Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-03 / 99. szám

Apró Antal elvtárs beszéde elején kiemelte, hogy május 1-én, a munka és a nemzetközi összefogás ünnepén szerte a világon százmilliók emelik magasba a munkásosztály vörös zászlaját. Május 1. mindig harcos kiállás, nagy demonstráció volt a munkásosztály, a szocializmus eszméi iránt, az osztályszolidaritásért, a proletár nemzetköziségért. Május 1. a nemzetközi osztályharc ünnepe — világünnep. Ezen a napon a földkerekségen mindenütt megmutatja a nemzetközi munkásosztály erejét, forradalmi tradícióit és meggyőződését a szocializmus eszméje mellett, amely egyedül képes megoldani az emberiség nagy társadalmi problémáit. A továbbiakban arról szólt, hogy a történelem végtelen menetében a 79 esztendő — amióta megünnepli a munkásosztály május 1 -ét — néni hosszú idő. Az első ünneptől azonban alapvetően megváltozott a világ, átalakultak az erőviszonyok. Az elmúlt közel nyolc évtized alatt a szocializmus. a kommunizmus eszméje bejárta a világot és gyakorlatilag anyagi erővé vált, miután létrejött a 14 országot magába foglaló szocialista világrendszer. Ma már van egy kommunizmust építő Szovjetunió és szocialista országok léteznek Európában, Ázsiában és LatiuAmerikában. A szocialista országok közössége adja a világ lakosságának közel 37. területe pedig a földkerekség 26 százalékát. A szocializmus országai évről évre jelentős lépést tesznek' előre a szocialista építésben. Társadalmi, politikai, gazdasági és — nem utolsósorban — katonai erejük ma már annyira számottevő, hogy a nemzetközi politikai és gazdasági életben semmi sem történhet a szocialista világrendszer országainak véleménye és közreműködése nélkül. Ezután a szónok részletesen szólt a munkásosztály szerepéről. — A társadalmi haladás, a szocialista forradalom élen járó osztálya — a munkásosztály. A munkásosztály megteremti és szervezi a harcot a haladásért, a szocializmusért és a békéért. A munkásosztály a legszervezettebb erő, amely kifejezésre jut forradalmi pártjában, a kommunista pártban, amely forradalmi elméletével mindenkor képes biztosítani a harc győzelmét. A marxizmus—leninizmus az az eszme. amely kifejezi a munkásosztály osztályérdekein túl a parasztság, az értelmiség, a társadalom minden rétegének érdekeit és céljait. A marxizmus—leninizmus a munkásosztály elmélete, de egyben az egész dolgozó nép vágyait és küzdelmeit testesíti meg. A továbbiakban arról beszélt; kering a világban olyan nézet is, hogy korunk gyors tudományos és műszaki fejlődése következtében most nem a munkásosztály és pártja, hanem a technikát irányítók ..vezetésére" van szükség. így az értelmiség megnövekedett szerepét szembeállítják a munkásosztály vezető szerepével. — Bármennyire is '„betört" mindennapi életünkbe a technika és kap egyre nagyobb szerepet a különböző gazdasági folyamatokban — mondotta —, ma is és a jövőben is csak a munkásosztály és annak marxista pártja lehet a társadalmi fejlődés legfőbb vezető ereje. Sohasem szabad elfelejtenünk, hogy a munkásosztály forradalmi pártjának irányítása, a nemzetközi összefogás, a Szovjetunió melletti elvi és gyakorlati kiállás nélkül nincsen igazi munkásállam és tulajdonképpen szocializmusról sem beszélhetünk. Itt utalok arra is, hogy a nemzetköziség magában foglalja a nemzeti érdekek teljes érvényre juttatását, minden nép nemzeti törekvéseinek maximális érvényesítését. A kettőt — a nemzeti és a nemzetközi érdekeket — nem lehet és nem szabad egymással szembeállítani. Ma időszerűbb, mint valaha az a gondolat, hogy sikereink, előrehaladásunk a szocializmus építésében elképzelhetetlen a nemzetközi összefogás, a szolidaritás, az internacionalizmus nélkül. Erre tanítanak napjaink, a világban A szegedi ünnepi nagygyűlés végén galambok röppenve* a magasba ma folyó osztályharc eseményei. A szónok rámutatott, hogy a jó munka mindig öregbíti munkásosztályunk, egész dolgozó népünk hírnevét. A jó munka természetesen előfeltétele annak is, hogy termékeinket megvásárolják külföldön és kielégítsük dolgozó népünk növekvő szükségleteit. Vonatkozik ez a megállapítás az ország minden ipari és mezőgazdasági üzemére, vállalatára, s természetesen a Csongrád megyei, a szegedi munkások, mérnökök alkotásaira is. Valamennyi, Csongrád megyében és Szegeden levő gyár még inkább dolgozzék úgy a jövőben, hogy termékével belföldön és külföldön egyaránt növelje a magyar ipar. a magyar mezőgazdaság becsületét. A továbbiakban a tavaly bevezetett új gazdasági mechanizmusról, az előttünk álló feladatokról szólt részletesen. Hangoztatta, hogy szocialista építőmunkánk, az új gazdasági mechanizmus bevezetése során lelkes és eredményes munkát végzett Csongrád megye lakossága. Szeged dolgozó népe is. Tényeket, számokat sorolt fel. Tavaly a megyében és Szegeden a termelés körülbelül tíz százalékkal nőtt, a szegedi vállalatok nyereséggel gazdálkodnak, s a városban átlagosan mintegy háromheti keresetüknek megfelelő