Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-04 / 78. szám

Csendes ünnepek Az ünnepek nem mindig piros betűsek. Dr. Úcsai Jó­zsef, a sánilorfalvi községi tanács vb elnökének életé­ben az elmúlt negyedszázad alatt több csendes ünnep akadt. Hármat mondunk el belőle. 1. — Nehéz idők járták ak­kor. A közellátási hivatal­nál dolgoztam. Jegy rendszer volt. A falu népének pedig kenyér kellett. Nem töltöt­tem még be a 17. életéve­met, s jóformán egyedül bajlódtam az akkori gon­dokkal. A pénz napról nap­ra veszített értékéből, hor­ribilis számokban beszél­tünk, ugrásszerűen romlott, zuhant a pengő. Az embe­reknek meg nem lehetett azt mondani, akik befizet­ték a pénzt, hogy nohát el­vesztette az értékét, lakja­nak a jól a millpengőkkeL A gabonautalványokat Szen­tesen adták. Ezért aztán, amikor annak az ideje el­jött, délutánra összeszedtük a pénzt, s még akkor Indul­tunk is lovaskicsivaL Mi­csoda idők voltak. Kosarak­ban, papírdobozokban vittük a szekérderékba a sok pénzt Elöl, a bakon a kocsis, s egy rendőr. Én meg egy nagy kas tetején ültem. Egyszer Szegvárra szorított be ben­nünket az idő. Esett kegyet­lenül. Mire bekéredzkedtünk a rendőrségre, agy ónra áz­tunk, agyonfagytunk. Aztán már mennünk ls kellett to­vább. Hajnalra mindig be­ertünk Szentesre. Arra ügyeltem, hogy amikorra már megtudjuk a pénz új árát, s értékét, akkorra min­dig kiváltsam az utalványt A falunak mindig meglett a kenyere. Ez ünnep volt! Szép ünnep volt. Jó volt látni a hajdani béreseket, a megroggyant embereket, akiknek az arca megszínese­dett, kiült rája az öröm. Tulajdonosok lettek. Boldo­gan indultak el a kicsi por­tákhoz, megálltak a karók­nál. mérték a szélességet, a hosszát. Álltak megilletőd­ve, fújták a füstöt, lerakták a tarisznyát a saját földjük­re. Át-átszóltak a szomszéd­Ismertem az embereket, nagyon. Volt itt az urada­lomban egy jószágigazgató, akinele igen jól ment Meg­halt. A felesége maradt hát­ra, meg egy vénkisasszony szolgáló. A két hölgy kitar­tott egymás mellett. A sze­génység, a nyomorúság egy­más mellé kényszerítette az urat és a cselédjét. Azért a három lépés távolság meg í volt közöttük. Segíteni kel- | lett rajtuk. Az ötvenes évek i elején jártunk. De hogyan? ! Pénzt nem adhattam volna j nekik, szégyeltem volna, meglehét, el se fogadják. De mindenképpen segíteni kel­lett rajtuk. Elmentünk hoz­zájuk, s régebbi tintatartó­kat vettem tőlük, jó magas áron. Igen magas áron. Ez is történelem. * Dr. Öcsai József oacioná­léja: 1944 óta dolgozik a mozgalomban, ez idő óta tagja a pártnak. 1945-ben került a közigazgatásba, s azóta ott dolgozik, a katona­idő megszakításával 1954­ben választottál; a vb tagjai sorába, megbízták a titkári funkcióval. 1960-tg dolgozott ebben a munkakörben, ek­kor lett vb-elnök. 1966. de­cember 23-án avatták fél Szegeden, a jogi egyetemen. 