Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-21 / 114. szám

Kilenc emberélet Olyanok nevét írtam ma­gam elé, akik egy Hete még hirtelen találkozást (5 úgy is dolgoznak. Valahogy nem I . gondolta, hogy kivétel. Vagy divat az ilyesmi. Tanűsítha­köaottünk jártak. Dolgoztak ogyalLalán nem gondolt tom, hogy több szegedi rrvun­semrmre, nem vett tudomást kahelyen munkások, cso­a lehetőségről. Ugyanúgy, portvezetők, művezetők — mint a ktsz-művezető, aki finoman szólva — gyengén türelmetlen volt, vagy más tájékozottak a munkavédel­mi előírásokról; a munkás­és pihentek, vitatkoztak, egyetértettek, nézték a tele­víziót, kirakatok elótt ter­vették a kővetkező firetés- ggg g^^va^ nap vásárlásait. Egyszóval éltek, mint mindannyian. Tudva, tudatlanul az elkö­vetkezendő esztendőkre, év­tizedekre készültek. De el­védelem — egy-két kivétel­től eltekintve — gyenge. Sajnos, a jól szervezett vál­lalatoknál szintén találni ilyen körülményeket Am a dolognak ez csak az tudnia kellett, hogy ez mivel járhat. Már nem lehet meg­kérdezni tőle, miért cseleke­dett pont így. mert az ered­mény tragikus volt. _ _ _ B Hétfőn reggel kiáltásra egyik oldala? Meggyőződé­jött a tragikus pillanat, fel- kapták fel fejüket a Kárász sem, hogy minden védőesz­lobbant az emberpusztítő utcai háztatarozásnál dolgo- köz.' kifüggesztett és besuly­láng, elszabadult a forgó Sonni koltv, óvórendszabály rövid ., . . Egy embert lattak lezuhanni es hosszú oktatás hiábavaló acei. atszaxaat a oeszKa, s a magasból. Áttört a deszka- néhány embernek. Elképzel­számukra egyszerűen vége korlát Az orvosok a kőmű- hetetlenül vakmerőek, ha­lett mindennek. vesén sem tudtak már segí- nyagok magukkal életükkel teni. Szerkesztőségünk birto- szemben. A kilenc ember Május 14-én 11 óra után kában olyan fénykép van, tragédiájában közös: mind­döbbenten álltunk az algyői amelyen álmából éppen fel- egyik szerencsétlenség he­gázkút mellett Kiégett lakó- ébredt építőmunkást látni a iyén és körülményeiben ki­^^ TTl^^ J^^L Royal szálloda tetőcserepén, mutatható emberi könnyel­kocsi, megpörkölődött fűcso- A kép néhány hete ké- műség, amely — a gazolin­szült • • - Biztonsági öv nincs robbanásnál — mások életét a munkáson, sisakot nem is elvette, visel, s kivehető, hogy sem- Veleszületett tulajdonsá­mi mással nem törődik, mint gunknál fogva ragaszkodunk azzal, hogy pihenjen. Tanú- az élethez, hiszen a legdrá­sithatom, hogy a szegedi gább számiunkra. Ezért ért­építkezések legtöbbjén az hetetlen, hogy mégis milyen állványokon. az emeletes sokszor teszik kockára, elfe­magasságokban levő munka.- fcdkezve tapasztalatról, ri­helyeken lélekvesztő palló- asztó és szomorú példákról, kon minden biztonsági esz­köz, korlát, kötél stb. nélkül Matkó István Nfiu mindegy, hagy g szolgáltatásokat végző vállalatok, emberele hogyan végzik feladatukat. Gyakran tapasztalni még. hogy a közlekedési alkalmazottak, a lakóházak fenn­UuXáaával, Javításával megbízott dolgozók némelyike me­chanikusan, félvállról Véve fog a munkához. Mintha szí­vességet tenne, s nem előirt, megfizetett feladatát teljesí­tené. Pedig csak egy kis emberség, egy kts lelkiismeret kellene ahhoz, hogy megelégedést váltson ki a mások szolgálata. mó jelezte az elmúlt félórát Akkor még nem Ismertük a pontos okokat csak azt hogy ez a tűz milyen várat­lanul, mennyire Indokolat­lanul és értelmetlenül követ­kezett be. Emlékszem az algyői 168-as kútnál eltöltött napokra, arra, hogy ma.id egy hónapig szakadatlan robbanásveszélyben dolgoz­tak százak. Kattogtak a