Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-15 / 84. szám

Merre tart a nyugatnémet diákmszgaiom ? Modern trubadúr A közelmúltban Kölnben részt vettem a VT)S — Nyugatnémet Diákszövetség — egy hétig tartó évi kongresszusán. A kongresszus fő napirendje a szervezet belső struktúrájának átalakítása volt Ügy gondolom, e témáról részletesen írni méltán nem tartana igényt az olvasó érdeklődésére; érdekesebbek talán azok az ismeretek és tapasztalások, amelyek tükrében a mostani kongresszust vizsgálni kell. Halmozódó terhek Az NSZK 108 felsőoktatási intézményében jelenleg mintegy 300 ezer diák tanul. A hallgatók alig 7 százaléka munkás—paraszt szülők gyermeke. A népességen belül ez az arány 64 százalékot képvisel. A hallgatók döntő többségét az egyetemi centrumokban élő családok tagjai képezik, a vidékieknek ugyanis hatalmas terhet jelent az albérlet vagy a kollégium, illetve a fenntartás. Míg a lakosság 22 százaléka él vidéken, gyermekeik aránya az egyetemen csák 5 százalék. Az egyébként drága kollégiumokban is a hallgatók csupán 12 százaléka kap elhelyezést. Az alacsony állami ösztöndíjakból és különböző alapítványokból a hallgatók alig fele részesül. A legmagasabb ösztöndíj is alig elegendő a hallgatók kiadásai felének fedezésére. A mozgalom útja A nyugatnémet diákság mozgalma az egyetemi oktatási rendszer reformjának követelésével indult el az 50-es években, jelentősebbé azonban az utóbbi években vált, amikor az oktatás demokratizálásának követelését kezdték összekapcsolni a társadalom demokratizálódásának követelésével. Az amerikaiak vietnami agressziója, a tudomány és technika rohamos militarizálódásában rejlő veszélyek meglátása, a nyugatnémet társadalomban világosan látható fasizálódási tendenciák egyre több fiatalt ébresztettek az imperialista társadalom súlyos belső ellentmondásainak felismerésére. Hosszasan lehetne sorolni azokat a tüntetéseket, megmozdulásokat, melyek mutatják, hogy az elmúlt egykét évben a kapitalizmus általános válságának jelenségei között az NSZK-ban is számolni kell a diákmegmozdulásokkal. Ismeretesek azok az utcai összecsapások, melyekben a diákok tízezrei vettek részt, és e tüntetéseken már számos társadalmi követelést is megfogalmaztak. E követeléseket megfogalmazták a VDS 1968. márciusi müncheni kongresszusán is. A kongresszus határozatai között szerepeltek: az amerikaiak vietnami agressziójának elítélése, az amerikai csapatok Vietnamból való kivonásának követelése, a görög—spanyol—portugál fasiszta diktatúra elítélése, az NDK elismerésének és a diplomáciai kapcsolatok felvételének. az Odera—Neisse határ elismerésének, az NSZK területén működő külföldi titkosszolgálatok betiltásának követelése stb. A Diákszövetség e kongresszuson határozta el. hogy kilép az ISC-ből. abból a reakciós nemzetközi diákszervezetből melyről kiderült, hogv a C1A. az amerikai kémszoleálat komoly anyagi támogatásban részesítette. Két véglet között A müncheni kongresszust követően — részben a francia. részben a hazai események hatására — a pártok, a szakszervezet és az állami vezetés, valamint a VDS között párbeszéd kezdődött a diákok követeléseiről. E párbeszédek azonban közvetlen lényeges eredményt nem hoztak, és többségük félbemaradt A VDS nem politikai szervezeteket egyesít, hanem egyetemeket, vagyis automatikusan tagja az NSZK minden egyetemi hallgatója. Emellett természetesen működnek az egyetemeken a politikai pártok ifjúsági szervezetei és számos egyházi