttsé­get a Ferihegyi repülőté­ren Pullai Árp|id, a Köz­ponti Bizottság titkára és Gyenes András, a KB kül­ügyi osztályának vezetője búcsúztatta. Az MSZMP küldöttsége tegnap megér­kezett Moszkvába. Kiiliigy­miniszter­helyettesek találkozója Május 20-án és 21-én Ber­linben, az NDK fővárosában rendezték meg a Varsói Szerződés tagállamai külügy­miniszter-helyetteseinek ta­lálkozóját A megbeszélésen Oskar Fischer, az NDK kül­ügyminiszter-helyettese el­nökölt A találkozón nászt vettek: fvan Popov, a Bolgár Nép­köztársaság külügyminiszter­helyettese; Erdélyi Károly, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminiszter-helyettese; Os­kar Fischer és Ernst Scholz, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszter­helyettesei; Zygryd Wolniaik, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszter-helyettese; Yasile Sandru, a Román Szo­cialista Köztársaság külügy­miniszter-helyettese és Milán Klusak, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság külügy­miniszter-helyettese. A baráti légkörben és a teljes egyetértés szellemében megtartott találkozó részt­vevői a Varsói Szerződés tagállamainak valamennyi európai országhoz intézett budapesti felhívásával kap­csolatos kérdésekről tájékoz­tatták egymást (MTI) Sajtótájékoztató a MÁV-igazgatóságon Gyorsabb utazást ígér az új menetrend Megépül a kényelmes peron a szegedi Nagyállomáson Félidő a BNV-n A MAV szegedi igazgató­ságán tegnap, szerdán saj­tótájékoztatót tartott a jú­nius 1-ével életbelépő me­netrendváltozással kapcso­latos személyszállítási és árufuvarozási kérdésekről Kiss Károly, az igazgatóság vezetője és Gróf József, az Utasellátó igazgatóhelyette­se. Mint néhány nappal ez­előtt már jelentettük, az új menetrend életbeléptével a Szeged expresszen csak helyjeggyel lehet majd utaz­ni. Hasonló helyjegyes lesz a nyári főidényben Szeged és Siófok között közlekedő közvetlen gyorsvonat. A munkaszüneti napokon Gyu­rála is indítanak úgyneve­zett fürdővonatot, melynek menetideje alig két és fél­óra lesz. A Szeged expresszhez ha­sonlóan az eddiginél rövi­debb menetidővel közleke­dik majd a reggel Szeged­ről Budapestre és este Bu­dapestről Szegedre érkező gyorsvonatpár. Ezért a szatymazi és a kisteleki megállót megszüntetik. Aki csak rövid távolságra uta­zik, Szatymazra vagy Kis­telekre, az sem jár pórul, mert közvetlenül a gyors­vonat előtt egy rövid me-i nettartamú távolsági sze­mélyvonat Indul. Ez a vo­nat Budapestről visszafelé — az eddigitől eltérően — nem Kiskunfélegyházáig, hanem Szegedig közlekedik majd, ami kedvező lesz azok számára is, akik kül­földről a Balt—Orient ex­presszel érkeznek Budapest­re, és esetleg lekésik az esti gyorshoz a csatlakozást. A miskolci éjszakai sze­mélyvonat után június 1­ével megszűnik a szeged­budapesti éjjeli személyvo­nat is. Helyette a már em­lített kora reggeli távolsági személyvonat közlekedik. A jelenleg érvényben le­vő menetrendben szereplő Szeged—Debrecen—Nyíregy­háza—Miskolc között közle­kedő közvetlen gyorsvonat­pár jól bevált, kísérletképpen az új menetrend nyári idő­szakában ez a vonat Ka­zincbarcikáig közlekedik. Újdonság lesz még, hogy a jelenleg Szegedről 10,30­kor Kiskunfélegyházára in­duló személyvonat helyett Diesel-vontatású vonat in­dul 10,51-kor Budapestre, tehát nem kell többé át­szállni Kiskunfélegyházán. Tovább javul a budapesti távolsági utazás azzal ls, hogy a Szegedről reggel in­duló dombóvári sebesvonat­tól kiskunfélegyházi és ceglédi átszállással is Bu­dapestre lehet jutni. A vasút korszerűsítésére Üzletkötés Moszkvában Az Automatizálás '69 nemzetközi kiállításán Moszk­vában nagyjelentőségű magyar—szovjet üzletkötésre ke­rült sor. A NIKEX Nehézipari Külkereskedelmi Vállalat és a Gamma Müvek a Maspriboriintorg szovjet külkeres­kedelmi egyesüléssel szerződést írt alá nagy mélységű olajkutató fúrások geofizikai vizsgálatára szolgáló mérő­berendezések szállítására. A Gamma Művek által magyar szabadalmak alapján gyártott komplett berendezések kötési értéke 1969- és 1970-re 2 millió rubeL az idén több mint 20 szá­zalékkal nagyobb beruházá­si lehetőséget biztosítottak a szegedi igazgatóság részé­re a tavalyinál. A cegléd— szegedi vasútvonal moderni­zálására 45 millió forintot fordítanak. Ebből a pénzből elsősorban a kinkundorozs­mai vasútállomást bővítik. Folytatják és befejezik a kisteleki állomás rekonst­rukcióját, a szegedi Nagy­állomáson pedig még a sza­badtéri játékok kezdetéig elkészítik a magas perono­kat, és modernizálják az állomás világítását. Az Utasellátó a szegedi Nagyállomáson levő étter­met a közeljövőben felújít­ja. Munkatársunk kérdéseire válaszolva a vasúti igazga­tóság vezetője elmondotta, hogy a Budapest—Szeged között közlekedő gyorsvona­tok késésének az az oka, hogy Cegléd és Budapest között még mindig folynak a pályafelújítási munkák. Bizonyos időszakokban a két vágány közül csak az egyiket tudják használni. Remélhetőleg a munkákkal a nyár folyamán végeznek, s akkor helyreáll a rend ezen a vonalon is. A jövő­ben nagyobb gondot fordí­tanak arra, hogy a pálya­felújítások összhangban le­gyenek a forgalom igényei­vel. A vasúti kocsik tisztán­tartására tervbevették, hogy néhány pályaudvaron, így Szegeden is úgynevezett vo­nattisztító vágányokat épí­tenek majd, ahol gépekkel lehet a kocsikat takarítani. F. K. Somogyi Károlyné felvétele A Szegedi szalámigyár idén ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Szépen cseng össze ezzel a jubileum­mal a rangos elismerés: a vásárdíj, amivel kiváló ké­szítményeiket kitüntette a bíráló bizottság flz Apollo—10 hold körüli pályán Ma este kezdi meg manőverezését a Lunar Modulé Hatvan órával felbocsátá­sa után (magyar idő sze­rint szerda 5.49 órakor) az Apollo—10 űrhajó 347 000 kilométer távolságban volt a Földtől és sebessége órán­kénti 3500 kilométerre csök­kent. Az űrhajó közeledett ahhoz a határhoz, ahol be­lép a Hold vonzáskörébe és ezzel magyarázható sebessé­gének fokozatos csökkenése. Valamivel öt óra után a három űrhajós nyugovóra tért. Magyar idő szerint 7 óra 40 perckor az Apollo—10 elérte azt a képzeletbeli pontot, ahol a Föld és a Hold vonzása kiegyenlíti egymást. Ebben az időpont­ban 3404 kilométeres órán­kénti sebességgel közeledett a Hold felé. A Hold vonzá­sa következtében a 47 ton­nás űrhajó sebessége most már a Holdhoz viszonyítva gyorsan növekedett és rö­videsen elérte a 4177 kilo­méter/órát. Az űrhajó be­rendezései több mint hatvan óra repülés után is hibát­lanul működtek. Szerdán, magyar Idő sze­rint 18.09 órakor, újabb te­levíziós közvetítéssel je­lentkeztek az űrhajósok. Majd a három űrhajós hoz­zákezdett a hajtómű újabb kétszakaszos begyújtásához, amelynek eredményeként, magyar idő szerint 21.45 óra körül az Apollo—10 ellipszis-alakú holdpályára tért. Az ellipszis alakú pályá­ján tett két fordulat után az Apollo—10 hajtóművét magyar idő szerint csütör­tökön hajnali 2.11 órakor 13,8 másodpercre gyújtják be, amelynek eredménye­ként az űrhajó sebessége körülbelül 0.04 kilométer per sec-re csökken és az űrhajó olyan köralakú pá­lyára tér, amelynek sugara 60 mérföld (körülbelül 97 kilométer). Csütörtökön magyar idő szerint hajnali 2.34 órakor előreláthatólag televíziós közvetítés lesz a Hold kö­zeléből, majd 6.34 órakor mozgalmas napjuk befejez­tével nyugovóra térnek az űrhajósok. Ma különösen nagy nap­juk lesz az űrhajósoknak. Magyar idő szerint a dél­utáni órákban — Stafford és Cernan az öszekötő alag­úton átmászik az űrkabin­ból a Lunar Modulé belse­jébe. Előbb kipróbálják a berendezések működését, majd este nyolc óra körül szétkapcsolják egymástól az űrállomás két szakaszát és a holdkomp megkezdi ön­álló keringését. Cernan és Stafford a holdkomppal többszöri pályamódosítással mintegy 15 kilométerre ke­rül a Hold felszínétől és közvetlen közelből vizsgálja majd meg a júliusi Hold­utazásra kijelölt leszállási körzetet. A kísérlet magyar idő szerint pénteken hajnal­ban ér véget, a két egység újabb összekapcsolásával. A probléma bonyolultsá­gára jellemző, hogy a hold­komp ilyen manőverezési lehetőségét még nem pró­bálták ki. Az űrhajósok azonban azt hangoztatják, hogy felkészültek a várat­lan nehézségekre is. Szerdán délben félidejébe* érkezett a Budapesti Nem­zetközi Vásár. A vásár „tar­talmáról", a kereskedelmi tárgyalásokról összesítés még nem készült, de általános tapasztalat, hogy az export­ra-importra vonatkozó tár­gyalások, üzletkötések mel­lett minden eddiginél több szó esik a hazai vállalatok és a külföldi cégek képvise­lői között a gyártási koope­rációkról, a harmadik piacra irányuló közös kereskede­lemről is. Az első félidőben. öt és fél nap alatt, kereken 5 450 000 látogatója volt a vásárnak. Közülük mintegy 75 000-en a szakmai napokon vettek részt Mezőgazdasági áruink a nemzetközi piacon Tegnap, szerdán Szege­den, a megyei tanács szék­házban értékes előadást hallhattak a külkereskede­lemről s a magyar mező­gazdasági termékek export­járól érdeklődő szakembe­rek, intézetek, vállalatok képviselői. Dr. Éliás András kandidátus, a Külkereske­delmi Minisztérium osztály­vezetője tartott vitaindító referátumot a mezőgazdaság és a külkereskedelem té­maköréről. A rendezvényen megjelent Szabó Sándor, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője is. A magyar mezőgazdasági áruk helyzete a nemzetközi piacon nem kedvezőtlen. Igaz, általában a külkereskede­lemben 20—25 százalékig részesülnek, az elmúlt esz­tendőben pedig csak 21,2 százalékát tette ki a kül­földre exportált áruknak az | élelmiszeripari ágazat. Ha j azonban azt nézzük, hogy a tőkés országokba irányuló exportunk 38—40 százalékát adják a mezőgazdasági ter­mékek, már mindjárt más­képp alakul a részarány. Sőt, a fejlett tőkés orszá­gokban a mezőgazdasági áruk részvételének aránya 50 százalék, ami igen je­lentős devizát jelent. A vitaindítóban sok fi­gyelemreméltó megállapítás, számadat elhangzott. Töb­bek között az is, hogy va­lamikor 100—110 000 tonna cukor utazott hazánkból külföldre, ma már azonban csak 40 ezer tonna. Külke­reskedelmünkben, de ma­gában a termelésben, az árutermelésben, tehát itt szűkebb hazánkban is, fi­gyelembe kell venni a nemzetközi piac igényeit, kívánalmait. Hiszen az eu­rópai és a világpiacon telí­tettség van több áruféleség­ből, így a tejtermékekből igen nagy készletek halmo­zódtak fel. Ez bennünket kevésbé érint. Viszont le kell vonnunk a konzekven­ciákat a baromfinál jelent­kező áruterítésből. Ugyanis egyre nehezebb betörni a nyugati piacokra, az NSZK és Anglia önellátásra ren­dezkedett be, mivel ezt az üzemágat el tudta szakíta­ni a mezőgazdasági terme­léstől. Éppen ezért az ár­arányok kialakításánál min­denképpen figyelembe kell venni, s a nagyobb ösztön­zést a szarvasmarha-tenyész­téshez szükséges nyújtani. Jelentősen érdekli me­gyénket, a szegedi tájat is, hogyan fogadják a külföldi piacokon a friss zöld- és gyümölcsféléket. Az utóbbi években ezen a téren is mi­nőségi és szerkezeti változás történt. Napjainkban para­dicsommal, vöröshagymával, zöldpaprikával és karfiolfé­lékkel jelentkezünk a nem­zetközi piacokon, de a gyü­mölcsöknél, amikor a ha­zai tájak termése beérik, akkor általában leállítják, leszűkítik a tőlünk érkező exportokat. Éppen ezért a jövőben rugalmasabb, a tenyésztés, a termésidő szét­húzásával kell megszervez­ni az értékesítést, jobban alkalmazkodva a fogyasztók igényeihez.

Next

/
Thumbnails
Contents