Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-09 / 79. szám

Knock out a színházban A főcímet komolyan kell venni. A szerzői triumvirek: Szinetár György-. Szenes Iván Lendvay Kamilló arról beszélnek — műfaji megha­tározással musical kriminek becézett három felvonáson keresztül —, hogy Tom King csak húsveti sonkákkal vagy araszolo kézmozgással mér­hető tetemes bicepszével ki­csapja-e a világbajnoki ring­ből félelmetes ellenfelét, akinek félelmetességét to­vább mitizálja, hogy jóma­ga meg sem jelenik a szí­nen, csak gengszter-mened­zserét, annak piszkos üzel­meit, s a csempészek sisere­hadát láthatjuk mintegy jel­lemzésképpen. Két tábor üt­közik össze — tanítaná az egyszeri tanító bácsi, ha ta­nítania kellene, de ilyen gyengécske dolgokat szeren­csére nem sóznak a nyaká­ba — tehát két tábor, a sportszerű eszközökkel és a sportszerűtlenül üzletelők tá­bora. S a szerzők mondan­dója egyrészt arról szól, hogy a sport üzletté aljasodva el­veszti hamvas szépségét, ba­rátságos izgalmát, a színfalak mögötti alkudozásoknak és a közönséget becsapó profesz­szionista módszereknek órái megszámláltattak, másrészt arról, hogy győz a jó, a tisz­tességes, s veszt a kdrrupt, a bundázó. (Ámbátor ez utóbbi kifejezés megzavarhatja a nézőt, nehezen igazodik el, hova is tegye a történetet.) Vagyis Tom King és me­nedzsere, Peleden. a darab pozitív hősei, Gould és ban­dája, az ellenfél, pedig a ne­gatív. Ehhez csak annyit kell hozzátenni, hogy az egész profi box világot meg­lehetős viszolygással fogad­juk. tehát a pozitív hősök csak relatíve pozitívek, a negatív hősök pedig abszolú­te negatívok.., Lennének, ha a darabot is komolyan kellene venni. Sze­rencsére nem kelL A krimi ugyanis — egyre pöffeszke­dő honi gyakorlatunkban — a népszerű igénytelenség olyan bástyáinál tart, amit a korizlést lovagló Kőmű­ves Kelemenek kikezdhetet­len masszívságúra építettek, kőfalaiba belemalterozva a vígjátéki sémák és a köny-i nyűzene kapatos receptjeit. I Pardon egy szóra. A ze- ! nét visszakérjük, mert Lend- i vay Kamilló érdeme a darab egészében oroszlánrésznyi; j dzsesszes, revülehetőségekre Siflis József felvétele Kállay Bori és Jászai László az L felvonásban készségekkel mérsékelten hi- Sándor Lajos modern hatá­valkodó prózista-szereplők sú díszletei adnak invenciót, bizony átizzadták az előadást. Lakky József a' tőle megszo­Elfogadhatót elsősorban Já- kott humorral. Csizmadia szai Lászlótól és Kállay Bo- László visszafogottan játszik ritól kaptunk — ők „tartót- papírmaséfigurákat, s villa­ták." az előadást, meg a mos- násnyi szerepeikben találó galmas balettbetétek, ahol a alakításokat kapunk Pagonyi színház fiatal gárdája ven- Nándortól, Katona András­dégművész: Somos Zsuzsa tói,1 Kovács Gyulától, Szabó koreográfiáját mutatta be, Istvántól, Marosi Károlytól tetszetősen. Szász Károly és Zádori Istvántól. Máthé nagyvonalú rendezese sze- ... „. . . . ... renraésen hangsúlyozza a da- Eta Mabel-je szereposztasi rab revü-jellegét (ő tervez- tévedés. te a jelmezeket is), amihez Nikolényi István Fotoszakkörök kiállítása A Tanácsköztársasági Mű­vészeti Szemle Csongrád megyei Operatív Bizottsága rendezésében április 4-én délelőtt 11 órakor a makói József Attila Múzeumban nyílt meg a Csongrád megyei fotoszakkörök kiállítása. A tárlatot Döme Mihály szak­középiskolai igazgató adta at a közönségnek. A zsűri dön­tése szerint az első díjat Nagy Sándor hódmezővásár­helyi pályázó nyerte, máso­dik ifj. Pórszász János szege­di fotós, harmadik Horváth | István makói, illetve Szeke­res Ferenc mihály teleki pályá­zó. Aranyoklevéllel jutalmaz­: 1ák a mihályteleki fotoszak­í kört és ökrös Terézia mi­hályteleki amatőrfotóst is. A balástyai íotoszakkör ezüst­oklevelet, a dorozsmai pedig bronzoklevelet nyert. Eötvös emlékezete ötven éve, 1919. április 8-án hunyt el báró Eötvös Loránd, a nagy magyar fi­zikus, pedagógus és kultúr­politikus. Életművének jelen­tőségét Nagy Károly profesz­szor, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem rektora, az elméleti fizikai tanszék ve­zetője méltattam — Eötvös ilíránd a ma­gyar tudományos élet ki­emelkedő egyénisége volt. A legmagasabb szinten sajátí­totta el kora matematikáját, kémiáját és fizikáját. 