Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-13 / 60. szám

Rokkantak érdekében jó hírnevéért Túlzsúfolt a telefon­központ A Radnóti utcai lakosok nevében ír Nagy Sándor ol­vasónk, hogy segítségünket kérje: vigyék végig a tele­fonvezetéket utcájukba, hogy beköttethessék a te­lefonkészülékeket. „Mun­kánkhoz szükséges lenne, és nem luxus a telefon be­vezetése. A környéken nyil­vános telefon sincs, csak posta.1' Olvasónk levelére a pos­taigazgatóságon elmondot­ták, komoly akadálya van annak, hogy a környéken nem tudnak új előfizetőket bekapcsolni. A telefonköz­pontok túlzsúfoltak, több készülék bekötésére alkal­matlanok. Éppen az említett környéket is ezért nem tud­ják ellátni, holott kétszáz­nál több igénylést tartanak nyilván, köztük közületek kérését is. — Arra, hogy mi­kor tudják a központot bő­víteni, vagy újat létesíteni, most még semmi biztosat nem tudtunk meg. Nem semmiség a „nullázás" A kíspénzfi nyugdíjasok nevében kérdezi Bene Antal (Zákány utca 10/a.), hogy kötelező-e minden lakásban elvégeztetni a nullázást (föl­delést), s ha a fogyasztónak nincs olyan készüléke, amelyhez szükséges, vagy eppen hidegpadlós helyiség­ben egyáltalán nincs is kon­nektorja — akkor is kell? Nyugdíjas lévén, olvasónk nem szívesen adna ki feles­legesen pénzt. Amint azt a DÁV-tól megtudtuk, ha nincs olyan gep, amihez ez szabálysze­rűen szükséges (hűtőszek­rény. vagy a villanybojler például), akkor nem köte­lező. De köves hidegpadlós konyhákban, előszobában ez okvetlen kell; ha nem akar­ja megcsináltatni valaki, akkor le kell szerelni a meglevő konnektort is. Hangsúlyozzák, hogy az el­sősorban a fogyasztók ér­deke, mert csak a földelt vezeték biztonságos, kevésbé életveszélyes. Ami a költsé­geket illeti: a DAV szerint mintegy 200 forint a leg­több, amibe kerül — ez per­sze a konnektor helyétől függ. Ügy véljük, a bizton­ság ennél sokkal drágább, fontosabb! A megyei vendéglátó vál­j lalatnak Szegeden 1100 dol­gozója van, közülük het­venhatan párttagok. Csak­nem valamennyi több dol­gozót foglalkoztató munka­helyre jut belőlük. Mint ahogy a KISZ tagjaiból is, ] akik még többen vannak. S igaz megállapítás az, hogy a párttagok a legféltőbb őr­zői a szakma és a válla­lat jó hírnevének, becsületé­nek. Mutatja ezt az is, hogy négy év óta senki ellen nem kellett pártfegyelmi vizs­gálatot folytatni, de az is, hogy a fiatalok közül há­rom év alatt több mint tí­zet vettek fel a pártba. A hibák ellen Hogy mégis előfordulnak szabálytalanságok, a vendé­geket megkárosító cselek­mények? Kétségtelen, s az ilyen eseteket nemcsak a kommunisták, hanem a dol­gotok becsületes nagy több­sége is szégyenének tartja. Havonta megjelenő híradó­jukban, a taggyűléseken és a pártcsoport értekezleteken elítélik azokat, akik hibát követnek el. S különösen felelőssé teszik azt a párt­tagot, akinek a munka­helyén szabálytalanság for­dult elő. Persze, a pártszervezet nem tud csodákat tenni. S ha a kommunistákkal egyet is ért a pártonkívüli dol­gotok nagy többsége a ven­dégek udvarias, a kívánság­nak megfelelő kiszolgálásá­ban, ennek ellenére gyakori a fogyasztók jogos panasza. Tények bizonyítják, hogy tavaly — főleg a nyári sze­zonban — a vállalatnak is, az ellenőrző hatóságoknak is nem egyszer adminisztra­tív intézkedésekkel kellett néhol helyreállítani a ren­det, megszüntetni a szabály­talanságokat. S az ilyen in­tézkedéseket nem mindig a kimondottan csalásnak mi­nősített cselekmények vál­tották ki, hanem