1967-ben a Munka Érdem­rend bronz fokozatát kapta. Huszonöt óv szolgálat A falu mindig megtartotta. Gondok, remények, ünne­pek váltogatták egymást Mint ma is. Neki szép ün­nep a negyedszázados jubi­leum, Sz. Lukács Imre Huszonöt év, az már tör­ténelem. Amikor Dócon „ki­osztottuk" a községet az ls az volt Mert Sándorfalvá­hoz tartozott közigazgatási­lag az a terület és részt vet­tem én is a telkek M sorso­lásánál. Nem kedvezett az idő az ünnepnek. Behúzód­tunk egy házhoz, a gangra. Kértünk ls egy szakajtó ko­sarat. Beleszórtuk a számo­kat. Az emberek csak áll­tak ott, beszéltek, szívták az újságpapírból csavart ciga­rettát. Sregeny nép lakta ezt a tájat, leginkább volt ura­sági béresek, napszámosok, akik korábban mindig más keze-laha voltak. Most elju­tották addig, hogy házhelyet kapjanak a faluban, az új, épülő faluban. Olvastuk a neveket, előállt egy-egy kucsmás paraszt, kihúzta a szakajtóból a cédulát, s ak­kor aztán magyarázhattam, hogy mit jelent az a szám. megnéztem a térképen, hol keresse birtokát az ember. Nem volt itt utca, sík terü­let volt. sokan eltévedtek, visszajöttek, melyik is hát az ő „házuk". nak, hát a tied milyen lett? Elmondták, hogy milyen há­zat szeretnének, s milyen ólakat Csendes öröm volt a falu felett. Később előhúz­ták a zsebberakott zsíros­kenyeret, eszegették. Később meg eljöttek hozzájuk az asszonyok a közeli majorok­ból meg Sándorfalváról. Megálltak az emberük mel­lett, csillogott a szemük. Ok nemigen beszéltek. Ezt sem lehet elfelejteni. m Sandorfalván születtem, itt volt kisbíró az apám. Itt laktunk bent, a mostani ta­nácsházán. Kijártam az is­kolát, szerettem volna ta­nulni. Jöttek Ls a tanítók, mondták az apámnak, de hi­ába. Miből is taníthatta volna a fiát? Cselédnek se akart adni, mert az mégse illik egy kisbíróhoz. Végül is kereskedő lettem. Az elöljá­róságra 1945. II. hó 7-én hí­vattak be, s kisegítőként megbíztak, hogy vezessenek nyilvántartást a bejelentke­zőkről. Aztán itt is ragad­tam, végigjártam a „szamár­létrát". Helikopterek a mező­gazdaságban A repuiógepcr; novemy • védelemről többször is hírt adtunk már olvasóinknak. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium illeté­keseitől nyert tájékoztatás szerint még ebben az év­ben — egyelőre kísérletkép­pen — helikoptereket is munkába állítanak. Elsősorban a hegyvidéki területeken van szükség ezekre a „mezőgazdasági szi­takötőkre", ahol a merev­szárnyú repülőgépek; a spe­ciális védelmi munkálatokat nem tudják elvégezni. Ott is számíthatunk munkájukra, ahol az adott terepviszonyok lehetetlenné teszik repülőtér kialakítását. A repülőgépek­kel végzett permetezés és műtrágyaszórás ugyanis csak ott nem fizetődik ki, ahol öt kilométernél nem kell messzebbre szállítani ók a gépeknek ötmázsás terhüket. Ha a kísérletek biztató eredményt hoznak, akkor a géppark további bővítésére is sor kerülhet. Szanálás Honismeret Véget órt a triód, amely szerint évről évre a mérleg­hiánnyal záró termelőszövet­kezetek nyitott marékkal mennek az államhoz. Ezek­ben a napokban a szegedi járás közös gazdaságaiban több szövetkezetben dolgoz­nak szanálási bizottságok. Az algyői Napsugár Ter­melőszövetkezet is szanálás­ra ítéltetett. A zárszámadási meriegben kimutatott vesz­tesége 796 ezer forint, ame­lyet növel a 140 ezer forint jövedelem felhasználást sza­bályozó adó. A jövedelem­felhasználás utáni veszteség 936 ezer forint A szanálás indítását a járási tanács vb kérte, majd ezzel párhuza­mosan a termelőszövetkezet vezetősége megvitatta a gaz­dasági és pénzügyi helyzetet és szintén kérte a szanálást. Ugyanis nyilvánvaló, a ter­melőszövetkezet 1082 holdas (mini) területét figyelembe véve nem tudja „kigazdál­kodni" á veszteséget Kisebb-nagyobb közössé­gek munkálkodnak közsé­geinkben, hogy felderítsék a szülőföld „ti likait", és összegyűjtött ismereteiket mások számára is hozzáfér­hetővé tegyék. Közel egy év­tizede működnek honismereti szakkörök a művelődési ott­honokban. Az eddig járt űt társadalmi hasznosságát felismerve igyekszik segítséget nyújta­ni átfogó koncepció alapján a Hazafias Népfront kereté­ben közelmúltban megala­kult megyei honismereti bi­zottság Célkitűzései közt a nemzeti tudat erősítése, az egészséges lokálpatriotizmus felébresztése és ápolása, a szocialista hazafiság érzésé­nek és a nemzetköziség gon­dolatának elmélyítése szere­pel. Feladata, hogy történel­mi múltunk, haladó és for­radalmi hagyományaink megbecsülésével, korunk vív­mányainak és mindennapi munkánk eredményeinek megismertetésével cselekvő hazafiságra buzdítson. A népművelési kis közös­ségek. a szakkörök és a hon­ismereti klubok alkalmas keretet biztosítanak e célki­tűzések megvalósítására. A honismereti bizottság megalakulásakor a pártfogá­sát ajánlotta fel az apátfalvi honismereti nap (április 13.) rendezőinek, és védnökséget vállalt a sövényházi hagyo­mányos Arpád-emlékünriep­aég programjának összeállí­tása fölött. Mezei „óvodások' a tavaszban Emberi mértekkel mérve meg óvodások. Érdeklődő szemmel ba­rnulnak bele a világba. Lehet, hogy esak a fény­képezőgépre kíváncsiak? Az anyabirka prakti­kusabb észjárású. A megélhetés a fontost Többet ér egy harapás a harmatgyenge fűből, mint a szenzáció. A me­zei óvodásokra féltón vigyáznak, mindenben gondoskodnak róluk. Horváth Dezső felvételei A fekefehalmi „mindenes* Fői kerékkel mar Bács megyét járjuk, amikor a csengelei bekötőúton kordo­nos művelésű szőlőtáblák kö­zött a Munka Érdemrendes tanyai pedagógust, Harmath Istvánt és feleségét, az Ok­tatásügy Kiváló Dolgozóját keressük. Akármelyikükről lehetne szép riportot írni, hiszen 11 éves múltjuk a Kistelekhez kapcsolódó feketehalmi isko­lában elég adatot szolgáltat hozzá, de nehéz lenne a vá­lasztás. Együtt pedagógusok ők ketten. Hívták őket mér nagyisko­lába is, tanulmányi felügye­lőnek is, a tanácselnökséget is kínálták, de maradtak. — Miért? — A tanyai gyereknél őszintébb, tisztelettudóbb és fogékonyabb lehet Itt-ott, de egy iskolára való sehol sem jön össze belőlük. Biztosan szem előtt, lennénk jobban, ha máshová mennénk, de a pedagógus ott álljon helyt, ahól nagyobb szükség van rá. A színész reflektorfényre vá­gyik. A tanyai pedagógus ak­kor is reflektorfényben volt már, amikor csak petróleum­lámpa világított a tanyákon ötszáznegyven ember állan­dó figyelme elég egy házas­párnak, ha mindenkinek adni is akar valamit a tudomány­ból. A környék kulturális cent­ruma lett az Iskola. Ennek az épületnek nem fordít há­tat a gyerek akkor sem, ha már messze kerülhetné. Hét­főtől hétfőig állandó a nyüzs­gés. Délelőtt, délután tanítás (tt nincs demográfiai mély­hullám, 70 gyerek jár, pe­dig a nyolcadikosok már a faluban