Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-13 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYAROi MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRt LAPJA 59. évfolyam, 60. szám 1969. MÁRCIUS 13­CSÜTÖRTÖK ! Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Carapkin tanácsko­zásai Georg Duckwitz nyugatné­met külügyi államtitkár meg­beszélést folytatott Szemion Carapkinnal, a Szovjetunió NSZK-beli nagykövetével. A megbeszélés fö tárgya az ."tomsorompó-szerződés volt. Carapkin ismertette a Szov­jetunió álláspontját ebben a kérdésben. A külügyminisz­térium a megbeszélésről rész­ieteket nem közölt, mind­össze azt jegyezte meg, hogy a tanácskozásokat folytat­ják Összecsapások Dél-Vietnamban A szerdára virradó éjszaka valamelyest csökkent a sza­; badságharcos tüzérség akti­vitása: „csupán" tíz katonai célpontot támadtak, ugyan­1 akkor több elkeseredett üt­i kőzetre került sor Saigon tér­ségében, valamint Tay Ninh, a közép-vietnami fennsík és a deltavidék övezetében. A főváros közelében hat nagyobb csata zajlott le. Bien Hoa támaszpont térségében 2300 partizán csapott össze az amerikaiakkal. Cu Chi és Dau Tieng között hatórás csatát vívtak az amerikaiak a partizánokkal, akik meg­támadtak egy menetoszlopot. A közép-vietnami fennsíkon Kontum körzete volt az ösz­szecsapások színhelye. A del­tavidéken Bac Lieu repülő­tere ellen intéztek rohamot a szabadságharcosok. A B— 52-es nehézbombázók Tay Ninh tartományban és Kon­tum körzetében összesen 1300 tonna bombát szórtak le. Saigoni jelentés szerint Tran Van Huong dél-vietna­mi miniszterelnök kisebb kormányátalakítást hajtott végre. Négy új minisztert ne­veztek ki másodrendű posz­tokra. II „nagy víz" évfordulója Emlékünnepség a tanácsházán Dégen Imre államtitkár Szegeden f?TS7~ ' WFWM pt fefjSfelr • idnlififf ZMÍWFmsím • /ír 4 • m ijfl iidÉ^^ A városi tanácsháza dísz­termének széksorait zsúfolá­sig megtöltötték tegnap, március 12-én az érdeklődők, akikben 90 év távlatában sem halványult el a szege­rii „nagy víz" emléke. A Hidrológiai Társaság, a vá­rosi tanács és a népfront városi bizottsága emlékün­nepélyen adózott az évfor­dulónak. Az ünnepségen megjelent Sípos Géza, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára, dr. Vi­tális Sándor, a Hidrológiai Társaság elnöke, a szegedi és Csongrád megyei társa­dalmi élet számos vezető képviselője. Dévény Istvánnak, a Hid­rológiai Társaság helyi cso­portja képviselőjének meg­nyitó szavai után Dégen Im­re államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke em­lékezett meg az 1879. évi szegedi árvízről. Az árvíz, mely méretében és hatásában is nagyobb volt a nevezetes 1838-as CSEHSZLOVÁK KÜLDÖTTSÉG HAZÁNKBAN. Kállai Gyulának, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa elnökének meghívására ma baráti látogatásra hazánkba érke­zett a Csehszlovák Nemzeti Front küldöttsége: Evzen Erban, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Nemzeti Front elnöke — fele­ségével — és Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának tagja, a Nemzeti Front titkára. A Csehszlovák Nemzeti Front delegációját szer­dán a Parlamentben fogadta Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára ugyancsak szerdán fogadta a Csehszlovák Nemzeti Front hazánkban tartózkodó küldöttségét. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott megbe­szélésen részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is di közigazgatáshoz tartozó, j aránylag csekély partszakasz nem tartozik az igazgatóság fennhatósága alá. Dégen Imre államtitkár válaszában elmondotta, hogy a szegedi védvonalai az Országos Vízügyi Hivatal hajlandó átvenni kezelésre. A következő évtől kezdődő­en Algyő—Tápé—Szeged kö­zött nagyobb arányú beru­házás megvalósításához kez­denek, mintegy 65 millió fo­rint értékű munkával fel­magasítják az elsőrendű védvonalat, a töltéseket. A város belterületéhez tartozó részeken a terveket koordi­nálják a tanács elképzelései­vel. Ami a közgazdasági technikum épülete előtt levő tönkrement rakpartot, illetve védfalat Illeti, rövidesen szakértőkből álló bizottság vizsgálja meg a helyzetet és F. K. a tennivalókat, és a vízügy Somogyi Károlyné felvétele a tanáccsal együtt megkere­Dégen Imre államtitkár si majd a kijavításához szük­emlékbeszédét mondja séges pénzügyi fedezet elő­teremtésének lehetőségét. , dig a záhonyit és a vásáros- Szóba került a megbeszé­pest-budai árvíznél, nem- naményit is. a Tisza hatal- lésen, hogy elöregedett a csak Szeged életében je- mas terüjctefc öntözésére vá- város közműhálózata. Külö­lentett fordulópontot, for- uk aikalmassá. nősen súlyos a helyzet a dulopont volt a Tisaa-völgyi, Az emlékbeszéd elhangzá- Tolbuhin sugárúton és a söt az egész magyar árvíz- ^ után dr Biczó György, a Kossuth Lajos sugárúton, vedelem történetében. Bár szeged m j városi tanács valamint hiányzik a rókus— a korabeli közvélemény a vb ejnöke elevenítette fel a móravárosi főcsatorna befe­Tisza-szabályozást marasz- varos pusztulása utáni új- jező szakasza is. Ezzel kap­tatta el. bebizonyosodott, jáépítés nevezetes alkotá- csolatban úgy döntöttek, hogy a Széchenyi—Vasárhe- salt különösképpen a fel- hogy rövid időn belül az lyi-féle koncepció jó volt, szabadulás óta elért eredmé- Országos Tervhivatallal kö­annak hibás végrehajtása nyeket, s vázolta a város zösen tárgyalják meg a okozta a katasztrófát. Ma- további fejlődésének lehető- munkák elvégzéséhez szük­napság a múlt században ségeit. Alighogy bevezetőben séges anyagi eszközök elő­elkezdett folyószabályozás idézte a szegedi Híradó egy- teremtésének módját, műve az országban 23 ezer kori cikkének szavait: „Kongj négyzetkilométer nagyságú városháza öreg harangja! területnek nyújt biztonságos Hirdesd Szeged népének, mezőgazdasági művelést. Az bogy szülővárosa végórája el­utóbbi évtizedben mintegy érkezett" — megszólalt a 3 milliárd forintot fordított városháza harangja. A te­áz állam az árvízvédelem remben meghatottság lett továbbfejlesztésére, s a kö- úrrá, a Széchenyi téren is zepes árvizeik ellen a véde- sokan megálltak _ a ritkán kezés mai foka már teljes hallott harang zúgására, biztonságot nyújt, de rend- Az emlékünnepség Dévény kívüli árvizek ellen is meg- István zárszavával ért véget, felelő hatásfokkal védekez- * hetünk. A tiszai árvizek A déli órákban dr. Biczó mindig hosszabb ideig tar- György tanácselnöknél ^ rö­tanak a dunaiaknál, ezért vid megbeszélésen találko­az árvízvédelemnek is eh- zott Dégen Imre államtitkár hez kell igazodnia. Az egy- a város párt- és tanácsi ve­kor oly vad Tisza folyó ma zetőivel. Több, mindkét fé­már jó szolgálatot tesz a let egyaránt érdeklő kérdést mezőgazdaságnak is. Az tárgyaltak meg. Halász Ár­1954-ben megnyilt tiszalöki pád, a tanács vb elnökhe­vízlépcső segítségével a ke- lyettese ismertette a város­leti és a nyugati főcsatorna nak azt az elképzelését, vizet juttat egykor kietlen hogy az árvízvédekezés fel­vidékek számára, már épül adatait átadja az Alsótisza­a kiskörei vízlépcső, terve- vidéki Vízügyi Igazgatóság­ok a csongrádit, később pe- nak, mivel csupán a szege­Több áru alumíniumból Sebzett" utak Az idei telet nagyon meg­sínylették az országutak, amint erről Kiss Dezső köz­lekedés- és postaügyi mi­niszterhelyettes a szerda dél­utáni sajtótájékoztatóján be­számolt. A kár, amit a fa­gyok és az olvadás okozott, mintegy 150—180 millió fo­rint, pontosan azonban még nem lehet felmérni, lehetsé­ges, hogy eléri a 200 milliót is. Dr. Kozáry István, a KPM közúti főosztályának vezetője közölte: mintegy 9000 mun­kás dolgozik a „sebzett" uta­kon, lehetséges, hogy a javí­Dr. Lőrinc Imre nehéz- goztak ki. Ennek keretében a ipari miniszterhelyettes