Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-03 / 77. szám
Hajdani katasztrófák nyomai A Kamcsatka-félsziget partvidéke a több millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenységeknek eredményeként alakult ki. Erre a következtetésre Jutott JurlJ Szálln paleontológus, aki a megkövesedett hegyi kőzetek maradványait tanulmányozta. A tudóé feltételezése szerint a sziget keleti partvidékének területén 25 millió évvel ezelőtt mély medenc» terült el. ahol gyakoriak voltak a földrengések. A vulkáni működés termékel iszappal és homokkal keveredve új öbölfenéket és partvidéket hoztak létre. A kamesatkai Vulkanológiai Intézet tudósa szerint e körzet múltjának feltárása hozzájárul a hasznos ásványkincsek gyorsabb felderítéséhez. " ! Török István, az algyői végleg összecsaptak a hul- a bank nem adott hitelt, Napsugár Tsz elnöke nosz- lámok a gazdaság fölött. Az nem tudtunk építési anyatalgikusan mondta: — Most épitőrészleg pályafutása a gokat vásárolni, stagnált az itt állunk megfüfödve, mi- következő: tavaly januárjá- építő tevékenység, sőt a vei áz építőrészleg vezetője ban jött létre, s azt remél- szakmunkásokat sem tudtuk felmondott, s vele együtt el- ték ettől a szervezettől, hogy fizetni. Ezért mentek el helyrebillenti a gazdaság szénáját. Nem így történt. A „felmentő sereg" nem tudta megmenteni a szövetkezetet. Negyven család futkos fúhöz-fához, hogy íéligkész lakóházaikat valaki, valamely építőipari szervezet végleg befejezze. Futkos az elnök is, hogy a rámaradt kötelezettségnek valamiképpen eleget tegyenek. Persze nehéz dolog ez. Melyik építőnk . ~ ipari szervezetnek van év • . » — kifejezést Török István tsz építészmérnök bizonyos lételnök? önként fürdött, vagy „dze?én, fcZabad kapacitása? számú szakmunkásgárdával mentek a szakmunkások is. A megrendelők jogosan követelik tőlünk a határidők betartását, lakásaik felépítését. — Széttárja karjait, jelezve, hogy ő maga tehetetlen ebben az ügyben. Felmentő sereg? De miért és hogyan „fürödtek meg" a termelőszövetkezet vezetői? S egyáltalán. miért használja ezt a Kistelekre, az ottani Magyar—Szovjet Barátság Tszbe. — Most mi lesz? Tőrök István sem tudja. Talán a következő esztendőre akadnak kivitelezők, akik elvállalják a munkák folytatását Beszéltem Szabó Gyulával Is. <5 elhárítja a felelősséget, azt mondja, katona volt tavaly nyáron, akkor vállaltak felelőtlenül újabb építkezéseket. De kérdés, miért „vándorol" egy megfürdették? Mert így 7s Egyiknek sincs, legfeljebb a kérdezhetnénk a mezőgazda- jövő esztendőre, sági termelőszövetkezet építőrészlegének rövid tündöklése és bukása kapcsán. Az algyői Napsugár kevés földterülettel rendelkező, gyenge szövetkezet Most Felelőtlen vállalások Büfék a kultúra rovására Régen kezdődött t vita a csak palackos sört mémek népművelés hivatott vezetői Sokszor szolgáltatnak igen korében, hogy tarsuljon-e a ellentétes muzsikát a mülor muvelodesi otthonhoz büfé, aláfestéséül, vagy őrizze továbbra Is puritán egyszerűségét a kultúra Sajnos, arra ls tudnánk temploma. A vita eldőlt. Példát mondani, hogy a múGyőzött az a megfontolás, vel°dési otthon nyitvatartáhogy a pihentető szórakozás- si ideíe alatt néhol és néha sal összekapcsolt művelődés- fSyedül a büfé üzemel. Az a tői nem lehet idegen a sze- körülmény, hogy hivatalos rény vendéglátóipar! tevé- személyként csak a büíó kekenység. A klubfoglalkozások zel°ie va« jelen, már szeméspeciális kötetlensége és más ^vi okokra vezethető vissza, csoportfoglalkozások is igény- J°8g&l megkockáztathatjuk lik, hogy feketekávéval, üdí- azt 8 föltevést, miszerint natőitallal egészüljenek ki. A syobb hivatásszeretet buzog tapasztalat emberei megtör- 8 büfésben (Ő anyagilag is tént példákkal Igazolták, erdekeit), mint a kultúra hehogy szolidabb az a falusi M magvetőjében. Azt a látbal, ahol helyben is szolgál- szatot kelti ez a