tanulnak), este pe­dig népművelés. Csak éjsza­ka üres az iskola. Volt már olyan alkalom, hogy az elő­szobában politikai akadémiát tartottak, a tanteremben dol­gozók -esti iskolája folyt, a kiskonyhában pedig légóok­tatás. Néhány előadáscímet ké­rek, de Harmath István nyilvántartókönyvért megy. Mondhatná fejből is, de hoz­zászokott, hogy az emberi hi­telre itt vigyázni kell. A nyilvántartókönyv mellett más könyvek is sorakoznak. Ezekből meríti tudományát az előadásokhoz. Szabadko­zik, hogy nem nagy munka az, hiszen ő végeredményben csak feketehalmi dialektusra fordítja a benne foglaltakat. A „műfordítás" összetűzött lapokon benne van minden könyvben Irigylem szorgal­mát és pontosságát. — Itt nem lehet csak álta­lánosságban beszélni, például a földtörvényről. Egyenként meg kell mondánt, ki mire számíthat. ötszáznegyven ember min­denese a tanyai pedagógus. Ha valakinek hivatalos ügye van, ide jön először tájéko­zódni. A tanácskérés azt is jelenti, hogy „szóljon már az érdekünkben a tanár bácsi néhány jó szót". Ide jönnek, ha a nyugdíja körül van va­lakinek intézni való, ha kér­vényt kell irni (sokszor csak azért, mert itt van írógép, és azzal „hivatalosabb" a ké­rés), de itt köt ki az is, aki rongygyűjtést szervez. — Panaszkodjanak mar egy kicsit! — Mire? A gyerekek és szülők szeretnek bennünket. Hivatalos elismerésben is bő­ven van részünk. Ismerik munkánkat, és ha csak a ki­tüntetéseket nézzük, akkor is számon tartják eredményein­ket. — Persze azért panaszunk is van, de azon maga nem segíthet — mondja Harmath­né. — A tanyai pedagógust némelyek a világ végén élő, begyöpösödött fejű ember­nek tartják. Megtanítják a gyereket a betűvetésre, aztán kész. És milyen jól keresnek! Bárkinek mondom, próbálja ki ő is. Van rá lehetőség bő­ven! H. D. Tiszaszigeti éléskamra Esküvőre kölcsönözhetők Nagyot fejlődött a tiszzuszá­geti Búzakalász Tsz állatte­nyésztése. Tavaly összesen 10 millió 663 ezer forint volt az árbevétel, ami az előző évi­nek a 141 százaléka. Ez min­denképpen azoknak a dolgo­zóknak a munkáját dicséri, akik ebben az üzemágban fáradságot, időt nem kímélve napról napra jobb eredmé­nyeket érnek el. Tavaly 375 hizómarhát és 2094 hizó sertést adtak piac­ra a tiszaszigeti nagyüzem­ből. Érne még nem volt példa, annál is inkább, mi­vel nem valami jó idő járt a takarmánytermesztésre és a nyári szárazság idején ki­sebb nagyobb zökkenők ke­letkeztek a zöldtakarmány el­látásban. A másodvetésü nö­vények sem jöttek be úgy, ahogy remélték. De a meg­levő takarmányt szakszerűen, helyes beosztással etették fel az állatokkal. Sokat ja-* vult a tenyésztői munka. Ma már több mint 40 fiatal üsző áll rendelkezésre a tenyész­anyag pótlására. Van azért még tennivaló bőven. Remél­hető az idén sem adják alább a tiszaszigeti állattenyésztők. modern vonalú rövid és hosszú menyasszonyi ruhák, kosztümök, be­lépőit. Elegáns férfiöltönyök, szmo­kingok. frakkok. Egyéb alkalmi és koszorúslány ruhák. Színjátszó cso­portoknak, iskoláknak színpadi és táncruhák kaphatók. JELMEZKÉSZÍTÖ ÉS KÖLCSÖNZŐ VÁLLALAT, Szeged, Lenin krt. 50. # w S 43 277 FENTEK, J969. ÁPRILIS 4. WSffllM m

Next

/
Thumbnails
Contents