és más szervezet. Néhány évvel ezelőtt ez még nem jelentett problémát, hiszen gyökeres nézeteltérések nem voltak a különböző szervezetek között. Most azonban, amikor a baloldal radikalizálódása, ugyanakkor a jobboldal nagyarányú aktivizálódása, a fasizálódás erősödése polarizálja a diákságot, már egyre több problémát jelent egységes szervezet fenntartása. Az NSZK diáksága sorában a jobboldalnak is vannak bázisai, és nem egységes a baloldal sem. A két véglet között haladó irányzatok is mutatkoznak. A kongresszuson találkoztunk több olyan fiatallal, akik osztályharcos nézeteket vallanak, vagy ehhez közel állnak. E folyamatban felbecsülhetetlen értékű erőt képvisel az alig féléve újjáalakított legális Német Kommunista Párt, amelynek ugyan nincs egyetemi diákszervezete, de hatása és befolyása nő a diákság körében. Dr. Koncz János Boltok a szélen Meglepetés Földúton — Arra voltam leginkább érzékeny, hogy a kisgyerekeket igen nagyon szerettem. Az emberemhez is az\rt pártoltam jobban, mert már tíz gyereke volt Harmadik feleségnek jöttem én ide a tanyába. — Akármennyire szerettem is az apróságot, mire a saját unokáimban gyönyörködhettem volna, megveszett a szemem látása. Rájött a szürkehályog. Eleiben mozdulni sem mertem, mert ha csak pohárért nyúltam is, jöttek utána csörömpölve a tányérok is. Még a ház körül is eltévedtem. Ha nekimentem egy kis gödörnek, keresztülbuktam rajta. Pedig akkor már a kis esés is nagyon fájt Azt se mondhattam, hogy jól megfigyelem, és legközelebb elkerülöm. Tizenhét esztendeig az ujjaimat is csak tapogatva tudtam megszámolni. — Kénytelen voltam megszokni. Belenyugodtam lassan. öreg vagyok már, ha meghalok, úgyse kell már látni semmit Ahogy jött a tsz-világ, sürgetni kezdte a fiam, hogy csináltassuk meg. Rászántam magam nagynehezen. Most a márciusi hónapban volt három éve, hogy hazajöhettem a klinikáról. — Három hujában operáltak meg. Először, amikor fölmentem a műtőasztalra, tettvett az orvos a szemem körül. Nem mondhatom, nem sok fájást éreztem, mert kábítószert raktak bele, csak hallottam, hogy most az ollót, most a tűt Egyszer aztán rámkiabál, hogy nyissam ki a szememet Nyitottam volna, de nem nyílt. Azt hitte talán, hogy nem is akarom, azért kiabálhatott rám. Minek jöttem volna ide másképp? Rá két hétre újra próbálta. Akkor se lett jobb. Harmadszorra is igazított rajta valamit. Betűket • is mutattak, mint a Börcsökiskolában gyerekkoromban. Találjam ki, melyik mi lenne? De örültem, amikor megismertem őket — Ugye azt hiszi, ettől kezdve jó nekem. Nem olyan egyszerű a világ. Többet sírtam, mint azelőtt. Amikor hazaértem, odaáll elém egy DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1969. ÁPRILIS 15. nagy legény. Nem szól egy szót se, csak nevet. Hát te ki vagy, édes fiam, kérdezem tőle. Kit keresel itt minálunk? Összeszaladt előttem a világ. , Ö volt az egyik unokám. A térdig érő gyerek formája élt csak bennem addig, most meg nagyobb, mint én. Elsírtam magamat. Másokkal is így vagyok. Amíg meg nem kérdezem, hogy hívják, kinek a gyereke, addig egy szót se merek szólni. — Újra kell tanulnom a járást is. Ha valami sötétség van a földön, most se tudom, hogy gödör az, vagy egy túrásnak az árnyéka. Csinált a fiam egy botot, azzal tapogatom körül. De azt már tudom, melyik ajtón kell bejönni. — A faluban azért eltévednék most is. Meg kellett tanulnom, hányadik ház a lányomé. Amikor még láttam, akkor ez csak kezdő falu volt. Olyan félmarékra való kis falu. Széle-hossza nem sokat változott, de lassan minden telek beépül. Tömöttebb. Beszéltek róla eddig is, de kevés az, ha csak hallja az ember. Látni is kell, mi történik a világban. Hallottam már régen, hogy a csendőrlaktanyából iskola lett, de én még mindig az őrmesterre emlékeztem benne. Ez az unokám, amelyik itt ül, már csak nevet, ha én a csutri-bálakról beszélek neki. Egy szál citerára táncoltunk, ök már a kultúrházba se akarnak menni, inkább a vendéglőbe, amelyik a Boldis bácsi házából épült, mert ott nincs lekérés. Tudom, hogy mozit is játszanak a kultúrházban, de én abból már nem láthatok semmit A rádióval vagyok csak összebarátkozva, mert az akkor is muzsikál, ha nem nézem. Elfárad a szemem hamar. — Milyenek az emberek? — Nagyot változtak azok is. Most mindenből pénzt akarnak csinálni. Házat építeni, meg autót venni. Ez persze ne fájjon senkinek, megdolgoznak érte. De sokan még meg se melegszenek egymás ágyában, mindjárt elválnak. A gyerekekkel meg annyit se gondolnak, mint régen a lelencbeliekkél. — Az uram testvériék örökbefogadták a Piroskát Tavaly ment férjhez. Gyereke is született már, mégis együtt maradt az öregekkel. Az édesgyerekek meg szaladnak messze a családtól. A földtől is úgy futottak, mintha égette volna a talpukat. Mégis áz járt jól, aki itthon maradt Túrják szét a tanyákat, építik helyette az újakat. A ml házunkat is most akarja a fiam átalakítani. Eddig csak szarvasozta a tetéjcsináló ember, pótolgatta a régi nádat újjal, most meg leszedjük a tetejét. Elvezették a vizeket, nem terem már annyi nád. Még megérhetem, hogy aki nagyon flancolni akar, az csináltat nádtetőt a házra. Horváth Dezső I. KERÜLET Házasság: Lapíts Péter Pál és Áment Julianna, Szabó István Zoltán és Antal Rozália, Takács Lajos és Vérlialml Margit Julianna, Varga János és Berta Piroska. Jámbor István és Simon Gizella, Merfelsz Zoltán ós Karnót Julianna, Fekete Péter és Szörényi Anna Mária Nagyiván Kálmán és Kasza Anna Mária, Olasz Sándor és Bánsághi Katalin, Kovács Péter Pál és sisák Gyöngyi Rozália. Horváth Ferenc Gyula és Kószó Rozália, Lóié József és Szabados Erzsébet, Nagy Gyula és Taba Mária, dr. Szabó Ervin Antal és Tóth Piroska, Szabados Mihály és Fülöp Mária Magdolna, Fazekas József János és Homoki-Szabó Katalin, Fenyvesi György és ötvös Hona Margit, Szlabé István és Puporka Piroska házasságot kötöttek. Születés: dr. Csizmgzia György, nek és Lörinczy Mártának I Kincső Márta Varga Jánosnak ! és Demeter Teréziának Zoltán, Gadács Gézának és Dörmö Erzsébetnek Géza, Királv Józsefnek és Juliász Annának Ildikó, Császár Vince Gyulának es Fazekas-Kádár Zsuzsannának Zoltán. Gárdián Istvánnak és Kálimán Irénnek Ildikó, Szűcs Pálnak és Varga Erzsébetnek Pál, Hódi Istvánnak és Sánta Klárának Katalin, Kormányos Istvánnak és Mlcziz Annának Anikó Katalin, Csánk Józsefnek és Szabó Irénnek Róbert, Györíi Tibornak és Ilődőr Annának Gabriella, Tamási Istvánnak és Kákonvi Máriának Zoltán, Nyerges Mihálynak és Mihályi Margitnak Mihály Zahorán Lászlónak és Hévízi Annának Gábor László, Bus Sándornak és Molnár Annának Róbert, Jeszenszky Somának és Tihanyi Máriának Mónika, Zádori Ferencnek és Péter-Szabó Jusztinának Ferenc, Mü'Ier Lászlónak és Tóth Gabriellának Gabriella, Rácz—Petin Istvánnak és Kiss Máriának Tibor, Harezeg Tibornak és Hácz Erzsébetnek Tibor, Sutus Antalnak és Németh Rozáliának Antal. Gyémánt Ivánnak és Fintér Csillának Kornélia Edit, Puskás Antalnak és Ludányi Annának Attila, Bednár