1871­ben a pesti tudományegye­tem fizikai magántanára lett, egy évvel később pedig ugyanitt az „elméleti, vagyis felsőbb természettan" nyil­vános rendes tanára volt már. Kultuszminiszterségének rövid néhány hónapjától el­tekintve, ezen a poszton éle­te végéig kitartott. 1873-ban a Magyar Tudományos Aka­démia levelező, két évvel később pedig rendes tagja lett. Húsvéti képernyő A hímestojas-készítők pre­:iz műgondjával állították ize a húsvéti tévéműsort, igazában valamennyi korosz­tály talált a négy napon ked­vére valót. Kiváltképp a be­iktatott sorozatfilmeknek volt sikere — velük részint végig, részint Indításukban ismer­kedtünk meg. Bizonyára so­kan várják majd vissza, folytatásban, a Turpi úrfi rajzos hőseit, a Foxi-Maxi alkotóinak, William Hanná­nak és Joseph Barberának újabb produkcióját. A Vé­nusz urai alig több fantáziá­val kerültek elénk a korábbi Orion-históriánál, dehát a film kifejezetten az ifjúság­nak címzett kalandtörténet, s azok érdeklődését nem is cé­lozta esélytelenül. Maradna méltatásra a pén­teki képesített rádiókabaré, az Irta, aki mondja — első­sorban azért, mert a televí­zióval szemben amolyan mintapéldának gyakran fel­emlegetik a rádió szórakoz­tató-kabaré műsorait; hogy azok mennyivel jobbak, szel­lemesebbek, érdekesebbek, S hogy a képernyőnek profitál­ni kellene belőlük. Most megpróbálkoztak vele, mér­sékeltebb eredménnyel — de a szándék feltétlen dicsére­tes, mégha egyelőre az is az ítélet, hogy: mindenki jobban csinálja a maga „iparát". További ötletekkel a rádió­kabaré kitűnő televíziós fo­gásokkal tölthető fel, érde­mes kikísérletezni. Kevésbé tetszett viszont a Róbert Tho­mas krimijéből készült tévé­játék (A második lövés), mert a cselekmény túlzottan sablonos, Idszámítható, ugyanakkor vontatott előadá­sával igazán nem érteni, mi szükség van a mozikban egy­mást érő krimi-Széria mel­lett hasonszőrű sztorikkal próbálkozni képernyőn. Az ilyesfajta képtelen bűnügyi sémákat hagyjuk meg a koro­názott hősöknek, Yemplar Simonnak és társainak —, nekik már a történtektől függetlenül is bérletük van a nézők szívében. N. I ingerlő muzsikája sokkal közelebb visz a színpadon ; megelevenedő amerikáner szórakozás, hippi-pince, ru­lett-bár és más lezserségek couleur locale-jához, mint a felszínes történet, vagy azon fűzfarímek feltupírozott, ko­mótos végkiárusítása, me­lyek egyik hivalkodó típusát mindjárt melegében feljet gyeztem: „addig megy a whisky, míg a pincér tálcán visz ki". Szóval a zene a da­rab fő talentuma, ugyanak­kor a zenés jelleg az előadás fő gyengéje — noha Szalatsy István kissé levegőtlen, de pontos dirigálása minden tő­le telhetőt megtesz, hatható­san garantál a zenekar részé­ről. De hát nyúlból nem lesz hózentróger, így az énekesi, Türelmes biciklisták Fodor József (Újszeged, észre, hogy a kerékpármeg­Alsókikötősor) olvasónk az őrzők száma nem hogy nö­újszegedi kerékpárosok mos- vekedne, de egyre fogy, s toha sorsáról panaszkodva a meglevők sem állnak min­kért, hogy javítsák Aeg az dig a biciklisták rendelkezé­,általános iskola e~a híd sére. A színház előttit pél­közötti időnként járhatatlan dóul wte 8 után elhagyja útszakaszt, ne ke ljen ket őrz6j mert a bódét nem Néhány nap óta Istnét a es fél kilometert kerülni az fűtik Panaszaira, ha más Eszperantó tanulmányi verseny Hazánkban először rendeznek az idén esz­perantó tanulmányi versenyt A nemzetközi nyelv legjobb ifjú mű­velői — jutalomképpen — nyári táborozáson vesznek majd részt Az első eszperantó megyei tanulmányi verseny kedden zajlott le Pé­csett Előzőleg házi­versenyeken döntötték el, hogy ki képviselje az iskoláját, s ennek meg­felelően harmincnál több általános és középiskolai diák vett részt a pécsi versenyen. A győztesek mgyenesen vesznek majd részt a gyulai esz­perantó nyári szabad­egyetem kereteben jú­liusban nyíló ifjúsági tá­borozáson Odesszai körúton. Ügy vette Mindennapi vitáink Hosszú levelet írt Tóth János (Kossuth Lajos su­gárút 72/b) egy mindennapi eset kapcsán, a sorbanállás­ról. Arról, hogy a tolakodó gyerekeket megszólják a felnőttek, pedig sok akad közöttük is, aki beáll a vá­sárló kisgyerek elé, mert az nem mer szólni. Gyáva és káros ez a magatartás, ame­értcnck: a jogos kérés ön- lyen azonban a panaszkönyv magában is megállja a he- nem tud segíteni. Mi sem. lyét. a vádaskodó általános!