Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-25 / 93. szám

Ifjúsági jogásznapok Négy év óta minden év tavaszán találkoznak egymással hazánk joghallgatói, hogy szakmai, kulturális és sportvetélkedőkön mérjék össze tudásukat. A IV. Ifjúsági Jogásznapok nyitó ünnepségére tegnap, csütörtökön délelőtt került sor a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kqrának épületében. A háromnapos diáktalálkozó vendégeit — a budapesti és a pécsi társkarok oktatóit, hallgatóit, valamint a jogásznapokra érkezett bolgár és jugoszláv egyetemistákat — dr. Antalffy György egyetemi tanár, az állam- és jogtudományi kar dékánja köszöntötte. Üdvözlő szavaiban elmondotta: a rendezvénysorozat célja, hogy a joghallgatók számot adjahak megszerzett tudásukról, felkészültségükről; bemutassák a diákkörökben végzett munkájuk eredményeit, az önálló munkával készült dolgozatokat. A vetélkedőkön pedig a gyakorlati feladatok megoldásában szerzett jártasságukról tegyenek bizonyságot. A nyitó ünnepség után jogeset-megoldási verseny kezdődött, majd — a délutáni órákban — orosz szakszöveg-fordítási versenyre és sportvetélkedőkre került sor. Este — öt tárgykörből — szellemi vetélkedőt rendeztek a három jogi kar diákjainak részvételével. Ma, pénteken többek között diákköri ülések lesznek, és ugyancsak ezen a napon tartják meg a büntetőjogi szakmai vetélkedőt. Holnap, szombaton délelőtt a IV. Ifjúsági Jogásznapok utolsó napján az államjogi és államigazgatás jogi szakmai vetélkedő szerepel a programban, délután pedig a záróünnepélyre és a díjkiosztásra gyűlnek majd össze a diákok. Az ifjúsági jogásznapokkal együtt — az Ady téri sportpályákon — sportversenyeket is rendeznek. A NEB meg vizsgálta Kereslet-kínálat ruházati cikkekből Egy egész esztendős vizsgálat végére tettele pontot a népi ellenőrök: 1967. év végétől 1968 végéig tanulmányozták a ruházati cikkek területén a kereskedelem és az ipar kapcsolatának alakulását, a készletek helyzetét, a kereslet és a kínálat viszonyát. Érdekes megállapításokat rögzítettek észrevételeikről terjedelmes jelentésükben, s hasznos javaslatokat fogalmaztak meg felterjesztésükben, mivel több megyében folyt hasonló vizsgálódás. A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi, csütörtöki ülésén részletesen is foglalkoztak a vizsgálati anyaggal. Kontra kereskedelem Az új gazdasági mechanizmus megváltoztatott néhány régebbi gyakorlatot: az elosztási formákról, ha lassan is, de áttérnék a kereskedői tevékenységre, az üzleti elvekre. Kiderült azonban az is, hogy ebben az igyekezetben bizonyos összeütközés történt a nagyés a kiskereskedelmi szervek, valamint a gyártó iparvállalatok között. Az új helyzetben a nagykereskedelmi vállalatokat szorítja leginkább a cipő, mivel a beszerzés hegemóniáját „levetették" róluk, vagyis a kiskereskedelem más csatornákon is hozzájuthat az áruhoz. Ezzel a lehetőséggel általában élnek is a kiskereskedelmi szervek és úgymond „felborítják" a >, nagykereskedelem vonalvezetését, ahol az informáltság hiánya miatt indokolatlanul halmozódnak fel a készletek. Az ilyen felhalmozódásnak viszont anyagi ódiumai vannak. Más szóval: a kereskedelem ilyen szituációban önmagát kontrázza, mert képtelen a körből kitörni, készleteit nem tudja igazítani a piaci igényekhez, s a szokásos eredményt nem tudja elkerülni, nagymennyiségű cikket „vásári" áron kénytelen elvesztegetni. A vevő pozíciója A vizsgálat megállapításai szerint a vevő pozícióját gyengíti az ipar bizonyos monopolisztikus helyzete. A kereskedelem nem tud olyan befolyást gyakorolni az iparra, annak termelésére és gyártmányösszetételére, amelyet a fogyasztók méltán elvárnának az új gazdasági mechanizmus körülményei között. Ennek viszont több oka is van a jelenlegi helyzetben. Az egyik ok, hogy az ipar csak a számára leggazdaságosabban gyártható árukat termeli, különösen akkor, ha a kapacitása sem kényszeríti másra. Ilyen helyzetben az ipar inkább exportjának bővítésére törekszik, mintsem a hazai igények kielégítésére. Példának említették a Hazai