Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-18 / 87. szám

TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Apró Untai expozéja a magyar-csehszlovák barátsági szerződésről (Folytatás az 1. oldalról.) wn.s elvein nyugvó testvei" meghatározza jövő fejlődé- barátsága, sokoldalú együtt sünk irányát, s figyelembe működése és a kölcsönös se veszi a nemzetközi helyzev- gítséguyújtós megfelel mind­ben bekövetkezett változáso- két ország népei és az egés? kat. a szocializmus ügyéért szocialista közösség érdeke: érzett közös felelősségünket. nek * " J1 Dr. Ajtai Miklós beszéde a találmányok oltalmáról, a tudomány szerepéről Az új barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés, amelyet most a tisztelt or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlunk. 1968. június 14-én került aláírásra Budapesten. A benyújtott törvényjavas- ződé- alapelvei latban a további egvüttmű- bizonyítják, hogy A szerződés szelleme nek megfelelően államaink együttműködnek a szociális mtis vívmányainak meg­védésében. Az aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási s z?,-­világosan a Magyal ködösünkre vonatkozó elvek, Népköztársaság és a Cseh­célok és maga a törvényja- •sr.iovák Szociclista Köztár• vaslat indokolása is mutat- sasás népeinek alapvető ér­te, hogy együttműködésün- dekei a jelen helyzetben és ket nem a napi politika a jövőt illetően is azonosak. ,, szemszögébői nézzük: hogy Egyetértés van közöttünk szlovák barátságot, szamunk i , , . , , .„i rn ic rtr-rio'nlr a ftTftciulfínim olyan törvényjavaslatot abban, hogy a szocialista or is. Elítéljük Izrael és a mö­götte álló erők magatartá­sát és ez alkalommal ii hangsúlyozni kívánjuk, hogy a közel-keleti kérdés csak az agresszív izraeli politika feladásával, a megszálló csa­patok kivonásival, az arab Ajtai Miklós bevezetőül a változtatások gyakorlati vég- Különös gonddal elemez­menekültek problémájának találmányok szabadalmi ol- rehajtására. Erre túlnyomó tük az egyetemeknek a tudo­rendezésével, az ENSZ Biz- talmáról szóló törvényjavas- részben ez év második felé- mányos életben, a kutatás­tonsági Tanácsának 1967. lat időszerűségéről beszélt, ben kerül sor. ban betöltött szerepét. Az novemberi határozatának az kiemelve, hogy az elmúlt Ezután néhány olyan lé- elemzés egyértelmű eredmé­álapján oldható meg. években a műszaki fejlesztés- nyeges kérdésre szeretnék nye az> hogy a jövő fejlődé­A magyar—csehszlovák ben, a kutatásban és a tudo- ° • „rn„lvpkh„n • sáben az egyetemeknek min­egvüttműködés két évtizedes mány irányításában új felis- IeU", , ' a ' denképpen nagyobb súlyt. eredményeinek áttekintése, mérésék, új követeimenyek gondolom, mar ma is teljes részarányt, segítséget kell alkalmat ad arra is, hogy -- születtek és ezek is egyértel- az egyetértés. adni a kutatások fokozásá­rnint az elmúlt időszakban műen sürgetik a korszerűsí- Világossá vált az a felis- hoz. Régi és nemcsak magyar oly sokszor — ezúttal is ki- tést, a változtatást. mérés, hogy a rohamos mű- tradíció, hogy a legmagasabb jelentsük: népünk igen nagy- — Sürgeti a korszerűsítést szaki-tudományos fejlődés szintű oktatás, tehát az egye­ra értékeli a magyar—Cseh- mindaz — mondotta —, ami nyomán szükségszerű a szel- temi oktatás akkor minősít­hazánkban az új gazdasági lemi alkotás részarányának hető megfelelőnek, ha az r ra is drágák a szocializmus mechanizmus kapcsán im- növekedése a nemzeti jövede- oktatók nemcsak pedagógu­aíánlunk elfogadásra iktatásra, amelyet — szer­ződésként — a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal való további együttműkö­désünket évekre megszabott szocialista perspektíva szem előtt tartásával ütünk alá. Hangsúlyozni szeretném: az elmondott indoklás mel­lett azért is fontosnak tart­juk ezt a szerződést, mert — kétoldalú együttműködő sünkön