Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-11 / 81. szám

Manzárdszobák A lakáskérdés döntően a huszonévesek problémája. Még a legszorosabbra húzott „nadrágszíj" mellett is nehéz az alaptőkét összespórolni. Ha megvan a pénz, évekig kell várniok, mire kiutalót kapnak. Bár a lakástalanság nemcsak a fiatalok gondja, a megoldás sokszor kézenfekvően kínálkozik. Már meglevő épületekben hivallegegyszerűbb megoldás a la- j kószobából induló feljáró. Az „emeleten" természetesen , nagyobb méretű helyiség is j kialakítható, amely egy de- ! koratív üvegfallal vagy, könyvespolccal két különál- j ló részre osztható. Érdemes a házunk táján, Szegeden is körülnézni, hiszen aránylag kis befektetéssel így is mérsékelni, Klapkahagyaték A költészet napja Szabolcsi Miklós előadása a József Attila-kutatásokról Párizsban él Masselin de Klapka asszony, a magyar szabadságharc híres hadvezéA költészet napja idei országos megnyitóünnepségét ... , ,. , . , , tegnap délután Makón renrenek dédunokaja, akmek dezték meg; a meg nyitó egynemes onzetlenségtebol most | ben az á iUs 3_tól niáig Budapestre került Klapka április 11-ig tartó makói György irathagyateka. Nagy j JÓ2sef Auila irodalmi hét kodva árulja magát, csupán enyhíteni lehetne lakásgondnémi praktikus szemlélet kell jainkon. Acs Sánta Sándor hozzá, s bővül a lakás. Hogyan? Erről ír a Lakáskultúra idei, első száma. Bizonyára kevesen gondoltak a tetőtér beépítésére. Ezt a lehetőséget jó néhány lakás kínálja Szegeden is, mégis kihasználatlan. Az itt kialakított szoba általában követi a tetőszerkezet vonalát, a magastetős épületekben viszont esetleg lehetőség van „normális" lakószoba kialakítására is. Az említett cikk praktikus tanácsokat is ad a megvalósításhoz. Műszaki vizsgálat, az épitő hatósági és tűzrendészet! engedély birtokában kezdhetünk az átalakításhoz. Gondoskodnunk kell a megvilágításról, a szoba hőszigeteléséről, valamint a belső mennyezet kialakításáról. Az ablakokat a tető síkjában, attól előreállóan, vagy beugorva helyezhetjük el. A hőszigetelést üveggyapot-borítással, vagy lyukacsos téblából megépített válaszfallal biztosíthatjuk. Itt szólni kell a fűtésről: központi fűtést, gázkonvektort vagy olajkályhát ajánlunk. Tűzrendészeti okokból lehetőleg mellőzzük a szén- vagy fafűtést. A belső mennyezet lehet vakolt, de sokkal modernebb a natúr lakkozott deszkaborítás. Az adott lehetőségek szerint esetleg „fugázott" téglafalrészt és a lakkozott deszkaborítás kombinációjával szép esztétikai hatást kelthetünk. A körülmények határozzák meg a padlástérbe felvezető lépcső elhelyezését. Általában a tudománytörténeti jelentőségű irományokról adhatott hírt az Országos Levéltár főigazgatója, dr. Ember Győző akadémikus, aki sajtótájékoztatót tartott csütörtökön, miután a Külügyminisztériumtól hivatalosan átvette a Klapka-hagyatékot V" 11 <4 rr • • • r/ • • _ • a r Bovulo ontozes Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián a mezőgazdasági öntözésről rendezett nyilvános vitaülést az MTA vízgazdálkodási bizottsága és a Magyar Agrártudományi Egyesület. Dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes előadásában rámutatott: 1966 júniusa és 1968 júniusa között az üzemek 50 000 holddal növelték öntözési kapacitásukat. Tavaly összesen 634 000 holdat öntöztek meg. ami rekordot jelentett a magyar mezőgazdaság történetében. A további fejlesztés megalapozására 400 000 holdon mérték fel az öntözési igényeket, a területen most készítik elő az agronómiai és műszaki munkálatokat zárása is volt. A koradélután kezdődött program első eseményeként a makói József Attila emlékbizottság, a Művelődésügyi