Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-27 / 95. szám

A fő munka eiismeréso BCíiraOő ívciSBcslcit ca lOO ines Dotált polgárok Mottó: „A nép szigorú munkaadó. Sok munkát ad, sok feje van, mindent Iát és mindent követel. Régen szidta az ember a tőkést, harcolt ellene, a dolog egyszerű volt. Most szembe jön egy ember az utcán és megkérdezi: hát maguk ezt miért csinálják így?" (Kádár János.) Somogyi Károlyné felvétele Győri Imre köszönti a vállalat dolgozóit. A 100 éves fennállását ünneplő szegedi szalámi,gyartás méltón ünnepelte jubileumát. A Csongrád megyei Húsipari és Állatforgalmi Vállalat tavalyi ki\tűnő munkájával elnyerte a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az ÉDOSZ vörös vándorzászlaját, és a Kiváló vállalat címet. A nagyvállalaton belül talán a legkiemelkedőbb teljesítményt a szalámigyáregység érte el, s ezzel megszerezte a szocialista gyáregység címet. A 100 éves jubileum és á kitüntetések alkalmából a vállalat tegnap ünnepséget rendezett a Hungária szállóban. A nagytermet zsúfolásig megtöltő dolgozók előtt dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese mondott ünnepi beszédet, majd Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának exportra jut. tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára adta át a Központi Bizottság, valamint a helyi pártás állami vezető szervek gratulációját a húsipari és állatforgalmi vállalat valamennyi dolgozójának. Az ünnepségen ott volt Sípos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára is. készít, amelyből 320 vagon Dr. Sághy Vilmos elismerő szavakkal szólt a vállalat elmúlt évi munkájáról, majd ismertette a jubiláló szalámigyár történetét. A gyár — hangoztatta — különösen a felszabadulás után fejlődött nagyot, míg ezelőtt, a régi Pick-üzem egy esztendőben átlagosan 50 vagon szalámit termelt, a mai korszerű utóda 500 vagon jó minőségű szalámit A Kiváló vállalat cím elnyerését tanúsító oklevelet dr." Sághy Vilmos nyújtotta át dr. Piros Lászlónak, a Csongrád megyei Húsipari és Állatforgalmi Vállalat igazgatójának. A Munka Érdemrend bronz fokozatát Erdödi Károly munkaerőgazdász, és Apró Mihály szocialistabrigád-Vezető, az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetést Lopkovitz Sándor igazgatóhelyettes, Nagymihály László főosztályvezető, Nagy Gyula csoportvezető, Hajducsák László főgépész, Rácz István technológus, Papp Ferencné munkásnő és id. Lukács Kálmán üzletkötő kapta. Miniszteri dicséretben és Kiváló dolgozó jelvényben részesült dr. Piros László igazgató, Várallyai Rezső műszaki tanácsadó és Hárs Ferenc üzemvezető. A jó munka jutalmául 94-en vehették át a Kiváló dolgozó jelvényt. A dolgozóknak mintegy 260 ezer forint jumunka írállalalci A jubileumi munkaversenyben elért kimagasló eredményért a szegedi szalámigyár első ízben kapta meg a Szocialista munlza Ünnepi termelési tanács- megyei és a városi pártbi- gyára kitüntető címet. Az kozást tartott tegnap délelőtt zottság nevében, Harmatos ezt a Szegedi Ingatlankezelő József pedig a SzakszervezeVállalat. Több száz dolgozó tek Megyei Tanácsa nevében megjelent ezen, s Ábrahám fejezte ki jókívánságait a István, a szakszervezeti bi- vállalat kollektívájának, zottsáíg titkára a vendégek között üdvözölte Ladányi Benedeket, az MSZMP megyei bizottságának tagját, Balog Istvánt, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagját, a pártbizottság osztályvezetőjét, Papp Gyulát, Szeged m. j. városi tanácsa végrehajtó bizottságának elnökhelyettesét, dr. Csala Mihályt, a HVDSZ megyei titkárát, Harmatos Józsefet, az SZMT osztálytanúsító vörös zászlót dr. Piros László adta át Hárs Ferenc üzemvezetőnek. M. I. S

