Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-29 / 96. szám

fl Vágh-Weinmann festőcsalád kiállítása Mint barát és mint régi Vágh-Weinmann az élet de­ismerós érkezett Szegedre rűsebb, optimistább, köny­negyven évvel első itteni ki- nyebben hozzáférhető olda­allitása után Nándor Vágh- lait választja festészete tár­Weinmann, hogy résztve- gyául, jóllehet ezt a megál­gyen fivérével Maurice-al lapítást megkérdőjelezheti a és annak fiával, Andréval nála is gyakran föllelhető való közös kiállításának biblikus téma, amely azon­rnegnyitásán vasárnap dél- ban itt oldottabban, kevésbé ben, a múzeum Horváth Mi- drámaian jelentkezik, mint liály utcai képtárában. A fivérénél. Különösen érdeke­Kulturális Kapcsolatok In- sek a cirkusz, pontosabban tézete es a Kiállítási Intéz- a „ringlispil" körforgását mények közös szervezésében idéző vásznai, ezek legfris­létrejött kiállítást — ame- sebb alkotásai közé tartoz­lyet most Dömötör János nak és színes, sokalakos, múzeumigazgató, országgyű- mozaikszerűen egymáshoz lési képviselő nyitott meg — illesztett figuráikkal a mai az elmúlt év őszén már lát- Erdélyi Mlhályunkat juttat­hatta a budapesti közönség ják a néző eszébe, az Ernst Múzeumban, smost André Vágh-Weinmann az a szegedi bemutatkozásra is gen?I*l6yal ^^abb , .... _ . . , _ festőnemzedékhez tartozik, sor került. Bemutatkozás? s letagadhatatlanul apja ta­1928-ban volt az első kiállí- nítványa, jóllehet benne a tása Szegeden Mauriee és nagy, olykor romantikus in­Néndor Vágh-Weinmann- dulatok jószerivel lehiggad­nak, akik közül az előbbi tak már, képeit a szín és Juhasz Gyula és Móra Fe- formaépítés együttes igénye, renc pártfogoltjának mond- témaválasztásban pedig a Karinthy-est Dzsessz-arany és beat-ezüst az Egyetemi Színpadon hatta magát, amint azt a szegedi múzeum tulajdoná­ban levő két szép portré is megerősíti. A gazdag kiállítás a kép­tár mindhárom szintjét meg­tölti. A három festőt nem közvetlen és látható környe­zet megjelenítése jellemzi. Tudjuk, hogy a művészeti életben általában, a szegedi képzőművészetben pedig kü­lönösen mennyire fontos a művek bemutatása, nyilvá­Salgótarján, 1969. hány kellemetlenséget oko- Adám kurucnóta átdolgozás Kimerítő kocsikázás után a zott az együtteseknek is), az sa, a Szürke az ég kezdetű Karancs-szálló impozáns elő- erősítők kezelésének techni- számuk, meg a Tóth Árpád ; terén léptünk le a buszról, s kai hiányosságaitól, meg leg- versére készült A fa című mindjárt meglepetés ért. főképpen a rendkívül egye- tetszett, hangulatilag reme­Lusta terepszemle közben netlenül összeválogatott me- kül megfogott előadásban, fi­egy parkolótáblához támasz- zönytól — tulajdonképpen gyeivé a hangszerek-erősítők kodva éppen annyi festék ra- tűrhetőnek mondható. Csak- arányos használatára — de ÍL Ur. .a„fürTi i 8adt ram- amennyit a derék hogy fesztiválról lévén szó, mint utólag kiderült, a zsü­mázolók feltűnés nélkül oda- ilyesmitől nehezen tekint el rinek „csak" az ezüstdiplo­szántak. Tehát buzgalom, az érkező. (A hazaiak talán ma erejéig. Ám bőségesen udvarias, magacsinosító vá- hozzászoktak már, hiszen kárpótolta a rokonszenves rosba érkeztünk, ahol apró harmadízben rendezik az or- fiatal muzsikusokat, hogy figyelmetlenségek dacára is szágos amatőr könnyűzenei többszöri bemutatóik kitün­fesztivállevegöt szippant a fesztivált; ahol kiváltképp az tető sikert hoztak, a tévé­vendég, a hazai; legalább ar- éttermi fizetőpincéreket vil- híradó felvételt készített ró­ra a három napra, mikor lanyozta fel az idegenforgal- luk, egyszóval általános el­randevúzik a könnyűzene és mi lehetőség, mert bravúro- ismerést keltettek a legér­dzsessz amatőr művelőinek san számláztak a vendégek dekeltebb korosztály lelkes élcsapata és lelkes publiku- fogyasztása után — s erről bennszülötteiben, ma? sokan panaszkodtak.) Nem A Szegedi Dzsessz-trió Nem egészen így történt. A akarom hat jelzővel illetni mindössze egyszer lépett kö­fesztivál rendezése, ha elte- azt a rendezést, ahol a be- zönség elé — igen gyér­kintünk a koncertek pontat- mutatókra (itt többe-kevésbé számú közönség elé —. s a lan szervezésétől, a tévesen eSVütt lehetett haliam a n- legutóbbi ezüstdiploma után megválasztott helyiségektől malisokat, különben mas-mas végre aranyat kapott. A dr. (beat-et kis teremben, helyen es zsűri előtt ver- Hulin István—Nyitrai End­dzsesszt ásító színházban senyeztek) belepohoz jut- re—Szeles András összetéte­hallgattunk), a vendégzenc- remenytelen, a jegykeze- IŰ együttes teljesítményét karok szállásainak mostoha lök ébersegét esak fondorla- mindenekelőtt a szakembe­körülményeitől, az informá- tokkal sikerül kijátszani, s a rek értékelték magasra, a ció szegényességétől (ami né- ^rembe lépve alig talalni kö- Qonda János vezette zsjiri és már bénítottak nevezhető érdektelenség, amely az amatőr színjátszók egy-egy bemutatóját kíséri. így volt ez az egy hét előtti városi minősítő versenyen, de most vasárnap az Egyetemi Színpad Karinthy-estjén is. Pedig ez a produkció na­gyobb figyelmet érdemelt volna, kisebb hibáktól el­tekintve jó előadásban hal­lottunk négy bőhumorú Ka­rinthy-jelenetet (Énekóra, A detektív, A -propáganda, Szabályós lélektani dráma), Végh László a jelenetek at­moszféráját jól értő, ötletdús rendezésével. A népes szereplőgárda te­hetségesen játszótt. Megis­mételjük: meg nem érdemelt érdektelenség mellett! n. F. zönséget, sétálnak, diskurál­a dzsessz értő-kedvelőinek csupán vérségi kapcsolat ro- nossáyra hozatala mellett a konítja, de bizonyos fokig személyes kapcsolatok meg­festói magatartásuk is. Két- teremtése, szorosabbá vá­ségteleníil Mauriee az, aki lása is. Ezt a törekvést cé­a legdrámaibb egyéniség kö- lozta az a baráti beszélge­zöttilk. Mélytüzű színei és tés, amely a szegedi festők energikus ecsetkezelése, fes- és Nándor Vágh-Weinmann tői látásmódja valahol Mun- között zajlott le szombat kácsy Mihály és a francia délután, a kiállítás előesté­expresszionisták között hat4r jén, az Üjságíróklubban. Az rozzák meg a helyét. Témáit idegenbe szakadt művész a hajdani Angyalföld, Vá- valóban „hazánkfiának" bi­rosliget, majd később a su- zonyult itt, aki szívén ví­gárzó déli verőfényes fürdő seli a magyar—francia kap­francia tájak, a „douce" csolatok kiszélesítését. Mint Provence megjelenítése mel- elmondotta, mindent meg­lett igen gyakran a szim- tesz majd annak érdekében, bólumokban gazdag bibliai hogy Szeged festői eljussa­történetekből meríti. Né- nak az elzászi Colmar-ba, hány — részint még korai ahol vagy egy közös kiállí­periódusából származó — táson vennének részt, vagy arckép bizonyítja, hogy a egy — közeljövőben Induló portréfestészet kérdései is — festőiskola látná vendé­eredményesen foglalkoztat- gül őket. ták. Hozzá képest Nándor Kolka Eszter Területi szavalóverseny Horváth Sándornak, a lin, Szolnokét Körmendi Csongrád megyei KISZÖVel- Lászlóné, Csongrádét Tolnai nőkének megnyitója után — Mária kapta. A Szakszerve­a védnökök, Szilágyi Júlia, zetek megyei Tanácsa külön­az MSZMP Csongrád me- díját pedig Nóvák Zoltán­gyei bizottságának osztály- nak adta át a zsűri. A kö­vezetője és dr. Koncz János, zeljövőben Szolnokon meg­a Csongrád megyei KISZ-bi- rendezendő országos döntőre zottság titkára jelenlétében a Csongrád megyeiek közül — 60 induló részvételével Fekete Gizellát, Gyürki Ist­kétnapos, „maratoni" vetél- vánt, Dubetz Györgyöt, Tol­kedésben dőlt el Bács-Kis- nai Máriát, Nóvák Zoltánt, kun. Békés, Szolnok és Lovászi Józsefet és Fodor Csongrád megye legjobb sza- Etelkát hívták meg. A jól valói között a helyezések és pergő verseny lebonyolítása a különdíjak sorsa a Tanács- a rendező szerveket dicséri. Szeged nyerte Makó kupáját Több mint száz érdeklő- pedig Kiss István balástyai dő, főleg művészetkedvelő je- pályázót jelölte a zsűri. Eb­lenlétében nyitották meg va- ben a kategóriában oklevelet sárnap Makón, a József At- nyert még a szegedi Gedeon tila Múzeumban a Tanács- Ilona, a szőregi Kovács Jm­köztársasági Művészeti re és az dttömösi Vigh Gyu­Szemle képző-, ipar-, díszi- láné. tő- és népművészeti kiállítá­sát. A tárlatot Hézső Ferenc festőművész adta át az ér­deklődőknek, a zsűri értéke­lését Füstös Zoltán festőmű­vész, képzőművészeti szak­refemes ismertette. A dön­tés értemében Makó város vándorserlegét a szegedi No­vember 7. Művelődési Köz­pont képzőművészeti szak­köre kapta meg kiállított szobraiért és festményeiért. A vándorserleggel jutalma­zott szegedi „versenyzők" mellett a hódmezővásárhelyi Petőfi Művelődési Központ szakköre lett a második, har­madik díjat pedig a csong­rádi Kossuth Művelődési Központ szakkörének ítélték oda. Az egyéni kiállitók közül többek között oklevéllel ju­talmazták: Farkas Pál és Gratza Ferenc szegedi, vala­mint Botás György szőregi kiállítót. Népi, ipar- és díszítőmű­vészeti alkotásaiért első di­jat kapott a maroslelei mű­velődési ház kézimunka­szakköre. a második helyre F. Sü. Átadták a Kazinczy­díjat i Idén negyedik alka­lommal került sor a ma­gyar nyelv hete kereté­bén a „Szép magyar be­széd" versenyre, ame­lyen az ország középis­koláiból több mint tíz­ezren vettek részt, kö­zöttük idén első ízben a szakmunkásképző-in­tézetek tanulói is. A leg­jobb eredményt elért öt­ven tanuló Győrött vett részt a verseny országos döntőjén. Az ünnepélyes eredményhirdetést va­sárnap délelőtt a Rába Művelődési Központban tartották meg. A győzte­seknek járó Kazinczy­díjat Péchy Blanka szín­művésznő adta át. nak a folyosón, az együtte­sek még javában hangolnak szűk tábora. Mint a Ritmikus — jó fél órával a hivatalos percek (Nyitrai szerzemé­kezdés után. Salgótarjánra nye) mind a Rodgers-szám úgy bízhatták ennek a soro- (Little ptrl-blues) balladisz­zatfesztiválnak rendezését, tikus felfogása, mind Hulin hogy sötétben böktek rá a István alkalomra irt Salgó­térképen ... tarján, 69 című kompozició-i A fesztivál tulajdonképpe- ja a dzsessz értelmezésének ni érdemi része az első két inkább intellektuális, mint nap délelőttjén zajlott le. hagyományos modorában új Két szegedi együttes közül a színt hozott a fesztiválon. A Fortuna beat-gárdája (a ko- hivatásosak székesfehérvári rábbi évekhez hasonlóan) találkozójára mégis csupán a közvetlenül az érkezés után Debreceni Kvintett kapott — lépett pódiumra, a helyi egyébként megérdemelt — üveggyár jobb napokat látott meghívást, de hát az arany­kultúrtermében. A László diploma így is nagyon szépen István—László György—Ve- fénylik. (A még kl nem hir­ress György—Kenderest Sán- detett rangos különdíjak; dor—Gyuris Ferenc összeál- egyikétől esetleg még szeb­lítású együttes a zenekarve- ben is fog.) zető László István számait Végeredményben tehát a mutátta be, zajos sikerrel, szegedi amatőr együttesek számomra is meglepően érett, eredményesen végezték sal­kidolgozott nagyvonalúság- gótarjáni megbízatásukat! gal. Különösen a Balogh Nikolényl István ! Épült: 1957—1969 köztársasági Művészeti Szem­le területi szavalóversenyén. Hatvan induló! örvendete­sen nagy szám, amely az iro­dalom, a versek egyre foko­zódó szereletéről árulkodik, de ezúttal az előadók túlnyo­mó többségénél sajnos csak erről. Sokan küzdöttek ar­tikulációs nehézségekkel, versértelmezési problémák­kal. Véleményünk szerint a Csongrád megyei értékelő bi­zottság kivételével a megyei zsűrik túlságosan elnézőek voltak, alaposabb rostálást kellett volna végezniök. Mindemellett a legjobbaktól a versengés szintjéhez méltó produkciókat hallottunk. El­ső helyezett a szegedi Nóvák Zoltán lett, a második-negye­dik helyen a Szolnok me­gyei Körmendi Lajosné, va­lamint az ugyancsak szegedi Fekete Gizella és Dubetz György osztoztak. Bács-Kis­kun megye különdíját Száraz József. Békését Török Kata­Petri Ferenc A Hajdúsági Iparművek keresi a gyártási számú HAJDÚ por&zívógépet, amely a vállalat március hónapban meghirdetett ssásesredik porsziwöja volt Kérjük a 905 123 gyártási számú HAJDÜ porszívógép tulajdonosát, hogy vállalatunk kereskedelmi osztályát szíveskedjék értesíteni. HAJDÚSÁGI IPARMŰVEK Debrecen I. Pf.: 126. Telefon: Téglás, 6. 248-as mellek Telex: 00-262. Folklórest a kollégiumban Sokszor hallottam már azok voltak a szépek. Va­balladát is, népdalt is elő- sárnap este a főiskolások , . . néprajzi kore gyozott meg adni. Eddig azt hittem, ar^ól/hogy tévedtem. Túloznom nem lehet, mert egy nagyteremnyi közönség mondana rá kontrát. A Kő­míves Kelemenné balladá­ját így még talán nem mond­ták el soha sem. Élt annak minden sora, minden sza­va. Meg a többinek is, ami az egyórás műsorba belefért. Tapsolni csak egyszer lehe­tett, a végén, de akkor ki­adósan. Egy múltkori értekezlet szavai csaptak a fülembe. Ott azt mondták, hogy a mai fiatalság ... többek kö­zött hátat fordít legszebb hagyományainknak. Nem énekli csodálatosan szép népdalainkat sem. Az üvöl­tő muzsika rabja lett. Csupa fiatal csinálta ezt a műsort. Tanári beavatko­zás nélkül. Tízegynéhány főiskolás — és egy jogász — összetana­kodék, hogy újra várat rak­janak a népművészetnek. Amit raktak estig, nem ora­H[, 63 lott reggelre! H. D Bercsenyi utca 6|a. (69.) Amikor a megyei tanács Szegedre költözött, Fel­sőváros utcáiban több szép új lakóházat építtetett dolgozói számára. A tervezéssel budapesti szakembereket bíztak meg. (Sorozatunk 64. és 67. sorszámú képén szereplő Hullám utca 2. és Bocskai utca 3/b. számú házakat — előbbi köz­lésünktől* eltérően — Türk#ssy Attila tervezte.) KEDD, 1969. ÁPRILIS 29. óIlmágyárórs/ág 5

Next

/
Thumbnails
Contents