Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-10 / 80. szám

Odessza, Fekete-tengeri üzenet Szegedre Az 1969-es esztendő em- alatt szülővarosuk többet Cserjomuski építése, s dé­lekezetes lesz Odessza eleté- fejlődött, mint a forradalom lebbre, a Tairov Intézet mel­ben. A hős város történeté- előtti törtenelein csaknem lett úi negyed építése kezdő­nek kalendáriumaban Két 115 esetendeJe alatt. Elegen- dik. emlékezetes dátum is áll: dó (teu^án Bitnyit említeni, , , , április 10. - Odessza felifca- hogy tr íbla-as OWel össze- Odessza évről évTe szebb, badulásának 25. évforduló- hasonlítva, a VatV.s ipara 43- csmosabb- zöldövezete mind ja, és szeptember 2. — a sfc>r<*áfu nőtt. A Város nap- na^obb- A zöldövezet igaz­város alapításának 175. év- Jálhkbtih gépelt ét más ter- 6y°nsye a lakosság közre­íordulója. mékcit a Világ 72 országába muködésével Árkádiában lé­Odesszaban réges-régen a exportálja, közöttük műsza- tesult Lenin füvészpark. Fekete-tenger északi part- kilag olyan fejlett országok- melynek változatos flórája ján külső hódítók rabló tá- ba ls, mint Anglia, Francia- az ukrán táj elbűvölő szép­rnadásaitól szenvedő szláv ország, az NSZK és Japán. séSét és gazdagságát idézi. A törzsek éltek. A XIII. szá- Odessza TTS-„„,„„ város hősies védelmére em­/ad második felében Hadzsi- tengerfkaouif a^or^^lr lékeztet a Dicsőség tarköve­bej (így nevezték a váré- nagyobb hajőiári torsai!" f^-A Nagy Október 50. év­sunk területén állt akkori ^gyoDD najozdSi torsciSága- fordulóján a tengerparti lej­települest) a török hódítók tósi TársasímnÁl i ^ « Í tőkön telepített park, a Cser­zsákmányává vált, akik erő- iet-Ukíatoa" héi L 'Jt fZl Jomuskl városrészben, a Ten­dftmenyt építettek itt. flottájának állomáshelye^ A gerparti sétányon és másutt hajózási társaság kereske- ültetett tűlevelű és más ér­delmi flottája folyamatosan tékes fák különösen nyáron kap új hajókat Érdekes, Odessza igazi ékességei, hogy csupán az elmúlt évben nofllf míllt a fekete-tengeri matrózok Városunk a kultúra és tu­•• ISdyy I1IUII 000 egyenlítői A rizling sorsa, karaktere Beszélgetés a pusztamérges! tanácsházán Mi másról is lehetne be- idézve a jubileumi beszéd- vesanyag-beszerzési terület, szélni Pusztamérgesen, mint bői: „Kiskunmajsa nemtörő- Szeged és Szentes környéke, a jóhírű és jóízű rizling bor- dömsege miatt..." kénysze­Fiatal város de még tovább, Békés me­gyébe kellene eljárnunk szer­ves trágyáért. A szállítási költségek drágítanak, így nagyobb erőfeszítésbe kerül nálunk a talajerő utánpótlá­sa, javítása, amire viszont rizling — más égetően szükségünk van a melőszövetkezeti elnök és ugyanis nehezen képzelhető terméshozamok miatt is. A ról, annak múltjáról, jele- rültek erre a falualapító lé­néről és jövőjéről. E témát pésre. — és egy pohárka arany­színű borocskát — ízlelgetve ültük körül a kis asztalkát Lőkös Ferenc tanácselnök szobájában. Papp Antal ter­A hírnév alapja A jóízű Hangya János pincészetve- el. Visszatérve még egy sor másik, amit gondnak einlí­zető társaságában. erejéig az említett beszédre, tenék, a jelenlegi szőlótele­abban olvastam, hogy a mű- P«k