Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-10 / 80. szám

59. évfolyam, 80. szám 1969. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Mecénás a megye Már az általános is­kolák felső tagozatá­ban kitűnnek tehetsé­gükkel, szorgalmukkal, speciális érdeklődésük­kel a jobb képességű fiatalok. Ezek legtöbb­je a tanárok és a szü­lők közös elhatározásá­ból továbbtanul közép­iskolában, s aztán fel­sőfokú tanintézetekben fejezi be tanulmányait. A mai általánosan jó anyagi körülmények el­onére sem testesülhet ineg mindéin esetbein ez tiszteletre méltó szán­nék. Nem azért, mert 'itatási rendszerünkben I a középiskolai tanulmá­nyok nagy kiadással járnak, hanem, mert egyes családokban mára 14—16 éves gyermek keresetére is szükség van. Az így hátrányos hely­zetben levő tehetséges fiatalokon segít a kö­vetkező tanévtől a Csongrád megyei tanács amelynek múlt év no­vemberi határozatára döntött úgy most a végrehajtó bizottság, hogy évente 200 ezer fo­rint segélyt nyújt a to­vábbtanuláshoz. 200— 500 forintig terjedhet az iskolai évben havonta folyósított segély, amit az iskola igazgatója, az ifjúsági szervezet, a szülői munkaközösség, az osztályfőnök és a kollégium igazgatója véleménye alapján fél­'évehként ítélnek oda. Azoknak, akik szociális körülményeik szerint ráutaltak, szorgalmasak, tanulmányi átlagered­ményük legalább né­gyes és egyes tantár­gyakból kiemelkedő teljesítményt érnek el. A segély a tanuló kol­légiumi díjának, vagy menzaköltségeinek fede­zésére, tankönyvek, is­kolai felszerelések be­szerzésére, iskolán kí­vüli kulturális igények kielégítésére, tanulmá­nyi kirándulásokra, személyi használati cik­kek vásárlására fordít­ható. Az elhatározás, amely spontenaitásában any­nyira megragadó, sza­vakkal méltatni sem lehet. Nem is kell, hi­szen a társadalom jel­legéből fakad. Kondoros! János A KGST végrehajtó bizottságának ülése A szovjet fővárosban szex-­dán megnyílt a KGST vég­rehajtó bizottságának kétha­vonként megrendezésre ke­rülő ülése, amelyen a szocia­lista országok kormányfői­nek helyettesei vesznek részt. A napirenden az átváltha­tó rubelekben történő sok­oldalú elszámolások rende­zésével és a nemzetközi gaz­dasági együttműködési bank tevékenységének fejlesztésé­vel kapcsolatos kérdések sze­repelnek. Megvitatják azokat a munkálatokat is. amelye­ket az érdekelt országok és a KGST szervei folytatnak a nemzetközi összehasonlítá­sok, a statisztikai módsze­rek, valamint a gazdasági fejlődést és a KGST-n belüli együttműködést jellemző mu­tatószámok egységesítése te­rén. Az erről szóló beszá­molót a KGST statisztikai állandó bizottsága terjeszti elő. A végrehajtó bizottság ülé­sén részt vesz Tano Colov (Bulgária), Frantisek Ha­mouz (Csehszlovákia), Piotr Jeroszewicz (Lengyelország), Apró Antal (Magyarország), Damdingijn Gombozsav (Mongólia), Gerhard Weiss (NDK), Gheorghe Radulescu (Románia) és Mihail Le­szecsko (Szovjetunió). A KGST és Jugoszlávia között létrejött megállapodás értel­mében részt vesz az ülésen a jugoszláv kormány képvi­selője is. Tíizparbajok Közel-Keleten II társadalombiztosítás helyzete Ülésezett a megyei képviselőcsoport Az országgyűlési képviselők Csongrád megyei csoport­ja tegnap, szerdán ülést tartott Szegeden a népfront megyei titkárságán. Az ülésen dr. Nagy Máté, az SZTK Csongrád megyei igazgatóságának vezetője és dr. Váradi Márton, az igazgatóság vezetőhelyettesének előterjesztése alapján rész­letesen megvitatták Csongrád megye és Szeged társadalom­biztosítása és a nyugellátás helyzetét. A megbeszélésen a megye országgyűlési képviselőin kívül részt vett dr. Be­resztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke is, valamint Né­meth Ferenc, az orvos-egészségügyi szakszervezet megyei titkára, Széli János, a szat.vmazi Finn—Magyar Barátság Tsz, Kurusa József, a maroslelei Rákóczi Tsz és Fejes Já­nos, a székkutasi Űj Élet Tsz elnöke, Varga László, a