zembe jön egy ember az utcán és megkérdezi: „Mondja, magát nem zavarja, hogy örökösen dotációkból él? Kifizetem a havi lakbért — dotáltak. Elmegyek a színházba, s tudom, hogy a tizennyolc forintos jegy kétannyiba van az államnak. Cipőt veszek a gyereknek, és ismét adós maradok. De ha könyvre van szükségem, ha kenyeret eszem és tejet iszom, villamosra szállok, gyógyszert veszek be, iskolaszereket vásárolok — mindig ott zeng a szigorú bariton: Ezt az állam dotálja ... ezt az állam dotálja ... S ezért én már örökös röstellkedésben élek az állam előtt, mert engem valósággal kitart. Nem mondaná meg, miből bírja ezt a nagy és sok ráfizetést?" A lista természetesen sokkal bővebb. De hogy mostanában ezt többet halljuk, annak nem az az indítéka, hogy lelkiismeretfurdalást okozzanak a polgároknak. Különben sem vesszük mi ezt annyira a szívünkre. Meg a történetét is ismerjük. Valamikor nagyon sokat jelentett, hogy a tisztességes emberi szükségletek köréhez mindenki hozzájuthatott. Ezek a mesterségesen leszorított árak tették lehetővé, hogy bővebben ehessünk húst és cukrot; normálisan lakhassunk és füthessünk; kelengyét, cipőt vehessünk a gyereknek. Mindenki. Ez megélhetési biztonság volt a történelem során lerongyolódott osztályoknak. A mindennapi szükségletek körére terjedtek ki ezek az előnyös árak. Vagyont senki sem gyűjthetett az olcsó kenyéren, zsíron, szénen — de hozzájuthatott rendesen. A korábbi kiáltó életszínvonalbeli különbségiek tűntek el ilyen módon. Persze, ehhez szabták a bért is. És az olyan cikkek árát, amelyek kívül esnek az általános napi szükségletek körén. Így lettünk dotált polgárok. így teremtettünk teljesen mesterséges árrendszert. Így borítottuk fel az értékarányokat. Most viszont, hogy már nem csak a kenyér meg a lakás számít mindennapi szükségletnek, hanem a hűtőgép, a tévé meg az elegáns öltöny is, teljesen összekeveredett a gombolyag. összeszólalkozott bennünk is nem egyszer a termelő meg a fogyasztó. Jó az olcsó tej — de annyiért nem érdemes vele vergődni a tsz-nek. Kedvező az alacsony lakbér — de még egy meszelésre se futja belőle, s tönkre mehetnek a házaink. Ez a logikája. S ma már felnőttünk az árakkal is szabályozott szükségletkielégítési szinthez. Ma már magunk is jól el tudnánk gazdálkodni a bérünkkel. Ka sokat beszélünk a dotációkról, nem azt a látszatot, akarjuk kelteni, mintha az állam kitartottjai volnánk. Hiszen az állam sem Róbert bácsi. Az általunk termelt nemzeti jövedelemből gazdálkodik, azt osztja el egyszer, kétszer, háromszor ... Csak mindez már a termelés rovására ment. Hiánycikklisták születtek belőle: iparágak sorvadtak el; szakmák maradtak utánpótlás nélkül. S ha ez a közvetett elosztási rendszer ilyen nagy mértékben nem tartható fenn, igazítani kell rajta. Kényes művelet ez. Hirtelenkedéssel agyoncsaphatnánk egyes rétegek életszínvonalát. Márpedig az sérthetetlen. Eddig is fel-felszisszentek már a nyugdíjasok meg az alacsony keresetűek. Továbbra is vigyázni kell tehát, nehogy eddig természetesen elérhető dolgokat elérhetetlenné tegyünk. Hiszen a tisztességes megélhetés, az egészségvédelem, a közművelődés, a szociális gondoskodás