Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-13 / 83. szám

Fóliák a kiskertekben Horvatn Dezső felvétele Piros dobozkák Szép ünnepség volt. Az lett, 22 százalékkal több, rzen az 1967-es évben 19 ta­unneplobe öltözött paraszt- mint az előzó esztendőben, valy csak 10 zárt mérleg­emberek, leginkább idősek, A rozs átlaga 5,3 mázsa hol- hiánnyal. Ami az összeget akik husz esztendeje élnek, ciánként, 33 százalékkal több, jelenti, a korábbi esztendók­dolgoznak a szövetkezeti mint 1967-ben. De őszi árpá- ben 24 millió forintot tett ki mozgalomban, meghatódva ból, kukoricából is, sőt még most viszont 11 millió á ültek körül a fényes termet, szőlőből is — pedig igen sok mérleghiány Fekeleben valamennyien, közös gazdaságban tönkre A szegedi járásban ebben Asszonyok, emberek. Az el- verte az őszi esőzés — többet az esztendőben 11 közös gaz­nokeg előtt piros dobozkák takarítottak be a szövetkeze- daság ünnepli fennállásának sorakoztak. Negyvenöt elis- tek, mint a jónak mondott 20 éves évforduóját Most a meres. A járás közös gazda- 67-es évben. A halmozott legjobbak között is tisztelet­ságaiban szorgoskodók közül teljes termelési érték egy tel gondoltak azokra, akik a legjobbaknak. A Mezőgaz- esztendő alatt 558 millió fo- ennek a történelemben egye­daság Kiváló Dolgozója jel- rintról 728 millió forintra dülálló szövetkezeti mozga­vényért csak nyolcan nem növekedett A szövetkezetek lomnak úttörői, első harco­jöttek el Betegek voltak, tiszta vagyona pedig 513 saj voltak. Ebben a korban már köny- millió forintról 588 millióra, a nyebben ágyban marad az tagok részesedése 162 millió­ember, nehéznek tűnik az út ról 204 millióra. Ami a lé­Bzegedig. nyeg, egy dolgozó tagra Az örömöt öröm előzte 1967-ben 11 ezer 200 forint meg. Hiszen az elmúlt esz- jutott, tavaly pedig 13 ezer tendöben jó eredményeket 370 forint ért el a járás. A kedvezőtlen, Itt a homokvilágban, ho­szeszélyes időjárás ellenére mokországban évről évre vt­is a vállalatszerű gazdálko- szonylag sok gyenge termő­dásra való áttérés meghozta helyi adottságú szövetkezet az első gyümölcsöt. A búza- zárt veszteséggel. Most ez is termés átlaga 11,7 mázsa kedvezőbb képet mutat; hi­Mi lesz az üllési Kossuth Tsz sorsa ? Az üllési Kossuth Tsz-nek a helyi adottságokkal, körül­éveken át tartott a válsága, ményekkel és a tagsággal Mi is a helyzete jelenleg? sem alakítottak ki megfelelő Az 1968. évi zárszámadá- kapcsolatot. Ez fokozatosan sában 4 millió 061 ezer fo- érvényesült a legutóbbi tsz­rint veszteséget mutatott ki, vezetésnél. Romlott a tagság ami már nem megy újdon- munkamorálja, meglazult a ságszámba, hiszen esztendő- közös vagyon védelme, a ről esztendőre mérleghiány- munkafegyelemről is keve­nyal zárja gazdálkodását, set lehet beszélni. A homoki Ritka szövetkezet, az már gazdálkodás alapvető feltéte­szent. Ha az elmúlt idősza- leit sem tudta megteremteni kot vesszük figyelembe — a szakmai vezetés, sem a 3—4 esztendőt —, és számol- szántóföldi növénytermesz­gatni kezdünk, rögtön rájö- tés, sem az ültetvénytelepí­vünk, hogy minden forint tés területén. Nem megfelelő jövedelemből 80—82 fillért az állam fedezett. Így aztán ki szakmai körültekintéssel tör­tént az ültetvények fajta-és alakult ~az~a megengedheted- helykijelölése sem. Isszák len helyzet, hogy a faluban most ennek is a levet, egyre-másra virulnak a szö- Részletesen szólhatnánk a vetkezeti gazdák portái, jó- termelési terv megalapozat­módról tanúskodnak, árul- lanságáról, a termésátlagok­kodnak, a közös szekere pe- ról. Az agrotechnikai köve­dig kátyúba rekedt. telményeket, határidőket nem tartották meg, s pél­, ,dául a tervezett zöldségter­HlDOK SOrOZQtQ mesztési profilhoz sem ren­delkeztek a legalapvetőbb Felesleges ismételgetnünk feltételekkel sem, így öntö­a számokat, hiszen lapunk- zővízzel, futotrágyaval, szak­ban is többször szóvá tettük, mai felkészültséggel, piacis­hogy évről évre a mérleg- merettel, hozzáértő szak­hiányokat törvényes keretek munkaerővel. Nevetségesen között mindig rendezgették, megalapozatlan üzlethálóza­ennek ellenére semmi je- tot építettek ki, Sátoraljaúj­lentős változás nem történt helyen egy, Miskolcon öt, a közös portán. A tsz-veze- Tatabányán tők rövid kinttartózkodásuk pedig egy négy, Ollésen elárusítóhelyet alatt nem ismerkedtek meg működtettek. Többek között n irinen Dunán túl Csongrád megye is bekap- Csongrád Hajdú megyé­esolódot a népszerű „Tiszán vei vetélkedik az első for­innen — Dunán túl" rádiós dulóban. Rögtön a műsor in­vetélkedőbe. A megyék kö- dulásakor, szeptemberben ke­zötti versengés most — te- rül sor a két-három órás te­kintve, hogy felszabadulá- lelgetősre. Csongrád megye sunk 25. évfordulójának tisz- két csapatot állít Id: Szege­teletére hirdette meg a Mű- den egyet és Makón egyet, velődésügyi Minisztérium és de az URH-s gépkocsik köz­a Magyar Rádió — elsősor- reműködésével egy-egy köz­ban honismereti jellegű séget is felkeresnek a rádió lesz. Az elmúlt negyedszázad munkatársai, történelmi, gazdasági és kul- A nagyszabású vetélkedő turális eseményeit foglalja előkészítésén és lebonyolítá­össze változatos, sok izgal- sán külön szervező bizottság mat ígérő műsorokban. fáradozik majd. Földjáradék a szakszövetkezetekben Hírül adtuk már, hogy eb- egyéb saját földjüket a ren­ben az esztendőben szakszö- deletek szerint a szakszövet­vetkezetekként működnek a kezet tulajdonába adhatják, homokon gazdálkodó terme- felajánlhatják, lőszövetkezeti csoportok. A Az új jogszabályokból kö­szakszövetkezetek az olyan vetkezik az is, hogy a szak­Csikófejek a citerán — Ha már a világon van az ember, ne hiába legyein. Budai Sándor sándorfalvi népművész ezzel a bölcs gondolatokkal szegte be be­szélgetésünket Azért Idé­zem mégis mindjárt az ele­jén, hogy látható legyen: céltudatos törekvések irá­nyítják életét Nevét sokan ismerik itt­hon ls, külföldön is. A köz­vélemény akkor kezdett job­ban odafigyelni rá, amikor híre járt, hogy az etióp császárnak. Hailé Szelasz­sziénak. sándorfalvi csikó­fejes riterát vitt ajándékba néhány évvel ezelőtt dr. Sá­rosi Bálint népzenekutató. Azóta számon tartják világ­hírű múzeumok, magángyűj­tők csakúgy, mint azok a kortársai, akik citeraszó Jft Csikófejes és kakasos citera közös hasznalatba vont föl­dek után kötelesek földjára­szövetkezet közös nagyüzemi tevékenysége azonos feltéte­dékot fizetni, amelyeken, a lekkel kiterjedhet minden közgyűlés határozata szerint, olyan tevékenységre, amely­nagyüzemi gazdálkodást nek gyakorlását, folytatását folytatnak és arról a járási a jogszabály a termelőszö­földhivatalt értesítették. vetkezetek részére lehetővé A közös nagyüzemi gazdái- tette. így mezőgazdasági ter­" melés és feldolgozás, szolgál­tatás és más kiegészítő tevé­kenység, beszerzés és értéke­kodásba vont terület után a földjáradékra jogosult sze­mélyek köre azonos a terme­lőszövetkezettől földjáradék- sítés is. A szakszövetkezet ra jogosultak