Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-20 / 113. szám

TOSCA Felújítás a szegedi operában Bemutató értékű felújí­tásnak mondják azokat az opera premiereket, ahol ko­rábban, évekkel korábban játszott darabot tűznek műsorra. A rendező felfris­síti a színpadot (esetleg teljesen átrendezi), éneke­sek debütálnak, a zenekar újra előveszi a stimmeket, s a rutinból ugyan még játszható szólamokat alapo­san átgyúrja, „kigyakorol­ja" velük a karmester. A szegedi színház szom­bati Tosca előadása ilyen bemutató-felújítás volt. Az előadás képernyőre kerül, ezért a szorgalmas tévé kamerái már szombaton működtek — s amikor mű­ködtek, a kért erős fénnyel igencsak zavarólag hatottak. Félreértés ne essék, örü­lünk a szegedi társulat újabb sikerének, hogy Tos­ca produkciójuk is képer­nyőre kerül, de talán a próbafelvételek ideje nem feltétlenül a bemutató — ilyesfajta illúziórombolást még az előzetesen elmondott bocsánatkérés sem ment • Versényi Ida nagyjából és egészében a Puccini opera hagyományos színpadát ál­lította be — csupán néhány akciót módosított. így Ca­varadossi, a festő, nyíltszí­ni freskón próbálgatja ecsetjét az első felvonásban, s miközben a képáriát énekli: „két női arc bű­báját, íme együtt / csodá­lom" — a falra pingált képről csontoscsúnyácska vo­násokkal nem a legbűbá­josabb női arc néz vele (és a közönséggel) farkassze­met. Scarpia bevonulása vi­szont félelmetes. A második felvonás kínzókamra-szl­tuációja nagyobb hangsúly került a korábbinál — ez szerencsés. Szerencsétlen vi­szont a harmadik felvonást bevezető bástyafokon, üres színen, két olyan strázsát masíroztatnl, akik még vé­letlenül sem csinálják együtt a balra-jobbra átot. A Scarpia-tábor jellemzése A tanár­képzés helyzete Hétfőn délelőtt Deb­recenben, a tanítóképző intézetben ötven tanár és 170 hallgató részvé­telével megkezdődött a tanárképző főiskolák, a tanító- és óvónőképző intézetek küldötteinek VIII. országos szakmai konferenciája. A Mű­velődésügyi Miniszté­rium pedagógusképző osztályának és a KISZ Központi Bizottsága egyetemi és főiskolai osztályának közös ren­dezésében háromnapos tanácskozást tartanak a tanár- és tanítóképzés helyzetéről. Tavaszi Szegedi lány az országos hangverseny szavalóverseny győztese Siflis Jözseí felvétele Tosca (Harmath Éva) a meggyilkolt Scarpia (Littay Gyula) holttesténél viszont remekül (ha • egyik­másik alakjában túlzottan is ellenszenvesre) sikerült. A bemutató legerősebb támpontja a Vaszy Viktor vezette zenekar — artiszti­kusan, szenvedélyesen, kitű­nően muzsikált ez az együt­tes, a partitúra érezhetően biztos tudatában, a karmes­ter dinamikus, nagyvonalú irányításával. Harmath Évának talán Tosca a leg­ideálisabb repertoár-szere­pe: Tosca imája méltán ka­pott vastapsot. Vadas Kiss László egyéniségéből faka­dóan energikus-magabiztos Cavaradossi volt, nagyon szép (de néhány mattszínű) hangi megoldásokkal. Teli­találat Littay Gyula Scar­piája is — ám nála sem hiányoztak gyengébb pilla­natok, baritonja némelykor elszürkült A kisebb szere­pekben hallott Sinkó Gyögy, Juhász József és Halmágyi Mihály kifogástalan éneke­si-színészi teljesítményt nyújtott N. L A Szegedi Tanárképző Főiskola 1. sz. gyakorló is­kolájának szombat esti hangversenyén — a Zene­művészeti Szakiskola nagy­termében — az iskola há­rom énekkara és három kamarakórusa mutatta be műsorát: igényes művészi felkészültségét. A zenei tagozat alsó osz­tályaiból alakult Kodály gyermekkórus Sinkó Györgyné tanárnő vezényle­tével üde hangon, bárso­nyos hangzással énekelt. A Mozart gyermekkórus dr. Bárányi Albertné tanárnő vezényletével Palestrlna művének stílusos megszólal­tatásával és Kodály: Ba­dacsonnyal szemközt című művének virtuóz előadásá­val tűnt ki, A Bartók gyer­mekkórus Erdős János ve­zényletével különösen Bar­tók és Kodály műveinek ki­forrott előadásával bizonyí­totta képességeit. Üde szín­foltot jelentett a 7. zenei osztály népitánc bemutató­ja. Az iskola tavaszi kon­certjének befejezéseként a közel 200 tagú összkar Ba­lázs: Szállj forradalmi láng és Kodály: Békedal című művét adta elő. Szegedi győzelemmel zá­rult vasárnap Szolnokon a kulturális hetek kerétében megrendezett Tanácsköztár­sasági Művészeti Szemle sza­valóversenyének országos döntője. A háromnapos ver­senyt Fekete Gizella, a víz­ügyi igazgatóság dolgozója nyerte, harmadik, a szintén szegedi Nóvák Zoltán lett. Az öt fődíj közül tehát kettő Szegedre került. A zsűri há­rom második helyet adott ki, Veszprémnek, Debrecennek és Szolnoknak jutott egy-egy. S mivel Gyilrki István kap­ta az egyik különdíjat, e' söprő volt a szegediek fölé­nye. Fekete Gizella valóban ki­emelkedett a mezőnyből. Fe­derico Garcia Lorca Sirató­ének Ignacio Sanches Mej­jas torreádor fölött és Jó­szef Attila Karóval jöttél című versét szavalta. A zsűri a KISZ KB díjával, egy egyhetes szovjetunióbeli utazással jutalmazta. Nóvák Zoltán József Atti­la Nagyon fáj és Bűn című Mi tekinthető üzemi balesetnek? B. L.-né férje az üzemben balesetet szenvedett. Az üzem vezetősége szerint a baleset nem minősül üzemi baleset­nek. Kéri, hogy ismertessük, mi tekinthető üzemi baleset­nek, valamint azt is, hogy ilyen esetben az üzem mi­lyen károkat köteles megfi­zetni? Az üzemi baleset meghatá­rozásánál a munkajogi és a társadalombiztosítási szabá­lyok nem azonosak. A mun­kajogi szabályok szerint üze­mi baleset, ha a vállalat dol­gozóját — függetlenül attól, hogy a baleset munkaidő alatt vagy azon kívül — a vállalat telephelyén, vagy azon kívül a vállalat ren­delkezése folytán, vagy a vállalat érdekében végzett munka során érte. Ide ér­tendő a kiküldetés, külszol­gálat, kihelyezés stb. alkal­mával a munkával össze­függésben bekövetkezett bal­eset is. A társadalombiztosítási jogszabályok szerint üzemi baleset: a munkaviszonyból eredő kötelezettségek teljesí­tésével összefüggésben az üzemben vagy az üzemen kí­vül bekövetkezett baleset. A dolgozó egészsége vagy testi épsége sérelméből ere­dő károk megtérítéséről szó­ló érvényes rendelkezések Fekete, horganyzott és műanyag bevonatú gépfonatok, tüskéshuzal, 1 UÍH rr r koíozo- es feszítőhuzalok teljes választékban kaphatók a VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT SZAKÜZLETEIBEN DL 61 kimondják: a vállalat (üzem, termelőszövetkezet stb.) — ha egyébként a felelősség alól nem mentesül — köte­les megtéríteni az üzemi bal­esetet szenvedett dolgozó tel­jes kárát, így az üzemi bal­eset folytán elmaradt jöve­delmet, a dolgokban kelet-_ kezett károkat, valamint a" balesettel kapcsolatos költ­ségeket és kiadásokat is. A munkajogi szabályok ér­telmében az üzemi balesetet szenvedett dolgozónál elma­radt jövedelmének a kiesett keresetet kell megtéríteni, vagyis a természetben, illet­ve pénzben megállapított munkabért, továbbá azoknak az egyéb rendszeres szol­gáltatásoknak a pénzbeli ér­tékét, amelyekre a dolgozó munkaviszonya alapján a munkabéren felül jogosult, ha azoknak a baleset bekö­vetkezését megelőzően rend­szeresen igénybe is vette. Meg kell téríteni a dolgo­zónak azt a kárát ls, amely a baleset folytán ruházatá­ban, használati tárgyaiban, vagy a nála levő egyéb dol­gaiban keletkezett. Tartozik megtéríteni a vállalat a dol­gozó olyan költségeit és ki­adásait is, amelyek a bal­eset következményeinek el­hárításához szükséges, pél­dául feljavított élelmezési költség stb. Végül meg kell a vállalatnak téríteni a bal­esettel kapcsolatos egyéb indokolt költségeket, példá­ul