Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-03 / 99. szám

Apró Antal elvtárs beszéde elején kiemelte, hogy má­jus 1-én, a munka és a nem­zetközi összefogás ünnepén szerte a világon százmilliók emelik magasba a munkás­osztály vörös zászlaját. Má­jus 1. mindig harcos kiállás, nagy demonstráció volt a munkásosztály, a szocializ­mus eszméi iránt, az osztály­szolidaritásért, a proletár nemzetköziségért. Május 1. a nemzetközi osztályharc ünne­pe — világünnep. Ezen a na­pon a földkerekségen min­denütt megmutatja a nem­zetközi munkásosztály ere­jét, forradalmi tradícióit és meggyőződését a szocializ­mus eszméje mellett, amely egyedül képes megoldani az emberiség nagy társadalmi problémáit. A továbbiakban arról szólt, hogy a történelem végtelen menetében a 79 esztendő — amióta megünnepli a mun­kásosztály május 1 -ét — néni hosszú idő. Az első ünneptől azonban alapvetően megvál­tozott a világ, átalakultak az erőviszonyok. Az elmúlt kö­zel nyolc évtized alatt a szo­cializmus. a kommunizmus eszméje bejárta a világot és gyakorlatilag anyagi erővé vált, miután létrejött a 14 országot magába foglaló szo­cialista világrendszer. Ma már van egy kommunizmust építő Szovjetunió és szocia­lista országok léteznek Eu­rópában, Ázsiában és Latiu­Amerikában. A szocialista országok közössége adja a világ lakosságának közel 37. területe pedig a földkerek­ség 26 százalékát. A szocia­lizmus országai évről évre je­lentős lépést tesznek' előre a szocialista építésben. Társa­dalmi, politikai, gazdasági és — nem utolsósorban — ka­tonai erejük ma már annyira számottevő, hogy a nemzet­közi politikai és gazdasági életben semmi sem történ­het a szocialista világrend­szer országainak véleménye és közreműködése nélkül. Ezután a szónok részlete­sen szólt a munkásosztály szerepéről. — A társadalmi haladás, a szocialista forradalom élen járó osztálya — a munkás­osztály. A munkásosztály megteremti és szervezi a har­cot a haladásért, a szocializ­musért és a békéért. A mun­kásosztály a legszervezettebb erő, amely kifejezésre jut for­radalmi pártjában, a kom­munista pártban, amely for­radalmi elméletével min­denkor képes biztosítani a harc győzelmét. A marxiz­mus—leninizmus az az esz­me. amely kifejezi a mun­kásosztály osztályérdekein túl a parasztság, az értelmi­ség, a társadalom minden ré­tegének érdekeit és céljait. A marxizmus—leninizmus a munkásosztály elmélete, de egyben az egész dolgozó nép vágyait és küzdelmeit teste­síti meg. A továbbiakban arról be­szélt; kering a világban olyan nézet is, hogy korunk gyors tudományos és műszaki fej­lődése következtében most nem a munkásosztály és pártja, hanem a technikát irányítók ..vezetésére" van szükség. így az értelmiség megnövekedett szerepét szembeállítják a munkásosz­tály vezető szerepével. — Bármennyire is '„be­tört" mindennapi életünkbe a technika és kap egyre na­gyobb szerepet a különböző gazdasági folyamatokban — mondotta —, ma is és a jövő­ben is csak a munkásosztály és annak marxista pártja le­het a társadalmi fejlődés leg­főbb vezető ereje. Sohasem szabad elfelejtenünk, hogy a munkásosztály forradalmi pártjának irányítása, a nem­zetközi összefogás, a Szov­jetunió melletti elvi és gya­korlati kiállás nélkül nin­csen igazi munkásállam és tulajdonképpen szocializmus­ról sem beszélhetünk. Itt uta­lok arra is, hogy a nemzet­köziség magában foglalja a nemzeti érdekek teljes ér­vényre juttatását, minden nép nemzeti törekvéseinek maximális érvényesítését. A kettőt — a nemzeti és a nemzetközi érdekeket — nem lehet és nem szabad egymással szembeállítani. Ma időszerűbb, mint valaha az a gondolat, hogy sikereink, előrehaladásunk a szocializ­mus építésében elképzelhetet­len a nemzetközi összefogás, a szolidaritás, az internacio­nalizmus nélkül. Erre taní­tanak napjaink, a világban A szegedi ünnepi nagygyűlés végén galambok röppenve* a magasba ma folyó osztályharc esemé­nyei. A szónok rámutatott, hogy a jó munka mindig öregbíti munkásosztályunk, egész dolgozó népünk hírnevét. A jó munka természetesen elő­feltétele annak is, hogy ter­mékeinket megvásárolják külföldön és kielégítsük dol­gozó népünk növekvő szük­ségleteit. Vonatkozik ez a megállapítás az ország min­den ipari és mezőgazdasági üzemére, vállalatára, s ter­mészetesen a Csongrád me­gyei, a szegedi munkások, mérnökök alkotásaira is. Va­lamennyi, Csongrád megyé­ben és Szegeden levő gyár még inkább dolgozzék úgy a jövőben, hogy termékével belföldön és külföldön egy­aránt növelje a magyar ipar. a magyar mezőgazdaság be­csületét. A továbbiakban a tavaly bevezetett új gazdasági me­chanizmusról, az előttünk ál­ló feladatokról szólt részle­tesen. Hangoztatta, hogy szo­cialista építőmunkánk, az új gazdasági mechanizmus be­vezetése során lelkes és ered­ményes munkát végzett Csongrád megye lakossága. Szeged dolgozó népe is. Té­nyeket, számokat sorolt fel. Tavaly a megyében és Sze­geden a termelés körülbelül tíz százalékkal nőtt, a szege­di vállalatok nyereséggel gazdálkodnak, s a városban átlagosan mintegy háromheti keresetüknek megfelelő nye­reségrészesedést kaptak a dolgozók. Lényeges, hogy Szegeden ma már 25 válla­lat körülbelül 11 ezer mun­kása csökkentett munkaidő­ben dolgozik. Meglégedéssel nyugtázhatjuk, hogy Szeged munkásosztálya tavaly jelen­tősen fejlődött mind politi­kai öntudatát és kulturáltsá­gát, mind számarányát te­kintve. Gyökeret vert a ne­hézipar és Szeged ,.olajváros" lett, s így a megye igen fon­tos szerepet tölt be az or­szág olaj és földgáz ellátá­sában. A kedvező földtani kutatások nyomán Igen je­lentős — több milliárd fo­rintot kitevő beruházási ösz­szegeket fordít a kormány az olaj- és a gázipar fejleszté­sére. Az olaj és a földgáz formálja, átalakítja a megye életét. A megye mezőgazdaságáról is beszélt Apró Antal. Sorba vette azokat a sikereket, amelyeket a megye termelő­szövetkezetei elértek. — Az új gazdasági mecha­nizmus teljes érvényesítésé­hez — hangoztatta ezután — nem elegendő a mögöttünk maradt rövid idő. További tapasztalatok kellenek, és a teljes kibontakozáshoz több év szükséges. Szólott ezután az értelmi­ségiek munkájáról. Az el­ért eredményekhez nagyban hozzájárult Szeged és a me­gye értelmisége is. Nagy je­lentőségűnek tekintjük azt a munkát, amit Szeged 2500 pedagógusa a mintegy 32 ezer diák között végez. Tag­lalta egytemi oktatási rend­szerünk helyzetét. Ennek kapcsán állapította meg, hogy a kormányzat az egye­temek szervezetében olyan reformjavaslatokat tervez, amelyek biztosítják, hogy a hallgatók több beleszólást kapjanak az egyetemek életé­be. Ezzel együtt az egyetemi szerveknek is lényegesen na­gyobb önállóságot és anyagi helj'zetünkhöz mérten na­gyobb anyagi lehetőségeket kívánnak biztosítani. — Arra törekszünk, hogy egyetemeink még inkább vál­janak a tudományos kutatás bázisává is, és így a terme­lőerővé fejlődött tudomány még jobban hassa át álla­munk és gazdasági életünk vezetését. Pártunk és kor­mányunk messzemenő gon­doskodása mind kedvezőbb' feltételeket teremt Szegeden is a tudományos kutató mun­kához. Szeged magasan kva­lifikált értelmisége alkotó te­vékenységével, szakterületé­nek fejlesztésével a kutatás és a termelés jobb összhang­jával az ország előtt álló igen fontos gazdasági feladatok megvalósítását segíti elő. Ezután arról beszélt, hogy Szeged ma már fontos művé­szeti centrum is. Apró Antal átfogó képet adott az időszerű nemzetkö­zi kérdésekről. Kiemelte a Varsói Szerződés jelentősé­gét, méltatta a kommunista és munkáspártok június ele­jén Moszkvában összeülő ta­nácskozását. Beszélt a sza­badságáért harcoló vietnami népről, a Vietnam elleni amerikai agresszióról. Szo­lidárisak vagyunk a hős vi­etnami néppel, amely a fron­tokon éppúgy, mint a párizsi tárgyalóasztalnál hősiesen küzd az igazságos béke meg­teremtéséért. — A Magyar Népköztársa­ság — folytatta — mint is­meretes tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak is. A szocialista orszá­gok — így köztük hazánk egész gazdasági, társadalmi fejlődése szempontjából nagy jelentőségű a KGST léte és eddigi két évtizedes tevé­kenysége. Népünk szorgalmas munkájával együtt a közös összefogás volt az az erő, amely biztosította a magyar népgazdaság sikereit. Az elmúlt héten Moszkvá­ban tartott KGST-csúcsérte­kezléttel kapcsolatban ki­emelte; a KGST-országok pártjainak és kormányainak vezetői olyan fontos elhatá­rozásokat alakítottak ki, amelyek arra irányulnak, hogy összehangolt program alapján, a következő években létrehozzuk a KGST-országok szorosabb gazdasági tömörü­lését, amely kiterjed a ter­melésre, a műszaki-tudomá­nyos együttműködésre, az árucsere-forgalomra, vala­mint a hitel és pénzügyi kap­csolatokra. Arra törekszünk, hogy negyedik ötéves ter­vünk időszakát, az 1971-75­ös periódust már olyan kere­tek között valósítsuk meg. amikor az eddiginél sokkal inkább biztosíthatjuk a szo­rosabb gazdasági összefogás­ból származó előnyöket. A Moszkvában hozott döntések megvalósítása jelentősen elő­segíti a KGST-országok gaz­dasági együttműködését és hozzájárul majd az új gazda­ságirányítási rendszerünkből fakadó lehetőségek jobb ki­használásához is. Végül arról beszélt Apró Antal, hogy újabb sikereink­nek. az életkörülmények to­vábbi javításának változatla­nul munkánk az alapja. Be­szédét május 1., a népek har­ci összefogása és a béke él­tetésével fejezte be. A ruhagyári dolgozók májnsfá* menete í§i8íi|g§i.íí Somogyi Károlyné felvételei Szegedi diáklányok a felvonuláson Liebmann Béla felvétele Történelmi emlékezés: az első szabad május elseje a szegcdi Széchenyi téren, 1945-ben ünneplő községek Gazdag programmal ünne­pelték május elsejét a sze­gedi járás községeiben is. A hajnali zenés ébresztőtől az esti bálok utolsó muzsikájá­ig vidámság, öröm. lelkese­dés, önfeledt játék és kedves szórakozás töltötte ki a na­pot mindenütt. Tápén például az iskolá­sok vezette felvonulás részt­vevői a népligeti dísztribün előtt hallgatták meg Csó­penszki Istvánnak, a járási pártbizottság első titkárának ünnepi beszédét. SZOMBAT. 1969. MÁJUS 3. - D^LMAGYARORSIÁG köszöntése J Aptá Alttal tiMAlS beszéde az ünnepi nagygyűlésen /

Next

/
Thumbnails
Contents