nyereségrészesedést kaptak a dolgozók. Lényeges, hogy Szegeden ma már 25 vállalat körülbelül 11 ezer munkása csökkentett munkaidőben dolgozik. Meglégedéssel nyugtázhatjuk, hogy Szeged munkásosztálya tavaly jelentősen fejlődött mind politikai öntudatát és kulturáltságát, mind számarányát tekintve. Gyökeret vert a nehézipar és Szeged ,.olajváros" lett, s így a megye igen fontos szerepet tölt be az ország olaj és földgáz ellátásában. A kedvező földtani kutatások nyomán Igen jelentős — több milliárd forintot kitevő beruházási öszszegeket fordít a kormány az olaj- és a gázipar fejlesztésére. Az olaj és a földgáz formálja, átalakítja a megye életét. A megye mezőgazdaságáról is beszélt Apró Antal. Sorba vette azokat a sikereket, amelyeket a megye termelőszövetkezetei elértek. — Az új gazdasági mechanizmus teljes érvényesítéséhez — hangoztatta ezután — nem elegendő a mögöttünk maradt rövid idő. További tapasztalatok kellenek, és a teljes kibontakozáshoz több év szükséges. Szólott ezután az értelmiségiek munkájáról. Az elért eredményekhez nagyban hozzájárult Szeged és a megye értelmisége is. Nagy jelentőségűnek tekintjük azt a munkát, amit Szeged 2500 pedagógusa a mintegy 32 ezer diák között végez. Taglalta egytemi oktatási rendszerünk helyzetét. Ennek kapcsán állapította meg, hogy a kormányzat az egyetemek szervezetében olyan reformjavaslatokat tervez, amelyek biztosítják, hogy a hallgatók több beleszólást kapjanak az egyetemek életébe. Ezzel együtt az egyetemi szerveknek is lényegesen nagyobb önállóságot és anyagi helj'zetünkhöz mérten nagyobb anyagi lehetőségeket kívánnak biztosítani. — Arra törekszünk, hogy egyetemeink még inkább váljanak a tudományos kutatás bázisává is, és így a termelőerővé fejlődött tudomány még jobban hassa át államunk és gazdasági életünk vezetését. Pártunk és kormányunk messzemenő gondoskodása mind kedvezőbb' feltételeket teremt Szegeden is a tudományos kutató munkához. Szeged magasan kvalifikált értelmisége alkotó tevékenységével, szakterületének fejlesztésével a kutatás és a termelés jobb összhangjával az ország előtt álló igen fontos gazdasági feladatok megvalósítását segíti elő. Ezután arról beszélt, hogy Szeged ma már fontos művészeti centrum is. Apró Antal átfogó képet adott az időszerű nemzetközi kérdésekről. Kiemelte a Varsói Szerződés jelentőségét, méltatta a kommunista és munkáspártok június elején Moszkvában összeülő tanácskozását. Beszélt a szabadságáért harcoló vietnami népről, a Vietnam elleni amerikai agresszióról. Szolidárisak vagyunk a hős vietnami néppel, amely a frontokon éppúgy, mint a párizsi tárgyalóasztalnál hősiesen küzd az igazságos béke megteremtéséért. — A Magyar Népköztársaság — folytatta — mint ismeretes tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának is. A szocialista országok — így köztük hazánk egész gazdasági, társadalmi fejlődése szempontjából nagy jelentőségű a KGST léte és eddigi két évtizedes tevékenysége. Népünk szorgalmas munkájával együtt a közös összefogás volt az az erő, amely biztosította a magyar népgazdaság sikereit. Az elmúlt héten Moszkvában tartott KGST-csúcsértekezléttel kapcsolatban kiemelte; a KGST-országok pártjainak és kormányainak vezetői olyan fontos elhatározásokat alakítottak ki, amelyek arra irányulnak, hogy összehangolt program alapján, a következő években létrehozzuk a KGST-országok szorosabb gazdasági tömörülését, amely kiterjed a termelésre, a műszaki-tudományos együttműködésre, az árucsere-forgalomra, valamint a hitel és pénzügyi kapcsolatokra. Arra törekszünk, hogy negyedik ötéves tervünk időszakát, az 1971-75ös periódust már olyan keretek között valósítsuk meg. amikor az eddiginél sokkal inkább biztosíthatjuk a szorosabb gazdasági összefogásból származó előnyöket. A Moszkvában hozott döntések megvalósítása jelentősen elősegíti a KGST-országok gazdasági együttműködését és hozzájárul majd az új gazdaságirányítási rendszerünkből fakadó lehetőségek jobb kihasználásához is. Végül arról beszélt Apró Antal, hogy újabb sikereinknek. az életkörülmények további javításának változatlanul munkánk az alapja. Beszédét május 1., a népek harci összefogása és a béke éltetésével fejezte be. A ruhagyári dolgozók májnsfá* menete í§i8íi|g§i.íí Somogyi Károlyné felvételei Szegedi diáklányok a felvonuláson Liebmann Béla felvétele Történelmi emlékezés: az első szabad május elseje a szegcdi Széchenyi téren, 1945-ben ünneplő községek Gazdag programmal ünnepelték május elsejét a szegedi járás községeiben is. A hajnali zenés ébresztőtől az esti bálok utolsó muzsikájáig vidámság, öröm. lelkesedés, önfeledt játék és kedves szórakozás töltötte ki a napot mindenütt. Tápén például az iskolások vezette felvonulás résztvevői a népligeti dísztribün előtt hallgatták meg Csópenszki Istvánnak, a járási pártbizottság első titkárának ünnepi beszédét. SZOMBAT. 1969. MÁJUS 3. - D^LMAGYARORSIÁG köszöntése J Aptá Alttal tiMAlS beszéde az ünnepi nagygyűlésen /