Károlynak és Kocsis Ilonának Mónika Ilona, Miskolczi Imrének és Németh Irénnek Imre Süli Jánosnak és Berta Ilonának Ilona Erzsébet. Temesvári Ferencnek és Gajda Teréziának János, Horváth Jánosnak és Molnár Margitnak Erika, selmeezl Ferencnek ós Miksi Juliannának László. Nyerges Antalnak és Litavecz Annának Antal, Csanki Istvánnak és Zsoldos ZsuzsannáA Csongrádi sugárút meg a Nádas utca két szemközti sarkán egymásra néz a húsbolt meg az élelmiszerüzlet. Két szerény kis boltocska, olyan külterületi. Sok gonddal kerül ide az áru, lassabban, szaggatottabban és később, mint a nagy forgalmú, központi boltokba, de a vásárlók nem panaszkodnak. Az eladók kedvesek, figyelmesek, és sokat szaladoznak a jobb ellátásért Éppen volt hús délelőtt is: sertéscomb, karaj, de még vesepecsenye, meg bárányhús is. A boltban viszont leltároztak, mikor ott jártam, így a megszokott nagy forgalomnak csak a nyomai látszottak. — Akkor hát mi a panasz? — kérdeztem a vásárlóktól, minthogy az ő kérésükre látogattam el ide. — Későn hozzák a húst! Általában dél, fél agy felé. Abból már aznapra nem lesz ebéd! — De hiszen van hús reggel óta... — Most van. De amint melegszik az idő, jön a baj. Nincs errefelé mindenkinek hűtőgépje, hogy előre vásároljon, és a húsbolt jegese sem birja majd. Megnéztük a hőmérőt, plusz öt fokot mutatott. És a boltvezető megerősítette a panaszt. Előrendeléssel már nem foltozhatja a gondot. Havi 90— 100 ezer forint körüli forgalma van, de ehhez öreg a hűtés. Azt mondja, nincs a vállalatnak elég gépkocsija, s ez biztos igaz. De ezen a koránkelő népen, ezen a sok kis háztartáson azért csak segíteni kell! — Több olcsó áru kellene! — ez a másik panasz. Húsos csont, köröm, farok, máj. Három héttel ezelőtt jött utoljára máj, 4 kiló... Érdeklődtem, vajon csak a Nádas utca sarkán van-e így. Nem. Általános külterületi panasz. Megérné a vállalatnak jobban odafigyelni erre a gondra. Az élelmiszerüzlet ellátási bizonyítványa jobb. Igaz, itt nem egy személy dolgozik, több idő jut áru utáni szaladozásra. 320—350 ezer forint a havi forgalom. S valóban, jóformán minden után menni kell. Mert egy telefon véletlenül sincs a boltban, de még gyorsan és mindig elérhető távolságban sem igen. — Egy telefon ebben a két műszakos boltban a lakosság közvetlen érdekeibe is vágna — mondják az emberek. Mert sokszor, nagyon sokszor kellett volna már sürgős ügyben mentőhöz, rendőrséghez stb. S a postának is igen megérné, mert nem havi tíz-húsz beszélgetés erejéig használnák azt a készüléket. De ha már a bolt nem kap, legalább egy nyilvános állomás lenne itt a környéken, ahol magánelőfizetőt is keresve lehat találni. Lakott ott egy postás, de elköltözött és elvitte. A vezeték ép, könnyű volna új készüléket szerelni hozzá. Most a posta megértésében bízik a környék lakossága. Megértő figyelmesség, igen, ennyi is sokat jelentene ennek az eléggé elhanyagolt környéknek, akár az áruellátásban, akár a telefongondban. Ha a nyilvánosság előtt apellálunk érte, talán jobban érzik majd a súlyát a döntések helyén. Sz. S. L liByaküiyvi hírek nak Tímea, Imre-Barna Szabolcsnak és Szögi Erzsébetnek Anikó. Deim Zoltánnak és Pap Borbálának Beáta, Matus Mihálynak és Drégely Ilonának Gábor, Kovács Bertalannak és Hajagos Ágnesnek Arthur. Marja« Bálintnak és Pap Ilonának László, Kozenkay Lászlónak és Baráth Ilonának László. Gonda Ernőnek és Asztalos Klárának Zsolt Ferenc, Zsifkó Jánosnak és Lórincz Klárának Zsolt, Nagy Istvánnak és Nagy Máriának László János, Pap Ferencnek és Kószó Rozáliának Éva Rozália, Szántó Sándornak és Csapó Juditnak Eszter, Ábrahám Ferencnek és Kurai Évának Zsolt, Gombom Istvánnak és Bába Rozáliának István. Veszprémi Károlynak és Palásti Máriának Zsolt, Süli Józsefnek és Farkas Ilonának Ildikó, Retkes Lászlónak és Pataki Ágnesnek Csaba László, Lajos Lászlónak és Szász Erzsébetnek László, Tanács Péternek és Kispál Ilonának Attila Csanádi Lászlónak és Nagy Irénnek Tünde nevű gyermekük született. Halálozás: Takács Istvánné Liszkó Eszter, Windhager Gyula, Sebők Ferencné Ramhob Julianna, Gerber Pál, Fodor László, Ludányi Pálné Ball Klára, Tombácz Jánosné Szélpál Julianna Varga Medárdné Molnár Erzsébet. Engi Antal, Annus Jakab. Ba1ó László, Barta József Pataki Sándorné Magyar Ilona, vlasits Márton. Horváth Jánosné Hajdú Rozália. Hegyháti József János, Marozsl Sándorné Drocsák Katalin, Mászáros Etelka Anna, Hernády Ferencné Albrecht Szidónia. Faddi István, Locskai Éva. Kisteleki Józsefné Fischer Rozália, Terhes Sándor, Hrobár Pál meghalt. n. KERÜLET Házasság: Rózsa Ferenc és Harczi Erzsébet Fürjes Ferenc és Berta Piroska, Eiler Lajos és Czirok Etelka, stmon János és Sánta Juliana házasságot kötöttek. Halálozás: Pandúr György. Frányó Istvánné Bozsó Anna, Kurtz Kornél Richárd. Csonka Lajos József, Juhász Ferenc, Tápai László, Szabó József Pálné Bödő Erzsébet meghalt. HL KERÜLET Házasság: Kaszap István és Dobay Klára Erzsébet, Csorgey Sándor és Szabó Ildikó, Kakuszl István és Kereszthegyi Margit, Aradi János és Kovács Eszter Aranka Sánta János és Bóna Judit Borbála, Förster Lutz és Gyürefl Mária, Forgó Lajos és Ézsiás Erzsébet. Huszár Zoltán és Kósa Margit Katalin házasságot kötöttek. Születés: Bogdán Istvánná* és Hajós Jolánnak Zsolt Attila, Helm Géza Györgynek ós Berta Mártának Márta, Tóth István Ferencnek és Makra Rozáliának István, Dobai Jánosnak é3 Tapodi Erzsébetnek János, Lengyel Andrásnak és Sopedch Judit Margitnak András Tamáa, Nagy István Pálnak és Németh Katalin Teréziának István Pál, Temesvári Gyulának és Kocsis Editnek Zoltán Csaba, Gyurisits Ernőnek és Zélena Margitnak Ernő, Tolnai József Sándornak és Iványi Ildikó Margitnak Ildikó Adrién Tompái Páhiak cs Forgó Margit Ilonának Róbert Gábor, Tompái Pálnak és Forgó Margit Ilonának Szilvia Gabriella, Bódi Jenőnek és Bénák Irénnek Andrea, Cserednyicsenkó Anatolljnak és Nadobán Hona Margitnak Rita, Kaliczka Istvánnak és Balogh Piroska Annának Nóra, Kovács Árpádnak és Kollényi Irmának Csilla Yvett, Szűcs Istvánnak és Horváth Piroskának István. Bércesi Györgynek és Perger Erzsébetnek Beáta Ilona, Máté Lászlónak és Nóvák Rózsának László, Bartha László Istvánnak es uracs Katalin Annának Gábor Zsolt, Kelemen Sándornak és Szabó Erzsébet Rozáliának Attila Ferenc, Hódi Sándor Józsefnek és Szűcs Erzsébetnek Ibolya Erzsébet Bakos Sándornak és Orisek Juliannának Róbert. Sipos Miklós Károlynak és Barna Erzsébetnek Mária, Tóth Lajos Jánosnak és Batancs Máriának Krisztina Dorottya nevű gyermekük született. Halálozás: Köves) Lajos. Szegedi József, Balogh Mihályné Csukonyi Terézia. Papp János, Irsai-Mehrwerth József István, Szabó Ferenc. Veres Antal, Kovács Tivadar, Csókási Antalné Pósa Viktória, Németh Sándor. Tamás Istvánné Erdűs Julianna, Farkas István, Baloe Jánosné Móra Erzsébet. Péter Istvánné Barna Julianna, Lengyel István, Szécsl József. SJrotómán Károly, Bereezky István, Szűcs Jánosné Papdi Anna, Berec Erzsébet, Gyurik Ferenc meghalt.