túlmenően, erősíti többi szocialista országgal kialakított szövetségi rend­szerünket is. Mindezeket a közös célo­kat figyelembe véve joggal szögez-" le az új barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerző­dés. hogy a két országnak a csehszlovákiai vívmányai és már csaknem másfél év óta iem termelésében, és ennek sok, és nemcsak az adott tu­a Varsói Szerződést mind- éppen ezért figyelemmel — végbement. Kissé egyszerű- következtében ez a megálla- domány lexikális # ismerői, két ország olyan szervezet- de hozzátehetem, nyugtalan- sítve úgy mondhatjuk, hogy píiás, hogy a tudományos ál- hanem egyidejűleg alkotó tű­nek tartja amely a tőkés sággal és aggodalommal is a szellemi alkotás, mint uj kotás százalékos részaránya dósok, kutatók. Engedjék országol- agresszív jellegű ~~ kísérjük a helyzet alakú- értéket alkotó tevekenyseg. törvényszerűen növekszik, meg, hogy idézzem e kérdés­lását a Csehszlovák Szocia- elfoglalta megfelelő helyet Ezzel egyidejűleg a tudo- ről nagy fizikusunknak, Eöt­lista Köztársaságban. Elen- gazdasági rendünkben, irá- mányra fordított anyagi ja- vös Lorándnak a múlt szá­gedhetetlenül fontosnak tart- nyitási rendszerünkben. Vak részaránya a ráforditá- zad végén elmondott rektori juk. hogy Csehszlovákiában A Minisztertanács elnök- sokban is százalékosan emel- székfoglalója két mondatát: a társadalom alapvető kér- helyettese ezután hangsúlyoz- kedik és kell, hogy növeked- „Tudományos az iskola, tu­dései szocialista megoldást ta: jék a jövőben ls. Külön vizs- dományos a tanítás ott de — Szeretnem tájékoztatni gáltuk és megvitattuk hel/ze- csakis ott, ahol tudósok ta­lésünlc. a a tisztelt országgyűlést hogy tünket és tennivalóinkat a nítanak Hozzátehetem hogy szocializmus a Magyar Szocialista Mun- műszaki fejlesztés és tudo- tudósnak nem a sokat tudó, felelőségünk haspárt Kozponti Bizottsaga mányos élet nemzetközi kap- hanem a tudomány kutató­ugy vélte helyesnek, hogy csolataiban. ját nevezem". Ügy gondolom, bar a gazdasagi mechaniz- Nemzetközi kapcsolataink ezt ma is alapelvnek tekint­ra, arra, hogy ismételten fel- ,mus reformja tudományos es £ő bázisa a szocialista or- hetjük. hívjuk csehszlovák elvtársa- ptatasi eletünkben is helyes szagokkal való együttmükö- A vitából egyértelműen tó­ink figyelmét a szocialista- £anyban hatott, tudományos dés és ezen belül is a Szov. derült hogy tudományos és ellenes erők gátlástalan ak- eletünk egeszenek sok mas jetuniúml való intenziv, és ' tivizálúdásában rejlő vészé- kérdését is meg kell old a- véleményünk sserint gyOT_ szocialista internacionaliz- ülésén is. katonai tömbjével, a NATO­val szemben egyesíti a tag­államok védelmi erőit, és a fegyveres fenyegetésekkel szemben biztosítja a szocia­lizmus békés éoítését. Ál­lamaink jól felfogott érdeke tehát., hogy mindaddig, amíg i tőkés országok katonai szövetsége fennáll, politikai­laa. katonailag és szerveze­tileg erősítsék a Varsói Szí rződést. Ez a közös tö­rekvés hatotta át s vezet' munkáinkban küldöttsége: ket a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületé­nek legutóbbi budapesti nyerjenek. Barátsági szerződésünk, csehszlovákiai ügyéért érzett kötelez bennünket őszinte és baráti véleménynyilvánítás­lyekre. Megfelelőnek tartjuk nunk. a Csehszlovák Kommunista hogy kutatási életünk jövő fejlődé­sében a súlypontot az egye­Ezért úgy határozott, ^ növelendő és nÜDelhetö "^'pU^mü^Jte Visszhangra talált a budapesti felhívás Közösen írtuk alá azt a szágok kormányaihoz, nagyjelentőségű okmányt, nek megfelelően amely felhívással fordult Népköztársaság külképvise­vaJamennyi európai állam- teteinek vezetői a felhívást lioz annak érdekében, hogy átadták minden olyan euró­egyesítsék erőfeszítéseiket az pai ország hivatalos képvi­az ezzel kapcsolatos tudományos kutatási kapcso­tennivalókat