szituáció, nafc ki kedvcsinálót, mert aki mintha bérbeadták volna a ilyen ügyben „kénytelen" ital- művelődési otthont a venboltba fáradni, az egy húzás- déglótóiparnak: boldoguljon Több tekintetben lőtlenség történt. számú egyik helyről a másikra? Fedezéket keresnek talán ? Ezt nehezen érti meg az ember. Szabó azt móndja,' hogy az új gazdasági mechanizmus lehetőséget ad a tsz-eknek építőipart tevékenységre is. Én azt mondom, az új gazdasági mechanizmus az oko6. ésszerű dolgokra ad lehetőséget Ez a vándorlás nem egészséges vállalkozás, is is feleEgyik: miért vág bele egy mezőgazdasági termelőszövetkezet törvényszerűen a bukást olyan vállalkozásba, amely- magával hordozza, hez semmiféle tapasztalata, megalapozottsága nincs? A komolyabb építőipari tevékenység nem gyerekjáték. Másik: olyan vállalásokat, kötelezettségeket vettek a nyakukba, amelyekről előre tudták, hogy erejükből kép- fürdetve", akik bíztak a telenek teljesíteni. Napsugár Tsz szavában és Kérdem az elnököt, hogy építőipari részlegének stablKi fürdött meg? Véleményem szerint az a negyven család „lett megra többet fogyaszt, sokszor ittasan tér vissza. Észjárásuk a szakmabeliek kristálytiszta logikáját követi: Ne kelljen sokszor jönni, megiszom egyszerre! vele, ha tud. Hangos árvetés Van hangos érvelés is a büfé mellett: mi építettük, a mi pénzünk van benne, szolgálja a mi igényeinket. A tanácsok segítségével tisztázni kellene ezeket a zavaros helyzeteket. Szolgálja a múMtndsn a móréegon Nem szeretnénk visszadu- l^Z&l^Wj^P gT dőlni a tiltakozók régi nótá- daf dáosaakat' Tanuljon ehját, amikor újra megemlítjük hez csendes forgalmu büíéa művelődéi házakban mú- de helyhiányra hivatkozva ködő büfék ügyét. Nem vál- ne ide plántálják át a máslalkozhatunk rá, hogy általá- honnan kiérdemesült csapnositsunk, de néhány példa is elég arra, hogy azon a néhány helyen változtatást kérjünk. A vendéglátóipar szakértői sok apró adatot mérlegre téve döntöttek úgy, hogy a füstös kocsmáknak, talponállóknak meg kell NZŰnniök. Nagy anyagi ráfordítással gusztusos vendéglőkké alakították át a kéteshírű helyiségeket, vagy cukrászdákat, eszpreszszókat hoztak létre a helyükön. A kultúrált vendéglátásnak tehát hagyománya van már. Annál szívfájdítóbb, ha a kultúra otthonaban, legtöbbször rögtön a bejáratnál találjuk az ablakon kiadogatósdi topogókat Sokan innen nem is jutnak tovább. Sőt nagyon sokan csak ezt az előcsarnokot célozzák meg, és a beljebb folyó emberformáló tevéker^£ghez legfeljebb melléken, ábraként a negatív példát szolgáltatják. Egyik község új kultúrházában panaszolták, hogy az italbolt zárórája után az Itteni büfében keresnek és találnak enyhülést azok, akiket kizártak a paradicsomból. Egyedük a büfé... Látványnak is rossz. A büfét — tervezői baklövésből — 120 személyt is befogadó tvterem választja el az Illemhelytől. A kint darvadozók biologiai kényszerből akkor is zavarják a nézőket, ha székeket! Nagy kerülő lenne ez a művelődés útján. H. D. miért szerveztek építőipart. Azt a választ adta, hogy ajánlották neki Szabó Gyula építészmérnököt, aki magánkisiparosként működött, miután otthagyta a szegedi litásában. Helyes lenne ebben az ügyben hivatalos vizsgálatot tartani, és megnyugtató intézkedést tenni. A termelőszövetkezet ellen megindult a szanálási eljéépítőipari vállalatot és áz rás, meglehet, hogy annak ingatlankezelőt is. Szábó be- befejezésekor több konkréadta az ipart és belépett a tum is „előbukkan", esakNapsugárba tagnak, és ma- hogy azok nem sokat segígával vitte régebbi szak- tenek a negyven család munkásait és két lakóház gondján, felépítésére szóló kötelezett- S végül egy megjegyzés: ségét nem szabad erőltetni egyetAztón vállaltak. A Bérkert len mezőgazdasági termelőutcában négylakásos ház, a szövetkezetnek sem az olyan Blaha Lujza utcában két da- vállalkozást, amelyhez semrab négylakásos ház, a Du- miféle felkészültsége ningonics utcában tizenhat-la- csen. Ilyen könnyelmű válkásos ház, a Juhász Gyula lalkozás valóban könnyen utcában nyolclakásos ház és „megfürdeti" a közösséget, a Zákány utcában egy négy- rontja hitelüket. Mert kérlakásós ház felépítését. Pon- dem: ilyen precedensek tosan negyven családnak tet- után — ha kedvezőbb lesz tek ígéretet, hogy meghatá- a beruházási piac — ki fog rozott határidőre, jó minőségben íeléoítlk leendő otthonukat. Most ott állnak a házak különféle állapotban, az egyik félig, a másik negyedig, a harmadik sehogyse. Törvényszerű bukás Az elnök mondja: — A tsz mérleghiányos lett Pénzügyi nehézségeink támadtak, megbízni tsz-vállalkozásban? Ennél járhatóbb utat kell keresni, kutatni a tsz-eknek, ha melléküzemágakat létesítenek. Az algyői Napsugárnak alighanem más kiútja ls lett) volna: a föld, a kertészkedés és az állattenyésztés. S ha vállalkozik ls egy tsz, ne mások ügyeskedésére építse bevételének egy töredékét, hanem saját tagjainak munkájára. Hiszen az említett építőrészleg úgy „jött", s úgy is ment. G. L Cipőtisztítás Amikor ezt a témát elém vetette az élet, kemény dúr-hangnemben szándékoztam írni róla. Aztán a másik végletbe csaptam: szívhez szóló nyílt levelet, vagy levélformát írok egy tízennégy éves kislánynak, belesűrítek mindent, ami a szívemet nyomja; de ezt a megoldást is elvetettem. Megmaradok tehát a napilap szokványos keretei között, s elöljáróban elmondom, miről is von ezó. Egyik ismerőtőm a napokban elmondta házirendjüket, helyesebben egy munkanapjuk eseményeit, ebből az elbeszélésből ugrott elém valami, amiben komoly társadalomtörténeti motívumokat Iátok. Arról van szó, hogy az adott csalid tizennégy éves leánycsemetéjének a házirendben szokássá vált szabályok értelmében minden este a nagymamája tisztítja meg a cipóit. Az a nagymama, aki pár éve benne él a családban, van egy rekamiéja a kisszobában, ugyanott egy szekrénye, 6 kel fel reggelenként elsőnek, 6 megy le tejért, süteményért, 6 készíti el a reogelit. Ha elszéledt a család, ő takarítja ki a lakást, hetenként egyszer 6 porszívózza ki a bútorokat, szónyeoeket, ő vásárol be estére, ő varrja a család szakadt ruháit, 6 készíti el a vacsorát, 6 mosogat, 6 szedi ki a kályhákból a salakot és rakja beléjük a tüzelőt, 6 végzi el a „kismosást". 6 fényesíti a kilincseket, ő gondozza a szobanövényeket — szóval jóformán mindent 6 csinál a lakásban és ráadásul esténként 6 tisztogatja az ifjú hölgy cipóit. Ugyanez a nagymama tizennégy éves korában segített az anyjának a konyhában, kezdett már eligazodni a szakáesmüvészetben, tudott harisnyát stoppolni és ruhát foltozni, naponként kétszer 6 vitte be a vizet a kútról, minden megerőltetés nélkül segített a mosásban, tudott már vasalni, nagyobb testvérével felváltva mosogattak, törölgettek, ők terítették meg az aszalt, ők vitték be az ebédet, vacsorát, esténként maguk vetették meg az ágyat, s mielőtt lefeküdtek — ugyancsak felváltva — megtisztították szüleik cipőjét. Eszemben sincs, hogy irigyeljem a mai tizennégy éves hölgy jódolgát. Mai gyerekeink zöme lényegesen többet kap szüleitől, a társadalomtól, mint a cipőtisztító nagymama hatvan esztendővel ezelőtt. Jó ez, természetes ez, de az már TIGTtX. hogy egyesek nagyon keveset adnak azért, amit kapnak. Persze nem a kislány a föbúnös ebben, hanem közvetlen fölmenői, akik megengedik, hogy a nagymamát megalázza, hogy a kötelező segítés helyett elfogadja tőle a cipőtisztítást, amit jóravaló emberek — anélkül, hogy az aranygyűrű leesne az ujjukról — rendszerint maguk szoktak csinálni. Ormos Gfré PINTÉR ISTVÁN EGÉRFOGO SE I DOKUMENTUMREGÉNY 81. — A Gestapo-tiszteket este igazítom el — mondta. Bécsben már intézkedtem. Holnap reggel Budapestre érkezik az a gép, amely a kis Horthyt Bécsbe viszi. A bécsi repülőtérről aztán egyenesen Mauthausenbe autózik Miki Félix bácsival együtt — Kiváló, Sturmbonnführer, kiváló! — veregette meg kémfőnöke vállát Wlnkelmann. — Veesenmayer holnap tizenkettőkor kihallgatásra jelentkezik a kormányzónál... — Nyilván megpróbálkozik rábeszélni az öregurat, hogy folytassa a háborút — gondolkozott hangosan HöttL — Az volt a terve — magyarázta a tábornok. — Csakhogy mielőtt ő kihallgatást kérhetett volna a kormányzótól, Horthy üzent neki, holnap délben akar vele beszélni. Nyilván a fegyverszünet megkötését akarja bejelenteni. Veesenmayer bízik abban, hogy Rahn segítségével szép szóval, vagy legalábbis egyszerű fenyegetéssel megint sikerül eltérítenie a kormányzót szándékától... — Ostoba alak — mondta HöttL — Most már fut a pénze után — nevetett Winkelmann. — De sokba kerül neki a dolog. Képzelem, milyen arcot vág majd, amikor közlöm vele, hogy a kormányzó fiát a háta mögött letartóztattuk! — Ez a pillanat nekem ls sokat megér! — duplázott Höttl.' — Veesenmayer megmutatta előttem Rahnnak a Berlinből érkezett legújabb táviratot Az áll benne, szó szerint hogy fejükkel felelnek Horthyért ... — Nem túlságosan értékes fejek! — dnlkuskodott HöttL — Sokkal Jobban tették volna Veesenmayerék, ha már hónapokkal előbb belátják, hogy nekünk van Igazunk. Sok kellemetlenséget megspórolhattak volna maguknak és sok bosszúságot nekünk. A fontos az, hogy végül is jó úton haladnak a dolgok. Veesenmayert megelőzzük, Baeh-Zelewskit pedig szükségtelenné tesszük... — Apropó — jutott eszébe Winkelmann-nak. — Beszéltem Bach-Zelewskivel. Az Obergruppenführer igazán bajtársiasan viselkedik. ígéretet tett, hogy csak akkor veti be az ágyúit, ha mi is szükségesnek tartjuk. Egyébként pedig csak fenyegetésképpen állnak Budapest körül, s ez megteszi a magáét... Krumholz lépett a szobába. Előírásosan jelentkezett a tábornoknáL Winkelmann helyet mutatott neki. — No, beszéljen Kürt — mondta Winkelmann. — Mi újság a Pasaréti úton? — Minden rendben van, Gruppenführer űr, minden rendben — mondta derűsen Krumholz. — A szükséges fegyverek, karszalagok és egyenruhák készenlétben vannak. Kovarcz nagy hazudozó. Amikor azt állította, hogy elegendő nyilast tud egy óra alatt mozgósítani a legfontosabb objektumok megszállására, nem hittem neki. Képzeljék, igaznak bizonyult. — Ezek a nyilasok mindig meglepik az embert! — jegyezte meg HöttL Felállt. — Gruppenführer úr, kérek engedélyt távozni! Még sok dolgom van! — Menjen! — bocsátotta útjára kémfőnökét Wlnkelmann. — Ha valami rendkívüli esemény történik, azonnal jelentsék. Bármikor. Éjszaka is. — Természetesem! — tette a fejére a sapkát HöttL Winkelmann, jóllehet kettőjük között nagy volt a rangkülönbség, amint kedves vendéget szokás, egészen a villa kapujáig kísérte. Höttl úgy autózott vissza a Dísz térre, hogy útközben egy pillantást vetett a budai Vár ablakaira. Horthy rezidenciáján látszólag csendes volt. A magyarországi német kémfőnök arra gondolt, hogy bezzeg, holnap ilyenkor már minden a feje tetején fog állni. A csendes budai Várban Horthy elhatározta, hogy éppen másnap, október 15-én jelenti majd be proklamációjában: fegyverszünetet kötött Ügy érezte, nem várhat tovább. A debreceni páncélos csata már eldőlt. S Utassy Lóránd ezredes, akit Horthy átküldött a fronton, hogy Deszken, Szeged mellett találkozzék Malinoszkij marsall-lal a fegyverszünet végrehajtása ügyében, szombat délelőtt visszaérkezett a Várba. Azt jelentette: Mallnovszkij azt hitte, a kormányzó küldöttét eligazították katonai kérdésekben, megállapodhat vele a magyar csapatok átállásának módjáról, hiszen a fegyverszüneti szerződés egyik pontja szerint a magyar csapatoknak szembe kell fordulniuk a németekkel. Utassynak azonban nem volt ilyen felhatalmazása, s Mallnovszkij visszaküldte őt a Várba azzal az üzenettel, hogy 48 órát hajlandók várni, amíg a kormányzó elküldi a kívánalmaknak megfelelő katonai megbízottját. (Folytatjuk)