Minisztériüm, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar írók Szövetsége és a Csongrád megyei tanács képviselői megkoszorúzták József Attila főtéri szobrát. A koszorúzás után a TIT Csongrád megyei szervezetének irodalmi szakosztálya a városi tanács dísztermében előadói konferenciát rendezett. Ezen dr. Szabolcsi Miklós akadémikus, egyetemi tanár és dr. Benkő László kandidátus, főiskolai tanár tartott előadást a jórészt irodalomtanárokból álló közönségnek; Szegedről Igen sokan dekes előadás először József Attila műveinek összegyűjtésével és kiadásával kapcsolatban elmondotta, hogy a kritikai kiadással ez a munka tulajdonképpen befejeződött. bár ez a befejezettség viszonylagos. Amíg például a költő levelezése meg nem jelenik, a kiadás nem tekinthető lezártnak. Számítani lelogika című tanulmányát is — szintén ezt a törekvést tükrözik. Ezen belül is kiemelkedően nagy szerepet kapott ebben a munkában a korai versek elemzése. A kor különféle művészeti áramlatai az expresszionizmus, a szürrealizmus a magyar új népiesség, a groteszk stb. — valami egészen sajátos és het arra is, hogy újabb kéz- József Attilára jellemző egy iratok — főképpen prózai írások — kerülnek majd elő. Ezek azonban — bármennyire fontosak is, nem változtatják meg azt a képet, ami bennünk a költőről kialakult, s csak részletekben nyújthatnak — esetleg — meglepetést. Szólott az előadás az életrajz problémáiról is, rámutatva, hogy bár az életrajz jogosságát, szerepét, funkcióját napjainkban sokan vitatják, sőt tagadják, az clyan szellemű vizsgálódásokra, amelyek a mű szemségben és költői tömörségben jelentkeznek ezekben a versekben. Ez önmagában is izgalmas kérdés. de azzal együtt, hogy miképpen építi be ezeket a hatásokat és eredményeket az érett, 1932 utáni József Attila a verseibe. még fontosabb, még tanulságosabb. Nem lehet mindettől függetlenül a költő utolsó két esztendejénele vizsgálata sem. 1936—1937-ben ugyanis új hang, új stílus jelentkezett József Attila költészetében. Hogy ilyen stílusváltás csakugyan volt, abban nincs JSZUP-^böl tárgyalják a költő ^ ségekre Szabolcsi Miklós a József Attila-kutatások legújabb eredményeiről számolt be. A nagy figyelemmel kísért érHonfoglalás a klubban életének eseményeit, igenis szükség van, — ez a mű jobb megértését segíti. József Attila életrajzában is sok még a kutatni való. Egyebek között például ilyen kérdés a l költő családjónak bonyolult hogy ezt miképpen értékeljük. Maga az előadó ebben egyebek között a kései Kosztolányi hatását látja, mások) Heideggerre hivatkoznak stlx Befejezésül rámutatott az előadó, hogy irodalomtudoHuszonöt szegedi kisipari szövetkezet több mint ötezer dolgozójának kulturális életéről, illetve azokról a már megvalósult és tervezett elképzelésekről beszélgettünk Suhai Ferenccel, a KISZÖV megyei szövetségének kulturális főelőadójával, melyeket a szövetkezet eddig biztosított és a jövőben ígér dolgozóinak. Kiderült, a KISZÖV anyagilag sem bánik mostohán azokkal a lehetőségekkel, melyekkel megfelelhet dolgozói művelődési (adott esetben szórakozva-művelődő) igényeinek. Kórus és színpad A szövetkezeti bizottság énekkara Várady Zoltán • II1II11.11,1 1 >1 1:1. 1 41 1 1 I 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 I 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 • II1II11.11,1 1 • . | 1 • • | • , f i mie iél f 1 miei-a het 1 111 1 II Vi 1 U 1 L -P-.jJi IBI II Va 1 ••. II11 ti 114 1 1 1 1 1 1 1 1 1 III 1 lllll 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 A hallgatag ember Jószerivel már két évtize- hajdan látottaknál jóval kede, hogy az úgynevezett vesebb vért mutat, de jóval cowboyfilmeket leparancsol- több gondolatot közöl. Mégták filmvásznainkról. A ha- pedig fontos és aktuális gontározott intézkedést az a határozott elv indokolta, hogy semmi szükség ifjaink lelkének kísértésbe-hozására: a sebhelyes arcúak pisztolyforgatása nem nekik való látvány. dolatokat a ma is újra meg újra elősereglő fajgyűlölőkről, akik többre tartják az ember bőre szinét, mint igazi értékeit. John Russel, a színes, szélesvásznú film valóban hallVégiggondolva ezt az in- gatag hőse — Paul Newman doklóst, a határozathozóknak alakítja, remekül — erről az igazat "kell adnunk, hiszen embertelen szemléletről szolaz örökös vérfakasztás tény- gál szemléletes példával, úgy, leg nem alkalmas tisztes in- hogy valóban megszívlelhető dulatok keltésére, sőt, meg ellenérvként hat minden szórakoztatónak sem mindig cselekedete, szava, nevezhető. Ráadásul a cow- A különösen a második boyfilmek többsége egyéb- részében izgalmassá váló ről, mint a pénz- és leányrablás különböző változatairól, nemigen szólt: a sorozatban gyártott szériadarabok a jo bevált rutinfogásokat ismételgették. Mégis, kellő ok nélkül való lenne, ha a szóra sem érdemes tekercsek miatt a műfaj jobb — nemesebb gondolatok jegyében készült — darabjait is a „vetíthetetlen" kategóriába sorolnánk. Mint filmforgalmazásunk ígéri, a következőkben megismerkedhetünk majd a sok évtizede sikeres cowboyfilmek értékesebb darabjaival. Az elsőként műsorra zott A hallgatag ember film az indián-fehéremberellentét bemutatásán túl természetesen a műfaj parancsolta egyéb jegyektől sem mentes. Van benne bukfencező ló, gyakran durranó puska is bősegesen, ám ezek a „kellékek" szerencsére tényleg csak kellékek maradnak, s azon túl, hogy a tovább feszitik az srntosem laza idegeket, egyáltalán nem válnak öncélú izgalomfokozóvá. A kegyetlenségükben szép tájak, a hatásosan, de nem hatást vadaszva játszó színészek, a színvonalas felvétű- telek ci- nak: színházi karnagy vezetésével, tulajdonképpen munkáskórus, a megjelölés valamennyi konzekvenciájával együtt. Vagyis fluktuációs gondokkal küzd, mint az ilyen együttesek általában, és kevés a fiatal. Egykori mozgalmi jellegét kikezdte az idő; a megváltozott társadalmi körülmények inkább önképzőköri profilt szabtak működésének, mintsem azon forradalmi hagyományok továbbvitelét, amit akkor, az alakulást követő évtizedekben a politikai tartalmú létezés, dalos tüntetés, harcos kiállás jelentett. Az irodalmi színpad munkája elé elsősorban a fiatalok tekintenek várakozással. Közismert, hogy a KISZÖV amatőr színjátszói, Kovács Miklós vezetésével, országosan is előkelő szerepet játszottak a szövetkezeti irodalmi színpad-mozgalomban: fesztiválok trófeái tanúskodnak róla. Az utóbbi hónapokban, a tavalyi debreceni fesztivál óta, azonban megtorpant az együttes, részint a tagok cserélődtek ki, részint a színpad vezetője — más elfoglaltsága miatt — is kevesebb próbát tartott, meg tegyük hozzá: bírálat érte műsorpolitikájukat, főleg a klasszikus drámák bemutatásáért. Nem ez lenne a dolguk. szek, énekesek, képzőművészek ankétja, TIT-es élménybeszámolók várják a fiatalokat! Vezetők randevúja A fotószakkör 30 ezer forint értékű laboratóriumát újabb 10 ezerért rendezik be, s a foglalkozásokat a fényképész ktsz szakemberei irányítják. Az Arany János utcai helyiségben adnak majd randevút a szövetkezeti vezetők, meghatározott napokon közös programokat tartanak nekik. A szövetkezeti vezetők klubját a költészet napjára emlékezve nyitják április 22-én Bodor Tibor és Bánki Zsuzsa előadóestjével. A későbbiekben a Hulin-dzsessztrió ad majd koncerteket. Végül a második félévtől megszervezik a gépkocsivezetők klubját, a