- ^f-, aki lásokra nem vagyunk kíván- csak a soronkövetkező ven­csiak. déget szolgálja ki. Dimbes-dombos utca napfény városa Szeged. Eb­ben a ragyogó tavaszi nap­sütésben, úgy látszik, még könnyebb észrevenni a vá­rost csúfító, düledező háza­kat, szemétkupacokat, rossz úttesteket. Azt, amit a sze­gedi polgár nap mint nap lát. A beérkező levelek ja­va része — és java — a jó gazda szemével veszi észre a hibákat, de akadnak Ayanok is, akik jogosnak vélt harag­jukban eltévesztik a mérté­ket, és a panaszt összeté­vesztik a vádaskodással. Jő lenne, ha az utóbbiak meg­nem. talán a tavasz talál majd megoldást Fontos határozatok, tennivalók Megjelent m Pártáiét új számé A Pártélet áprilisi számát Több írás a mezógazdasá­gazdag információs, vitatko- gj területek gazdasági és sLdé^jeUe^KB^ lyóirata - dokumentumként gatja' Közülük ^^őségéve! - közli Biszku Béla politi- "emelkedik dr Tar Imre Irai akadémiai előadását a irása a ^-pártszervezetek Párt vezető szerepéről. Sok helyzetéről és feladatairól, a gondolatot adó szerkesgósé- Horváth Károly elemzese * gi cikkek szólnak két,Tkö- termelőszövetkezetek me* zeljövőben előttünk álló fon- léküzemági tevékenységének tos évfordulóról: hazánk fel- orszagos tapasztalatairól, szabadulásának negyedszáza- A propagandisták hasznáé dos ünnepére készül az or- gondolatokat meríthetnek szág társadalma és Lenin Kiss Judit írásából, amely, születésének 100. évforduló­jára emlékezik a nemzet­közi munkásmozgalom. a „többféle marxizmus'1 etí vét cáfolja meg. A középis-j kolás fiatalok politikai oktaJ A vezető szervek mélysé- tósának eddigi tapasztalat** gesen humánus párthatáro­ról és fejlesztésének problé­zatokát hoztak. A Pártélet máir61 BakDnyi Pál f6,gaZ~ leközölte a Politikai Bízott- tó-helyettes szamo1 ság december 10-i határoza- Jakab Sándar KB-teg cikkM tát. amelynek lényege: fej- személyes élmények alapjárt lesztenl, de egyben köny- született az °lasz Kommu­nyíteni is kell a körzeti nisU Párt XI1' kongresszus pártszervezetek munkáját. A sardk másik közölt határozatban a A folyóirat egy kis írása Központi Bizottság március elmondja, hogyan került a 6-án a nyugdíjas párttagok csongrádi múzeumba a jefca* helyzetére hozott (pártmun- tyerinburgi VILÁGFORRA­kájukra, tagdíjukra vonatko- DALOM 1920 május 1-i szá­zó) fontos döntéseket ma. Epüit: 1957—1969 Köztudott, hogy Szeged eléggé sík vidék, szánkózás­hoz sincs megfelelő terepe. A Vadász utca 6. számú ház előtt — ahogy Kelemen István (Vadász utca 8.) olva­sónk tájékoztat bennünket — mégis jókora domb nőtt nemrégiben. Az utca lakói megle^fcéssel vették észre, hogy az úttisztítók oda ürítik a szeméthordó kukáikat. Szemben a megyeházzal, néhány méterre a sarki élelmi­szerüzlettől. Levélírónk a Tiszta Szeged mozgalomtól is várja a megoldást! Műemlék-e o rom? A dombocska problémája persze eltörpül amellett, amelyet Tarai László (Somogyi utca 12.) levélírónk env |MT(])< leget föl. A Somogyi utca 14. számú düledező, ki támasz | "mwl tott falú házra hívja fel a figyelmet, amely az idegenek- i nek jobban szeme* szúr. mint a szemben levő nyolc eme­letes épület. A házban már csak egy lakó maradt, ő, ügy­látszik, kevésbé fél attól, amitől levélírónk: hogy rádől a fal. Jogos a kérdés, műemlek-e a romos ház, hogy le­bontása még mindig késik? ofth utca 21/a (53.) A rácsot nem kell komolyan venni, a Bálint Ferer.e által tervezett új lakóépület még egyáltalán nem szorul tatarozásra A gázkonvektorokkal fűtött lakások belvárosi kényelmet nyújtanak. SZERDA, 1369. ÁPRILIS «. DÉLMAGYARORSZÁG E?,

Next

/
Thumbnails
Contents