a beteggel közös háztar­tásban élők indokolt beteglá­togatási költségeit. A kártérítésre az igényt a dolgozó a vállalat igazgató­jának nyújtja be. A vállalat a kártérítést 30 napon be­lül köteles kifizetni, illetve, ha a benyújtott igénnyel nem ért egyet, arról a dolgozót 30 napon belül köteles érte­síteni. Elutasítás esetében, ha a dolgozó az igényét fenn­tartja, panasszal a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhat. A társadalombiztosítás jog szerint az üzemi balesetet szenvedett részére az üze­mi baleset következményei­nek gyógykezeléséhez szük­séges orvosi gyógykezelést, gyógyszereket, gyógyvizeket, gyógyászati segédeszközöket, fogpótlást térítés mentesen, időbeli korlátozás nélkül ad­)ja. A négy kilométernél hosszabb út megtétele eseté­ben az útiköltséget teljes egészében megtéríti. A táp­pénzt időbeli korlátozás nél­kül folyósítja függetlenül at­tól, hogy az üzemi balesetet megelőzően hány napot volt biztosított Olvasónknak azt tanácsol­juk, ha férje balesetét a vál­lalat Üzemi balesetnek nem ismeri el, illetve vitatja, a baleset üzemiségének meg­állapítása végett forduljon panasszal a vállalat munka­ügyi döntőbizottságához. Ab­ban az esetben, ha a baleset üzemiségének elismerésével kapcsolatban a társadalom­biztosítási szervvel összefüg­gésben merül fel, kérjen ha­tározatot Ha azzal nincs megelégedve, a baleset üze­miségének megállapítása vé­get keresettel forduljon a Já­rásbírósághoz. Dr. V. M. Fekete Gizella, a győztes verseivel szerepelt Bárányi Ferenc Lánc, lánc, eszter­lánc című versének fegyel­mezett szuggesztív elmon­dásával lett különdjas Gyür­ki István. Nem ért el helyezést de jól szerepelt Tolnai Mária, Dubecz György, Lovászi Jó­zsef és Fodor Etelka is. Bár egyéni verseny volt a szolnoki, mégis öröm volt felfigyelni arra, hogy egye­dül a szegedi KISZÖV Mi­nerva színpada szerepelt öt taggal az országos döntőn. Lovászi József és Fodor Etelka kivételével mindany­nyian ennek az együttesnek tagjai. A rádió június 2-án dél­előtt közvetíti felvételről az ünnepi műsort, ekkor a sze­gedi közönség is hallhatja két legjobbját. Zs. L Gyulai nyár Gyula, a Körösök vidéké­nek kisvárosa az idén is gazdag nyári programmal várja vendégeit. Az Erkel-diákünnepek rendezvénysorozata nyitja meg a sort most csütörtö­kön, május 22-én. Négy na­pon át középiskolások és Ipari tanulók 11 művészeti ágban mérik össze tudásu­kat. A Várszínház idei mű­sortervében is hű maradt a korábbi elképzelésekhez: .történelmi játékok bemuta­' tóhelyévé kíván válni. E 1 nyáron ma élő szerző mfl­! vét viszi színpadra: Jékely i Zoltán Fejedelmi vendég című történelmi játékát A I bemutatóra július 4-én ke­rül sor. A következő be­mutató Július 19-én Lope I de Vega A furfangos 1 menyasszony című klasszi­kus vígjátéka. Július 6—13 között hetedik alkalommal kerül megrendezésre az Eszperantó Nyári Egyetem. Az időszaki kiállítások is rangosnak ígérkeznek. Ezek közül is kiemelkedik a nagy érdeklődésre való te­kintettel újra bemutatásra kerülő Kohán — emlékkiállí­tás. Tudományos tanácskozás Hétfőn kétnapos tudomá­nyos tanácskozás kezdődött a Technika Házában a ha­zai gyártmányú audiovizuális nyelvoktató berendezésekről. A szimpóziumon beszámol­nak a nyelvi oktató beren­dezések fejlesztésének prob­lémáiról és ismertetik a hazai ipar által gyártott berendezéseket. Épült: 1957—1969 IHunkás­szállodák a Kátay közben (83.) A Héjjas Imre által tervezett kendergyári leány­szállás társalgójából készült a fényképfelvétel. Az üveg­falon át lehet innen látni a „szomszédvárra" is, melyet a városi tanács építtetett néhány évvel ezelőtt. Mindkét szál­loda százszemélyes. KEDD, 1969. MÁJUS 20. DÉLMAGYARORSZAG

Next

/
Thumbnails
Contents