Fésűsfonó szintetikus szöveteinek forgalmát: a termelő csak abban az esetben látja el a hazai kereskedelmi szerveket szintetikus szövetekkel, ha az véletlenül visszamarad a külföldi eladásaikból, s specifikált megrendelést egyáltalán nem fogadnak el. A kereskedelmi szerveknek, mint vevőknek a pozícióromlása természetes tovább gyűrűzik a fogyasztó nagyközönség felé. Ilyen helyzetben nehezen lehet kialakítani azokat az elveket, amelyeket az új gazdasági mechanizmus sürgetne. A hegemón szerepet játszó termelőszervek és kereskedelmi szervezetek egymást „revolverezik", s csak nagyon lassan képzelhető el egészséges kibontakozás a fogyasztó javára. Az árak és a „vásárok" Érdekes és — örvendetesen — ellentmondó vélemények csaptak össze az árak alakulásával és a szezonvégi vásárok megrendezésével kapcsolatban. A szezonvégi kiárusítások létjogosultságát senki sem marasztalta el, hiszen az a gazdasági, kereskedelmi élet velejárója. Az ellentétes vélemények inkább ott csaptak össze, hogy a kiárusítások mértéke, ideje, nagysága egészséges gazdaságpolitikai tendenciát takar-e, vagy sem. Valószínű, hogy nem egészséges folyamat az, amikor egy áruféleség árát rövid időn belül felére lehet csökkenteni. Ebben ludas a termelő' vállalat, de a kereskedelem is: mire „kifut" a piacra a termék, általában elavult, divatját múlt. Mit lehet az Ilyen áruval tenni? Induló áron eladhatatlan, tehát felére kell csökkenteni az árát, ha egyáltalán realizálni akarnak valamit a ráfordított kiadásokból. Az ilyen árak viszont nem valami megnyugtatóak, mert a fogyasztók körében rontják a termelő, vagy a kereskedelmi szerv „szavahihetőségét" a távlatokat illetően. Tudniillik nem ösztönöznek vásárlásra: „miért vegyem ötszázért, ha három hónap múlva kettőért is megkapom" — vélekedhet a fogyasztó. Ha ilyen gyakorlatot honosít meg piacán a termelő és az riadó kereskedelem, akkor rosszul politizál. Sokkal rugalmasabb árpolitikára lenne szükség, amely stabilitást adna az áruknak, az áraknak. A népi ellenőrük: Igen alapos felmérése valószínű hasznos lehet m üzleti politikára, a termelők és a kereskedelmi szervek közötti kapcsolatok javítására, amelynek végső soron a fogyasztó közönség látja majd hasznát A NEB tegnapi ülésén értékelték azt a vizsgálatot is, amelyet az üzemekben végeztek az egészségügyi helyzettel kapcsolatban. Ez a vizsgálat is sok hasznos tapasztalatot nyújt a vállalatok vezetőinek. G. I. ! Jobb utak, több jármű Tegnap a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének székházában tartotta évi tanácskozását a Közúti Balesetelhárítási Tanács. Kaszás Béla elnöki megnyitója utám dr. Dömény István, a KBT titkára beszámolt a KBT múlt évi munkájáról. A közúti közlekedés 1968. évi helyzetéről szólva elmondta, hogy a fejlődés a korábbi évekhez hasonlóan jelentős és sokoldalú volt. Nagyobb városainkban — különösen a főváros útvonalain, tereinek többségén — a forgalom további telítődése volt tapasztalható. Ez magas fokú közlekedési szervezettséget. korszerűbb irányítási módot, a közlekedőktől pedig alapos szabályismere- 1 tet, önuralmat és fegyelmezettséget követelt. A forga- I lom növekedését, a személyés áruszállítások volumenének emelkedését, a közúti közlekedés rohamos fejlődését támasztják alá a következő adatok: az útkorszerűsítések eredményeként a múlt évben tovább növekedett a portalanított utak hossza, csaknem kilencszáz kilométer útvonalat tettek korszerűbbé. 1968-ban az M 7-es autóút építése túlhaladt Székesfehérváron. átépítettél:: a 3-as számú út Budapest—Gödöllő közötti szakaszát, folytatódott az E 5-ös út szélesítése Kecskemét és Kiskunfélegyháza, valamint Szeged és Röszke között. Továbbá útépítési munkálatok folytak a 7-es, a 70-es, a 71-es, a 84-es útvonalakon. A gépjárműállomány is tovább gyarapodott: a személygépkocsik száma 13,2, a motorkerékpároké 8,6, a vontatóké 41,6 százalékkal emelkedett. A gépjárműállomány emelkedésének, a fokozódó igényeknek megfelelően gondoskodtak a gépjárművezető-képzésről is. május 1-re Az üzemek dekorációs műhelyeiben