Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-25 / 93. szám

Ifjúsági jogásznapok Négy év óta minden év tavaszán találkoznak egy­mással hazánk joghallgatói, hogy szakmai, kulturális és sportvetélkedőkön mérjék össze tudásukat. A IV. Ifjú­sági Jogásznapok nyitó ün­nepségére tegnap, csütörtö­kön délelőtt került sor a sze­gedi József Attila Tudomány­egyetem Állam- és Jogtudo­mányi Kqrának épületében. A háromnapos diáktalál­kozó vendégeit — a budapes­ti és a pécsi társkarok okta­tóit, hallgatóit, valamint a jogásznapokra érkezett bol­gár és jugoszláv egyetemis­tákat — dr. Antalffy György egyetemi tanár, az állam- és jogtudományi kar dékánja köszöntötte. Üdvözlő szavai­ban elmondotta: a rendez­vénysorozat célja, hogy a joghallgatók számot adjahak megszerzett tudásukról, fel­készültségükről; bemutassák a diákkörökben végzett mun­kájuk eredményeit, az önálló munkával készült dolgozato­kat. A vetélkedőkön pedig a gyakorlati feladatok megol­dásában szerzett jártassá­gukról tegyenek bizonysá­got. A nyitó ünnepség után jogeset-megoldási verseny kezdődött, majd — a dél­utáni órákban — orosz szakszöveg-fordítási ver­senyre és sportvetélkedőkre került sor. Este — öt tárgy­körből — szellemi vetélke­dőt rendeztek a három jogi kar diákjainak részvételével. Ma, pénteken többek kö­zött diákköri ülések lesznek, és ugyancsak ezen a napon tartják meg a büntetőjogi szakmai vetélkedőt. Holnap, szombaton délelőtt a IV. If­júsági Jogásznapok utolsó napján az államjogi és ál­lamigazgatás jogi szakmai vetélkedő szerepel a prog­ramban, délután pedig a zá­róünnepélyre és a díjkiosz­tásra gyűlnek majd össze a diákok. Az ifjúsági jogásznapokkal együtt — az Ady téri sport­pályákon — sportversenye­ket is rendeznek. A NEB meg vizsgálta Kereslet-kínálat ruházati cikkekből Egy egész esztendős vizs­gálat végére tettele pontot a népi ellenőrök: 1967. év végétől 1968 végéig tanul­mányozták a ruházati cik­kek területén a kereskede­lem és az ipar kapcsolatá­nak alakulását, a készletek helyzetét, a kereslet és a kínálat viszonyát. Érdekes megállapításokat rögzítettek észrevételeikről terjedelmes jelentésükben, s hasznos ja­vaslatokat fogalmaztak meg felterjesztésükben, mivel több megyében folyt hasonló vizsgálódás. A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság tegnapi, csütörtöki ülésén részletesen is fog­lalkoztak a vizsgálati anyag­gal. Kontra kereskedelem Az új gazdasági mecha­nizmus megváltoztatott né­hány régebbi gyakorlatot: az elosztási formákról, ha lassan is, de áttérnék a ke­reskedői tevékenységre, az üzleti elvekre. Kiderült azonban az is, hogy ebben az igyekezetben bizonyos összeütközés történt a nagy­és a kiskereskedelmi szer­vek, valamint a gyártó ipar­vállalatok között. Az új helyzetben a nagy­kereskedelmi vállalatokat szorítja leginkább a cipő, mivel a beszerzés hegemó­niáját „levetették" róluk, vagyis a kiskereskedelem más csatornákon is hozzá­juthat az áruhoz. Ezzel a le­hetőséggel általában élnek is a kiskereskedelmi szer­vek és úgymond „felborít­ják" a >, nagykereskedelem vonalvezetését, ahol az in­formáltság hiánya miatt indokolatlanul halmozódnak fel a készletek. Az ilyen felhalmozódásnak viszont anyagi ódiumai vannak. Más szóval: a kereskedelem ilyen szituációban önmagát kont­rázza, mert képtelen a kör­ből kitörni, készleteit nem tudja igazítani a piaci igé­nyekhez, s a szokásos ered­ményt nem tudja elkerülni, nagymennyiségű cikket „vá­sári" áron kénytelen elvesz­tegetni. A vevő pozíciója A vizsgálat megállapításai szerint a vevő pozícióját gyengíti az ipar bizonyos monopolisztikus helyzete. A kereskedelem nem tud olyan befolyást gyakorolni az ipar­ra, annak termelésére és gyártmányösszetételére, ame­lyet a fogyasztók méltán el­várnának az új gazdasági mechanizmus körülményei között. Ennek viszont több oka is van a jelenlegi hely­zetben. Az egyik ok, hogy az ipar csak a számára leggazdasá­gosabban gyártható árukat termeli, különösen akkor, ha a kapacitása sem kény­szeríti másra. Ilyen helyzet­ben az ipar inkább export­jának bővítésére törekszik, mintsem a hazai igények kielégítésére. Példának em­lítették a Hazai