legalább ennyiszer a vendégek kész­séges szolgálatának elemi megsértése. Figyelmetlenség, megengedhetetlen modor, a higiéniai követelmények el­hanyagolása. egyesekkel szemben mások kárára tör­ténő megkülönböztetés és hasonló magatartási hibák. S ha a munkakollektívában csak egy-egy dolgozó tesz is ilyeneket, a fogyasztó könnyen általánosít, egy ka­lap alá vesz valamennyi vendéglátó dolgozót. Ezért küzd példamutatással, meg­győző szóval a pártszervezet minden lazaság és szabály­talanság ellen. Segítség a döntésben S ugyanakkor érveket is ad a pártvezetőség a párt­tagoknak, amelyekkel agi­tálni, nevelni tudnak a munkahelyeken. Olyat, hogy az utóbbi három évben 13 százalékkal emelkedett a dolgozók átlagfizetése: hogy a vállalat nehéz összegeket fordított a munkakörülmé­nyek javítására, az üzletek gépi- és egyéb berendezési ellátására. Gondoskodik a munkában elfáradt dolgo­tokról is: évente többször megvendégeli, megjutalmaz­za a nyugdíjasokat S első­sorban közülük kéri a nyári csúcsforgalomban szükséges erősítést, meg a fiatalok se­gítését, oktatását. A pártszervezet a gazda­sági vezetőkkel, a tömeg­szervezetekkel jől együtt­működik. Legújabban köz­gazdasági bizottságot szer­veztek (van agitációs és oktatási bizottságuk is), amely nem csupán javasla­tokat ad a gazdasági mun­kához, hanem ellenőrzi is Ipari vásárok olfftt Újdonságok kenderiparban azt a tervek végrehajtása során. Véleményük benne van az igazgató döntései­ben, amikor új üzletet nyit­nak, amikor felelős beosz­tással bíznak meg valakit, amikor bővítik a vendéglátó szolgáltatósokat. Természe­tesen a pórtszervezet tag­sága ismeri meg először a gazdálkodási eredményeket, a közeli és távolabbi elha­tározásokat is, s ezeket az ismereteket propagálja a többi dolgozó között. Mint ahogy informálja a pártve­zetőség, illetve a vállalat vezetőit a munkahelyi prob­lémákról, az ott tevékeny­kedők javaslatairól is. Ilyen alkalom volt legutóbb a kollektív szerződés meg­kötését megelőző vélemény­kutatás, a különböző poli­tikai és szakmai oktatásokra való előkészítés. I Elénk pártélet Négyfélé politikai okta­tásban vesznek részt a dol­gozók, köztük többen a há­roméves marxista—leninista esti egyetemen is. Fontosnak tartják a szakmai képzést. Ezért az üzletvezetőknek és helyetteseiknek, a szaká­csoknak, cukrászoknak, el­adóknak munkavégzésüknek megfelelő tanfolyamokat szerveznek. Nemrég tettek vizsgát 15-en orosz nyelvből s újólag 15-en vesznek részt német nyelvi tanfolyamon. Vannak, akik munkájuk mellett élelmiszeripari és vendéglátóipari technikumon tanulnak. Az 1100 dolgozó közül több mint 700 tanul valamilyen fokon, vagy lá­togat rendszeresen előadá­sokat. A pártszervezet és a gaz­dasági vezetők legközelebbi feladatai közé tartozik a volt Alföldi vendéglő he­lyén a Szeged étterem nyár­előre tervezett megnyitása. Fiatal vezetőket, fiatal al­kalmazottakat akarnak itt foglalkoztatni, ezek váloga­tása folyik. A vállalat a Honvéd téren volt üzem­épületeket vásárolt, itt lesz a központjuk, cukrászatuk, húselőkészítőjük, hűtőszervi­zük, karbantartó műhelyük. Birkacsárdát nyitnak az Úttörő téren. Mini Mackó néven hidegkonyhás üzletet az Oskola utcában, és saját erőből mikro hotelt ter­veznek pár éven belüli meg­nyitásra az E 5-ös út men­tén, a városba érkező turis­ták fogadására. Kondorosi János Természetesen nem a vá­sárok inspirálják a szegedi kenderfeldolgozó ipar veze­tőit, amikor újdonságokkal, új termékekkel rukkolnak ki, hanem