már rajzolják, festik a munka ünnepére a táblákat, jelszavakat. Készen állnak a zászlók, és drapériák május elsejére. smm"A Szegedi Konzervgyár ebédlője már feldíszítve várja az ünnepi gyűlés résztvevőit Somogyi Károly né felvételei A textilművek homlokzatára sarló és kalapáes kerül, seft zászlóval. A dckorációsmühely dolgozói itt Is időbea hozzáláttak a munkához Kiváló Vállalat az AKÖV Eredményesen dolgozott az ! elmúlt évben a 10. számú Autóközlekedési Vállalat. A gépkocsivezetők, karbantartó szerelők, rakodókezelők és tisztviselői gazdaságosan, nagyszerűen végezték munkájukat. A vállalat célszerűbben használta fel megnövekedett gépparkját, számos új szolgáltatást vezetett be. Az egyenletes, jó teljesítmények alapján az AKÖV elnyerte a megtisztelő Kiváló Vállalat-címet. A kitüntetést tegnap délután — a vállalat új telepén megtartott ünnepségen, amelyen megjelent Bódi László, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, országgyűlési képviselő, valamint Juratovics Aladár, a Csongrád megyei pártbizottság tagja —, Zahumenszki József, az Autóközlekedési Tröszt vezérigazgató-helyettese nyújtotta át Csiszár Károlynak, a 10. számú AKÖV igazgatójának. Az összegyűlt dolgozók előtt Csiszár Károly mondott ünnepi beszédet, majd 63-an kapták meg a Kiváló Dolgozó jelvényt és oklevele*. Egyéves áldozatkész munka alapján 25 brigád vehette ét a szocialista cím elnyerését tanúsító oklevelet. A munka élen járói között 230 ezer forint pénzjutalmat osztottan ki, Először a szegedi Centrum Áruház Nagyüzemi nyűlfarmok Csongrád megye tizenöt közös gazdasága, köztük a szegedi Üj Élet és a pusztaszeri Kossuth Termelőszövetkezet, rendezkedik be korszerű, nagyüzemi házinyúl-tenyésztésre. A Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja az angol Hy-Lyne cégtől importált újzélandi és kaliforniai fajtákat. Az első négyszázas törzsállományt Mindszenten, a Tiszavirág Tsz-ben helyezték el. Ez a közös gazdaság látja el tenyészállatokkal az érdekelt szövetkezeteket. Az első szaporulatnak most folyik a törzskönyvezése, kiválogatása és rövidesen kezdődik a szállítás. Általában egy törzsállományban száztól háromszázig terjedő számban lesznek anyanyulak. A megrendelő gazdaságok hozzáfogtak a férőhelyek kialakításához. Használaton kívüli baromfiházakat s egyéb. gazdasági épületeket alakítanak át nyúltartásra. Ezzel egyeidejűleg gondozókat, illetve szakmunkásokat képeznek ki. A házinyúl főként exportcikk, a nyugati piacon Franciaországban és Olaszországban a legkeresettebb, de már a hazai vendéglátóipar érdeklődését is felkeltette. T. B. Először és egyedül. A szegedi Centrum Áruház elnyerte a Szocialista Munka Áruháza címet, s mellé — immár ötödször — megkapta a kiváló áruházaknak kijáró oklevelet is. Az előbbinek a szegedi Cetrum az első és egyedüli tulajdonosa Magyarországon, az utóbbit is csak háromnak — a Versenynek, a Divatcsarnok-nak és a Debreceni Áruháznak — juttatták idén rajta kívül. Ezt ünnepelték a „fiatalok áruházának" dolgozói tegnap este a Tisza Szálló koncerttermében rendezett öszszejövetelen, ahol a Centrum Áruházak Vállalat képviseletében dr. Székely Andor vezérigazgató-helyettes adta át az okleveleket Dózsa Pálnak, az áruház igazgatójának. Az áruház vezetői közül Dózsa Pál, dr. Marsi Zoltán és Drágon Richárdné, valamint 19 dolgozó lett a Szakma kiváló dolgozója, a 12 szocialista brigád kitüntetésen kívül számos dolgozó kapott pénzjutalmat. A Tisza, új nevén Centrum Áruház 15 éves történetének harmadik lépcsőfokára ért ezzel a kitüntetéssel, mely egyaránt figyelembe vette az elmúlt év gazdasági eredményét és a fejlettebb kiszolgálási módot. Azt, hogy a szocialista kereskedelem egyik példaképe, nemcsak a mostani ünnep bizonyítja, de az a kétmillió 685 ezer fizető vásárló is, aki lavaly felkereste az áruházat. 1968-as gazdasági tervüket 147 százalékra teljesítették, s ebben nemcsak a 15 éves törzsgárdának van nagy szerepe, de a dolgozói összlétszám 60 százalékát adó 18—20 éves fiataloknak is. PÉNTEK, 1969. ÁPRILIS 25. DÉLMAGYARORSZÁG 7*