Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-18 / 87. szám

Egyfel­vonásosok Bemutató a Fiatalok Irodalmi Színpadán Ha valaki kíváncsi arra, hogyan lehet nyílt színpadon egy nyolcötvenes vázát több darabra törni, mint ahá­nyan ülnek a nézőtéren — menjen el holnap este hét­re a Móra Ferenc művelő­dési otthonba. Ott látja majd Csehov frappánsan poentírozott Háztüznézője mellett Lev Mitrofanov Majd ón mindent elintézek című egyfelvonánosát (ami a drámairodalom nem ép­pen legizmosabb alkotásaiból való), s egy tűzrőlpattant­leleményes-szorgalmas-egye­temista-beijeszthetetlen-ön­és céltudatos alkalmi taka­rítólányt, amint összebékíti a szórakozott, de jólelkű professzort flancos feleségé­vel, méghozzá pontosan úgy, miként a sematizmus nagy­könyvében az megíratott. Nos, mielőtt végképp egy­másnak borulnának az ösz­szebékülendők, a kikapós fe­leséget alakító Pusztaszeri Emília nagy tehetséggel zúz­za izzé-porrá azt a bizonyos vázát, melynek törmeléke képletesen uralkodik arról, mennyi energia, buzgalom, tettvágy mozog a Fiatalok A dolgozó nők és a fiatalok helyzet® Somogyi Károlynó felvétele Részlet a Csehov-darabból (Maday Emőke, Ágoston Dé­nes és Teszáry Gábor) Irodalmi Színpadának tehet­séges színjátszóiban: Kapat­zián Artúrban, Maday Emő­kében, Teszáry Gáborbari, Ágoston Dénesben és a fent­említett Pusztaszeri Emiliá­ban. A nevezettek valóban ügyesen játszottak, s ennek a gardának feltétlen bizal­mat szavaznék, ha a rendező Varga Tibor megannyi ötle­tének, fordulatos cselek­ményvezetésének megvalósí­tása mellett a szövegtanu­lásra is több gondot fordíta­na. Erre még minden lehe­tőségük adott, mert a pén­tek esti reprízen kívül — amire bizonyára több néző kíváncsi — szegedi és me­gyei üzemi színpadokra, mű­velődési házakba is el akar­ják vinni a két egyfelvoná­sost Érdemes megnézni, hi­szen Székely László hangu­latos, profi-színházi kellé­kekkel berendezett színpa­dán egy fiatal színművész: Varga Tibor rendezői közre­működése is a műkedvelő mozgalom értékes előadását garantálja. N. L M Egyet fizet, kettőt kap" a tavaszi könyvvásáron Végéhez közeledik a tava­szi könyvvásár: március 31­től április 19-ig a szegedi boltokban, bizományosoknál, terjesztőknél féláron kapha­tók az Állami Könyvterjesz­tő Vállalat jegyzékében fel­tüntetett szépirodalmi, isme­retterjesztő, műszaki és egyéb könyvek, kiadványok. A könyvvásár eddig is nagy sikert aratott A Móra Köny­vesbolt redőnyét például so­hasem tudták időben lehúzni, egyszerre vagy félszázán szorongtak állandóan a pul­toknál, az egyetemisták, fő­leg az olcsóbban kapható szöveggyűjtemények, szótá­rak után érdeklődtek, házi­asszonyok a kézimunka- és szakácskönyveket vitték —, s húsvétról lévén szó, számta­lan példányt vásároltak ajándékozásra. Naponta 20 ezer forint feletti forgalmat bonyolítottak le. Nem tétlen­kedett a szövetkezeti könyv­Medikusok konferenciája Három napon át Szegeden tanácskoznak a KISZ orvos­tudományi diákkörei: április 17 és 19 között a Szegedi Or­vostudományi Egyetem Sze­mészeti Klinikájának előadó­termében rendezik meg a medikusok kis közösségeinek XI. országos konferenciáját. A konferencia nyitó ünnep­ségére tegnap, csütörtökön reggel került sor. A buda­pesti, a debreceni, a pécsi és a vendéglátó szegedi orvos­tudományi egyetem oktatóit dr. Tóth Károly rektor kö­szöntötte, majd Veres Judit, a KISZ Központi Bizottsága egyetemi és főiskolai osztá­lyának helyettes vezetője mondott beszédet A konfe­rencia megnyitásánál jelen volt Deák Béla, a Szeged vá­rosi párt-végrehajtóbizottság tagja, a pártbizottság osztály­vezetője, valamint dr. Koncz János, a KISZ Csongrád me­gyei bizottságának titkára. A KISZ orvostudományi diákköreinek XI. országos konferenciáján több szocialis­ta ország orvostudományi egyetemei is képviseltetik magukat így Szegeden üdvö­zölhetjük a bulgáriai Szófia, Várna, a lengyelországi Bya­listock. Krakkó, Varsó, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság-beli Jéna, Halle, Lipcse és a szovjetunióbeli Kijev orvostudományi egyetemének képviselőit. A szombaton, április 19-én befejeződő tudományos ta­nácskozáson több mint 70 referátum