sze­gedi Móra Ferenc Tsz és Görbe Imre, a makói József Attila Tsz főkönyvelője. A képviselőcsoport megtárgyalta az országgyűlés kö­vetkező ülésszakára valő felkészülés feladatait is. Az izraeli és egyiptomi erők kedden a késő esti órákban — a nap folyamán másodszor — elkeseredett tüzérségi párbajt vívtak. Az éjszakai tűzharc több mint másfél órán át tartott és egyiptomi közlemény szerint az EAK tüzérsége több izra­eli üteget elhallgattatott a Szuezi-csatorna másik part­ján. Az összecsapásoknál: összesen 40 izraeli katona, sok ellenséges tank és tü­zérségi löveg esett áldoza­tául, öt egyiptomi katona se­besült meg — közli a to­vábbiakban az egyiptomi szóvivő. Az A1 Ahram bejelentette, hogy Mahmud Favzi, Nasz­szer elnök külügyi tanács­adója szerda este visszain­dult New Yorkból Washing­tonba, hogy befejezze tár­gyalásait Rogers amerikai külügyminiszterrel. Favzi ta­lálkozni fog a jelenleg Wa­shingtonban tartózkodó Husszein jordániai királlyal is, aki megelőzőleg Nixon elnökkel és Rogers külügy­miniszterrel tárgyalt. Egye­lőre korai lenne találgatá­sokba bocsátkozni azt ille­tően, előmozdítják-e a ki­rály mostani washingtoni megbeszélései a közel-keleti rendezést. Azt azonban senki sem vonja kétségbe, hogy Husszein az egész arab vi­lág nevében tárgyal az ame­rikai vezetőkkel. Ez annál is Inkább nyilvánvaló, mert az amerikai út előtt a jordá­niai uralkodó látogatást tett a fontosabb arab országok fővárosaiban. Egy jordániai katonai szó­vivő bejelentette, hogy szer­da délelőtt 35 perces tűzpár­baj zajlott le jordániai és izraeli, erők között, miután az izraeli fél tüzet nyitott jordániai állásokra a Jordán folyó északi részénél. A jor­dániai félnek nem voltak veszteségei. Ütegeik elhall­gattattak egy izraeli állást. Izrael figyelmeztette Jor­dániát, hogy a Vörös-tenger mellett fekvő Eilat izraeli város ellen intézett rakéta­támadás megtorlásaként le­zárhatja az Akabai-öblöt a jordániai hajók elől. Eilat ikervárosa Akab, Jordánia egyetlen kikötője és az egye­düli tengeri összeköttetés Jordánia számára a külvi­lággal. Izrael és Jordánia ebben a térségben az 1948. évi pa­lesztinai háború óta hallga­tólagos tűzszünetet tartott fenn, annyira, hogy az 1967 évi júniusi háború idején sem voltak harci cselekmé­nyek a két város körüL Az átfogó, eredményekről és hiányosságokról egyaránt reális képet adó tájékoztatás, valamint az országgyűlési képviselők ismeretei és ta­pasztalatai alapján — me­lyeket nem kis mértékben választóik szereztek —, tar­talmas, élénk eszmecsere ala­j kult ki. Ismeretes, hogy az | intézményes társadalombiz­tosításban a lakosság csak­nem teljes egészét bevonták már (Csongrád megyében 97 százalékát), s ennek termé­szetes velejárója, hogy meg­nőtt a táppénzes állományba kerülő betegek száma, a gyógyszerfogyasztás, s a ren­delőintézetekben igen nagy a zsúfoltság. Hogyan lehetne ezeken a problémákon eny­híteni? Az első javaslat már az el­ső felszólalásban elhangzott. Bódi László szegedi képvise­lő elgondolasa szerint az üze­mi orvosoknak a mostaninál nagyobb hatáskört kellene adni, ha nekik is joguk len­ne négy-öt-hat napra táppén­zes állományba venni a be­legeket, csökkenne a zsú­foltság a körzeti orvosi ren­delőkben, és a rendelőinté­zetben is. Ezt az elképzelést többen is magukénak val­lották, Balogh László kép­viselő és Fejes János tsz-el­nök is hasonló ötletet vetett fel. Némileg másként közelítet­te meg a kérdést dr. Petri Gábor szegedi képviselő. A szakember (mint köztudott, ő a szegedi I. számú sebé­szeti klinika igazgatója) ke­vesli a rendelőintézetekben rendelkezésre álló anyagi eszközöket is, melyek a be­tegellátás fontos kellékei, úgyhogy nem híve annak, hogy a kellő felszerelés hí­ján kezeljenek betegeket. Igen figyelemre méltó egy másik megállapítása is: a közhiedelemmel és a statisz­tikákkal ellentétben a megye orvosi ellátottsága csupán közepesnek mondható, a