körével (tag, tevékenysége kiterjed az el­egvüttélő házastárs, a tag mondottakon felül a közös özvegye, a földjáradékra jo- használatba adási kötelezett­gosult idős személy és a ha szonélvező). ség alá eső, de közös nagy­üzemi gazdálkodásba nem Eltérő szabály hiányában a vont, a tagság saját gazdasá­fóldjáradék jogszabályi mér- gában megművelt földeken téke is azonos, aranykoro- egyes munkafolyamatok nánként 5—10 kiló búza ál­lami árán számított forint­értékkel. A földjáradékra jo­végzésére is. A közös nagy­üzemi tevékenység körét az alapszabály, mértékét és gosultak a közös nagyüzemi módját pedig a közgyűlés ha­gazdálkodásba vont, vagy tározza meg. egy fejezetébe: Libapásztor, háborúban vitte el egy ak­Szénahordás. Tanítómeste- na. A furulyát nehéz így niM1 __xt — „1 rem, az öreg Békefi bognár, működtetni. Csinált ma­KL«etü£ts5n£ Ez meg 60 vagyok- A rftn" ^ valót: nZ^^L . KofJt^f' köt akkor még kézzel fűré- kerékpárküllöre szerelt pa­Vm^ i. szeltük föl deszkának. Für- rafadugóval szabályozza a tani látomásunk rétta 0020 lányok «to a hold" síp tatóbtn a hangmagas­S,VSS£&$Z fénynél. Itt a békástóban |ágok N«n ak^vele hír« tegségéből felgyógyulva szoktunk fürödni. a falu fJ™* tud-e már muzsikálni. alatt Lópatkolás. Ez meg a gereknél if találtak ilyen­Olyan ember, aki talán búcsú. Füreden voltam, nem fajta zeneszerszámot. Csak Sfi£«**l222F£5 Rajzoltam, -gmk csukta, a világról, de azt még nem hogy mit csinálnak itthon. tanulta meg, hogymf kell Legyen nekem is búcsúm. jé! Stt ha unatkozni. Szemben a viharral. Drótos- végigmérheti bal kézzel a — Volt, aki naphosszat tót. citerahúrokat. panaszkodott a kórházban, Nem tud mindent elmom- Most hangolni keli. Fur­hogy nem tud mit csinálni, dani rajzban. Azt leírja no- ^g^zü^égra Z ** SZCm" unja magát Én már akkor vellában, hiteles történet- __ obsitosztás volt a hé is bajban voltam, ha egy ként. A Móra Ferenc Mű- ^ ott muzsikáltunk. Olyan kicsita elhúzódott a vizit zeum néprajzi pályázatán nótázást csaptunk, hogy a Kiszámoltam előre, mennyit kényes témával szerepelt bevonuló regruták is meg­olvasok naponta, mennyit Azt írta le, mit ttsz a pa- £ írok, és hány órát rajzolok, rasztember életében a se- ^ ,ó Ha van keHve Gyerekfejjel kezdtem a raj- relem, a házasság. Biztatás- kapar kfnjában Nekem ^ zolást, de látó-futó korom- ra kezdte írni, dijat nyert veszekedtlj keU velük h ban sehogy sem tudtam idot vele. Ortutay egyik tanul- kezd-sig bírják ^^ szakítani rá. Most visszaéde- mányához hasonlttja mun- g kezük é hogy legalább sedtóm ehhez is, mint öreg- káját a hivatalos ertekélés egJ,szer végigszánteanak a ember az első szerelmehez. Pedig elsosorban c.teras ő, Mfokoa H fl h ját A sok kép közül kü- De ahogy bognár korában hallhassák, Mlkor aztón ^ lön is megmutat egyet. Táj- nem engedhette meg magá- lehasitwik< a madár se ér_ kép. Nagy. zöld mezőben nak. hogy csak egyféle ne utó] ^^^ Mj ^ leszakadt part szélén vii- munkát végezzen, most is lámcsapta fa áll. — Ez va- csinál mindent, gyok én. Erős fa voltam, — A csikófejes citera ret­de belémvágolt a szívinfark- tentő kapós lenne, ha tud­tus. nám csinálni. Ezt a mosta­Ha közéleti személyiség rút már nem adom senki­lett volna, azt mondanám, nek. Legyen nekem is újra emlékiratait írja ecsettel, csikófejesem. A Szörényi is Falusi ember legfeljebb így az én citerámmal játszik. Ez mondja: Szálára szedem az a másik, ez a kakasos már életemet. A képek címét holnap szólni akar a citera­jegyzem csak. meg néhány zenekarban. A barátomnak kísérő mondatát, hogy be- csináltam, pillanthassunk életének egy- Három ujja hiányzik. A a Jancsó-fümben Mikor repeltünk is. — Nyugdíjazták, akar pihenni? — Majd. Ha Ttiár van az ember, ne hiába legyen. El­várják ezek a csikófejek, hogy megsimogassam a sö­rényüket. Horváth Dezső lapunkban ezt is szóvá tet­tük akkor, rámutatva, hogy ez a vállalkozás megalapo­zatlan; ám figyelmeztetésünk falra hányt borsó maradt csupán. Erre az üzletháló­zatra építettek vagy húszféle növénnyel működő elapró­zott kertészeti tervet. A ter­meivények szállításánál már hatalmas fuvar-költség je­lentkezett, ezt tovább nö­velte a széles üzlethálózat fenntartási költsége, nem be­szélve az ellenőrzésről. Ma úgy mondják ezt; mindenki meggazdult, a kereskedő, az elárusító, csak a tsz ment tönkre. Jelentős szerepet játszott az árkiegészítéses burgonya és fűszerpaprika termeszté­se. De itt is több hibát kö­vetett el a vezetés, elkéstek a palántázással, nem szólva arról, hogy a központosított palántanevelő nem vált be. Az is bebizonyosodott, hogy a szövetkezet szervezeti fel­építése, már ami a vezetést illeti, nem helyes és nem in­dokolt, túlzott létszámmal működik, sok az improduk­tív munkaerő. Helytelen az üzemegységrendszer, ugyanis az üzemegység-vezető és a brigédvezetők azonos felada­tokat végeznek. A termelési struktúra sem igényli az ilyen felépítést. Szétzüllött vezetés Alapvető hiba volt az ls, ami a legutóbbi vezetést il­leti, hogy egymás között sem egyeztek meg. Az elnök munkaidejének jelentős ré­szét az üzlethálózat ered­ménytelen szervezésével töl­tötte. A közvetlen szakirá­nyítók összefogásával nem foglalkozott. A homoki gaz­dálkodás tapasztalataival és nagyüzemi gyakorlattal sem rendelkezett, nem tudott jó kapcsolatokat kialakítani a tagsággal. Ehhez „minihi­bák" is járultak, úgy mint. utazgatás külföldön, főleg a munkaidő dandárjában, ud­varolgatások, lehetőleg az irodán belül. Hónapok óta felé se néz a tsz-nek, az egész vezetés szétzüllött. Nagyon helyesen szanálá­si bizottság vizsgálta meg az üllési Kosuth Tsz helyze­tét, ugyanis napjainkban az egyetlen lehetőség ez, hogy a bajbajutott szövetkezete­ket kivezessék a kátyúból. Megállapította a bizottság a hibákat és megjelölte az utat. ám nem biztos, hogy eredményre vezet. Végül is a megyei tanács vb elnöké­nek beleegyezésével április 10-től május 10-ig hatósági megbízottat állítottak a szö­vetkezet élére, Varga Bélát, aki a Magvar Állami Pince­gazdaság Csongrád—Szolnok vidéki üzemében működött. M ég egy lehetőség Minden valószínűség sze­rint ez az utolsó lehetősége az üllési gazdáknak, hogy megembereljék magukat, ők is többet tegyenek az asz­talra, s közös erővel, mun­kálkodással kirántsák a baj­ba jutott szekeret. Ha most sem boldogulnak — mivel más lehetőség nincs —.olyan helyzet alakul ki, amelyből a kivezető út csak a terme­lőszövetkezet működési en­gedélyének megvonása. Ak­kor pedig a tagságnak vál­lalni kell az ezzel járó kö­vetkezményeket. Megszűnés esetén a közös vagyon nem osztható fel, a bevitt föl­dek kötelező megváltás alá esnek, megszűnik az állandó háztáji földhasználat stb. Azért az üllési határban tavasz van. A tanulópénzt mindenki a maga kárán okulva, megfizette. A segít­séget most is tálcán kínálták a falubelieknek. Ha elfogad­óik. s megállják a próbát, előre lépnek. Sz. Lukács Imre VASÁRNAP 1969. ÁPRILIS 13. DtLMAGíARORSlÁG B t

Next

/
Thumbnails
Contents