Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-19 / 88. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA M U N K Á SPÁ RT LAPJA 59. évfolyam, 88. szám 1969. ÁPRILIS 19., SZOMBAT Megleteti itt bétfő kivételévei mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Csongrád megyei képviselők felszólalása a vitában Tegnap, pénteken folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai és a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta ipeg. Bejelentette, hogy napirend szerint o szerzői jogról szóló törvényjavaslat tárgyalása következik. Ezután llku Pál, művelődésügyi miniszter szólalt fel. A továbbiakban Kaszás Imre, a törvényjavaslat előadója elmondta, hogy az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint kulturális bizottságának együttes ülésén általánosságban és részleteiben megvitatták a szerzői jogról szóló törvényjavaslatot, s azt a két bizottság az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A vitában felszólalt Darvas József, az Írószövetség elnöke, Békés megyei országgyűlési képviselő, továbbá Inokai János budapesti, dr. Dömötör János, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója, Csongrád megyei képviselő. A vitában elhangzottakra llku Pál művelődésügyi miniszter válaszolt. Ezután a szünet után elnöklő Vass Istvánná szavazásra tette fel a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a kulturális bizottság együttes módosító javaslatát A módosító indítványokat, továbbá az inioklás kiegészítésére vonatkozó javaslatokat az országgyűlés elfogadta. A továbbiakban az országgyűlés a szerzői jogról szóló törvényijavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Napirend szerint következett a jogalkotás és a jogalkalmazás időszerű kérdéseiről szóló beszámoló. Dr. Korom Mihály, igazságügyminiszter emelkedett szólásra. Expozéja után a vitában felszólalt dr. Harrcr Ferenc, dr. Nezvál Ferenc budapesti, valamint Katona Sándor Csongrád megyei, dr. Zsigmond László Vas- megyei, dr. Mátay Pál Fejér megyei országgyűlési képviselő. A felszólalásokra az igazságügy-miniszter válaszolt. Megállapította, hogy a vita jó hatású szocialista joggyakorlatunk további fejlődésére. Beszámolóját és válaszát az országgyűlés tudomásul vette. A napirendnek megfelelően a továbbiakban megválasztották a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészét. Az elnöklő Kállai Gyula méltatta a legfőbb ügyész tevékenységét, hangsúlyozva, hogy immár 1956 óta tölti be közmegelégedésre ezt a magas tisztet. Az országgyűlés a képviselők egyA tanácskozás szünetében: Kádár János, Csikós Nagy Béla, Nyers Rezső, és Komócsin Zoltán hangú szavazata alapján a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészévé ismét megválasztották dr. Szénási Gézát. Ezután interpellációk következtek. Gódor János, a régi rendelkezések alapján nyugdíjazott vasutasok ügyében interpellált a közlekedés- és postaügyi miniszterhez. Dr. Csanády György válaszában hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést csak a régi nyugdíjasok egész problémakörének rendezésével lehet majd megoldani, amivel a kormány foglalkozik. Fegyveres István, Vas megyei képviselő a kislakás-építésekre engedélyezett kölcsönök tárgyában a pénzügyminiszterhez interpellált. A pénzügyminiszter válaszában számokat sorolt fel arra, hogy tavaly, a megelőző évihez képest tovább nőtt a magánerővel felépített lakások száma. Elismerte viszont, hogy a társasház-építkezésben tapasztalható bizonyos lanyhulás. Éppen ezért az illetékes kormányszervek a közeli napokban foglalkoznak a hitelfeltételekkel, s úgy véli, hogy a társasházépítők az eddiginél magasabb összeget vehetnek majd igénybe a mérsékelt, kétszázalékos hitelfeltételek