sze­gedi-járásé és Szegedé meg éppenséggel az országos át­lag alatt van. Két oldalról közelítette meg ugyanazt a kérdést Bó­di László és lényegében Ba­logh László, valamint La­csán Mihályné, és dr. Be­resztóczy Miklós. Előbbiek inkább arról beszéltek, hogy egyes orvosok „liberalizmu­sa" miatt a lógósok is köny­nyen táppénzes állományba kerülhetnek; az üzemi bal­eseteknél a vállalatokat ak­kor is kártérítésre kötele­zik, ha a dolgozó elismeri, hogy nem használta a rendel­kezésre álló védőeszközöket. Utóbbiak arra világítottak rá, hogy a szimulánsokkal, lógó­sokkal szemben sokkal na­gyobb azoknak a becsületes dolgozóknak a száma, akik még akkor sem szívesen mennek táppénzes állomány­ba, ha betegek. Egyáltalán nem baj tehát, ha az orvos akaratuk ellenére is kiírja őket. Ami pedig az üzemi baleseteket illeti: a munka­adó azért is felelős, ha nem követeli meg, nem ellenőrzi a védőeszközök használatát. Hasonlóképpen különböző vélemény alakult ki a gyógy­szerfogyasztással kapcsolat­ban. Voltak, akik szerint tűrhetetlen, hogy olyan köny­nyen lehet SZTK-recepthez jutni, mások inkább annak adtak hangot, hogy nem any­nyira divat, mint szükséglét a gyógyszer. Abban azon­ban egy véleményen vol­tak, hogy az orvosok felelős­sége igen nagy, mind a táp­pénzes állományba való he­lyezésben. mind a gyógyszer­felírásban. Más jellegű, de szintén so­kakat érdeklő kérdést vetett fel Fejes János tsz-elnök. Nagy Dániel országgyűlési képviselő, az Elnöki Ta­nács tagja, és Kurusa József tsz-elnök. Arról beszéltek, hogy nem látszik helyesnek, amiért az idős tsz-járadékos parasztemberek anyagi hát­rányba kerülnek, ha felesé­gük még dolgozik, s éjjeli­őrnek sem igen érdemes al­kalmazni őket, mert az nem fizikai, hanem alkalmazotti munkakörnek minősül. Egy másik probléma: sok ember, aki bányász, vagy — mint Nagylak környékén — mun­kás volt, azért, mert 1945­ben földet kapott és ipari munkába való visszatérésé­ig azt művelte, több mint öt év munkaviszonyának meg­szakítása, s ezért csak ké­sőbb mehet nyugdíjba és ki­sebb nyugdíjat is kap a je­lenlegi jogszabályok sze­rint. A képviselőcsoport ülésén felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt­bizottság első titkára, or­szággyűlési képviselő is. Ar­ról beszélt, hogy a képvise­lőcsoport vitája rendkívül hasznos segítséget nyújthat. amikor a parlament tárgyal­ni fogja az egészségügy­politikai irányelveket. Noha a magyar társadalombiztosí­tási rendszer a felszabadulás óta eltelt negyedszázad egyik legnagyobb vívmánya, nen. mentes az ellentmondásoktól Természetszerű, hogy a kép­viselők munkájuk, során, t választópolgárokkal való kapcsolatukban elsősorban a problémákkal találkoznak. Kétségtelen, hogy társada­lombiztosításunk mai rend­szerében egyes jelenségek igazságtalannak tűnnek, ezek megszüntetése azonban nem egyszerűen döntés kérdése, hanem meg kell teremteni hozzájuk az anyagi feltétele­ket, eszközöket. A megye or­szággyűlési képviselői azon­ban nagyon sokat tehetnek annak érdekében, hogy a meglevő lehetőségekkel is jobban éljünk. A vitát összefoglaló zár­szóban Katona Sándor, az országgyűlési képviselőcso­port elnöke javasolta, hogy dr. Petri Gábor, illetve Nagy Dániel képviselők az illetékes országgyűlési állandó bi­zottságokban tartsák napi­renden a felmerült kérdése­ket. Fehér Kálmán Somogyi Károlyné relvételeJ Tiszaszigetcn sem újdonság már a repülőgép. A Búzaka­lász Termelőszövetkezet telepéről repülőgépes fejtrágyá­záshoz szállítják a műanyag zsákokba csomagolt mű­trágyát V1LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kapa és traktor A mihályteleki Üj Élet Tsz-ben a szabadföldi kertészek közül is a virágkertészek veszik először a kezükbe a ka­pát. Szép virág nyílik majd munkájuk nyomán, a tulipán Szeged határában, a Móra Ferenc Termelőszövetkezet földjén fűszerpaprika alá porbanyítják tárcsával és fogas­sal a talajt

Next

/
Thumbnails
Contents