hangzik el az or­vostudományok legkülönbö­zőbb tárgyköreiből. A ven­déglátó szegedi egyetemisták 17 dolgozatban adnak számot kutatási eredményeikről. A referátumokat a hazánk négy orvostudományi egye­temének képviselőiből álló zsűri értékeli; a legjobban szereplő medikusokat dijak­kal jutalmazzák. szolgálat sem: Algyőn 4 ezer forintos, Sándorfalván 3 ezer forintos „leértékelt" forgal­mat könyveltek, a Marx téri piacon 20 ezer forintért, a Bartók Béla téri központban 60 ezerért árultak. A falvak­ban elsősorban mezőgazda­sági szakkiadványokat adtak el—, ami voltaképpen a ter­jesztési programjuk célja volt! Megelőző értekezleten, gon­dosan készítette elő üzemi, vállalati bizományosait a Mü­veit Nép Könyvterjesztő Vál­lalat, s hatásos propagandá­val különösen a 10. sz. AKÖV-nél, a konzervgyár­ban, a Délalföldi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézetben, a szegedi kenderben, a ruha­gyárban és néhány iskolában produkáltak szép eredménye­ket, 8—10—12 ezer forintos forgalmat. A kedvezményes vásár sikerén felbuzdulva a válla­lat máris továbblépett: egy héttel meghosszabbította a féláras vásárlást. A Művelt Népnél tehát április 26-ig tart az „egyet fizet, kettőt kap" könyvterjesztési kam­pány. N. t Teendők Szegeden, Csongrád megyében Társadalmunk egyik legaktuálisabb kérdéseivel foglal­koztak tegnap délelőtt a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának, a KISZ megyei végrehajtó bizottságának és a Nőtanács megyei vezetőségének együttes ülésén. A munkás­áé alkalmazotti ifjúság érdekvédelmének, nevelésének ta­pasztalatai, valamint a dolgozó nők társadalmi, gazda­sági és szociális helyzete szerepelt a napirenden. A tanácskozás résztvevői alapos és gondos felmérés alapján elkészített jelentése­ket lapozhattak át és ké­szülhettek fel az eszmecse­rére. A fiatalságról szóló je­lentésből kitűnik, hogy Sze­geden és Csongrád megyé­ben a szervezett dolgozók­nak 38,3 százaléka tartozik az ifjabb korosztályokba. A jelentés és a vita néhány égető kérdés körül exponáló­dott: a fiatalok pályaválasztása, munkahelyi körülményei és fizetése, valamint a la­kásgondjaik szerepeltek elsősorban az együttes ülést tartó testüle­tek képviselőinek felszólalá- ] sai, megjegyzései között Többen kifogásolták a Je- I lenleg érvényben levő banki I hitelpolitikát amely vissza­vetette a fiatalok lakásépí­tési ambícióját. A statiszti­kai adatokból is kitűnt, hogy I a fiatal dolgozók zöme 1—2 ezer forint között keres, amelyből még hosszú esz­tendők takarékosságával sem tudja előteremteni a KISZ­akcióban épülő lakások kez­dő összegét Számtalan jó javaslatot terjesztettek elő, hogy miként segíthetnének a gyárak, vállalatok a lakás nélküli ifjúmunkásokon; szálloda-, illetve kollégium­szerű otthonok felépítését sürgették többen is. Ugyancsak középpontba került a megbeszélésen az ifjúság szakmaválasztása, to­vábbtanulásának lehetősége. Bírálták az ipari tanuló-kép­zés és a középiskolai oktatás jelenlegi metodikáját, bár azzal mindenki egyetértett, hogy a technikai fejlődés egyre magasabb műveltséget követel EL jövő munkásosztá. lyátóL A dolgozó nők társadalmi, szociális és gazdasági hely­zetéről készült jelentés ugyancsak nagyon részlete­sen elemezte Szeged és Csongrád megye munkásnői­nek legaktuálisabb gondjait Kiderült az adatokból, hogy környezetünkben — eltérően az országos átlagtól — igen magas a foglalkozta­tott nők száma. 116 ezerből 59 ener (43,4 szá­zalék, míg az országos átlag 39,4 százalék), de az ipar­ban dolgozó nők aránya még ennél is nagyobb, 50,2 szá­zalék. A dolgozó nők helyzetén az utóbbi időben sokat segí­tett néhány szociálpolitikai intézkedés: foglalkoztatásuk területére vonatkozó törvé­nyek, a gyermekgondozási segély bevezetése és más hu­mánus rendelkezés. Mégis sok olyan gond van, amely­nek megoldása talán nem is igényelne pénzeszközöket in­kább csak nagyobb törődést a munkásnőkkeL A vitában felszólalók első­sorban olyan megoldásokat köve­teltek, amelyek megköny­nyítenék a munkásnők mindennapos gondjait: az üzletek nyitvatartása. a bölcsődék és óvodák alkal­mazkodása a műszakkezdé­sekhez, az egyenlő fizetések biztosítása azonos munka­végzés esetén a férfi dolgo­zókéval és így tovább. Töb­ben szóltak a munkahelyek egészségtelen körülményei­ről. Egy felmérés például ki­mutatta : a textilművekben a zajos munkahelyen dolgozók közül 600 főt vizsgáltak meg, s közülük 450-nél találtak­halláskárosodást. Elhangzott olyan javaslat is a tanács­kozáson, hogy az üzemek műszaki vezetői gyakrabban konzultáljanak orvosokkal, különösképpen olyan esetek­ben, amikor új üzemcsarno­kot építenek, vagy gépeket szerelnek feL A három testület képvise­lői nagy felelősséggel fogal­mazták meg mondanivaló­jukat ezekben a sokakat érintő kérdésekben. Elhatá­rozták azt is, hogy a tanácskozáson összege­zett javaslatokat, gondola­tokat megismertetik Szeged és Csongrád megye ország­gyűlési képviselőivel, hogy a részletekben is tájé­koztassák legfelsőbb állam­hatalmi szervünk képviselőit az itt élő és dolgozó nők és az ifjúság helyzetéről, gond­jairól. Július 26-27: Szegedi ifjúsági napok Az elmúlt évekhez hason­lóan az idén is megrendezik a Szegedi Ifjúsági Napok eseménysorozatát. Mint azt tegnap, csütörtökön délután az ifjúsági napok szervező bizottságának ülésén a bi­zottság tagjai elmondották, a július 26—27-re tervezett ta­lálkozóra mintegy 4 ezer 500 fiatal érkezését várják. Az ország minden részéből 11 különvonattal és 30 külön­autóbusszal érkező vendégek részt vesznek az ifjúsági na­pok megnyitó ünnepségén, majd — a hagyományos kar­nevál megtekintése után — a szabadtéri játékok Háry Já­nos-előadására látogatnak el. Az első nap programja az először megrendezésre kerü­lő, műsorral egybekötött ut­cabállal ér véget. Az ifjúsá­gi napok második napján — július 27-én, vasárnap — többek között a Szegedi Ipari Vásár és az újszegedi sza­badtéri színpad — háromszot megismételt — Expressz Show, 69 című műsora vár­ja a Tisza-parti város fiatal vendégeit. Érdekessége lesz a III. Sze­gedi Ifjúsági Napoknak, hogy rendezvényein szovjet — várhatóan odesszai — turis­tacsoportok is részt vesz­nek. Hasonlóképp újdonság­nak számít majd. hogy ez­úttal már Csongrádról is érkezik egy — 300 fős — kü­lönvonat, amely július 27-én. vasárnap fut majd be a ró­kusi vasútállomásra. Épült: 1957—1969 «4 boszorkány Képernyő Jugoszláviai író — Albert Papler — vetette papírra a múzeumi üvegszekrényekből eletre kelő boszorkány törté­netét, és hasonlóképpen ju­goszláv vendégrendező —• Mire Kragely — dirigálta a szerda este sugárzott tv-já­ték szereplőit is. Ami a papírra-vetést illeti, elégedettek lehetünk. For­más kis komédiát szerkesz­tett a déli szomszédnépet is alaposan felkavaró ,,új me­chanizmusról" Albert Pap­ler: negyvenöt perc alatt be­mutatta. mire képesek egyes tisztségviselők a minél ma­gasabbra szökő mutatókért. A hallott párbeszédek illen­dően szellemesek voltak, s a látott jövés-menések kellő okot szolgáltattak a nevetés­re. Ami pedig Mire Kragely rendezését illeti, arról iga­zán csak a legfelsőbb fokban lehet beszélni, ötletes fogá­sai szinte percről percre bi­zonyították, hogy a Ijubja­nai tévé rendezője valóban mestere választott műfajá­nak. Jól tudja, hogy a kép­ernyőn elsősorban az arcok játéka érvényesül, s ezért ka­meráival elsősorban a sze­replők tekintetét pásztáztat­ta: Csákányi László onrio­lált bajuszának komikus rángásait, Tomanek Nándor markáns orrának izgatott re­megését, Gordon Zsuzsa szemüveges hivatalnok-port­réját. Az előbb említett köz­reműködők — mértéktartó stílusuk miatt — csak nyer­tek ezzel az arcra-koncent­rálással. A boszorkányt ját­szó Almási Éva viszont sokat vesztett: komikusnak szánt fintorai — közelről mutatva — túljátszottnak tűntek, s egész alakítását majdhogy­nem a „ripizés" szintjére degradálták. Kár volt ezért a stílustalan címszerepért! A jugoszláv vendégrendező — és a játékra kiválasztott ma­gyar színészek cöbbsége — méltóbb boszorkányt érde­melt volna. A, L, A Párizsi kürüt (61.) A Párizsi körút eme szakaszának rekonstrukció­ja annak idején szinte szenzációszámba ment Szegeden. Egy elöregedett, csúnya városrész született újjá általa. A típusterveket Szabó József alkalmazta a házsoron. PÉNTEK, 1969. ÁPRILIS 18. DÉLMAGYÁRORSIÁG * 5

Next

/
Thumbnails
Contents