mű­szerek, a mutatók állandóan a piros mezőben táncoltak, s mégse történt ilyesmi. Erez­ték. tudták a veszélyt, hogy mi következhetne be egyet­len szikrától. A szikra nem pattant ki, mert a mozdula­tokat embertől telhetően megfontolták, s kötelező pá­lyára kén yszerftették. Ám egy hete a kánikulai délelőt­tön a lakókocsiban beszélge­tő embercsoport egyik tagja elfelejtkezett szakmája leg­alapvetőbb parancsáról. Előtte meg azok, Bont és nem javít az IKV Tavaly novemberben fel­bontották a Tolbuhin su­gárút 5. számú épület „szá­razkapujának" burkolatát. A munkát elvégezték, azon­ban a törmelék ma is a ház udvarán díszeleg. Dávid Mária olvasónk azt írja, hiába sürgetik az IKV-t a szemét elhord ására. Azt bezzeg megkövetelte, hogy a lakó elszállíttassa a le­bontott cserépkályha tör­melékét, de az udvart csú­fító, maga okozta törmelé­ket nem szállítja el. A Timár u. 10/b számú ház­ban Fodor Sándor olvasónk lakásának bejárata előtt áp­rilis 11-én beszakadt a fo­lyosó. Szerinte a patká­nyok a csatornán át dúrták be. Azóta deszkapadló van a lyuk felett. De így nem biztonságos, mert a folyosón nincs világítás. A lyuk meg nap mint nap nagyobb lesz. Miért nem javítja meg az IKV? Gyerekkocsi a villamoson Szegeden még messze vannak attól, amit az NDK-ban már évekkel ez­előtt is jóérzéssel figyelhe­tett meg az ember. Ott szó­ba se jöhet, hogy a gyerek­kocsit gyerekestől fel le­het-e rakni a villamosra. A kalauz és az utasok is se­gítenek a kismamáknak, s ha nincs elég hely, egy-két utas felszólítás nélkül le­száll, hogy megvárja a kö­vetkező járatot Tarjánt büszkén emleget­jük a fiatal házasok lakó­negyedenként. Sok a kisgye­rek, akiket szüleik gyakran hoznak be a városba böl­csödébe, nagyszülőkhöz, vagy éppen sétára a Tisza­parton. Több kismama pa­naszkodik, hogy a kalauzok nem veszik jó néven, ha gyerekkocsit szállítanak a villamoson. Az is igaz, hogy nem mind ilyen, van, aki segít is. De gyakori a megjegyzés, ellenőr szájá­ból is, hogy mióta épül az új városrész, ezen a vona­lon csak gyerekkocsikat szállít a közlekedési válla­lat... Május 11-én este a 752-es villamosra alvó kis­lányával szállt fel egy kis­mama. A kocsiban alig volt utas, a kalauznő mégis rep­likázott, hogy csak csuk­ja össze a kocsit a szülő, vagy szálljon le. Jó lenne, ha a vállalat egyértelműen tudtára adná alkalmazottainak, hogy a villamoson gyerekkocsit is lehet szállítani. Elfelejtett garancia Bartók-est koncerteket, a hétfőit is belterjes érdeklődés jelle­mezte. A nagyterein közön­,, . - . • ... ség után áhítozik, s ha ez a S^i^ AVS2?1* hasztalan, összezúgó akusz­akik Mint általában a zenemű- kó (hegedű), Miháltz Gábor vészeti főiskolán megtartott (klarinét) és Schmidt Eleo­nóra (zongora) trió alapo­san kimunkált előadásában kelt életre. Ez a tudatos munka nem tévesztett célt: a baj forrását oda vitték. Másnap délben — nem tikájával zavarja az arra érdemteleneket. Ám a köz­a zenei részek kontrasztjai megfelelő értelmezést kap­tak. A kamaramuzsika igé­sokkal messzebb a gázkúttól ^kíSők feledtették ert 3SS2S BartSc-hMigvCT- nyes ^ériuma, a partne sett felüdülést a vízzel telt „„..,. . gödörben. Biztos sokszor sonyt mutattak be hallotta, olvasta, hogy a fel- A Kontrasztok határozott hevült test. a szív nem ké- programja, az ellentétek pes elviselni a hideggel való szembeállítása, a Bán Ildi- hozása azonban még továb­bi munkát igényel, annál ls rek egyéniségének, kifejezés­módjának, hófok tempe­rálásának közös nevezőre A Balázs Béla gyermekszínpad pesti sikere inkább, mert — úgy hírlik — további közös terveik vannak. Gregor József betegsége miatt Veroszta Magda (zon­gora) „ugrott be" a műsor­ba: a 15 magyar parasztdal bemutatásával művészi eré­nyeit igazolta. Sikerült tá­volkerülnie a kínálkozó, ám a szerző által kizárt érzel­mességtől: a különböző han­gulati elemek érzékeltetésé­vel felismerte Bartók rit­muskultúrájának fontos sze­repét. Az estet befejező Szo­náta két zongorára és ütő­hangszerekre nagyszerű elő­adásában Antal István ér­demes művész és Perjést Katalin játékának félelme­tes erejű drámai izzássá mellett meg kell dicsérni Kelő Pált és Petényi Lászlót, akik zeneileg méltó része­selvé váltak a produkciónak. A hangverseny színvonalára jellemző: valamennyi szá­mot ismétlés, ráadás követ­te. Laczkó Sándor A hétfőn reggel Buda­pestre tartó gyorsvonat megszokott utasain kívül még tíz-egynéhány szegedi kisiskolást is vitt a „fedél­zetén". A gyerekek fővárosi délelőttjüket igazi turisták­hoz illő városnézéssel töl­tötték, majd elmentek a Fővárosi Művelődési Házba, és — megtapsoltatták ma­gukat. A taps gyorsan csat­tant fel, hosszan is tartott, így hát jól jelezte: mind a tíz-egynéhánynak érdemes volt vállalnia a fárasztó oda­visszautazást. Hogy kikből ls állt ez a taps-arató szegedi gyerek­csoport? Akik azt hallják róluk, hogy Móra Ferenc meséinek feldolgozásaival késztették összeveródésre a tenyereket, azok már bizto­san tudják: az Űttörőház Balázs Béla gyermekszínpa­da szerepelt a fővárosban. Ezt a sok sikert megért kis együttest érte az a megtisz­teltetés, hogy a szegedi mű­kedvelő csoportok közül el­sőként lépjen fel a Szín­játszók Országos Bemulató Színpadának műsorában. Még két másik „társulat" is szerepelt rajtuk kivül: a budapesti Danuvia Gorkij művelődési központ és a tatabányai Népház városi úttörő színpada. A Népművelési Intézet meghi vasára összesereglett szakemberek szerint igazán érdemes volt megrendezni ezt a vita-alapnak szánt be­mutató-hármast Aki csak látta az apró, színpadon ügyeskedő gyerekek előadá­sait, mind azt mondta: igen, valahogy így kell a kicsiknek való színházat csinálni. Nem több méteres díszletóriásokra, kottákat forgató felnőtt-zenekarra van szükség, hanem könnyen előadható mesékre, amelyek megelevenítéséhez nem kell több, mint néhány jelzésnek, emlékeztetőnek szánt kel­lék. A „mieink" játékai közül különösen A tudós és a csizmadia című tréfaremeket dicsérte mindenki. Szilágyi János, a gyermekszínpad ve­zetője és rendezője, főképp ebben a jelenetben adott jó alkalmat a „nem felnőttes" tréfálkozásra az apró sze­replőknek: Bérezés Évinek, Dávid Gyuszinak — ő volt a papírsüveges tudós —, Bá­lint Jancsinak — ő pedig a félszemű csizmadia — és Tóth Lajcsinak. Mivel nemcsak a fentebb megemlítettek voltak az ügyes tapsesiholók, írjuk még ide a többi szereplő nevét is: Hajdú Jutka, Nagy Imre Péter, Dudás Feri, Bá­lint Misi, Matejka Edit Onódi Klári, meg a kis zongorista, Pusztay Györgyi. A Balázs Béla gyermek­színpad a fővárosban is mél­tó módon köszöntötte az éppen most húsz éve meg­halt névadóját... A. L. Beatműsor A Tolbuhin sugárút 53— 55. A. épület A. lépcsőház III. emelet 12. szám alatti lakásban Bélteki Gergely olvasónk töbször maradt otthon — mindannyiszor szabadságot vett ki — a garanciális javítókra várva. A lakásban ugyanis nem használható a vízvezeték, s a reklamációra a megyei építővállalat különböző idő­pontokat közölt a szerelők küldésére. Ügy látszik, az ígéretet éppenúgy nem vet­ték komolyan, mint a ga­ranciális kötelezettséget. Villany nélküli lakás Magánházban albérlő K. Zoltán olvasónk a Pásztor utca 4. szám alatt. A ház melléképületében lakik csa­ládjával. A tulajdonos le­vágta a csatlakozó villa­mosvezetéket s nem engedi meg, hogy olvasónk saját költségén bevezesse az ára­mot. Talán joga is van eh­hez a házigazdának. még akkor sem nevezhető maga­tartása emberségesnek. K. Zoltán nagyobbik gyermeke az ősszel iskolába megy. Csak nem petróleumlámpa mellett kell majd tanulnia; pár méterre a villanyveze­téktől? Tele vízzel a pince A lakóbizottság elnöke és 13 lakó írta alá azt a le­velet, amely a Kiss Ernő utca 3. számú házból ér­kezett. Januárban víz ön­tötte el a pincét, amit je­lentettek a vízműnek. A vízmű két hét múlva ki­szivattyúzta a vizet s az­óta ezt a munkát többször megismételte. Másnapra azonban mindig tele van a pince, s csak gumicsizmá­ban lehet megközelíteni az amúgyis elázott tüzelőt, burgonyát és egyéb ott tá­rolt anyagot. Miért nem szüntetik meg a szükségte­len vízforrást? A salgótarjáni amatőr beat-banzáj furcsaságai közt is furcsa magaviselettel hi­valkodott egy budapesti együttes: a Kex. Mikor kon­certszereplésen bemutatkoz­tak. a dobos eldobta ütőit, mások leültek a földre, mó­káztak. a számok közben önfeledten diskuráltak, jel­lemzésként pedig elmondták még róluk: akkor és addig játszanak, amikor és amed­dig kedvük tartja. Amatő­rök: megtehetik. Most, hogy a hétfői szín­házi ORI-műsorban Szege­den bemutatkozott The Flo­wer Pot Men angol vokál­kvartett és az együttest kí­sérő Rupert Spoone beat­kvartett programját láttuk­hallottuk, egyszeriben kí­nálkozott az összehasonlítás. Röviden csak summáznék, tanulságképpen: amott a külcsin erőszakolt, felszínes utánzás — emitt a muzsika és az előadásmód jellegéből fakadó természetesség: har­mónia. látvány, szórakozta­tás. Nem ártana, ha a honi beat-ízlés ifjonti diktátorai egyszer megkísérelnék a já­ték tényleges-zenei tartozé­kainak stílusfejlődését is el­lesni — a póz, mozgás, meg­jelenés és egyéb külsődleges szempontok leutánzásában (tisztelet a néhány kivétel­nek) úgyis megrekednek a r na j múlásnál. Mert a Tooy Burrows—Robin Shaw—Pe­ter Nelson—Rik Wolff ösz­szetételű „virágcserép em­berkék" címüket az angol tévé-meseműsor „macijától" kölcsönözték) olyan korsze­rű muzsikát énekelnek, ahol a ritmus, a rögtönzött fan­tázia, a hangulatteremtő technikai trükkök és a ze­nekarból hozzákapott dzsessz­szes-improvizatív elemek (a szakszofon egyébként sem hálátlan hangszerkezükben!) egész sora speciális, beat­műfajban nálunk szokatlan hatást keltenele A különc­ködés így szimpatikus a kö­zönségnek — tartalom híján viszont ellenszenves. Dévényi Tibor konferált N. L Épült: 1957—1969 1 db L—m—15 típ. bolgár alulfufó futómacska és 1 db UT 40 típ. elektro­mos tűzhely gyári új álla­potban eladó. Érdeklődni lehel: Szegedi Ruhagyár beruházási csop. Tel.: 12-440/192. xS. 32 003 Épüld társasüdülőben Balatonfenyvesen még néhány lakrész 1970­re,. továbbá 1971-re beköl­tözhetően előjegyezhető: 2. sz. Ügyvédi Munkakö­zösség. Pécs, Kossuth u. 22. Szegeden érdeklődni: dr. Vecsernyés Lajos, Bocskai u. 10—12. Telefon de. 3—15 óráig 124)30/180 mellék. x Becsi körűt 37—39. (84.) Az egyetemi KISZ-bizottság szervezésében épült fel négy, összesen 86 lakást és 21 garázst tartalmazó épület. Tervező Takács Máté. Az épületek igen jó megjelenésűek: lábazatuk kavicsbeton, homlokzatuk mezőtúri tégla. Köz­vetlen mellettük már épül az egyetemiek új. tízemeletes la­kóháza is. SZERDA, 1ÍMJ!». MÁJUS St. DÉLMAGYARORSZAG.

Next

/
Thumbnails
Contents