továbbképzést igénylő dolgozóknak, műsoros formában, szórakoztató programokkal, KRESZvetélkedőkkel, műszaki előadásokkaL N. L I kapcsolata a világgal és az mányunk és irodalomkutatá1 emberekkel. Sok felderítetlen szála van még a költő politikai fejlődésének is. Itt is csak példaként említette az előadó a párizsi éveket. A költő tagja volt a francia anarchista pártnak, amely akkor már „klasszikus anarsunk túlságosan történeti szellemű. Mind a tudományban, mind az iskolai oktatásban nagyobb helyet kell hogy kapjanak maguk a müvek. Szabolcsi Miklós előadása után Benkő László nagy érdeklődéssel kísért gazdag chista" elveit módosítva, bi- anyagú előadást tartott Józonyos értelemben közel ju- zsef Attila költői nyelvéről tott a kommunistákhoz, ahogyan ezt az előadó mondotta, „bolsevizálódott". Az ügyet maga Szabolcsi Miklós derítette fel, de József Attila tagságát írásos anyaggal nem tudta dokumentálni, mivel az anarchisták iratai — közöttük a tagok névsora is — pillanatnyilag a francia rendőrség irattárában fekszenek. Az életrajznak ezekre a nem eléggé ismert, nem eléggé tisztázott részleteire irányuló érdeklődés azonban nem áll ellentétben azzal a tendenciával, hogy a kutatások fő vonala az utóbbi években egyre inkább magára a költői műre tevődik át. A legutóbbi kutatások eredményeit ismertető jelentősebb könyvek, — közöttük említette Szabolcsi Miklós a szegedi Török Gábor A líra Este a Kiadói Főigazgatóság és a Magyar Írók Szövetsége a Korona Szálló dísztermében irodami estet rendezett Ezen dr. Forgó Istvánnak, a makói városi tanács vb elnökének megnyitója után Szabolcsi Miklós tartott beszédet majd ünnepi műsor következett amelyben verseiből felolvasott Garat Gábor, Agh István, Ratké József és két szegedi, Papp Lajos és Simái Mihály. Köe+ reműködtek: Neményi Lili; Bárány Frigyes, Horváth Gyula, Kovács István, valamint a szegedi színház három tagja: Demjén Gyöngyvér, Szabó Kálmán és Sza• latsy István. A műsort szerkesztette és a közreműködő költőket színészeket Versényi Ida, a szegedi színház rendezője mutatta be. ö. L. A fúzió tehát jő célt szolgálegy fontos és tisztes mű munka jól bizonyítja az mondandó hatásos megfogalUletékesek szemléletének jo- mazasát segítik látványosan, gos „tágulását". A Martin de fegyelmezetten. Ritt rendezte film ugyanis a A. L. A kibontakozásra viszont kitűnő alkalmat kínál a közelmúltban lezajlott fúzió: a városi tanács Vörösmarty utcai művelődési központjával léptek közös háztartásra. Az új társulatba a legtehetségesebb szegedi amatőr színjátszók jelentkeztek, akik már több más irodalmi színpad előadásán is bemutatkoztak a szegedi közönségnek. Az együttes vezetői Kovács Miklós és Konter László, a próbákat a Vörösmarty utcában tartják, s ha a megerősített együttes beváltja a hozzáfűzött reményeket — erre hamarosan alkalmuk nyílik —, az OKISZ nyári balatoni turnéra is elviszi őket. Az öntevékeny művészeti csoportok mellett nemcsak a kulturált szórakozás, de a szórakozva-művelődés izgalmas lehetőségeit is megkeresik a KISZÖV Arany János utcai pinceklubjában. Ott, ami eddig kártyások találka-helye, fröccsöaések esti alkalma volt jobbára — s marad persze továbbra is. ám némi menetrendszerű változatossággal. Ugyanis néhány szervezett klubot honosítanak meg. Az ifjúsági klub plakátjai már kimentek a ktsz-ekbe: évi 10 ezer forintért rendezett látványos ^előadói estek, neves színéÉpült: 1957—1969 Osztroussky utca 26/a (SS.) Udvari homlokzatát mutatja ez a kis lakóház, melynek mérete azonban viszonylagos: a környező házacskák, az udvarban hozzáillesztett deszkabódé mellett szinte palotának hat. PÉNTEK, 1969. ÁPRILIS IL DÉLMAGYARORSFÁG 5