Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-13 / 60. szám

Biszku Béla előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján Dolgoznak a téglaprések • * A Magyar Szocialista Mun- Az előadáson részt vet káspárt Politikai Akadémia- Losonczi Pál, az Elnöki Ta jának előadássorozatában nács elnöke, Aczél György, a I szerdán Biszku Béla, a Poli- KB titkára, jelen volt to- j A téglaiparban szerdán, tikai Bizottság tagja, a Köz- vábbá a Párt Központi Bi- tegnap kezdődött a tavasz, ponti Bizottság titkára „A zottságának, az Elnöki Ta- ; néhány gyárban ugyanis nácsnak és a kormánynak megindították a téglapréseszámos tagja, politikai és társadalmi életünk sok ismert személyisége. Termel a korszerűsített szegedi üzem párt vezető szerepének néhány időszerű kérdése" címmel tartott előadást a magyar néphadsereg központi klubjában. ket. mert már nem tartanak attól, hogy a fagy tönkreteszi a szabadtéri szárítóhelyeken tárolt nedves. Somogyi Károlyné felvétele TAVASZI BUZGALOM. Repülnek a kövek, nagyokat dobban a teherautó rakodófelülete: a tegnapi koratavaszi délutánon harminc diák bontotta az utat a fogklinika előtt. A Radnóti Gimnáziumból az elmúlt két napon hetvennégy középiskolás dolgozott társadalmi munkában a Lenin körúton, az SZTK és a Dugonics tér közti szakasz bontasaban. Hasonlóképp járult hozzá az elmúlt hetekben az út felújításahoz a Tiszaparti Gimnázium kilencvenöt diákja, összesen 10 ezer forint értékű társadalmi munkával Magyar-francia együttműködés ipari Szerdán a Magyar Sajtó Házában a magyar—francia gazdasági, ipari együttműködési vegyesbizottság magyar elnöke, Nyerges János tájékoztatta a hazai és külföldi lapok tudósítóit a múlt év végén alakult bizottság tevékenységéről és a két ország közötti gazdasági kapcsolatok, a,z ipari sének harmadik módszere pedig hivatalos, állami szinten az együttműködést hoszszabb időszakra meghatározó különböző szerződések kötése. A vegyesbizottság, amely évente egyszer — felváltva Párizsban és Budapesten ül össze — különböző szakcsoportokat hoz létre a javaslatok tanulmáfrank volt, ugyanakkor a Franciaországból származó magyar import 1965-ben 127, 1966-ban 156, 1967-ben 169, 1968-ban 164 millió francia frank értéket képviselt. Az a törekvés, hogy a forgalom kiegyensúlyozottabb legyen és ezt az ipari kooperációk útján is előakarjuk segíteni. nyers téglát A hét végéig folyamatosan a Tégla- és Cserépipari Egyesülés mintegy 180 gyárában látnak munkához a téglaprések. Az idén 2200 millió téglát szállítanak az építőknek. Kereken 100 millióval gyártanak többet a tavalyinál, mert ebben az évben korszerűsített, vagy új üzem dolgozik Balatonszentgyörgyön. Fehérgyarmaton, Hajdúszoboszlón, Keresztespusztán, Kisújszálláson. Kisbéren, Kunszentmárlonban, Szegeden, Székesfehérvárott és Törökbálinton, s az új üzemek jelentősen javítják a termékek minőségét és választékát is. A békéscsabai, a szegedi és a szombathelyi gyár berendezkedik a tégla-panel gyártására. s évente ezer lakáshoz elegendő falpanelt ad a tanácsi és a szövetkezeti építőiparnak. Az iparág gyárai az első negyedévben 70 millióvá! több téglát szállítanak az építőknek, mint a múlt év első három hónapjában. Baromfiért gépek Érdekes, újszerű együttműködési szerződést írt alá szerdán a Bábolnai Állami Gazdaságban dr. Burgert Róbert, a gazdaság igazgatója és A. A. Galagan. az Ukrán SZSZK"" kárpáton túli területén működő záluzsi baromfigyár igazgatója. Az újfajta együttműködés gyümölcsözőnek ígérkezik. A bábolnaiak segítségével az ukrajnai baromfigyár olyan új komplett húscsibe — és tojásgyárat épít, ahol évente egymillió pecsenyecsibét és ötvenmillió étkezési tojást tudnak előállítani. A magyar gazdaság cserébe mezőgazdasági gépieket, így például traktorokat, teherautókat, autódarukat, valamint különféle építőanyagokat kap. A bábolnaiak vállalják, hogy átadják — kizárólag ennek a gyárnak az iparszerű hús- és tojástermelés teljes technológiáját, elkészítik az összesen 59 alumínium istállóból álló telepek épületelemeit, teljes technológiai berendezéseit. kooperáció elmélyítésére irá- nyozására, illetve kidolgonyuló tervekről. A vegyesbizottság, a kölesönös előnyök alapján kívánja erősíteni a magyarfrancia kapcsolatokat és támogatja a gazdasági együttműködés különböző formáinak kibontakozását, így elősegíti az ipari, termelési, műszaki kooperációkat. A vegyesbizottság megvizsgál minden olyan kérdést, amely a gazdasági, ipari együttműködés továbbfejlesztését célozza, de nemcsak várja a spontán hozzá érkező javaslatokat, hanem maga is kezdeményezően lép fel, felhívja a figyelmet a lehetőségekre. Az együttműködés szélesítézására. Az együttműködés főbb területe lehet a színes tv-rendszer, a járműgyártás, a műszeripar több ága, elektronikus, kibernetikus számoló- és számítógépiek gyártása, a kohászat, a gépipar, a gyógyszeripar, a petrolkémia, az alumíniumipar, a mezőgazdaság és a könnyűipar több szakága. A vegyesbizottság munkájában támaszkodik a kereskedelmi kamara francia szekciójára és a budapesten működő francia dokumentációs központra is. — A Franciaországba irányuló magyar export értéke 1965-ben 91, 1966-ban 141. 1967-ben 127, tavaly pedig 105 millió francia Korsó — pénzzel Mohácson újabb középkori agyagkorsót találtak az útépítők, tele a mohácsi vész mázó ezüstpén- a pécsi Janus Panzekkel. a mintegy nónius Múzeumba 12 kilogrammnyi száUitották ahol erme a XV. sza- , zadból származik, igyekeznek tiszA pénzdarabokat tázni az ezüstkincs előtti időből szár- tartalmazó korsót eredetét. Belvárosi „faliújság'' Egy fehér kartonlap. meg szemben). S úgy vélem,: ezegy tustoll — úgy látszik zel szemben hathatós ízlésSzegeden ennyi kell a rek- védelmi intézkedésekre lenne lámhoz. Esetleg néhány üveg végre szükség, színes tinta, árleszállítások idején főleg a piros a divat. S mivel manapság gyakran van ái-leszállítás, egyes belvárosi üzletek bejárata mellet már meg is szokta a szem ezeket a színes utcai „faliújságokat". Most aztán újabb megle-1 petéssel szolgált ebben a műfajban az Idegenforgalmi Hivatal. A Széchenyi tér legforgalmasabb pontjára állította olcsó kirándulásokat hirdető plakátját, az alkalomhoz méltóan olcsó kivitelezésben: a tussal odacsélekedett ákom-bákom betűktől bizony óvni kellene a kisiskolásokat. nehogy rossz hatással legyen írásukra. Az ilyen reklámra azt írná a tanítónéni: írás elégtelen, fogalmazás elégségles. A nebuló neve — ahogy az a plakát alján olvasható — „Idegenforgalmi Hivatal (Virág Cukrászdával szemben)". Ez is bájos meghatározás. Előre látom a következő hirdetések aláírását: Virág Cukrászda (Idegenforgalmi Hivatallal szemben), Újszeged (Szegeddel szemben), valamint Afrika (Európával T. M. ÖTLETEK TOBORZÓJA T

öbbre képies az újítómozgalom, mint tavaly, idén tehát többet is várunk tőle. Ez a várakozás-reménykedés, úgy érezzük, jogos is, megalapozott is. Jogoe azért, mert a mozgalom — a műszaki fejlődésnek ez a nagyra hivatott segítője — a leginkább reformhoz szabott tevékenységen, a maga helyén mindig is reformáló munkán atepuL Az új mechanizmusban mindenütt, a legkisebb műhelytől a legnagyobb vállalatig szükség van erre a hasznosan változtató erőre. Ma már azt is hangsúlyozhatjuk, hogy várakozásunk minden eddiginél megalapozottabb. Tavaly csökkent az újítások száma országosan, kevesebbedett Szegeden, Csongrád megyében is. Szerepet játszottak ebben a központi keretrendelet hiányosságai. Voltak ugyanis a rendeletben olyan kitételek, amelyek fékezték a kedvező hatást, nem ösztönöztek kezdeményezésére. S ha a torpanás elgondolkoztató volt, mindennél meggyőzőbb az, ahogyan — a csiszolás, tökéletesítés első páldáját adva — levontuk belőle a megfelelő konzekvenciákat Több mint 250 vállalatnál szerzett tapasztalatok alapiján a SZOT, az Országos Találmányi Hivatal és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság javaslatot tett néhány módosításra. Most már a legutóbbi években kifizetett újítási díjak átlagát elszámolhatják a vállalatok, a bázis-bérszínvonalban, ellentétben a múlt évi gyakorlattal. Idevág, hogy mindez nem csupán az iparra, építőiparra, hanem valamennyi vállalatra vonatkozik. Másfelől pedig, az említett átlagon felül is: az újítási díjak, jutalmak, prémiumok nem egyes kategóriákra bontva, hanem egységesen a teljes részesedési alapot terhelik. Az országos javítanivalókkal hót rendben volnánk, helyileg azonban nagyon sok még a tennivaló. Mert a keretrendelet kitöltése gyárkapun belüli feladat, az önállóság egyik próbája. A vállalati újítási szabályzatok tavaly elég sok hibával készültek, ennek is jelentős szerepe volt a viszszaesésben. Most a kétéves kollektív szerződések készítésével párhuzamosan olyan helyi szabályozásra van szükség, amely előrelépést jelent a mozgalomnak, jogbiztonságot ad az újítóknak. Legyen a szabályzat mindenki számára világos és ösztönző, „toborozzon" új erőket az újítók táborába. S a toborzásról szólva: szükség van a mozgalom propagandájára, több mozgósító kezdeményezésre, a vonzó páldák népszerűsítésére. Gondolhatunk például a kenderfonógyári, a konzervgyári ötletnapokra, amelyeknek komoly mozgósító erejük volt és van. Ide kell sorolnunk az SZMT kedvébresztő, serkentő, ugyanakkor alaposan tájékoztató rendezvényeit, melyekhez az Országos Találmányi Hivatal is támogatást ad. Örvendetes, hogy a legutóbbi szakszervezeti újítótanácskozásokon már zsúfolt teremben hangzottak a vitaindítók, egyaránt sok volt a mondani- és a kérdeznivaló. Az érdekeltek leszűrhették a tanulságot: érdemes újítani. Emellett viszont azt is: okos, célratörő belső szabályozás nélkül a mozgalom egy olyan kitűnő gépezethez hasonlít, amelyből hiányzik az áram, a mozgató energia. Vagyis a keretrendeletnek helyileg kell igazi tartalmat adni. Bármilyen különös; a vezetők egy része kedvcsinálás helyett kedvetlenít, amikor újításokkal, újítókkal packáznak. Csak egy ügydarabnak, vagy még annak sem tekintik a papírra vetett javaslatot, nem akarnak fizetni, vagy csáb morzsányi összeget, azt is nagysokára, nagynehezen. Civakodás, huzavona, harag, netán még bíróság is — elképzelhető, hogy ide csak legvégső esetben fordul az újító. Egyto sek valahogy képtelenek megérteni, mekkora erkölcsi kárt okoznak az ilyen keserítő hírek a gyárban. Ott járnak el helyesen, ahol megjutalmazzák, nemcsak az újítókat, de azokat is, akik a bevezetést gyorsították. S igazuk van azoknak, akik az újítás „fektetését" a vállalati vagyon hanyag kezelésének tekintik, úgy is büntetnek érte. A kiváló dolgozó cím odaítélésénél is figyelembe kellene venni mindenütt, hány bevezetett újítása van az illetőnek. Egy-egy műhely, vagy üzemrész vezetőjét célszerűnek látszik időnként beszámoltatni a szakszervezeti gazdasági vezetők előtt: mit tesznek az újítások gyarapításáért. L

egyen könnyebb a nehéz embereknek — ez a cél. Legyen jobb, újításra ösztönzőbb a légkör, s ebbe beletartozik az is, hogy még a nem használható javaslatokat is megköszönik, tisztelve a fejtörést s mintegy bizalmat előlegezve a továbbiakra. Újra meg újra bátorítani a tettre kész, alkotó kedvű, ötletgazdag embereket — ez az idén még inkább érvényesítendő reformprogram. A termeléstől az értékesítésig ezer és ezer lehetőség kínálkozik a tökéletesítésre, megújításra. Ha a gondolkodást, kezdeményezést serkentjük és érdeme szerint jutalmazzuk, mindezek a lehetőségek termő valósággá változnak. Erre képes az újítómozgalom; kamatoztassuk hát az egyén, a gyári közösség, s egész társadalmunk hasznára. Simái Mihály Ötv?i- és százforintos jubileumi emlékérmék A Magyar Nemzeti Bank a kát proletárzászlót lobogtató Magyar Tanácsköztársaság alakja látható. Köriratban a kikiáltásának 50. évfordulója „Magyar Tanácsköztársaság" alkalmából ötven és százfo- és az „1919. III. 21." kelet olrintos címletű ezüst jubi- vasható, amit egy-egy ötágú leumi enúéfcérmétoet bocsát csillag választ el egymástó'. ki. Az ötvenforintos érme Az emlékérmékből címlesúlya 16 gramm, átmérője 34 tenként 15 ezret vernek. Az milliméter, a százforintos 22 érmék anyaga mindkét címgramm és 37 milliméter át- létnél 640 ezrelékes finommérőjű. ságú ezüst (MTI) Az emlekérmék hátlapján mindkét címletnél középen CSCXÖRTÖK a Magyar Tanácsköztársaság Jm9 MÁRCIUS 13. megvédésére felszólító piaMagyar filmhónap Párizsban A Cinema National Populalre rendezésében Párizs 43 filmszínházában szerdán megkezdődött a magyar film hónapja. A kizárólag művészi filmek bemutatásával foglalkozó filmszínház négj héten át magyar filmeket tűz műsorára, összesen 32 magyar játékfilmet és többtucatnyi rövidfilmet vetítenek. A filmhónap keretében több vitaestet is rendeznek neves magyar filmművészek közreműködésével. R. E. 4 DÉLMAGYARORSZÁG Veress Miklós