a vásárlók igényeinek jobb kielégítése, á választék bővítése, az új gazdasági me­chanizmus körülményei kö­zött joggal elvárható válla­lati törekvés a piac megtartásáért és megszerzéséért. Halak „tánca w A Szegedi Állami Gazda­ság fehértói kerületében már költöztetik a halakat. Szeren­csés teleltetés után a kis me­dencékből a 2 ezer 289 hol­das nagy vizekbe helyezik át a pontyokat, az amurokat, a fehér- és pettyes busákat. Csupán a kétnyaras pontyok száma eléri az egymilliót. Minden tóba tesznek növény­evő halakat, amelyek többek között a hínártól is megtisz­togatják a vizeket. A növény­evő halak — amelyek között hat-hétkilós példányok is vannak — érdekes módon reagálnak a mostani áttelepí­tésre. Amikor a hálót meg­húzzák a medencékben, a busák és amurok két mé­ter magasra is kiugranak a vízből s valósággal táncolnak a tó felett. Ugyanezt teszik, ha vonat vagy más zajosabb jármú halad cl a közelben. A tavaszi kihelyezések előreláthatólag április elejéig tartanak s utána mindjárt kezdődik a mesterségies ikra­keltetés. Süllővel indul a há­romhónapos idény, majd ponttyal, harcsával és növény­evő halakkal folytatódik. A gazdaságban most már több éves tapasztalatok igazolják, hogy bevált az ivadékelőállítás korszerű módszere. Enélküi manapság intenzív tógazdálkodás aligha képzel­hető el. Főleg saját szükség­letre keltetnek, de adnak át ivadékokat a Szegedi Hor­gász Egyesületnek is. X- B. A gépet, amelyen a háló készül, csomómentes hálókö­tőnek hívják. Az idei Buda­pesti Nemzetközi Vásáron a gyár hatféle mintát mutat be ebből az újdonságból, s a kü­lönböző szembőségű halász­hálókat és tengeri hálókat szívesen ajánlják a belföldi és külföldi vásárlóknak. Ez­zel a termékkel egyébként beneveznek a vásár és a fővárosi tanács nagydíjá­ra is. Érdekes, újfajta köteleket is előállítanak a szegedi gyár­ban. Ügynevezett bélés nél­küli körszövött kötelek min­tapéldányait készítették el nemrégiben. Ezt kétféle alap­anyagból gyártották, selyem­típusú szintetikus szálból és fonott poprilszálból. Az elő­nye az, hogy jóval hajléko­nyabb, s könnyebben cso­mózható, mint a -régebbi gyártmányok, így például vi­torlakötélnek igen alkalmas. A kenderfeldolgozó ipar legnagyobb hazai vásárlója az Országos Gumiipari Vállalat, illetve annak különböző gyá­rai. A PALMA gumigyár nyíregyházi gyárában nem­rég fejezték be azt a kísér­letsorozatot, amelynek kere­tében a pamutponwák újfajta ke­néssel készülnek. Apróbb termékekkel is bő­víti választékát a szegedi j vállalat: nagyobb lesz a ház- j tartási textiliák cikklistája. A j Hungarotex számára tiszta jutából készült szövetet min­táznák a jutaárugyárban. Tavaly a Gyógyászati Se­gédeszközök Gyára szegedi üzemében összesen 40 ezer különféle készüléket gyártot­tak. néhány ezer kivételével — Csongrád megyeiek, szege­diek részére. Barkós Berta­lan, az üzem vezetője szerint naponta átlag százszor kell próbát venni, illetve napi száz készüléket kell a rok­kantaknák, testi hibásaknak készíteni. Az adat azonnal bizonyítja, hogy a megyében. Szegeden elég sokan kénytelenek igé­nyelni az orvosok, szakembe­rek segítségét. Sajnos,' pana­szok, segítségkérő levelek ta­núskodnak arról, hogy a be­tegeknek még az átlagosnál is nagyobb akadályokat, ne­hézségeket kell legyőzniük, míg számukra létfontosságú gyógyászati eszközökhöz jut­hatnak. Az elmúlt esztendő­ben a szegedi SZTK rendelő­intézetben hosszú ideig nem tartottak rendszeresen ortho­pédiai szakrendelést, amikor ' néha-néha mégis volt, hosszú í sorok várakoztak az orvosra. Csak egy példa: Sz. Imre szegedi nyomdász levelet írt szerkesztőségünkhöz, amely­ben utánajárásról, fölösleges adminisztrációról, időt rabló várakozásról tesz említést. Előfordult, hogy kisfiának — ő a beteg — nem sikerült rö­vid idő alatt új készüléket csináltatni, javíttatni, a kis­fiú hiányzott az iskolából, elmaradt a tanulásban. Mi az oka a „kényszerű utánajárásoknak", lehet-e segíteni sokak nehéz gond­ján? Az SZTK-ban megtud­tuk. hogy tavaly többször el­maradt az orthopéd rendelés. Elsősorban azért, mert az intézet nem tudott megfelelő szakorvost megbízni ezzel a fontos feladattal. Az igazság az, hogy egész Csongrád me­gyében — nemcsak Szegeden | — rendkívül kevés az ortho­péd szakorvos. A Szegedi Rendelőintézetben január 1-től megoldották a problé­mát, most már heti tíz órá­ban van rendszeres orthopéd rendelés. Hosszútávra azon­ban változatlan a helyzet a Szegedi Orvostudományi Egyetemen — ellentétben a budapesti, pécsi és debreceni egyetemekkel — nincs ortho­pédiai szaktanszék, követke­zésképp a szakorvos után pót lás korlátozott, s az igények­nek nem felel meg Szegeden. (Szó van arról, hogy a sze­gedi városi tanács a kórhá­zon belül külön orthopédiai osztályt szervez — ez már komolyabb segítséget jelen­tene!) Persze a kérdés: elég-e tíz óra a szegedi SZTK ortho­péd betegeinek? Megfelelő-e a jelenlegi módszer, az. hogy az SZTK-ban elvégzett or­vosi vizsgálatok után recep­tet írnak, amelyre a Klauzál téri segédeszköz gyárban, vagy máshol elkészítik a megfelelő készüléket? A fej­lett országokban nem ritka, hogy az orvos, valamint a segédeszközt tervező, készítő technikus együtt dolgozik, együtt rendelnek, illetve ál­landóan konzultálnak. Két­ségtelenül célszerűbb lenne ez a megoldás: a rokkant be­tegnek tulajdonképpen csak egy helyre kellene menni, ahol az orvos van, ott talál­ná a „patikát" is. Országunkban egyelőre az orvosetika tiltja, hogy az orthopéd szakorvos például a segédeszközök gyárában ren­deljen. Ez azonban nem zár­ja ki azt a lehetőségét, hogy a jelenlegi módszeren vala­miképpen ne javítsanak. Ér­demes lenne elgondolkodni: orvos, valamint a „műsze­rész-patikusok" közötti kap­csolatot miképpen lehetne szorosabbra fűzni, hogy a rá­szorultaknak kevesebbet kell­jen külön-külön egyikőjük­höz, másikójukhoz fordulni. Nem lehetne esetleg az or­thopéd rendelésekbe a gyó­gyászati segédeszközök gyára egy-egy szakemberét több­ször. szorosabban bevonni? Mindenképpen érdemes megvizsgálni, hogy az álla­munk által hozott és jelentős gazdasági támogatással mű­ködő üzem, nagy összegű tá­mogatásban részesített egész­ségügyi szolgálat miért nem tudja jobban, célszerűbben ellátni a betegeket? Megol­dás kétségtelenül van. A jó szándék nem hiányzik — ta­lán az eddigieknél nagyobb' megegyezési készségre, rugal­masságra lenne szükség. Az eredmény mindenképpen megérné, hiszen a társada­lom segítsége jobban célt M. I, Épült: 1957—1969 enivi körűt 38. (35.) A város második üzleti negyede a Lenin körút­nak ezen a szakaszán alakult ki A Károlyi István által tervezett épületegyüttes — melynek egy része a 38. szá­mú ház is —, majd a Károlyi utca másik oldalán most készülő háztömb befejezése után rálik teljessé. így is elmondható azonban már. hogy a Belváros rekonstrukció­jának egyik legsikerültebb alkotása ez a környék. CSÜTÖRTÖK, 1969. MÁRCIUS 13. DFLMAGYARÓRS/ÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents