Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-27 / 95. szám

V Ssibilla-köny és a többiek .. , . . . . , , Meglehet, éppen a Sándor ^he,k 18 .keveset tudnak fiai„ jártak ^ hajdani időkről, szólásElnyúlik az üllési tanyavilág. A község története nem bővelkedik olyan gazdag múltban, mint Tápé, vagy éppen a hajdani Alsóközpont, vagy Felsőközpont falvai, hiszen Dorozsma történetével vetik egybe. A falubeliek a mondásokban beszélik el néha, hol lehetett a valamikori település határa. a templomdomb. Mindenesetre, több néven szerepelt a régmúlt idők során ez a vidék: így Göböly-járás, ami mér nevében is árulkodó, majd Árpád-központ 1948ban talált megfelelő névre ez a gyorsan csinosodó, szépen épülő falu. Hogyománya is kevés. Igaz, gondos igyekezettel most a kicsit is összerakosgatják, s jó otthont teremtenek a közeljövőben kezdődő megyei folklór fesztiválnak. Jancsi elindoit megrémültek, amikor elmesélte a vele történteket a gyerek. Mondták is, ha kedves az életed, ne sokat beszélj, mert bizony betyárok voltak azok. Házunk előtt állítják a bitófát Amelyikre Barna Jancsit [akasztják Fújja a szél fekete göndör haját Egy kislányért megölte a komáját. Emlék A „táltosfogú" A kiterjedt tanyavftág meghatározza az elmúlt kort Az öregek így emlékszenek a hajdnai időkre: Valamikor az 1870-es esztendőkben hajtották a jószá- essőszerűen. Majd gokat kifelé a Baromjárásra, csapta, nagy szél Az 1930-as évek elején Bordány és Üllés között felfeltűnt a táltosfogú ember. Így esett ez meg a Maróti tanyával. Fiatal házasok lakták. Négy gyerekével egyedül tartózkodott otthon az aszszony. Csúnya, külsejű ember be hozzájuk szombaton délután, hatalmas garabollyal. Ennivalót kért, de az aszszonyka rosszat nézett ki belőle, nem adott hát neki, elküldte hamarosan. El is ment Másnap délután, vasárnap 3—4 óra tájban nagy suhogást hallottak a tanyabeliek, s kinéztek az ablakon. A vályogos gödörben, ahol víz volt egy esernyős embert láttak, s ami víz a gödörben volt, azt mind hozta magával a tanya felé, falakra támadt, A hatalmas tanyavilágban még akadnak néhányan, akik megőrizték a szegény homoki világ emlékeit, rekvizítumait Ilyen az Üllés— Rúzsa közötti homoktengerben meghúzódó, 69 éves öreg Csóti Antal, az utolsó bőrdudás. Esténként előveszi a szegénység örökölt hangszerét el-el játszik rajta. A maiak ritkán hallgatják már ezt a zenét idegen tőlük, elhanyagolt mint ^ óviiág. Azok a dalok, kopogtatott amelyek akkoriban születtek. Elő-előkerül az üllési tanyák között a Szibilla-könyv is, amiben a jövő van írva. Kézről kézre adják a jámborabbak, hogy abból okulnának a világ sorsát illetően. Rekvizítumok ezek. Manapság meggondoljuk azt is, hogy méltó helyre, múzeumba kerüljenek. Sz. Lukács Imre A mórahalmi kísérlet Bár magas vitamintartalma és széles körű felhasználhatóságánál fogva keresett cikk a világpiacon a kajszibarack, a szegedi járásban mégsem tudott eddig elterjedni. A mórahalmi Haladás Szakszövetkezet vállalkozott rá, hogy harminc holdnyi területen bemutató jellegű telepítést végez. A telepítés célja, hogy üzemi méretekben és körülmények között a terület fekvésének megfelelő alanyfajtákat próbáljanak ki. Az állam hetvenszázalékos „bekerülési költséggel" dotálja a kajszibarack telepítését. Ez azt jelenti, hogy a talajfordítástól a termőrefordulásig ráfordított összeg 70 százalékát az állam vállalja magára. Ha a mórahalmi üzemi kísérlet beválik, mód nyílik arra, hogy a kajszibarackkörzetet a Dél-Alfőldre is kiterjesszék. Balogh István, aki annak pedig egyébként jó napsuidején gyerekeskedett, me- téses idő volt Kis idő múlva sélte el az alábbi történetet lehetett hallani, hogy a teunokájának: A mérges pusz- tőről hordja a cserepeket a tákon legeltetett a „mini- szél lefelé, a ház falán repecsorda". Meszes Mátyás volt dések keletkeztek. Negyeda számadó, a puszta ura. óráig tartott ez az ítéletnapNéhány napra, hogy kiver- Idő. ték a jószágokat, az apró Jelentették az üTlési csendgyerekkel. Balogh Istvánnal őrségnek, s helyszíni szemlén kiküldték a legelőbért, sza- megállapították a kárt öt. ladjoo csak át a határon, s száz pengő segélyt fizetett vigye — nehogy megorrol- ki a tanyabelieknek a község, jon a számadó. Jó alaposan. Nosza, elmentek hát a a strimfli szárba kötötték a nagyot-tudó Macska Rozáliémpénaeket, elrejtették, nehogy valamilyen rosszban jártas emrber elszedje a fiútól. Szaladt, szaladt az istenadta, s megérkezett szerencsével a számadó gazdához, aki az ágy alól nagy szakajtókosár aprópénzt húzott elő. Volt ott arany, meg ezüst pénz. Beledöntöttéfc a hozott pénzt. Aztán indult vissza, toronyiránt a gyerek. Hanem a Bélteka tanyánál, az erdőszélcD megrövidítette útját hoz. de még ei se panaszolhatták, mi járatban vannak, amikor már az rákezdte és elsorolta az esetet Sót, hozzátette, hogy ha a négy apró gyereket nem nézte volna a táltosfogú testvére, akkor jobban megjárták volna. Aztán elintézték a jóindulatot, néhány pár csirkével, libával. Nemcsak babonákat, vallásosságot, hisaékenységet őriztek meg az üllési tanyák, hanem a többi között egy igazán szép balladát is. Így szól: Jaj de széles, jaj de hosszú ez [az út Egyszer csak egy barlangot Amelyiken Barna Jancsi elindult látott s abbén a jászolra ki- ,e,ekadt " erdöbe ... .... ., .. ,, Kést nyomott a komájának terített subakat Megijedt (szívébe. nagycm, másfelé vette az út- vépe, ^ a ^^ rahája ját Akkor meg egf tisztásra Majd kimossa aa < kedves babája ért ahol három jó ló legeié- Mosdd ki babám ruháimat fehérre szett, odébb pedig két em- Holn*p me*yek » csen^0* ber feküdt a fűben. Űjra leiébe... elfutott, egészen eltévelye- Há*mk eMtt Mylk el a balastd dett, csak késő estére értté- Abban úszik egy amnyos koporsó „ ,,_, , . , Rá van Írva mind a négy oldalára zett meg. Szülei már aggod- Knben B,ugszjk Barna Jancsi v-a várták, s még jobban [komája. Kicsi, de merész Kis területen gazdálkodik bádogos, szobafestő, betoma kisteleki Feketehalmi Tsz. és műkőkészítő tervékenyséAz elmúlt esztendőt nem get kezd. A közösség kézárta valami fényesem, ha relmét indokolja az isi, hogy jelentéktelen összeggel is, a tagok között igen sok mégis mérleghiányról adtak akad, aki az építőiparban számot a szövetkezetiek. Az jártas, a szövetkezetnek az idésn nagy fába vágták a építőipari tevékenységgel fejszét. Már megtartották a jelentős bevételt hoz. próbáját egy segédüzemnek, Igen jelentős a szeged! jáamely műanyagtasakokat, rás szövetkezeteiben a sezacskókat állit elő. Naponta géd- és melléküzemági tevé15—18 ember talál itt munkát, később azonban 30 személyt tudnak foglalkoztatni. Nemcsak szövetkezeti tagok, de családtagok is szívesen vállalják ezt. Ugyancsak a Feketehalmi Tsz kollektívája kérte a szegedi járási tanács végrehajtó bizottságát, hogy adjon helyt kérelmének, ugyanis szolgáltatói tevékenységén belül villanyszereiéi, víz-, gáz- és központifűtés-szerelő szakágazatot helyeznek üzembe. Hasonló kéréssel rukkolt elő a rúzsai Szivárvány Tse is. Kőműves, ács, asztalos, víz-, villanyszerelő, épületlakatos, kenység. Tapasztalhatjuk, hogy sokszor lelkiismeretlen, pénzhajhászó emberek használják fel a közös gazdaságokat arra, minél rövidebb időn belül tetemes összeghez jussanak. Különösen azokban a gyenge termőhelyi gazdaságokban, ahol a lemaradás nagy, s a felzárkózás ezzel elősegíthető, ajánlatos a hozzáértő tagokból segéd- és melléküzemágakat létrehozni, ha ez kell. A fent említett szövetkezetek, mivel nem tartoznak a legjobbak közé, megkapták az engedélyt ilyen közérdekű tevékenységre. Kulcilö homokon — Aki gyors sikereket Érdeklődési körünk akar elérni, ne a homokra részeként szerepel jöjjön kutatónak. A homok egy teljes életet kíván és türelmei. fontos a zöldtrágyázás is. Kutatjuk a lehetőségeit annak, hogy az Aki ezeket a szavakat istállótrágyát műtrágyával mondja, nem ezen a tájon kombinált zöldtrágyázással született Ügy beszél még- gazdaságosan helyettesítjük. ^J^H™^3 élebeu A triticale rozs, őszi árpa, főbb célkitűzésé a homok . , szélsőséges szeszélyeinek ki- burgonya — beleértve a tata pintása. emberhez szokta- vaszá vetőburgonyának szánt tása lenne. tarlóiburgonyát is —, a kuHa a homoki talajról be- korica és a takarmánynövé1 M " ^sbükköny, hoeszünkbe. Hajlamosak va- mc*1 bab és a lucerna — gyünk arra, hogy a vándor- ennyi mindössze a lista, ló, a sivány homokot csak amivel ezen a terepen fogmúltidős mondatszerkezetek- lalkoznalt Elsorolni könyben emlegessük. Dr. Antal József, a Dél-alföldi Mező- nyű> csak > munkát vegazdasági Kísérleti Intézet gezni igen nehéz. Hiszen itt kutatója, tudományos iga&- a g^éi egymaga okoz olyan gatóhelyettese szerint a Du- áot amit ^ na—Tisza kozen meg ot- " , . . , . i -i sgm tud képzelni. a lucernát elvetik, hengerrel szalmát ' a talajba. Itt még földek. ha százezer holdnyi gyengén ^^^ el humuszos, meszes homokkal Mielőtt kell számolnunk, és leg- karikás alább 150 ezer hold a futó- ^fűznek n0m°1^ v-. vándorolnak a — A homokon kisebb a . , , , növények választéka. Nem nem vigyáznak rá. terem meg minden növény. Több nagy parcellán burAzt a néhányat viszont, gonyatermesztési kísérlet foamit elfogad ez a talaj, egy ljrik. Az ültetés nyomát pár kicsit nagyobb figyelemmel nap alatt úgy eltüntette a az eddigieknél jóval gazda- szél, hogy gyomirtás előtt ságosabbam is lehet termesz- újra centiznie kell Jenei teni. Sajnos, még ma is él Eleknek, a kísérleti telep az a nézet, hogy a homoki agrármérnökének a sorkönövénytermesztés ráfizetéses, zöket, hogy a gép ne a csíValóban nagy befektetést rázó növényben tegyen kárt. igényel, és nem biztos, hogy — Hihetetlenül rossz anazonnal visszafizeti. nek a talajnak a vízgazdál— Érdemes-e ezekkel a kodása. Ha csak kicsit kétalajokkal birkózni egyálta- sik az eső, akkor is elpuszlán? Ügysem lesznek ver- tulhat a növény. senyképesek a feketefölddel. — Ez Igaz. De a mezőgazdaságban nem lehet csak a rekordokat figyelembe venni. Arra a termékre is szükségünk van, amit a homok terem. És néhol már jól terem a homok. A forráskúti és a balástyai termelőszövetkezet a példa rá hogy érdemes foglalkozni vele a nagyüzemnek is. A trágyahiány persze nagy gondot okoz. Ami van, vagy amihez hozzájutnak — érthető okokból — a szőlőbe, gyümölcsösbe, vagy a zöldségnövény alá viszik. Azért foglalkozunk mi most megkülönböztetett figyelemmel a takarmánytermesztés problémáival, hogy megvethessük a kedvezőbb állattartás alapjait. H. D. Közös vállalkozások A magyar mezőgazdaság az elmúlt tíz eszmM ^VH tendőben olyan utat tett meg, amelyre nem számíthattak hajdan. A falusi termelőszövetkezetek területi viszonyai is megváltoztak az elmúlt években, amelyet logikusan maga után vont a technikai és általában az agrárgazdasági fejlődés. A szövetkezeti gazdaságok egy meghatározott területen indították el munkájukat, a területet értendő a földterületre, gazdasági épületekre és általában mindarra, amely meghatározza egy mezőgazdasági birtok arculatát. Az elmúlt években az állam is elősegítette egy-egy birtok gazdasági potenciálját; gépekkel, épületekkel, termelési dotációval segítette a mezőgazdasági termelőszövetkezeteiket. Ez a támogatás-segítés nagyjából annyit jelentett, hogy a termelőszövetkezetek megalapozták anyagi bázisukat, alkalmassá váltak arra, hogy önállóan gazdálkodjanak. Az új gazdasági mechanizmus azonban ennél sokkal többet követel a falutól, a mezőgazdaságtól is. Általános elv, hogy ,a mezőgazdasági üzemek üzemszerűen gazdálkodjanak, vállalatszerűén oldják meg feladataikat. Ez annyit jelent, hogy a termelőszövetkezetek bevételeikből fedezzék kiadásaikat. Az állami támogatás nyilvánvalóan nem szűnik meg olyan esetben és olyan helyen, ahol arra népgazdaságilag is szükség van. A gyengébb termőhelyi területeken valószínű a jövőben is alkalmazni kell az állami dotációt, mert nekünk érdekünk, hogy a kevéssé rentábilis termőhelyeinket is felhasználjuk; ott növénytermesztést, állatenyésztést folytassunk. Szerencsére egyre kevesebb lesz az olyan termelőszövetkezetek száma, melyeknek a nemzei jövedelemből kell visszatérítést, azaz dotációt adni. Az új gazdasági mechanizmus körülményei között mégis meggondolandó, hogy ennek a dotációnak az iránya milyen legyen, s az erősebb termelőszövetkezetek pénzeszközeiket miképpen fektetik be. Tudniillik, egyáltalán nem helyes, ha egy táj, egy terület több gazdasága ugyanazon a vágányon helyezi el beruházási lehetőségeit, és párhuzamosan létesít olyan dolgokat; amelyeket végülis egymaga nem tud kihasználni; de ha ki is tud használni, nem gazdaságos, nem hasznos. Arról lenne szó, hogy a jelenlegi gazdasági szituációban előtérbe kell helyezni a közös vállalkozásokat. Már csak azért is előtérbe kell kerülnie ennek a közgazdasági koncepciónak, mert egy-egy birtok nem rendelkezik olyan anyagi erővel, hogy az optimális méretet elérje beruházásaival. Mire gondolunk? Például: feldolgozó üzemekre! Tapasztalható az elmúlt időszakban, hogy a termelő gazdaság néhány termékét feldolgozza és vagy félkész- vagy. kész termékként értékesíti. Ez a törekvés természetesen helyeslendő, hiszen a mezőgazdaság sajátosságából adódik; hogy az ott dolgozó embereknek csak a tiszta mezőgazdasági munka bizonyos szezonokban tud elfoglaltságot biztosítani. A munkaerővel azonban érdemes jól gazdálkodni, hisz új értéket tudunk létrehozni, ha felhasználjuk a munkaerő által biztosított lehetőségeket. Nyilvánvaló, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek feldolgozzák termékeiket, többletjövedelemehez jutnak. azonban vannak optimális hatarai. Mennyit, milyen mértékben, milyen kapacitással érdemes előállítani? Ha egy gazdaság például nagy mennyiségben állit elő paprikát, káposztát, paradicsomot, nyilvánvalóan megéri neki, ha annak egy részét feldolgozza, mint savanyúságot A fogyasztó közönség is szívesen vásárol originál „falusi" terméket Persze, az ilyen feldolgozó vállal kozások is akkor lesznek gazdaságosak, ha nagy mennyi-1 ségben produkálnak, magyarán mondva versenytársai lehetnek a konzervgyári termelékenységnek. Ilyen versenytársnak viszont nehezen képzelhető el, egy jelenlegi ariéretekben gazdálkodó termelőszövetkezet. Elképzelhető ugyanakkor, három-négy egymáshoz közel álló termelőszövetkezet, amely közös anyagi befektetéssel valósít meg feldolgozó üzemet vállalkozást Másik területe a közös vállalkozásnak a segédüzemi tevékenység. Ez elsősorban a meezőgazdasági területtel öszszefüggésben képzelhető el, s talán az is a helyes, ha a termelőszövetkezetek ilyen irányban gondolkodnak és valósítanak meg segédüzemeket. De a mezőgazdaság sem esak tiszta mezőgazdaság. A mai fejlettségi szinten egy mezőgazdasági birtoknak szüksége van ipari segédüzemekre is. Közismert az építőipari tevékenység. Egy-egy termelőszövetkezetben mindennapos dolog az építkezés: istállókat, raktárakat, különböző gazdasági épületeket kell emelniük, ugyanakkor, ki kell elégíteni a tagok igényeit is. S ez az igény egybeesik a falu általános fejlődésével. Az építőipari tevékenység legrentábilisabb útja az, ha több szomszédos gazdaság egyesíti kapacitását. is arra ösztönzi a termelőszövetkezeteket, hogy mind több területen közösen vállalkozzanak. Jó példa erre a Tisza—Maros háromszögében levő községek elképzelése, többek között öntöző rendszer létrehozására. Nyilvánvalóan, hogy e községek körzetében — Szőreg, Deszk, Üjszentiván, Tiszasziget — legalkalmasabb a már nagykapacitású öntözőművel rendelkező tiszaszigeti területre való koncentrálás. A példák tömkelegét lehetne elmondani a közös vállalkozásuk előnyeiről. E cikk keretében azonban a példák sokaságáról lemondhatunk, mivel a józan belátás is meggyőz bennünket arról, hogy az erők koncentrálása hozhat eredményt, kiváltképpen hosszabb távon, a jövőben. Gazdagh István A termékfeldolgozásnak A szakosítás Horváth Dezső felvíltls BÁRÁNYOK A MEZON