Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-18 / 87. szám

5TILAG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! DELMA6YAR0RSZA9 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPjA 59. évfolyam, 87. szám lf69. ÁPRILIS 18* PÉNTEK Meg Jelen tfe hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Megkezdődött t országgyűlés idei első ülésszaka Napirendjén i. pesten 1968. június 14-én alá- tettek, majd a törvényterve­írt barátsági, együttműködé- zetet módosító javaslataival si és kölcsönös segitségnyúj- együtt elfogadásra ajánlot­tási szerződés törvénybeikta- ták. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocia- tásáról szóló törvényjavasla- Kiss Árpád ezután részle­lista Köztársaság között Budapesten. 1968. június tot általánosságban és rész- tesen válaszolt a vitában'el­I4-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segít' ségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvény­javaslat; 2. 3. 4. 5. 6. leteiben egyhangúlag elfő- hangzott észrevételekre és a gadta. képviselők módosító javasla­A szünet után Vass István- taira. Egyetértett és az or­né elnökletével folytatódott a szággyűlésnek elfogadásra tanácskozás. Az országgyű- ajánlotta dr. Varga Pálné lés áttért a következő na- képviselő kiegészítő javasla­pirendi pont, a találmányok tát, hogy meg kellene szab­szabadalmi oltalmáról szóló ni: melyik fórum illetékes törvényjavaslat tárgyalásé- az előhasználati jogosultság Az igazságügy-miniszter beszámolója a jogalkotás és ra. A témáról Kiss Árpád meghatározására. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény­javaslat; A szerzői jogról szóló törvényjavaslat; a jogalkalmazás időszerű kérdéseiről; A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének meg­választása; Interpellációk. Pál a ki Tanácsának elnöke" Kádár nak titkára, Zala János, a Magyar Szocialista képviselő. dor Somogy megyei Krasz­Munkáspárt Központi Bizott- Ezután az országgyűlés a nai Károlyné Szolnok me­Bágának első titkára, Fock Magyar Népköztársaság és gyei, Jazbinsek Vilmos Ba­Jenő, a forradalmi munkás­Apró Antal expozéja a magyar-csehszlovák barátsági szerződésről Tisztelt országgyűlés* Most, amikor az ország­gyűlés elé kerül a magyar —csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szer­ződésről szóló törvényjavas­lat, mindenekelőtt szeret­nék emlékeztetni arra, hogy milyen történelmi jelentő­ségű lépés volt kereken 20 esztendővel ezelőtt a két ország közötti első barátsá­gi, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés megkötése. A szocializmus felépíté­séért harcoló népeink test­véri barátsága teremtette meg mindkét országban a szilárd alapot kapcsolataink évtizedekre szóló fejlődésé­hez. A szerződés megkötése óla eltelt idő igazolta, hogy szilárd volt ez az alap, mert a hatalmat a mun­kásosztály vette a kezébe és a kommunisták irányí­tották mindkét ország dol­gozóinak munkáját. E nagy történelmi változásokat mindenekelőtt az tette lehe­tővé. hogy a Szovjetunió le­győzte a német fasizmust, felszabadította Magyarorszá­got és Csehszlovákiát. Né­peink a Szovjetunió sokol­dalú segítségével kezdhet­tek hozzá az új társadalmi rend megteremtéséhez, arre­lvért a magyar és a cseh­szlovák nép legjobbjai év­tizedeken át küzdöttek. Az 1949_ben aláírt szer­ződés kifejezte szocializmust építő népeink érdekeit, és ez opvben megfelelt a szo­cia'ista országok közössége érdekének is. Két évtized­del ezelőtt a szerződésben foglalt elvek és célok mind­két ország számára hasznos­nak, időtállónak bizonyul­tak .".ólcső érzéssel nyugtáz­hatjuk, hogy a két ország polt'kai, gazdasági, kultu­rális vezetőinek, pártmun­kásainak gyakori találkozá­sai érlelik és továbbfejlesz­tik együttműködésünket. Az utóbbi években a kölcsönös megismerés valóban tö­megméretűvé vált. örven­detesen fejlődött a két or­szág turistaforgalma. A sok­rétű együttműködés mel­lett ezeknek a tömeges uta­zásoknak is szerepük volt abban, hogy végleg ledo1­tek népeink között azok a válaszfalak, amelyeket a felszabadulás előtt az ural­kodó osztályok mestersége­sen emeltek. Az elmúlt évek során or­szágaink között széles körű árucsere-forgalom alakult ki és fejlődik a műszaki-tudo­mányos együttműködés is. Árucsere-forgalmunk az el­múlt év végéig — 1950-hez viszonyítva — több mint öt­szörösére növekedett, s meg­haladja az évi 300 millió rubel t. Barátsági, együttműködési és kölrsör.ös segítségnyújtás, szerződésünket kiegészíti a kormányaink által jóváha­gyott kulturális egyezmény is. miniszter, az Országos Mű- A válasz után határozat­szaki Fejlesztési Bizottság hozatal következett Meg­elnoke tartott expozét szavazták a módosításokat Az ebédszünet után meg- és az országgyűlés a talál­kezdődött a törvényjavaslat mányok szabadalmi oltal­vitája. Elsőként dr. Varga máról szóló törvényjavasla­Pálné Hajdú-Bihar megyei tot általánosságban és rész­A szünetben: Katona Sándor, Nteszner Ferenc, Patai S*. Sándorué és Bódi László képviselők ... „ .. ,, . , - .. képviselő szólalt fel. Ezt kö- léteiben egyhangúlag elfo­délelott 11 ra, majd vélemenyt mondott vetően dr. Ajtai Miklós, az gadta. Csütörtökön délelőtt 11 ra, maju VCICMWJV vetően ar. A]tat JVUKIÖS, az gadta órakor megnyílt az ország- dr. Ortutay Gyula egyetemi MSZMP Politikai Bizottsá- . '....,. „„ Ar gyűlés idei első ülésszaka. Az tanár, Bács megyei képvise- gának póttagja, a Miniszter- „ J^íffl^'f" ülésen részt vett Losonczi lő, és Nádasdi József, a tanács elnökhelyettese mon- ™ népköztársaság Elnö- KISZ Központi Bizottságé- dott beSzédet. Felszólalt a XS riéletóft m ór^or " " meSyeÍ továbbiakban dr. Guba Sán- szőló^ vényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját. (Dr. Ajtai Miklós és Kiss paraszt kormány elnöke, to- a Csehszlovák Szocialista ranya megyei képviselő. Va- Árpád beszédét lapunk har­vábbá Apró Antal, Biszku Köztársaság között Buda- lamennyien észrevételeket madik oldalán ismertetj ült.) Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komó­csin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, valamint a Politikai Bi­zottság póttagjai, a Közpon­ti Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képvi­seletek számos vezetője. A tavaszi ülésszakot Kállai Gyula, az országgyűlés elnö­ke nyitotta meg. Bejelentet­te, hogy a népköztársaság Elnöki Tanácsa az ország­gyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezé­seinek megfelelően — bemu­tatta, s a jelentést a képvi­selők kézhez kapták. Beje­lentette továbbá, hogy a Mi­nisztertanács beterjesztette a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között Budapes­ten, 1968. június 14-én alá­írt barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés törvénybeikta­tásáról szóló tervjavaslatot; a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényja­vaslatot és a szerzői jogról szóló törvényjavaslatot Vé­gül bejelentette még, hogy két képviselő nyújtott be in­terpellációt. Kállai Gyula ja­vaslatára az országgyűlés el­fogadta az ülésszak tárgy­sorozatát. A napirendnek megfelelő­en ezután megkezdődött a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között Budapes­ten, 1968. június 14-én alá­írt barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség­nyújtási szerződés törvény­beiktatásáról szóló törvény­javaslat tárgyalása. Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese emelke­dett szólásra. Bejelentette, hogy mivel az ülésszakon Péter János külügyminiszter betegsége miatt nem tud részt venni, ezért helyette — a kormány nevében — ő in­dokolja meg a törvényja­vaslatot. Apró Antal expozéja után a törvényjavaslat előadója, Kelen Béla, az Esti Hírlap főszerkesztője, budapesti képviselő emelkedett szólás­S még egy pillanatkép a tegnapi ülés szünetéről: Halmi­gyi Ivánné, Nicszner Ferenc és Patai Sz. Sándorné Hosszú évekre szóié szocialista perspektíva alapján Kapcsolataink vázlatos át­tekintése alapján — melyet bitéen kiegészít mindannyi­unk személyes tapasztalata — a közösen vegzett ered­ményes munka jóleső tu­datával állapithaljuk meg, hogy a magyar—csehszlovák bnrátsógi. együltrr.űk ödési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jól szolgálta az elmúlt húsz év alatt sze­di lízmusi építő népeink ér­dekeit A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztái saság társadalmi és gazdasági életében, valamint a nemzetközi helyzetben húsz év aiatt végbement je­lentős változások egyrészt iehetőví, másrészt pedig in­dokolttá tették új barátsági szerződés kidolgozását és aláírásat. Olyan új szerző­dés kimunkálására és meg­kötésére került sor Buda­pesten, amely híven tükrö­zi a két ország szocialista építőmunkájában elért ered­ményeket, a politikai, gaz­dasági. tudományos, kul'.y ráhs téren elért sikereket (Folytatás a 3. oldalon.) Vízügyi üzem épüi Szegeden Több mint 40 milliós beruházás Szeged és Tápé találkozá­sánál, a Tisza gátja mellett új vízügyi kombinát ké­szül. Az Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság a tervek szerint — 42 millió forintos beruházással korszerű erő­gépjavító üzemet, valamint ehhez tartozó munkásszál­lást, öltözőt, fürdőt és kony­hát épít. A munka — amely a múlt hónap elején kezdő­dött — igen jól halad, az Igazgatóság dolgozói ezen a héten befejezték az üzem alapozását. A tervek szerint 3500 négyzetméter területű üveg­fallal borított háromajtós nagycsarnokban az igazga­tóság megnövekedett gép­parkját javítják, karban­tartják majd. Földgyalukat, traktorokat, kotrókat, va­lamint vízügyi berendezése­ket. Ugyancsak a műhelyek­ben „gyógyítják" az igazga­tóság területén működő kü­lönféle szivattyúkat, moto­rokat. Ezeket a munkákat eddig mostoha körülmények között alkalmi színekben vagy a szabad ég alatt vé­gezték. Az új szereidében előreláthatólag mintegy 450 ember dolgozik majd. Amint Kakukk István osz­tály- és Tóth István cso­portvezető tájékoztatott, fo­kozott gondot fordítanak a dolgozók szociális körülmé­nyeire. Ennek érdekében épül a külön 100 fő befoga­dására alkalmas szállás, a 300 adagos konyha, a 200 fős öltöző. A szociális ház­ban kap majd helyet a víz­minőségvédelmi laborató­rium és több iroda is. Az országban tíz esztendeje az igazgatóság képzi a nehéz gépkezelőket. A most meg­indult beruházásnál az ok­tatás igényeit is figyelembe vették, megfelelő tanterem­ről gondoskodnak. Az üzemet a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat az igazgatóság épí­tőrészlegének segítségével építi. Az elképzelések sze­rint a műhelycsarnokot az idén decemberben átadják, a szociális házat pedig tető­alá hozzák. Tápén a hajójavító sója tere mellett is építkezik az igazgatóság. Itt mintegy 5 millió forintos költséggel sa­ját betongerendás sóját ké­szítenek, amelyen különféle vízi úszóműveket javítanak. Az igazgatóságon arról tájé­koztattak, hogy jövőre Sze­gedre települ az addig Hód­mezővásárhelyen dolgozó vízgépészeti üzem. M. L '

Next

/
Thumbnails
Contents