Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-15 / 109. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! DELMABYAR0RSZA9 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 59. évfolyam, 199. 1969. MÁJUS 15* CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR Kádár János elvtárs látogatása Kádár Jáncw, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán látogatást tett a Központi Fizikai Kutatóintézetben. Az intézet vezető tudományos dolgozóival, a helyi párt- és társadalmi szervezetek képviselőivel aktuális tudománypolitikai kérdésekről folytatott baráti beszélgetést. Program a földgáz felhasználására A Gazdasági Bizottság megtárgyalta a földgázfelhasználás központi fejlesztési programját. Amint a Nehézipari Minisztériumban elmondták, a fejlesztési program célja egyrészt az egész magyar energiagazdálkodás olyan átalakítása, ami az olcsóbb energia felhasználását segiti elő, másrészt a földgáz használatának elterjesztése a lakosság körében, ami viszont a kulturáltabb fűtés, főzés stb. révén közvetve az életszínvonal emelkedését eredményezi. A terv az, hogy 1980-ig az összes lehetséges magánfogyasztónak mintegy nyolcvan százaléka kap földgázt, városi gázt, vagy propán-bután gázt. A hazai földgázfelhasználás 1975-ig gyorsan, évi 5,2—5,5 milliárd köbméteres, tovább 1980-ig Könyvművészet és könyvgyártás Országos konferencia Szegeden ÁffW^^ 4 Ül > ^ J tik IHjgtaikré ^•fc igHlf iiC fuAmímr ' SSÉ pMjjgljw « jv. K3'JK + y* H Ü^Hr # 'u T - .^HHOK jh* j r j^^HH^^^P? • jr».íjn WK „T'MP^ > 'c HWglii W ^ IMÍH^TT;,^!..? .; ^ ''^fBB^'-'-'-W" íx- -^rx. -éh J^M HH^^HVMHHIk- •• .A Somogyi Károlyné felvétele A konferencia résztvevőinek egy csoportja Könyvkiadóink, könyvnyomdáink, papíripari és grafikai vállalataink szakembereinek részvételével országos konferencia kezdődött tegnap, szerdán délelőtt Szegeden. A Könyvművészetünk és könyvgyártásunk mai feladatai címmel, a Vörösmarty utcai művelődési központba összehívott tanácskozás vendégeit — köztük dr. Siklós Margitot, a Művelődésügyi Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának megbízott vezetőjét, Tömpe Andrást, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnökét, Gerlach Ferencet, a nyomdásszakszervezet titkárát — Vincze György, a Szegedi Nyomda igazgatója köszöntötte, majd Horváth Gvula könnyűipari miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet. A magnyitó után Lengyel Lajos Kossuth- és Gutenberg-díjas könyvtervezőművésznek, a Nyomdaipari Egyesülés elnökének előadására került sor, amelyet elsősorban az új gazdasági mechanizmus által előidézett helyzetet és a könyvtervezők, könyvgyártók ezzel kapcsolatos tennivalóit elemezte. A nagy érdeklődéssel fogadott előadás után könyvkiállítás nyílt a művelődési központ első emeletén. A Szegedi Nyomdában tett látogatásuk után a délutáni órákban folytatták megbeszélésüket a konferencia részvevői: Haiman Györgynek, a Grafikai Főiskola igazgatójának, Kass János grafikusművésznek és Radnóti Károlynak, az Akadémiai Kiadó műszaki vezetőjének hozzászólása után többen fejtették ki a véleményüket. Ma, csütörtökön délelőtt ugyancsak hozzászólásokkal folytatódik a konferencia, majd Lengyel Lajos mond összefoglalót. Ezután közös városnézés következik. A kétnapos tanácskozás befejezéseként ismét a Szegedi Nyomda látja vendégül a Szegedre látogatott könyvtervező és könyvgyártó szakembereket. A IX. műszaki hónap keretében — a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Csongrád megyei csoportja, valamint a Nyomdaipari Egyesülés, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése és a Grafikai Gyűjtemény közös rendezésében — sorra került konferenciára összesen mintegy 120 vendég érkezett. Bővült a BNV vendéglátóipara Befejeződtek a szokásos karbantartási, csinosítási munkálatok, nyitásra kész a BNV teljes vendéglátó hálózata. A vásár minden évben visszatérő látogatói megszokott helyükön találják kedvelt éttermeiket. A Vajdahunyad éttermet, a Máyás pincét, mellette az önkiszolgáló bisztró-sort, ahonnan az idén sem hiányzik a sült keszeg. A Balaton étterem mintegy 900 személyt befogadó kertjében — az eddigi gyakorlat szerint elmaradhatatlan esőre számítva — felújították a fólia sátortetőt, a Kis Lucullus büfé a csirke, a kacsa, a virsli, a kolbász és a flekken mellett oldalast is süt. Újdonságokat is találnak majd a vendéglátó hálózatban a látogatók. A XIII. kerületi vállalat az amerikai pavilonnál „Indián falut" épített, ahol 300 személy rendelhet grill-szárnyas ételeket, állami gazdasági borokat. A yállalat az alumínium tröszttel közösen rendezte be a 80 személyes alu-bár-t, s megnyitja az Omnia kávé-kertet. Előreláthatólag sör is lesz elegendő, mert naponta vásári sörös-járatok hordják az utánpótlást. A vásárban, s ezzel egyidőben fővárosszerte, árusítják a söripar újdonságát, a „vastag" barna bak sört is. (MTI) már csak kisebb mértékben, évi 5,5—5,8 milliárd köbméterre növekszik. Számításba véve a kisebb mennyiségű román és az 1974—75-ben kezdődő szovjet importot, 1975-ben mintegy 6,5 milliárd, 1980-ban pedig 8,5 milliárd köbméter földgáz áll majd évente rendelkezésre. 1980-ra a nyersanyagként és városi gázgyártásra felhasznált földgáz mennyisége az 1965. évi kereken 280 millió köbméterről 2000— 2200 millió köbméterre, vagyis hat-hétszeresére, az ipari és mezőgazdasági közvetlen energetikai célokra felhasznált földgáz mennyisége ötszáztízmillió köbméterről 2200—2500 millió köbméterre, tehát 4—5-szörös mértékben, a kommunális fogyasztásra felhasznált földgáz mennyisége ötvenmillió köbméterről hatszáz-hétszáz millió köbméterre, vagyis 12 —15-szörös arányban, a hőés villamosenergia-termelésre felhasznált földgáz mennyisége pedig 400 millió köbméterről 2600—2900 millió köbméterre, vagyis 6— 8-szorosra növekszik. Ennek a földgázellátási koncepciónak a megvalósításához mintegy 23,9 milliárd forint szükséges. Az összeg nagy részét, csaknem 14 milliárd forintot a gázipar saját fejlesztési alapjából fedezi. A megközelítőleg 24 milliárd forintból 1969-70ben 4,3 milliárd, a negyedik ötéves tervben 11 milliárd, az ötödik ötéves terv időszakában pedig mintegy nyolcmilliárd forintot fognak felhasználni. Dr. Dimény Imre Szegeden Somogyi Károlyné fdvétdí Győri Imre és dr. Dimény a megyei pártbizottságon A Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei csoportjának meghívására tegnap Szegedre érkezett dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A délutáni órákban látogatást tett a megyei pártbizottságon, ahol Győri Imrével, az MSZMP KB tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával tanácskozott. Jelen volt dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság titkára, dr. Paczuk István, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Szabó Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Fazekas La-, jos, a megyei tanács osztályvezetője is. Este 6 órakor dr. Dkuéujr Imre résztvett az agrártudományi egyesület kerekasztalkonferenciáján. Itt a hozzá intézett kérdésekre válaszolva mezőgazdaságunk időszerű problémáiról adott tájékoztatást. A miniszter ma, csütörtökön látogatást tesz a szegedi Móra Ferenc Tsz-ben éí megtekint több élelmiszeripari üzemet is. A társadalom gondoskodása: Törődnek a veszélyeztetett gyermekkel Még meg sem született a gyermek, a társadalom már ezer jelét adta a gondoskodásnak; őrködik a kismama egészsége felett, születést a legbiztonságosabban felszerelt kórházban várja, szabadságot ad az anyagi gondozáshoz. De születésétől kezdve külön is ügyelnek a legkisebb „állampolgárok" egészségére, megfelelő fejlődésére. Szervezetten Az anya- és gyermekvédelmi hálózat munkájában fontos feladat a veszélyeztetett csecsemők és kisgyermekek felkutatása, a velük való külön törődés. Szeged 18 gyermekszakorvosi körzetében 36 védőnő végzi a szakorvos irányításával a családgondozást, különös tekintettel vannak a rossz körülmények közt élő családokra. A csecsemő- és gyermekvédelem szervezett formájának kialakulása óta ismert fogalom a veszélyeztetettség. Azt, hogy valamelyik csecsemőre, gyermekre fokozottabban kell ügyelni, okozhatják bizonyos betegségek is, de környezeti okok is (így tbc-s család, gondatlan anya, zilált életű család, rossz anyagi körülmények). Mindezt megsínyli a kicsi születésétől fogva. A csecsemő korosztály (születéstől 1 évig) elsősorban egészségügyi szempontból, az 1—3 éves kisgyermekek pedig a környezeti veszélyeztetettség miatt kívánnak fokozott törődést az egészségügyi hálózattól. Érdekes módon fényt vet a városokra az, hogy milyen arányban kell különös gondozást nyújtani a csecsemők és kisgyermekek számára: sokat mond ez a lakosság testi, szellemi fejlettségéről, egészségi állapotáról, de az életkörülményekről, az egészségügyi kulturáltságról is vall, s ezen keresztül tükrözi az egészségügyi ellátás és felvilágosító munka színvonalát is. Ok: az alkohol A számadatok szerint a veszélyeztetett csecsemők százaléka Szegeden is az országos átlag körül mozog (31,9 százalék Szegeden), s még az okok aránya is hasonló. Ugyanúgy a kisgyermek korúaknái sem roszszabb az átlag az országosnál. Mindkét kategóriában a legtöbb gondot a rendezetlen anyagi körülmények adják, amelynek hátterében többnyire az alkoholizmus található. 1967-ben 1402 újszülött közül 447 számára volt szükséges a különleges, egészségügyi gondozás, ugyanekkor a városban 2583 I—S éves kor köziWO kisgyermek közül 224 élt úgynevezett veszélyes kömys; zetben. A lényeg Hogyan lehet gondoskodni ezekről a rossz körülmények között élő apróságokról ? Rendszeresen látogatják a védőnők ezeket a családokat, segítenek tanácsaikkal a gyermek gondozásában, nevelésében. Közvetlen kapcsolatot tartanak a kerületek gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságaival, ahonnét segítséget kapnak munkájukhoz (lakásgondokat segítenek megoldani, szociális segélyt adnak). Ugyanígy a gyámügyi hatóság munkájához is kapcsolódik tevékenységük, szükség esetén a kicsik állami gondozásba vételét javasolják. Ez természetesen a végső megoldás, amikor már semmi más nem segít. Munkájuk lényege, célja, hogy ezeknek a nehéz sorsú kisgyermekeknek a helyzetén segítsenek, hogy a családban maradva javuljanak életkörülményeik, s a családon belül is legyen biztosított felnevelésük, s egészségileg, szellemileg ép felnőttek váljanak belőlük is. V. Ss. M. « I