nem veszíthet ezen. A cél éppen az ellenkezője. Csak egyre többet kell majd magunknak is számolni és gazdálkodni. Bérünkkel, vásárlásainkkal. A létbiztonság fokát sohasem fogják nálunk kétségessé tenni az új gazdaságirányítási rendszer rugói. Erre éber politikai testületek vigyáznak. Ha valami elmegy a dotációból — megjön másutt, más árakon vagy a kereseten. De megjön! Lehetséges, hogy nem fillérre, esetleg nem mind pont ugyanoda, de arra a pénztárcára mindig különös figyelemmel, amelyik mindig apadtabb. R I östellkédnünk nem kell hát, ha abból a dotációból jut a szatyrunkba. De megdöbbenni sem illik azon a szándékon, hogy tisztábbak legyenek az ár- és értékviszonyok; hogy pontosabb számvetést csinálhasson az állam, a gyár és minden termelő közösség. Mert nekünk termelő fejjel is gondolkozni kell, s nemcsak a piacon, hanem a munkapadnál is meg kell tanulni a közgazdaság minimumait Menynyi kenyér szemétbe és vályúba kerül manapság! Háromforintos kenyérárral ki becsüli? De így annak a bizonyos dotációnak jó részét vetjük el magunktól! S példa tucatszám kínálkozna hasonló, csak ez a legmindennaposabb, ez van leginkább kéznél. S azt hiszem, ez a téma egyik sarkpontja. Nem csak a termelési ösztönzés veszett ki sok helyről a dotációk miatt, hanem az értékek iránti érzék is deformálódott S most itt abba is hagyom, mert nálunk is megszűnt a feleslegesen hosszúra nyújtott cikkek dotációja ... SZ. SIMON ISTVÁN üzemeinek élüzem-anatőja ? . A Szegedi Postaigazgató- zott élüzem kitüntetést. Kövezetőjé't, Komócsin Antalt, ság szállítási üzeme tegnap zel 50-en kaptak pénzjutala vállalat alapító igazgató- délután tartotta élüzem- mat a posta szállítási üzeme ját. a városi, a III. kerületi avató ünnepségét a Kossuth dolgozói közül, tanács és a tanácsi vállalatok Lajos sugárúti sportteremképviselőit. ben. Az ünnepségen megjePapp Gyula üdvözlő sza- lent az MSZMP Csongrád vak kíséretében adta át a megyei bizottságának kepvivárosi tanács vb és az SZMT seleteben dr Papp Sándor, megyei elnöksége által ado- továbbá Torok József, a Szemányozott, a Szocialista gedi Postaigazgatosag helyetmunka vállalata cím viselé- tes vezetője, sére jogosító oklevelet. Ez- Tatár Istvánnak, a Postaután Kószó József igazgató igazgatóság területi szakszermondott ünnepi beszédet, vezeti bizottsága titkárának állítási Kner-,evelek A világhírű gyomai Kner Nyomda alapítói széles körű levelezést folytattak korabeli írókkal, költőkkel, művészekkel. Most Elek László történész e levelekből érdekes kiadványt szerkesztett, amely a békéscsabai Kner Nyomdában készült, művészi kivitelben. Az értékes mű kiadója a Magyar Helikon. (MTI) amelyben elemezte a húsz megnyitó szavai után Mészáévvel ezelőtt alakult vállalat ros Lajos mondott beszédet, fejlődését. Hangsúlyozta, hogy a PostaA múlt évi munkaverseny- igazgatóság három megyére ben 23 brigád érte el a szo- kiterjedő, 110 gépkocsival és cialista kitüntetést, közülük 23Q motol.kerékpárral rendelhét jelvenyt is kapott. A _ .„.:,... részlegek közötti versenyben kezo szállítási üzeme maraélüzem szintet ért el a III. déktalanul teljesítette a kikerületi házkezelőség, dicsé- tűzött feladatokat, rő oklevelet kapott a ké- ,...., ményseprő és a nagyjavító Az üzem dolgozol kozul részleg, az I. és a II. kerü- jelvényes Kiváló dolgozo kileti házkezelőség, a tervező tüntetést kapott Pásztor Gáés előkészítő osztály és , a bor és Szabó Árpád, vala&Sényrrt űbírS -int a szegedi garázs Noalapján húszan kaptak Ki- vember 7 brigádja elnyerte váló dolgozó jelvényt és ok- az okleveles szocialista cílevelet, és 276 dolgozó része- me(. sült pénzjutalomban. Az ünnepi termelési ta- Török József adta at az nácskozúson Balog István a igazgatóság által adományoBővülő magyar-japan kapcsolatok az Befejeződtek ifjúsági jogásznapok Átadták a vetélkedő dijait Befejeződött dr. Bíró Józsefnek, a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi miniszterének japáni látogatása. Ebből az alkalomból záróközleményt adtak ki, amely rámutat, hogy a magyar miniszter — magasrangú kormánytisztviselők kíséretében — a japán kormány meghívására április 19-től 27-ig látogatást tett Japánban. Dr. Bíró Józsefet japáni tartózkodása alkalmával fogadta Eiszaku Szato japán miniszterelnök és tárgyalásokat folytatott Kiicsi Aicsi külügyminiszterrel, továbbá Ohira külkereskedelmi és iparügyi miniszterrel. A magyar államférfi beható megbeszéléseket folytatott japán gazdasági körök képviselőivel, látogatást tett japán ipari üzemekben, gazdasági és kulturális létesítményeket tekintett meg Tokióban, Oszakában, valamint Kyotóban. A tárgyalásokat őszinte, baráti légkörben folytatták. A tárgyaló felek, akik felismerték, hogy tág lehetőségek állnak fenn a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítésére, különféle módszereket vitattak meg e kapcsolatok fejlesztése érdekében s egyetértettek abban, hogy kívánatos a két ország közötti együttműködés támogatása a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok minden területén. Három napon át — csü- versenyt a szegedi Kasza törtöktől szombatig — Sze- Ferenc nyerte, a csapatvergeden rendezték meg a ha- senyben a budapesti joggyományos ifjúsági jogász- hallgatók szerepeltek a tegnapokat. A rendezvénysoro- jobban. A szellemi öttusázaton a budapesti és a pécsi ban ugyancsak a budapesti jogi karok mellett képvisel- jogi kar együttese győzött, tették magukat Újvidék és A büntetőjogi szakmai veSzófia egyetemeinek társ- télkedő első helyezettje a karai is, ahonnan 16, illetve pécsi Kapcmyi Erzsébet lett; 3 joghallgató érkezett Sze- ezen a versenyen a szegedi gedre. Újvári Józsefet a második A IV Ifjúsági Jogászna- helyre jelölte a zsűri. Az pok záróünnepségére teg- orosz szakszöveg-fordítási nap, szombaton délután ke rült sor. összefoglalójában dr. Both Ödön tanszékvezető egyetemi docens, a jogásznapok szervezőbizottságának elnöke elmondotta, hogy a háromnapos szakmai-, kulturális- és sportvetélkedő sikerrel zajlott le. A részvevők bebizonyították elméleti felkészültségüket, és tanúságot tettek a gyakorlati feladatok megoldásában szerzett jártasságukról. Beszéde végén a jogásznapok vetélkedőinek díjait adta át dr. Both Ödön. A civilisztilca köréből megrendezett *ogeset-megoldási vetélkedő első díját egy budapesti és egy pécsi hallgató között osztották meg, a német szakszöveg-fordításban viszont ugyancsak a szegedi Űjvári József bizonyult a legjobbnak. Az államjogi és államigazgatási jogi versenyen a budapesti Wiener György került az élre. A IV. Ifjúsági Jogásznapokkal együtt sportversenyeket is rendeztek, amelyek díjait ugyancsak a záróünneoélyen adta át dr Both Ödön. Jövőre, 1970-ben ugyancsak Szeeeden ren^*>zik meg a soron következő, V. Ifjúsági Jogásznapokat. VASÁRNAP. jjffí gnw^Knilpn W. iiJihlv/. tsS&iar^t 1969. ÁPRILIS 27, SM m MxjJlWmJAsgjVjji