mellett. Az országgyűlés mindkét választ tudomásul vette. Az országgyűlés idei első ülésszaka Kállai Gyula zárszavával fejeződött be. • Az országgyűlés által hatévi időtartamra megválasztott dr. Szénási Géza legfőbb ügyész pénteken délután Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt. (Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, valamint dr. Dömötör János, Katona Sándor Csongrád megyei képviselők felszólalását lapunk harmadik oldalán ismertetjük.) llku Pál beszéde Elöljáróban llku Pál történelmi áttekintést adott a szerzői jog intézményéről, s egyebek közt megemlítette: Magyarországon 1884-ben került sor az első szerzői jogi törvény megalkotására, ezt a ma is hatályban levő 1921. évi 54. törvénycikk váltotta fel. Majd kifejtette, hogy a szerzői jogi törvénynek minden országban különös jelentősége, mert nemcsak a hazai szerzők jogviszonyait rendezi, hanem rendelkezései mindazon országok szerzőire is vonatkoznak, amelyekkel az illető állam nemzetközi egyezményes kapcsolatban áll. A törvényjavaslat előkészítése során különös gondot fordítottunk arra, hogy annak összes rendelkezései összhangban legyenek a berni unióban viselt tagságunkból fakadó kötelezettségekkel. A régi törvény idejében még nem volt rádió, televízió, hangosfilm; így az ezekkel összefüggő szerzői jogi kérdésekben a bírói gyakorlatnak kellett utat mutatnia. A könyvkiadás és könyvkereskedés, a hanglemez- és hangszalaggyártás, a színházak tevékenysége, a iparművészet, a képzőművészet alkotásainak sokszorosítása és terjesztése mind* mind szorosan összefügg a szerzői jogi szabályokkal. Most mindezek a kérdések megfelelő törvényes szabályozást kapnak az előterjesztett javaslatban. Fontos, hogy a szerzőt megilleti a jog, hogy művén szerzőként feltüntessék, sőt a szerzőt akkor is meg kell jelölni, ha művéből csak valamely részletet használnak fel, ha a művet ismertetik, vagy abból idézeteket közölnek. Ugyancsak jelentős az a rendelkezés, hogy a szerzők művét — engedélyük nélkül — sem felhasználni, sem megváltoztatni nem szabad. Előfordulhatnak olyan esetek is. amikor a szerző nem engedélyezi művének további felhasználását. A törvényjavaslat biztosítja a szerző számára a visszavonás ioqát. vagyis azt, hogy — alapos okból — megtilthatja művének egyébként iogszerű további felhasználását. A személyhez fűződő joSemiramistől Penelopéig Szegedi bundák sikere a világpiacon Szegedi szűcsremekek utaznak hétről hétre, hónapról hónapra szinte a szélrózsa minden irányába. Párizsban és Tokióban, Kanadában és az USA-ban éppúgy találkozhatnak velük a vásárlók, mint a Szovjetunióban és a skandináv országokban. A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat itteni gyárának idén már amolyan „kellemesen súlyos" gondjai vannak: kitől és mire fogadhatnak el még megrendelést Ez pedig, tekintve, hogy a világ szőrmepiaca bővelkedik jobbnáljobb termékekben, igen szép fegyvertény. Néhány számadat tükrében: 18 ezer irhabundat gyártanak idén, főképp exportra, a tavaly exportált mennyiség kétszeresét. A 10 ezer darab panofixbunda 80 százaléka ugyancsak dolláros export. Ez a két kiemelt termék: esztendők óta azon vannak, hogy tökéletesítsék készítésüket. Technológiai változtatásokkal, minőségjavító „szalonmunkával" a részletek pontos, tetszetős kidolgozásával, a műszaki csoport erősítésével, fejlesztésével teremtették meg a feltételeket Különösen nagyfontosságú az úgynevezett ragasztásos technológia bevezetése, amely tetszetős éleket, vonalakat, szebb kivitelt biztosít. A gondos piackutatásnak is köszönhető, hogy egyre jobb hírnévnek örvendhetnek a világpiacon. A szőrmegyári tervezők mindig napra készek, igyekeznek a leggyorsabban reagálni a divatváltozásokra, s a megvalósításban jeleskednek a termelőműhelyek. Párizs és Bécs után hamarosan újabb nagy seregszemlén tanulmányozzák a követelményeket, a divatot az üzem vezetői: Frankfilmgyártás. a rádió és a te- gokat a szerző másra nem levízió, a fényképezés és az (Folytatás a í oldalon.) furtban. Természetesen nem üres kézzel mennek: a Pannónia vállalat és a TANN1MPEX külkereskedelmi vállalat közös pavilonjában előkelő helyet foglalnak majd el a szegedi termékek. Ez a kiállítás egyben jó találkozó a korábbi és az újabb partnerekkel is. Munkájukban igen nagy volumenű az importanyagfelhasználás, ezért a jobb anyagkihasználásra, takarékosabb feldolgozásra törekszenek. A körültekintő figyelem, a hulladékanyagok feldolgozása — igen tetszetős termékekké — is fontos része tevékenységüknek. Jelentős devizát hoz népgazdaságunknak a szőrmegyáriak kiviteli buzgalma, s .ugyanakkor szép nyereséget ígér a közösségnek. A dzsungelzöld színtől a kávébarnáig, a Semiramis elnevezésű bundáktól a Penelope fantázianevet viselőkig igen gazdag a gyártmánylista. Sok esetben kis tételeket is vállalnak, egyedi megrendeléseknek is eleget tesznek. A gyár legújabb slágere a borozott panofix, ezt a bundát keresztirányú bőrcsíkok díszítik. Mintegy 1200 darabot szállítanak belőle az NSZKba, ahol igen keresett cikk. Tegnap, pénteken délután Malovecz Gyula, a Pannónia Vállalat vezérigazgatója köszöntötte a szegedi üzem dolgozóit abból az alkalomból, hogy tavalyi munkasikereikkel elsők lettek a vállalat négy gyáregységének versenyében. A legjobbaknak kijáró vándorzászló mellett a közösség igen sok tagja kitüntetést, pénzjutalmat is kapott az ünnepségen; több mint 65 ezer forintot osztottak ki a jó munka jutalmaként. Hárommillió forint utakra, óvodákra A jó idő beköszöntésével egyidőben nagyarányú munkákat végez el a szegedi III. kerületi tanács megrendelésére a városgazdálkodási vállalat. Markos Károly, a III. kerületi tanács vb titkára arról tájékoztatott, hogy az idén 3 millió forintot költenek útépítésre, csatornázásra, gyalogjárdák aszfaltozására. A III. kerületben fontos útvonal a Rákóczi utca, amely Móravárost és Alsóvárost köti össze, ugyanakkor a forgalom jelentős részét tereli át «z Április 4. útjáról. Folyik a Rákóczi utca csatornázása a Tisza Lajos utcától a Petőfi Sándor sugárűtig, majd azt követően korszerű útburkolatot kap a Mátyás tértől a Petőfi Sándor sugárűtig. Az idén erre az útszakaszra másfél millió forintot költenek. A munkák áthúzódnak a jövő évre. A befejező szakaszra fordított összeg várhatóan 1 millió 700 ezer forint. Mintegy félmillió forintot költ már a kivitelezés alatt álló gyalogjárda aszfaltozására a III. kerületi tanács az Alsónyomás-sort a Tanítói-kiskertekkel összekötő hosszú útvonalra. A hasonlóan előrehaladtak a gyalogjárda építéssel a Bem tábornok utca páros oldalán. Már csak az aszfaltozás van hátra. A Tolbuhin sugárút külső részén is nagyarányú munkák folynak. Az Úttörő tértől a volt vámházig 500 ezer forint költséggel készül a gyalogjárda. Móraváros más utcáinak korszerűsítésére is jelentős összegeket áldoz az idén a III. kerületi tanács. Tavaly elmaradt a Répás utca gyalogjárdáinak aszfaltozása. Ezt a munkát az idén elvégzik a Kolozsvári tértől a Katona József utcáig. Hasonlóan új aszfalt gyalogjárdát képeznek ki a Fűrész utcában is, amely a Bakai Nándor utcát köti össze a Rigó utcávaL Az autóbuszközlekedés eléggé megviselte Alsóvároson a Csonka és a Szécsi utcát. A kövek sok helyen kimozogtak, mélyedések keletkeztek, amelyekben zökkennek és romlanak a kocsik. A kövezett úttestet kátyúzással hozzák rendbe. Hattyastelepen a Szentimre utca és a Szentimre tél kap még az idén aszfaltozott gyalogjárdát