elöregedése. Nagyobb ré­a i r, ,,, út megépítése anyagilag is szük la**n teljes rekonst­f\Z eiSO VeSSZOK fellendítette a szőlőtermelő- rékcióra, felújításra szőrűi­ket, mivel így gyorsabban Mi ezt a munkát 1963-ban A véletlen is segítségemre és könnyebben szállíthatták megkezdtük és nagyüzemi sietett. Amíg a tanácselnök boraikat nemcsak a hazai, gazdálkodásnak megfelelően telefonálgatott, leemeltem a de a külföldi vásárioknak is, telepítettünk. Huzalos rend­könyvespolcról a „Csongrád például Belgiumba, Auszt- szerben, 240X60 centiméte­vármegye története" című riába, Csehországba és Hol- res tőketávolsaggal. Ezzelel­régebbi kiadványt A fekete landiába. fedelű könyv borítólapja alatt találtam egy gépelt be­j szédvázlatot, amelyet a haj­értük, hogy hatékonyabb lett Ennyit a múltról. Lássuk a müvelés, mert a fedest az a jelent! A borász szakember, Han­előnyitást, a sorok közötti talajmunkát és a permete­1789-ben a törökök fölött JotSX £efXk^A ^ ^^ ™°k aratott győzelem biztosította földkerekség valamennyi otthona- A lakosság örom­Oroszország számára a Del- kontinensének 70 országá- mel köszöntötte az építészet Bug és a Dnyeszter közötti ban több mint 400 kikötőt remekművének, a művészet területeket, egyebek kőzött kerestek fel. Az odesszaiak ,„„„ _ Hadzsibejt is. Határozat szü- minden nyáron forró szere- lgaz templomának, a res" letett arról, hogy várost és tettel fogadják a barátságta- taurált opera- és balettszín­kikötőt építenek itt 1794. lan Antarktisz meghódítóit, a háznak megnyitását Az el­szeptember 2-án lerakták a Szovjet-Ukrajna bálnavadász múlt év nyarán avatták az kikötői berendezések alap- flotta matrózalt. Ezek a bá- , . , ... . kövét, és ez a dátum az egy tor tengerészek nem csupán odeS5zal tengeri palyaudvar ev múltán Odesszának neve- elejtik és értékes termékké — egyben az ország egyik zett város történetének első dolgozzák fel a bálnákat, legszebb — épületét napja volt hanem az Antarktisz élővilá- . _ , , , , A kikötő és város építése gának értékes ritkaságaival A Lenin-renddel és Arany a nagy orosz hadvezér, A. ls gyakran lepik meg az or- csillag érdemrenddel kitün világkörüli domány, az egyetemek, üdü- , dani falusi főjegyző mondott gya János mondja: A jel *ést géppel végezzük. Csak V. Szuvorov irányításával szág múzeumait, folyt, aki már akkor nagyra értékelte az új város szere­pét a Fekete-tenger északi partvidékének megerősítésé­ben. A. V. Szuvorov figye­lemmel kísérte az építkezés minden részletét, így méltán nevezzük őt a város egyik megalapítójának. A forradalom előtti Orosz­II „második" Odessza S milyen lendületesen fej­lődik a város! Az odesszaiak ma , . "lu — az 1918 évinek két és orazágban Ode^ra meglehe- félszeresen _ csaknem hét. millió négyzetméter lakterü­mitott. taójúkája yte*>nt an- ^ élnek A szovjet ^ nal gazdagabb olyan ese- ^ J menyekben melyek a Szov- diR odessza „j^' tcld­jetumo tortenetenek leg- ből Az j ÚK évek fol szebb lapjaira kerültek Ele- mán jelent m a város£an az Uye" Sf a dél-nyugati, az új-árkádiai, mérföldköveket. eml tem a szeged-lakónegyed, a Ko­mint a Potyomkin firkáló tovszkij és több más lakóte. forradalmi tengerészeinek lep Evente 12 ezer csalad felkelése, az odesszai pro- ^ iakasavató ünnepélyt letáriátus barikádharca 1905 odesszaban Minden hatodik viharos napjaiban a cári lakos üj házban lakik Eb_ önkény ellen, a burzsoá na- bfc,n az esztendőben a lakó­tetett hős város dolgozói Le­nin születésének közelgő 100 évfordulójához méltóan já­rulnak hozzá ismét a kom­munizmus építésének nagy ügyéhez. P. K. VOLOSANYUK, a Znamja Kommunizma főszerkesztője D. N. LISZT, a Znamja Kommunizma főmunkatársa el 1933-ban, a falu alapítá- lenlegi közízlésnek legjobban a metszés, a tőkék közötti kapálas es természetesen a szüret maradt kézi munká­sának négyedszázados évfor- megfelelő bor a pusztamér­dulóján. Pusztamérgest a gesi rizling. Karaktere: kel­szőlő, a rizling szülte! — lemesen kesernyés íz; tü­zességét pedig a 13 maiigán éreztem meg abból a vala­mikori krónikából. Közvetlenül a századfor­duló utáni esztendőben Or- nál. Az itteni homok hősu­nak. A termelőszövetkezet meg­fok biztosítja. Valamivel si- fontoltan gazdálkodik a szö­mább a hegyvidéki borok- lővel is. Tervük, hogy 600— 700 holdon a jövőben is sző­módi Béla szegedi földbir- gárzasa biztosítja a sajáto- lőt termelnek és a teljes fel­tokos vásárolta meg a kör- san jó zamatot. Különben a újítást a következő 10—15 nyék szegényes homokterü- megrendelések, a kereslet bi- évben elvegzik, miközben a leteit, majd 1903-ban dug- zonyítja, hogy jó bor az it- talajerőt is megjavítják. Sze­ták le az első szőlővesszőt, teni rizling. • és megalapozták 300 kataszt- A hajdani hírnevet a mai ralis holdon az úgynevezett generáció tovább erősítette, _ _ nagy telepet, az ötholdas par- sót patinásabbá tette. Lőkös színvonalával teremjen több cellákra osztott szőlőtáblá- Ferenc tanácselnök adatokat szőlő a pusztamérges! ha­kat. Ormodi szőlőtelepítését sorol: a „Rizling" Tsz birto- tárban. Értékesítési leheto­retnék azt elérni, hogy ne a terület növelésével, hanem a gazdálkodás magasabb támogatta és segítette né- kain körülbelül hány helybeli birtokos gaz- szőlő, az állami da is, nevezetesen Sághy birtokán 600 hold ségük kitűnő, hiszen a hely­gazdaság ben levő pincészet biztos ve­több, vóje a tsz szőlőjének, s a kétszáznál László, Pitroff Kornél és magángazdák tulajdonában környékbeli birtokok termé Akos Arnold, akik maguk is mintegy 40—50 hold van. De sének is. követte talán olyan porta sincs a fa­1 telepítettek, őket 1906-ban Grüner Fülöp, aki luban, amelynek a kertjében 130 holdas telepítésével lét- ne lenne egy kis szőlő. így r » i . . . rehozta az úgynevezett „Hun- persze nehéz pontos adató- t THICK, Oré/CVC/CK gária" szőlőtelepet. Puszta- kat összegezni. mérges két esztendő múlva, A bor tisztasága is szóba A pusztamérgesi szőlő, a 1908-ban vált önálló község- kerül. A borász szerint bort rizling jó kezekben van ma gé, amikor Öttömössel közö; körjegyzőséget ifi, jövő remények Nagy és kicsi sok mindenből lehet gyár­alapított, tani. de a pincészetben sző- ugyancsak biztatók. Büszkék lón kívül semmi sem kerül- arra a sok éremre és okle­het a hordókba. Egyhangúan vélre, amit boraikkal nyer­vallják, hogy a pusztamér- tek. Az elnök mondja, hogy gesi gazdák jó értelemben tavaly tizennyolc bort küld­ház építkezés 40 százalékát 8—11 emeletes házak építése adja. Belső tervezésük ké­nyelmesebb, homlokzatuk PINTÉR ISTVÁN cionalista központi tanács szétverése és a szovjet hata­lom létrehozása 1918. janu­árjában. Nem egy odesszai mun- . J • kásnemzedék küzdött a for- modernebb. Ráadasul kedve­radalom ügyéért. Elemi erő- zően módosítják a városké­vel nyilvánult meg Odessza pet sokemeletes házak több dolgozóinak a KommunUta kerületbe is épülnek. Az el_ Párt iránti odaadó hűsége, K hazaszeretete, kitartása a sokét rövidesen átadják. A város védelmének hősi nap- közeljövőben befejeződik a jaiban, 1941 nyarán, amikor dél-nyugati városrész — német fasiszták támadtak a ah az odesszaiak moszk­városra. A part hívó sza- . ' vara sok ezer odesszai dolgo- ™ Ptldara mondják - a zó jelentkezett a Szovjet Hadsereg és haditengerészet soraiba. Több mint húszezer kommunista és hetvenezer komszomolista indult akkor a frontra. A német fejvadá­szok 18 válogatott hadosztá­lyát állították meg a város falainál. Odessza keresztül­húzta a Fekete-tenger mel­léki város villámgyors meg­szállásában reménykedő né­met parancsnokság számítá­sát. 1944 április 10-én a har­madik ukrán front alakula­tai felszabadítottak a várost a német megszállás alól. A szovjet harcosok szemei előtt egy pusztává vált, ki­merült, nyomorúságos város feküdt. A külföldi tengeré­szek, akik ele a rombolás lesúitó képe tárult, együtt­értőn bólogattak: „Hosszú évtizedekre lesz szükség, hogv mindezt helyre állít­sák". Nem telt el tíz év sem. s Odessza maris maga mö­gött hagyta a háború előtt! szirtiét a gazdasági és kul­turális élet m'nden terüle­tén. ezt követően pedig h«H­márföldes léptekkel lendült előre. véve hiú emberek, sokat ad­nak boruk becsületére. „Ki­tek a megyei versenyre: egyet a tsz, egyet az állami közösítenék azt a falusigaz- gazdaság és tizenhatot ma­dát, aki szőlő nélkül bort gángazdák. Közülük 14 meg­készítene". Ez itt tabu. mennyire igazuk van. szerezte a starthoz szükséges pontokat. A tél folyamán a szőlé­szeti főiskola tanára tíz elő­adást tartott a faluban. Egy­,, .. , . egy előadására 200 ember A termelőszövetkezet elno- is elment, mivel mind a ket arra kérem, beszéljen szőlőtermelésről és a borá­mai gondjaikrol is, amelyek szatról szólt. Legutóbb 26 Mai gondok összefüggésben vannak pusztamérgesi rizlinggel pusztamérgesi ember szerez­te meg a szőlészeti, illetve — Szerkezet nélküli ho- b0rászati szakmunkás-bizo­moktalajon vagyunk éppen nyi-tYányt. Ezek a tények és | ezért keves a holdanként! számok megnyugtatóan hat­' atlagtermés. Jó esztendőben nak a jó rizlillg jövőjére. 25 mázsa körül mozog. Messze van tőlünk a szer­G. L DOKUMENTUMREGÉNY Meggyorsult fejlődés A múltra visszatekintve, az odesszaiak nyugodt lelki­ismerettel állíthatják, hogy a szovjet hatalom ötven éve 54. zeny attól tartott, hogy behatolnak az Eskü tér 3-as számú házba, és megkísérlik kiszabadítani a kormányzó fiát, akinek biztonságát rájuk bíz­ták, ezért kézigránátot dobott a kapuhoz. Az ajtó leszakadt, a bejárat átmenetileg elzáródott Lövedékek pattogtak. A két német Gestapo­tiszt után, akik a testőrök első lövéseitől meg­sebesültek, megsebesült az egyik testőr is. Futva, szórványosan tüzelve menekülni kezdtek a kor­mányzó fiának kísérői. Gépkocsijuk a téren ma­radt. Skorzeny hagyta, hadd meneküljenek. Ne­kik nem őket, hanem a kormányzó fiát kellett ' elfogniok. A fegyver a földre hullott Két Gestapós végigmotozta a foglyokat, aztán arccal a falnak állították őket De csak másod­percekre. Társaik villámgyorsan fölszedték a padlót borító szőnyegeket. Először a kormányzó fiát döntötték a földre, s ez egyik szőnyegbe csavarták. A fiatal Horthy kapálózott, de ami­kor pisztolyaggyal a fejér ütöttek, elhallgatott Bornemissza, Petrics és Sibl nyugodtan tűrte, hogy szőnyegbe csomagolják. Közben odalent az utcán Skorzeny Intett a szemével Foolkersamnak, ő volt az egyik férfi, aki a téren, egy padon sütkérezett. A kapitány felemelte a balkezét. Ugyanezt cselekedte a pia­rista gimnáziumnál Nemzeti sportot olvasgató járókelő is. A Galamb utca felől, ahol egy csu­kott katonai teherautó állt, futva közeledett két­tucatnyi egyenruhás SS. Skorzeny emberei, aki­ket ott helyezett el. Éppen idejében érkeztek. Azt a két Gestapo­tlsztet, akik ekkor léptek ki a házból, hogy oda intsék a távolabb álló teherautót, amelyen a foglyokat kellett elszállítaniuk, géppisztoly-tűz­zel fogadták a testőrök. Az ő gépkocsijuk pony­vája mögül tüzeltek, de amikor Skorzeny, Foelkersam, majd az egész alakulat belekapcso­lódott a tűzharcba, leugráltak a kocsiról, s a szomszédos házak kapualjaihoz kúsztak- Skor­Alighogy a lövöldözés elcsendesült, lehozták odaföntről a szőnyegbe csavart foglyokat. A kor­mányzó fia Ismét kapálózni kezdett. Néhány másodpercbe telt, amíg Bőelkersam segítségével a Gestapósoknak sikerült szabaddá tenni a ka­put. A ház elé kanyarodó teherautóra aztán fel­dobták a csomagokat. Felugráltak a Gastapo­tisztviselők is, s a kocsi nekiindult. A repülőtéren a teherautó a betonon, egy re­pülőgép mellett állt meg. A Gestapo-tisztek át­rámolták a két szőnyegcsomagot. A gép néhány perc múlva a levegőbe emelkedett — ifjú Horthy Miklóssal és Bornemissza Félixszel a fedélzetén. Winkelmann a Dísz téren várakozott Höttlre. Rendkívül jókedvűvé vált, amikor meghallotta, hogy minden rendben van, a kormányzó fia már útban van Bécsbe, illetve a mauthauseni kon­centrációs tábor felé. A köpenye felé nyúlt. Höttl előzékenyen fel­segítette rá. — Megyek, a megmondom Veesenmayernak, hogy mi történt! Képzelem, milyen arcot fog vágni! A birodalmi megbízott elvörösödött, amikor Winkelmann rányitott, s néhány mondattal el­mondta, hogy a kormányzó fiát letartóztatták. — Rahn és én kértem önöket, Gruppenführer — sziszegte Veesenmayer —, hogy beleegyezé­sünk nélkül ne kezdjenek semmiféle erőszakos akcióba. És most tessék... Winkelmann gúnyosan mosolygott. — Talán tűrtem volna a fiatal Horthy árulá­sát? Nekem az a kötelességem, hogy az árulók­kal az általuk kiérdemelt módon bánjak el. Kö­vet úr, csak nem akarja az árulók pártját fogni? (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents