Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-11 / 81. szám

ennyi az a sok? TANKALLOMAS ALGYÖN Horváth Dezső felvétele jeles felelet a leckére Műszaki fejlesztés, kezdeményezés a minőségért a textilművekben Jó, jobb, legjobb — a mi- gépet alakítanak át korszerű t ógépeknek a prototípusa is. nőségnek ezek a fokozatai automatává. így — ennek kü- amelyeken a szokottnál széegyre kötelezőbb érvényűek lönösen nagy fontossága van lesebb, 130 centiméter széles I a textiliparban. A Szegedi — a létszámhiány tükrében szövetet lehet előállítani. Textilművek fejlődésének zá- — az a dolgozó, aki 4—6 gé- Ezekből egyelőre 16-nak az Iogát is a folytonos jobbítás pet kezelt eddig, akár húsz- elkészítését tervezik, törekvései jelentik. Az eddi- huszonötöt is elláthat Nő a A jó, jobb, legjobb ugyan ginéi jobb minőségű fonalat termelékenység, olyan érte- csupán egy melléknév fokoés szövetet adni azonban lemben is. hogy tíz száza- zása, de ahol ebből a foko- .. . egyre nehezebb feladat, hisz lékkai többet termelnek a zásból jelesre vizsgáznak, ott sekröl, szakszervezeti taA

munkát — annak mennyisége és minősége arányában — meg kell fizetni. Olyan tör1 vény ez manapság nálunk, amelynek jogosságát, er' iíölcsösségét és humanizmu: sát minden tisztességes, töI rekvö ember elismeri, s csu] pán az ímmel-ámmal dolgozók. a lényeget nem értők, I vagy a javíthatatlan demagógok teszik vita tárgyává. Nem véletlen, hogy amikor j a párt és a kormány felve| tette az új gazdasági mecha: nizmus koncepcióját. egyértelmű igent mondott rá ! az ország. A differenciált bérezés megvalósítása. az anyagi érdekeltség elvének érvényesítése mindig is szimpatikus volt azoknak, akiknek lételemük a hasznos tevékenység, akik örömüket lelik a gondolkodásban és az alkotásban. A vállalatok önállósításakor osztatlan egyetértést váltott ki az a jól átgondolt döntés is. hogy az érdem szerinti anyagi megbecsülésnek a nyereségrészesedésben is kifejezésre kell jutnia. Csak így várhatjuk el, hogy ki-ki a maga munkahelyén képességei maximumát vesse latba, és ezzel segítsen a társadalomnak a gyorsabb boldogulásban. Valami még sincs rendben. Munkáskörökből, pártgyűléEgészségvédelem a vegyiparban A vegyiparban dolgozók lé- ségvédelemre. Sopronban pélnyegesen nagyobb hányada dául most épül és a tervek tartózkodik naphosszat egész- szerint még az idén elkészül ségre ártalmas műhelyekben, egy 120 személyes gyógyüdümint bármely más iparág lő. Jövő év tavaszától a dolgozói. Ezért a Vegyipari beutaltak számára szakDolgozók Szakszervezete szerű orvosi és egészségügyi kei nagy gondot fordít az egész- ellátást is biztosítanak. II egy bizonyos szinten már felújított masinák. Az autó- a sikeres gazdálkodás felsőbb minden kis javulásért igen matizáláshoz nagv segítséget osztályába léphetnek a bizosokat kell tenni. Éppen ezért nyújt a gyár rendkívül önte- nyítvánnyal. Várhatóan így nagy jelentőségű, hogy az vékeny műhelyeinek az ön- lesz ez a textilművekben is üzemben a szocialista brigá- töde is, amely a különféle Az első negyedévi jó ereddoktól a felső vezetésig öntvények elkészítését alkal- mények minden esetre alapot mindinkább érvényesül a mánként elvállalja. adnak az optimizmushoz, minőségi szemlélet, egyre Elkészült azoknak a sző- S. M. több önkéntes őre van a színvonal-emelésnek a fonalat teremtő gépek, a sebesen szövő automaták között. Miután a programozott gyártásirányítás rendszerét az egész üzemre kiterjesztették, a továbbiakban ezt is a minőségi szemlélet erősítésére kívánják felhasználni. Ugyanígy az anyagi ösztönzés eszközeit is erre a területre koncentrálják. , A tavaly kezdett szaténgyártás is eleve feltételezi, a rangosabb, minőségibb munkát Ennél a terméknél ugyanis — évente 3—4 millió négyzetméter készül a nemrég létesített „fiók-szövödében" — jóval nagyobbak a követelmények. Nem választható el egymástól a jobbra törekvés és a krónikusan visszatérő létszámhiány. A differenciált bérezés, a jó dolgozók megbecsülése mellett ezért további szervezési intézkedések is kellenek. S nagy szükség van a műszaki fejlesztésre,, a gépek termelékenységének emelésére. Ebből a leckéből már évek óta jelesre felelt a textilművek. Idén is kitűnnek következetességükkel, kezdeményezéseikkel. További 30 kártológépet látnak el például olyan szerkezettel, amely megkétszerezi a teljesítményt, eddig 140 gépen alkalmazták már a sikeres újítást Az így felszabaduló terület már „foglalt" az új gyűrűsfonógépek számára, összesen 12 korszerű berendezéssel gazdagodnak a fonodái ak. A vetülékcsévélőben automata csévelerakó szerkezet kerül 13 gépre, szintén újítás eredményeként. Két masina — születtek az NSZKban — kezdettől így van felszerelve; s mint nemrégiben a német szakemberek megállapították. a szegediek szerkesztette csévelerakó nemcsak hogy egyenértékű, de egyszerűbb, olcsóbb is. A kiskundorozsmai üzemben további 80 régi — az ötödik ikszét elért — szövőnácskozásokról jönnek a jelzések. hogy a helyes és országszerte támogatott intézkedés itt is, ott is, rosszul fest az élet gyakorlatában. Elhangzott a tévében, megfogalmazta már alapszervezeti párttitkár és szakszervezeti funkcionárius, hogy a munkások több helyen túlzottnak tartják az első kategóriába sorolt vezetők nyereségrészesedését. Szegeden is feszegetik ezt a kérdést, különösen miután ismertté váltak az 1968. évi gazdálkodás eredményeként kifizetett részesedések. Ha sokan mondják ugyanazt, akkor érdemes odafigyelni. Természetesen nem az olyanok érdekelnek minakik nagy hangon, rosszindulatúan kinyilatkozA tervezés és az esztétika Az IPARTERV budapesti székházában fiatal iparművészek művészi munkáit állítják ki. amelyeket az építeszek felhasználhatnak terUlésf tartott a III. kerületi tanács A szegedi III. kerületi ta- ró összeg SU százalékát ha- sos primörtermelés területenács tegnap tartott ülést a vonta fizetik a tagoknak, a it; gyarapítani a sertés- és Rákóczi utcai, alsóvárosi fennmaradó 20 százalékot szarvasmarha-állományt, s pártszervezet helyiségében, pedig az év végi zárszám- lehetőség szerint tovább kell Vincze Antalnak, a III. ke- adáskor kapják kézhez. Az növelni az új telepítésű szőrületi tanács vb elnökének előterjesztésben hangsúlyt lő- és gyümölcsterületeket, megnyitó szavai után a ta- kapott: a III. kerületben a AZ előterjesztéseket könácsülés megtárgyalta és el- mezőgazdasági termeléssel vető vitában felszólalt Szifogadta a tavalyi költségve- foglalkozó lakosság kereseti ládi Sándor, Teleki Ferenc, lés és községfejlesztési alap lehetősége, s ezzel összefüg- Finta Kálmán, Gyuris István, zárszámadásáról szóló je- gően életkörülménye Is év- Rózsa István. Borka László, lentést, amelyet Markos Ká- ről évre növekszik. Ez teszi továbbá Czirok József, a Móroly vb-titkár terjesztett elő. lehetővé, hogy a tsz-gazdák, ra Ferenc Tsz, valamint A következő napirendi pont családok másképpen, jobban Árendás József, az Üj Élet volt a kerületben a mezögaz- élnek, ruházkodnak, műve- Tsz párttitkára. Az egyes dósággal foglalkozó lakosság lödnek, jobb lakáskörülmé- problémákra Makra Mihály, életkörülményeinek alakulá- nyeket teremtettek maguk- illetve Vincze Antal adott sát és árutermelő tevekeny-. nak Jellemzőek a követke- választ, seget elemző jelentes, ame- , , , , .... . . .. .., . ... . _ lyet Makra Mihály vb-el- 20 adatok: uj hazat épített, Vegul bejelentésekre, koznöhelyettes terjesztett elő. vagy a régit felújítottamint- érdekű kérdésekre került Ismeretes, hogy Szeged egy száz család. Ötvenöten sor. Ördögh Mátyás, Sziládi négy termelőszövetkezete kö- személygépkocsit vásároltak. Sándor, Teleki Ferenc és zül kettő, az Üj Élet és a 120 családban van motorke- Rajcsányi András tanácstaMóra Ferenc Tsz a III kerületben van. A két tsz' 7335 rékpár. A tsz-tagság 90 gok szorgalmazták a lakosholdján 854 család él és ta- százalékának van rádiója, s' ság összefogásával az utcák lálta meg a számítását a kö- 400 család szobájában ott a és házak előtti területek hazös gazdaságokban. Mindkét televízió Színházbérlettel is gyományos parkosítását, vitermeloszovetkezet az utob- , . ..... , , bi három év alatt a részes vagy százan rendelkeznek. A rágositasat, amelyben szereművelés mellett áttért a napilapok és folyóiratok va- pet, vállalt a kerületi népkészpénzfizetési rendszerre lamelyike ott van minden frontbizottság, s általában a olyan formában, hogy az családban. A filmszínházak lakóbizottságok. Csanádi Barendszeres látogatása ma már iázsné szóvá tette, hogy a nem is újság. Ugyanezt Vasasszentpéter és a Teréz mondhatjuk el a kerületi és utca kereszteződésében a hóa tsz-ekben levő könyvtárak napokkal ezelőtt felbontott könyveinek forgalmazásáról útburkolatot még mindig is. nem állították helyre. Azt is További feladatok közt kifogásolta ,hogy a Cserzy szerepel a tsz-tagok szocia- Mihály utcában annyi szelista tudatának formálása és mélyautó parkol egész naa még gazdaságosabb terme- pon át, hogy akadályozzák az lés. Növelni kell a szántó- áruszállítást a közeli üzletekföldi kertészet és a hajtatá- be. elvégzett munka után jávezéseiknél. Az Iparművészeti Vállalat és az IPARTERV együttműködésének célja: esztétikusabb épületéle tervezése. tatják, hogy „új munkásarisztokrácia van kialakulóban", vagy akik a „mindenkinek egy gyomra van" megtévesztő, hamis okoskodással próbálnak hangulatot kelteni. Az eféle hatásvadászó „bedobások" célja az egyenlósdi népszerűsítése és elfogadtatása. Pedig az egyenlősdire való törekvés a szocializmusban lényegében fellépés a közösség érdekei ellen. Az egyenlósdi gúzsba kötné a vállalatok számára oly nélkülözhetetlen kezdeményező készséget, és végső fokon csökkentené a részesedési alapot, így a munkások jövedelmét is. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára egy tanácskozáson nemrég arra figyelmeztetett: az igazságot elködösítő okoskodások azért hullottak néhol termékeny talajra Szegeden is, mert azokat nem cáfolták meg rögtön a valóság tényeivel. S mivel a hamis próféták gyakran felpaprikázták a „kinek-kinek munkája szerint" elv védelmezőit, ebben a gyakran hangos vitában nem mindig figyeltek oda a tömegesen jelentkező józanabb érvekre. Ezek lényegében így szólnak: a differenciálás módszereit érdemes lenne tovább fejleszteni, finomítani, mert hátha nem a jelenleg érvényben levők a legüdvözítőbbek. S ezeket a viszonylag sokak szájából elhangzó aggodalmakat már vétek volna elengedni a fülünk mellett. Mivel leginkább abból a tapasztalatból táplálkoznak, hogy a vezetők és a beosztottak között nagyok a kereseti különbségek, mindenképpen válaszolni kell rájuk. Tényekkel, meggyőző módon, nehogy később is zavart okozzanak a félreértések. Sok részesedést kaptak az első kategóriába sorolt vezetők a vállalatoknál? Lehet, hogy néhol igen. Vegyünk azonban példának egy szegedi üzemet, amely 400 embert foglalkoztat. Az igazgatónak, a főmérnöknek és a főkönyvelőnek 10 —10 ezer, a 18 középszintű vezetőnek 4—4 ezer, a 379 munkásnak és alkalmazottnak átlagban számítva 1400 —1400 forintot adtak a részesedési alapból. Volt, aki azt mondotta: „Sok a tízezer, "kevés az 1400, hiszen a mi kezünk termeli a javakat. s tulajdonképpen mi tartjuk el az igazgatót is" De vajon így van-e? Ebben a gyárban égj' évvel korábban csak 900 forintokat kaptak a munkások, tehát a 68-as esztendő 500 forinttal gyarapította egyéni iövedelmüket. És miért? Eltekintve most a jövedelemelvonási rendszer kezdeti hiányosságaitól, — amelynek következtében jónéhány helyen indokolatlanul magas nyereség realizálódott — nyilvánvalóan azért. mert a vezetőség rugalmasan, a szükségleteknek