elő- magyar alumíniumipari terjesztése alapján a ma- trösztön belül tervezik töb­gyar alumíniumipar helyze- bek között az alumíniumfólia téről, problémáiról tárgyalt és vékonyszalag termelésé­szerdán délelőtt a Vegyipari nek növelését, a minőség ja­Dolgozók Szakszervezetének vitását és a választék bővité­elnöksége a szakszervezet sét, a hullámosított lemez és székházában. festett lemezek gyártásának Az előterjesztés megállapf- mfgkezdéséf; különféle alu­totta: hazánk jelentős bauxit- minmmszerkezetek és kesz­vagyonára való tekintettel, tennékek gyártását, alumíniumgyártásunk bővi- . A Gazdasági Bizottság ál­tésének határait tulajdon- a, közelmúltban elfoga­képpen a rendelkezésre álló dott a'umi"lu,mipan , energia mennyisége szabja kl/gazd™ kon,cQepció erte ­meg. A magyar-lengyel és méb®" 1989es 1995 kozott. . - . _ ­a magyar—szovjet timföld- ev} 280—290 ezer tonna alu- j tasok miatt egyes útszaka­alumínium egyezmény mó- keszaru termelését i szokat időszakosan le kell dot adott arra, hogy a ná- kel1 előirányozni. , zárni a forgalom előL lünk gazdaságosan előállított timföldet a Szovjetunióban, illetve Lengyelországban ol­csó villamos energiával dol­gozzák fel alumíniummá, s a visszaszállított fém megte­remti a lehetőséget, hogy itt­hon nagy teljesítményű és gazdaságos feldolgozóipart fejleszthessünk ki. Ismertette az előterjesztés azt az akcióprogramot is, amelyet az alumínium fél­gyártmányok és készáruk ter­melésének fejlesztésére dol­Olvasómozgalom A Magyar—Szovjet Baráti évfordulója alkalmából. Mint Társaság kezdeményezésére azt Boros József, az MSZBT olvasómozgalom kezdődik ha­zánk felszabadulásának 25. Egy elmulasztott lehetőség Szerdán nyílt londoni Olympia-csarnok­ban a 61. Ideális otthon kiállítás, amelyen több szocialista ország, így a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia külkereskedelmi, idegenforgalmi, élelmi­szeripari vállalatai is részt vesznek. A ki­állításon minden fellelhető, ami a lakás­művészettel, háztartási gépekkel, korszerű bútor-, szőnyeg-, építőanyagiparral,, kony­hafelszereléssel stb. kapcsolatos. Több or­szág így különösen a spanyolok és a len­gyelek nemzeti élelmiszeriparuk, borásza­tuk legjobb termékeivel keltenek feltűnést, a vendégek nemcsak megkóstolhatják, ha­nem sok esetben a helyszínen meg is vá­sárolhatják a kiállított élelmiszereket, ita­lokat. A kiállítást számos ország idegen­forgalmi propagandára is felhasználja a nyári üdülési évad előtt. Meglepő, hogy egyetlen magyar külke­reskedelmi vállalat sem vesz részt a nagy­jelentőségű kiállításon, amely több mint egymillió látogatót vonz évről-évre. A magyarok sajnos még nem használják ki a kiállításban rejlő nagy reklám- és el­adási lehetőségeket, mert úgy látszik az a nézetük, hogy a szűkebb körű, elsősorban szakembereknek szánt bemutatók jobban visszafizetik a ráfordítást, mint az ilyen, úgynevezett vegyes profilú kiállítások — mondotta az MTI tudósítójának az egyik Csongrád megyei szervezeté­nek titkára tegnap, szerdán a Csongrád megyei könyv­barát olvasómozgalom akció­bizottságának a Tábor utcai népfronttitkárságon megtar­tott ülésén elmondotta, az új kezdeményezés az olvasó né­pért mozgalom szerves ré­szét képezi. Lényege: 12 új szovjet könyv megismerteté­se a magyar olvasókkal, akik már 6 megjelölt kötet elol­vasása esetén is pályázhat­nak oly módon, hogy a könyvekhez mellékelt kár­tyák kérdéseire válaszolnak, és azokat beküldik az MSZBT Országos Titkárságára (Bu­dapest, Gorkij fasor 54.). A beérkezett kártyákat ki­sorsolják, s beküldőik többek között szovjetunióbeli társas­utazásokat és értékes könyv­jutalmakat nyerhetnek. A szervező. Hozzáfűzte, hogy jövőre — mint az idén is, részükről természetesen szíve- j kártyák beküldési határideje: sen látnak magyar kiállítókat. 1970. március 1. i

Next

/
Thumbnails
Contents