Fésűsfonó szintetikus szöveteinek for­galmát: a termelő csak ab­ban az esetben látja el a hazai kereskedelmi szerve­ket szintetikus szövetekkel, ha az véletlenül visszama­rad a külföldi eladásaikból, s specifikált megrendelést egyáltalán nem fogadnak el. A kereskedelmi szervek­nek, mint vevőknek a pozí­cióromlása természetes to­vább gyűrűzik a fogyasztó nagyközönség felé. Ilyen helyzetben nehezen lehet ki­alakítani azokat az elveket, amelyeket az új gazdasági mechanizmus sürgetne. A hegemón szerepet játszó ter­melőszervek és kereskedel­mi szervezetek egymást „re­volverezik", s csak nagyon lassan képzelhető el egész­séges kibontakozás a fo­gyasztó javára. Az árak és a „vásárok" Érdekes és — örvendete­sen — ellentmondó vélemé­nyek csaptak össze az árak alakulásával és a szezonvé­gi vásárok megrendezésével kapcsolatban. A szezonvégi kiárusítások létjogosultságát senki sem marasztalta el, hiszen az a gazdasági, ke­reskedelmi élet velejárója. Az ellentétes vélemények in­kább ott csaptak össze, hogy a kiárusítások mértéke, ide­je, nagysága egészséges gaz­daságpolitikai tendenciát ta­kar-e, vagy sem. Valószínű, hogy nem egészséges folyamat az, ami­kor egy áruféleség árát rö­vid időn belül felére lehet csökkenteni. Ebben ludas a termelő' vállalat, de a ke­reskedelem is: mire „kifut" a piacra a termék, általá­ban elavult, divatját múlt. Mit lehet az Ilyen áruval tenni? Induló áron eladha­tatlan, tehát felére kell csökkenteni az árát, ha egy­általán realizálni akarnak valamit a ráfordított kiadá­sokból. Az ilyen árak viszont nem valami megnyugtatóak, mert a fogyasztók körében ront­ják a termelő, vagy a ke­reskedelmi szerv „szavahi­hetőségét" a távlatokat ille­tően. Tudniillik nem ösztö­nöznek vásárlásra: „miért vegyem ötszázért, ha három hónap múlva kettőért is megkapom" — vélekedhet a fogyasztó. Ha ilyen gyakor­latot honosít meg piacán a termelő és az riadó keres­kedelem, akkor rosszul po­litizál. Sokkal rugalmasabb árpolitikára lenne szükség, amely stabilitást adna az áruknak, az áraknak. A népi ellenőrük: Igen ala­pos felmérése valószínű hasznos lehet m üzleti po­litikára, a termelők és a ke­reskedelmi szervek közötti kapcsolatok javítására, amelynek végső soron a fo­gyasztó közönség látja majd hasznát A NEB tegnapi ülésén értékelték azt a vizs­gálatot is, amelyet az üze­mekben végeztek az egész­ségügyi helyzettel kapcso­latban. Ez a vizsgálat is sok hasznos tapasztalatot nyújt a vállalatok vezetőinek. G. I. ! Jobb utak, több jármű Tegnap a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszer­vezetének székházában tar­totta évi tanácskozását a Közúti Balesetelhárítási Ta­nács. Kaszás Béla elnöki megnyitója utám dr. Dömény István, a KBT titkára beszá­molt a KBT múlt évi mun­kájáról. A közúti közlekedés 1968. évi helyzetéről szólva elmondta, hogy a fejlődés a korábbi évekhez hasonlóan jelentős és sokoldalú volt. Nagyobb városainkban — kü­lönösen a főváros útvonala­in, tereinek többségén — a forgalom további telítődése volt tapasztalható. Ez ma­gas fokú közlekedési szerve­zettséget. korszerűbb irányí­tási módot, a közlekedőktől pedig alapos szabályismere- 1 tet, önuralmat és fegyelme­zettséget követelt. A forga- I lom növekedését, a személy­és áruszállítások volumené­nek emelkedését, a közúti közlekedés rohamos fejlődé­sét támasztják alá a követ­kező adatok: az útkorszerű­sítések eredményeként a múlt évben tovább növeke­dett a portalanított utak hossza, csaknem kilencszáz kilométer útvonalat tettek korszerűbbé. 1968-ban az M 7-es autóút építése túlha­ladt Székesfehérváron. át­építettél:: a 3-as számú út Budapest—Gödöllő közötti szakaszát, folytatódott az E 5-ös út szélesítése Kecske­mét és Kiskunfélegyháza, va­lamint Szeged és Röszke kö­zött. Továbbá útépítési mun­kálatok folytak a 7-es, a 70-es, a 71-es, a 84-es útvo­nalakon. A gépjárműállo­mány is tovább gyarapodott: a személygépkocsik száma 13,2, a motorkerékpároké 8,6, a vontatóké 41,6 százalékkal emelkedett. A gépjárműállo­mány emelkedésének, a fo­kozódó igényeknek megfele­lően gondoskodtak a gépjár­művezető-képzésről is. május 1-re Az üzemek dekorációs műhelyeiben már rajzolják, festik a munka ünnepére a táblákat, jelszavakat. Készen állnak a zászlók, és drapériák május elsejére. smm"­A Szegedi Konzervgyár ebédlője már feldíszítve várja az ünnepi gyűlés résztvevőit Somogyi Károly né felvételei A textilművek homlokzatára sarló és kalapáes kerül, seft zászlóval. A dckorációsmühely dolgozói itt Is időbea hozzáláttak a munkához Kiváló Vállalat az AKÖV Eredményesen dolgozott az ! elmúlt évben a 10. számú Autóközlekedési Vállalat. A gépkocsivezetők, karbantar­tó szerelők, rakodókezelők és tisztviselői gazdaságosan, nagyszerűen végezték mun­kájukat. A vállalat célsze­rűbben használta fel megnö­vekedett gépparkját, számos új szolgáltatást vezetett be. Az egyenletes, jó teljesít­mények alapján az AKÖV elnyerte a megtisztelő Kivá­ló Vállalat-címet. A kitün­tetést tegnap délután — a vállalat új telepén megtar­tott ünnepségen, amelyen megjelent Bódi László, az MSZMP Szeged városi vég­rehajtó bizottságának tagja, országgyűlési képviselő, vala­mint Juratovics Aladár, a Csongrád megyei pártbizott­ság tagja —, Zahumenszki József, az Autóközlekedési Tröszt vezérigazgató-helyet­tese nyújtotta át Csiszár Ká­rolynak, a 10. számú AKÖV igazgatójának. Az összegyűlt dolgozók előtt Csiszár Károly mon­dott ünnepi beszédet, majd 63-an kapták meg a Kiváló Dolgozó jelvényt és oklevele*. Egyéves áldozatkész munka alapján 25 brigád vehette ét a szocialista cím elnyerését tanúsító oklevelet. A munka élen járói között 230 ezer fo­rint pénzjutalmat osztottan ki, Először a szegedi Centrum Áruház Nagyüzemi nyűlfarmok Csongrád megye tizenöt közös gazdasága, köztük a szegedi Üj Élet és a puszta­szeri Kossuth Termelőszö­vetkezet, rendezkedik be korszerű, nagyüzemi házi­nyúl-tenyésztésre. A Szövet­kezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja az an­gol Hy-Lyne cégtől impor­tált újzélandi és kaliforniai fajtákat. Az első négyszázas törzsállományt Mindszenten, a Tiszavirág Tsz-ben helyez­ték el. Ez a közös gazdaság látja el tenyészállatokkal az érdekelt szövetkezeteket. Az első szaporulatnak most fo­lyik a törzskönyvezése, ki­válogatása és rövidesen kez­dődik a szállítás. Általában egy törzsállományban száz­tól háromszázig terjedő számban lesznek anyanyu­lak. A megrendelő gazdaságok hozzáfogtak a férőhelyek ki­alakításához. Használaton kívüli baromfiházakat s egyéb. gazdasági épületeket alakítanak át nyúltartásra. Ezzel egyeidejűleg gondozó­kat, illetve szakmunkásokat képeznek ki. A házinyúl főként ex­portcikk, a nyugati piacon Franciaországban és Olasz­országban a legkeresettebb, de már a hazai vendéglátó­ipar érdeklődését is felkel­tette. T. B. Először és egyedül. A sze­gedi Centrum Áruház elnyer­te a Szocialista Munka Áru­háza címet, s mellé — immár ötödször — megkapta a ki­váló áruházaknak kijáró ok­levelet is. Az előbbinek a szegedi Cetrum az első és egyedüli tulajdonosa Ma­gyarországon, az utóbbit is csak háromnak — a Verseny­nek, a Divatcsarnok-nak és a Debreceni Áruháznak — juttatták idén rajta kívül. Ezt ünnepelték a „fiatalok áruházának" dolgozói teg­nap este a Tisza Szálló kon­certtermében rendezett ösz­szejövetelen, ahol a Centrum Áruházak Vállalat képvise­letében dr. Székely Andor vezérigazgató-helyettes ad­ta át az okleveleket Dózsa Pálnak, az áruház igazgató­jának. Az áruház vezetői kö­zül Dózsa Pál, dr. Marsi Zoltán és Drágon Richárdné, valamint 19 dolgozó lett a Szakma kiváló dolgozója, a 12 szocialista brigád kitün­tetésen kívül számos dolgo­zó kapott pénzjutalmat. A Tisza, új nevén Centrum Áruház 15 éves történetének harmadik lépcsőfokára ért ezzel a kitüntetéssel, mely egyaránt figyelembe vette az elmúlt év gazdasági eredmé­nyét és a fejlettebb kiszolgá­lási módot. Azt, hogy a szo­cialista kereskedelem egyik példaképe, nemcsak a mos­tani ünnep bizonyítja, de az a kétmillió 685 ezer fizető vá­sárló is, aki lavaly felke­reste az áruházat. 1968-as gazdasági tervüket 147 száza­lékra teljesítették, s ebben nemcsak a 15 éves törzsgár­dának van nagy szerepe, de a dolgozói összlétszám 60 százalékát adó 18—20 éves fiataloknak is. PÉNTEK, 1969. ÁPRILIS 25. DÉLMAGYARORSZÁG 7*

Next

/
Thumbnails
Contents