is ki kell dol- latok. Ez az alapja tudomá­gozni. Az elhatározás időben nyos életünk jövő fejlődésé­történt. Tudománypolitikánk, nek. Mindez nem zárja ki, oldali vészéin a iöveszélu tudományirányítási rendsze- sőt megköveteli, hogy a nem oldali ves-ely a foveszéiy. rünk> tudományos terveink szocialista országok tudomá­íio' • rendje és sok más, e kérdés- nyával, kutatási eredményei­említett he- sei kapcsolatos kialakult vei is fokozottabban foglal­a Magyar lyes határozatokat követően módszerünk enélkül elmarad- kőzzünk és e téren is bovít­a Csehszlovák Kommunista na a fejlődés gyors üteme, sük a kölcsönös előnyök Párt Központi Bizottsága- korunk műszaki-tudományos alapján nemzetközi kapcso­nak. Csehszlovákia kerma- forradalma mögött. latainkat. nyának a megfelelő rendsza- Azt gondoljuk, hogy idő- Az elemzések azt» mutat­Párt Elnökségének a legutób­bi eseményekkel foglalkozó nyilatkozatát, amely világo­san szólt arról, hogy a jobb­oldali veszel Ugyanakkor gn, sünk, hogy az említett he­európai béke és biztonság selőinek, mely nem tagja a hályokat kel1 foganatosítania ben nyúltunk a kérdéshez, a ják, hogy nemzetközi kaocso­A o JCAA i. . minden lobboldali. szoviet- CZXLÍÍLTRÍ-RC?RFŐ1CI+T-IRXR» Ap J-I XRZXO 1«-» 4-.-. i v-» l-l-..-.1-. „ .'. 1,....H megszilárdítására. Az egész világon visszhangra találtak a felhívásban megfogalma­zott szavak. Európa országaihoz in­tézett felhívásunkat napi­rendre tűzte a NATO leg­utóbbi tanácsülése is. Szá- ben hivatalos dokumentum­mos delegáció kedvezően ként tettek közzé. E minden jobboldali, szovjet- felülvizsgálathoz és helyes, latainkbán helyes, célszerű és szocializmusellenes ero- hogy nem vártuk meg, amíg és fejlődésünket segíti, ha vei szemben, irányítási, tervezési módsze- bátran növeljük a nem szo­Bízunk a testvéri cseh és reink és a követelmények cialista országokból a talál ­Varsói Szerződés tagállamai- szlovák népnek a szocialista között szembetűnővé nőnek mányok, szabadalmak, gyár­nak felhívását Európa or— országok közössége iránti hű- az ellentmondások. tási eljárások, gyártási ta­gságaihoz, amelyet az ENSZ- ségében, bízunk abban, hogy Több mint egy év óta tart pasztalatok átvételét Ézek Varsói Szerződésnek, s kép> viselőnk átnyújtotta az Egyesült Nemzetek Szerve­zete főtitkárának is, a egyetemek kutatási lehetősé­geinek, tartalékainak feltá­rása a fejlesztés előttünk ál­ló legsürgetőbb feladata Ennek tükröződnie kell az egyetemek anyagi és erköl­csi támogatásában is. Ajtai Miklós hangsúlyoz­ta: szükségesnek látszik az Akadémia szervezetének megfelelő reformja, átalakí­tása az új, megváltozott kö­vetelményeknek megfelelő­en. — Foglalkoztunk a távlati kutatási terv kérdéseivel is. Mint ismeretes, Magyaror­szágon jelenleg az országos távlati tudományos kutatási terv van érvényben, úgy gon­doljuk, hogy ez a terv betöl­íoglalt állást budapesti fel­hívás tanulmányozása mel­lett. Országgyűlésünk fórumán is szeretnénk hangsúlyozni — mit a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­letének az európai országok­hoz intézett felhívása is is­mételten megállapított —, meg­tisztelő megbízatás teljesíte­se során szerzett tapasztala­taink is azt bizonyítják, hogy erősödik az európai kontinensen az együltmű­krdés szelleme, s napjaink realitásai előtt még azok sem hunyhatnak szemet, akik tagadták és mind a mai napig tagadják a békés országaink és népeink ba- ez a munka, "sok szakértő a kapcsolatok, üzletkötések tölte^ hivatását, lényeges ^ha­ráti kapcsolatai tovább erő- részvételével, és a legutóbbi teljesen megfelelnek érdeke­hogy célunk az európai né- egymás meilett élés történel­petó országok bekes együtt- mi szükségességét. södnek és fejlődnek. A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány nevé­ben beterjesztem a magyar— csehszlovák barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződésről szó­ló törvényjavaslatot, és ké­rem az országgyűlést, hogy iktassa azt a Magyar köztársaság törvényei tással volt tudományos éle­tünkre, és helyes irányban befolyásolta egész kutatási tevékenységünket. Most szükségesnek látszik újabb és más jellegű terv kidolgo­zása. Mivel a távlati gazda­Nép­működése feltételeinek meg­teremtése. a feszültségi gó­cok felszámolása. Mint mondottam, a felhí­vás megértésre, visszhangra talált a hivatalos körökben A magyar és a csehszlo­vák kormány álláspontja megegyezik az európai biz­tonság szerves részét alkotó német kérdésben is. Eltö­kélten valljuk, hogy Euró­«s a világ kozvelemenyeben pában ,-,a!t a második vi­egyaránt. Az Európa beké- lágháború eredményeképpen jeert felelősseget erzo }o- létrejött realitások tudomá­L,es ,r.eaJls,an Oondolko- sulvétele, a jelenlegi ható­dó államférfiak politikusok rok elismerése, a status áuo egyetertenek velünk abban, hogy időszerű hivni egy ferenciát. Mindezt Dr. Kiss Árpád szabadalmi jog reformjáról első rok elismerése, 'tisztelettentartása, az lenne össze- német munkás-paraszt á>­osszeuropai kon- iarn. az NDK elismerése te­remthet* meg a két társa­azért jelent- dalm' rendszer békés egy­jük ki határozottan és a té- más mellett élését, az ere 1­nyek ismeretében, mert a Magyar Népköztársaság kor­mánva abban a megtisztel­tetésben részesült. hogy megbízást kapott a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületétől: továbbít­sa a felhívást az európai or- rekvéseiről. ménVes együttműködést. Ezeknek a céloknak a meg­valósításához szükséges, hogy Nyugat-Németország mond­jon lo az egyedüli képviselet elvéről, és az atomfegyver birtoklására irányuló tö­A KGST szerepe .A Magyar Népkőztársa- natkozó elképzeléseinket a sag es a Csehszlovák Szo- legfelsőbb szinten tárgyalják cialista Köztársaság együtt meg. vallja, hogy a szocialista or- A budapesti tárgyalások szagok további fejlődése azt mutatták, hogy a cseh­szempontjából nagy jelentő- szlovák kormánnyal azono­ségű a Kölcsönös Gazdasági sak nézeteink más nemzet­Segítség Tanácsában való közi kérdésekben is. Elítél­együttműködésünk. Ezért jük az Egyesült Államok vi­mindketten időszerűnek etnami agresszióját, támo­tartjuk. a tagországok gaz- gátjuk a vietnami nép hősi dasági együttműködésének harcát az agresszorok és továbbfejlesztését. Időszerű- bábjaik ellen. Álláspontunk nek tartjuk, hogy pártjaink az, hogy a vietnami kérdést és kormányaink vezetői politikai eszközökkel, tárgya­együttműködésiink szorosab- lások útján kell megoldani, bú tételét, a szélesebb kö- Egyetértés van közöttünk a rű gazdasági összefogást és robbanással fenyegető kö­a gazdasági integrációra vo- zel-keleti helyzetet illetően Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke be­vezetőjében többek között hangsúlyozta: — Meg kell állapítanunk, hogy a találmányokra vo­natkozó jogszabályaink a korszerű követelményeknek nem felelnek meg, szabadal­mi jogi előírásaink nagy­része elavult, még a felsza­badulás előtti időből szár­mazik. A hatályos jogi sza­bályozás alapja jelenleg is az 1895. évi 37. törvény, amelyet sokszor módosítot­tak és továbbfejlesztettek. Á sokoriányú módosítás kö­vetkeztében a szabadalmi jog egyre áttekinthetetle­nebbé vált. Több tervezel készült a szabadalmi jog átfogó reformjára, de eddig egyik sem vált törvénnyé, időszerű tehát egy új, át­fogó a megváltozott viszo­nyoknak megfelelő és a fej­lődés irányába mutató jog­szabály törvénybeiktatása. A törvényjavaslat előké­szítése során elsődleges elvi kérdésként merült fel, hogy a szabadalom, mint jogi szerkezet, mennyiben felel meg szocialista társadalmi­gazdasági viszonyainknak, az új gazdaságirányítási időben különböző kollektí- inknek, megfelelnek a köl­vákban az előzően kialakult csönös érdekek elvének és a álláspontokat sokezren vitat- békés egymás mellett élés ták meg. céljait szolgálják. Állami ve­Az a tervünk, hogy a vita zető szerveinknek, a vállata­értékelése és a részletek fel- toknak a nem szocialista or- , . dolgozása után a nyár folya- szagokból vásárolt szellemi ?agl ^rv 1970-tol 1985-ig ter­mán végleges elvi álláspontot termékek kérdésében, azt a Jed° ldos2a,,a keszul. az a alakítunk ki a tennivalókról, tanácsot adjuk, hogy bátra b- yef"!ény alakplt. kl- hc®' Az állami szervek ezzel pár- ban, kezdeményezőbben élje- kutataK1 tervünk to ugyanezt közé. huzamosan készüljenek fel a nek ezekkel a lehetőségekkel. az „ ,°szakot ölelje fel. A kutatas szerepenek egy­re határozottabb növelése egész gazdasági-műszaki éle­tünkben természetesen nem csupán a központi vezetés, a kormányzat ügye. Helyes most az alkalmat megragad­ni, és állami vezető szerve­inknek, vállalatainknak azt a tanácsot adni, hogy e kér­désben ne csak a felső szer­vek intézkedéseire várjanak, létfontosságú találmányokat hanem úgy tekintsék a ku­— például, ha a találmány tatást tevékenységet, mint a. tárgya gyógyszer, vagy em- fejlődés növekvő és nélkülöz­beri, illetve állati élelmezés- hetetlen részét, amely anya­re szolgáló termék. Ilyen Qi áldozatokat is követel. esetekben csak eljárási ta- Az említett munka folya­lálmányra ad oltalmat. Sza- matban van és természete­bályozza a kényszerengedély sen sokkal több részletkér­lehetőségét és fenntartja a dés feldolgozásáról van szó, honvédelmi érdekből történő mint amennyit most ismer­igénybe vétel jogát is. tetni tudtam. A munka a Felmerült a továbbiakban, Part irányításával indult hogy a szabadalmi jogból m«g- s most egyre nagyobb eredő kizárólagosság nem mertékben kapcsolódnak be idéz-e elő ugyanolyan, ver- az állami szervek, miniszté­senyt kizáró monopolhelyze- Humok, jogalkotó fórumpk is. tet, mint amilyen .a centra- Szocializmust építő társa­lizált gazdaságirányítási dalműnktől és fejlődésünktől rendszerben a merev válla- elválaszthatatlan a tudo­lati profilok kialakítása kö- mány, a kutatás és a tudo­vetkeztében előállott. A sza- many tervezése. Ez fejlődé­makkal való egyéb vissza- badalmi kizárólagos jog nem sünknek nemcsak nélkülöz­élésnek? A kérdésre nem- jár ilyen következmények- hetetlen része, hanem hajtő­méi válaszolhatunk. A sza- kel, éppen ellenkezőleg: a ereJe is, a távlatok, a jövő badalmi kizárólagos jog műszaki fejlődést előmozdító megalapozása, biztosítéka, ugyanis soha nem jelentett hatékony versenyforma lehet Hadd tegyem hozzá, ez a fel­egyben korlátlan jogot is. A a vállalatok, szövetkezetek adat nemcsak szükséges, de szabadalmi joggal való visz- egymás közötti viszonyában. szép és felemelő is — fejez­szaélést megfelelően lciépí- Beszéde további részében te he felszólalását dr. Ajtai tett és nemzetközileg elfoga- Kiss Árpád a törvényjavas- MikI°s. lat főbb jellemző vonásairól , A törvényjavaslattal egyet­szólt. majd azt elfogadásra értett, s azt az országgyűlés­ajánlotta. nek elfogadásra ajánlotta. rendszerből fakadó követel­ményeknek. Az előkészítés során azt is tisztázni kellett, mennyi­ben tekinthető társadalmi­lag reálisnak a szabadalom­mal való visszaélés veszélye. A visszaélés egyik fő for­mája elvileg az lehet, hogy a szabadalmas nem valósít­ja meg a találmány tár­gyat és erre másnak sem ad engedélyt. E veszély in­kább csak elméleti jel­legű. Az anyagi érdekelt­ség ugyanis szorosan ösz­szefügg a megvalósítással. Felmerül a kérdés, hogy nem nyitunk-e utat kapita­lista tendenciák érvényesü­lésének, vagy a szabadal­dott jogintézmények akadá­lyozzák. Ezzel kapcsolatban kell megemlítenem, hogy a javaslat a szabadalommal való visszaélés megakadá­lyozására kizárja az oltalom­ból a társadalom számára PÉNTEK, 1969. ÁPRILIS 18. DÉUIAGYARORSIÁG

Next

/
Thumbnails
Contents