megfelelően változtatta a termelési profit. a gvártmánvösszetételt, ügyesen kereskedett, törődött a műszaki fejlesztéssel stb. Ha nem így dolgozik, akkor hiába termel a kétkezi munkás, a termékek raktárba kerülnek és senki nem lát pénzt belőle. A nagyobb jövedelem tehát elsősorban a vezetőségnek köszönhető, amely helyzeténél fogva át tudta tekinteni az üzem lényeges problémáit és képes volt idejében intézkedni a bajok elhárításáról. Ez azonban rengeteg gonddal, fejtöréssel, nyugtalansággal. felelősséggel jár. következésképpen ennek arányában kell anyagilag is megbecsülni. U

'van mennyivel jutna több a munkásoknak, ha a vezetők — abszurdum, de tegyük fel — egy fillér részesedést sem kaptak volna a fenti üzemben? Pontosan 75 forinttal PÉNTEK, 1969. ÁPRILIS H. fejenként Ez bizony vajmi keveset nyomna a latban, senkit sem boldogítana különösképpen. Igenám, de ilyen gyakorlat esetében ki vállalna magára egy egész kollektíva keresetéért, tartós boldogulásáért, a gazdálkodás hatékonyságáért a felelősséget, a sok-sok tépelődést, amely a vezetéssel együtt jár. Csupán az igazgatói vagy művezetői címért nem sokan. Maguk a munkások is mondogatják mindenfelé, hogy „a pénz beszél, a többi csak ezzel együtt számít". Aki a kétkezi dolgozókra vonatkozóan helyesli az anyagi érdekeltség elvének következetes érvényre juttatását, a „fejesekről" azonban megfeledkezik. az mindenképpen igazságtalanul ítél, mert nem az egész társadalom érdekeit nézi, hanem csupán a saját szempontjait. Mindenkinek közvetlenül is érdeke tehát, hogy aki többet nyújt, nagyobb hasznot hajt a társadalomnak, a vállalati közösségnek, az többet is kapjon vissza. Ha ebből engednénk, akkor alapjaiban ásnánk alá az új gazdasági mechanizmust, az egyre kényesebb igények szerinti termelést, a gyorsabb üteműre tervezett életszínvonalat. Nem lehet egyetérteni azzal az igazgatóval sem, aki — hallván, hogy a munkások sc.callják az ő részesedését — „alapbéresíteni" javasolta azt az összeget, amelyet fizetésén felül kapott év végén. Az odáig rendben is volna, hogy a tudásnak, a szakképzettségnek. rátermettségnek a bérezésben is jobban ki kellene fejeződnie, mint eddig. De ha az igazgató részesedését hozzácsapnák a fizetéséhez, és ezt az emelt fix bért megkapná még akkor is, ha csődbe vinné az üzemet — ugyancsak lemondanának az anyagi ösztönzéséről. Mi hajtaná, mi serkentené akkor annak érdekében, hogy ne csak megtermeljék, hanem el is adják az árut, és így beosztottjainak jövedelme is fokozatosan gyarapodjék? Ebbe a zsákutcába nem sétálhatunk be. Azt ma már — az összegyűlt tapasztalatokat és véleményeket figyelembe véve — vizsgálható és vizsgálandó kérdésnek tekintik a legilletékesebb szervek is. hogy a jelenlegi kategoriázálási aránvokon. differenciálásokon miként lehet javítólag módosítani. Sok szó esik arról: a nyereségrészesedések elosztását érdemes lenne úgy korrigálni, hogy az első és a harmadik kategóriás csoportok között ne legyen akkora különbség. Tagadhatatlan. elvétve előfordulnak kirívó esetek. s ezen nem árt gondolkozni. De ha nem vigyázunk, egy rossz intézkedés utat engedhet a nivellálási törekvéseknek, amiből nem sülne ki semmi jó. Szó van arról, hogv a vállalat legfőbb vezetőinek részesedése a lehetséges 80 százaléknál kevesebb legyen és a különbözetet alapbéresítsék. így — mondják többen — a vezetők és a munkások bére között létrejönne az igazságos különbség és az anyagi ösztönzés is megmaradna. E

zek észrevételek. Nyilvánvaló. csak alapos mérlegelés után dönthető el, milyen módosításokra van szükség a részesedési alapok elosztásában. Egy bizonyos: a jövőben is azoknak kell többet kapniuk a vállalati nyereségből, akik többet tettek azért, hogy az létrejöjjön. Semmilyen kicsinyes egyéni szempont, rövidlátás vagy irigység nem lehet irányadó, mert ennek az egész társadalom látná kárát. F. NAGY ISTVÁN