Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-09 / 57. szám

Tanulmányozni kell a reform felavatták Xajk László társadalompolitikai hatását Beszélgetés Sípos Géza elvtárssal, a Szeged városi pártbizottság titkárával Némely járási és városi pártbizottság már megtartotta, a szegedi viszont hétfőn indítja a párttitkárok tanfolyamát, amelynek célja, hogy politikai eligazítást adjon 1969 bonyolult feladataihoz. Szóbakerülnek a gazdaságirányítási reform társadalmi-politikai kihatásai is. Ennek néhány vonatkozásáról beszélgettünk Sipos Géza elvtárssal, a Szeged városi pártbizottság titkárával. KÉRDÉS: Ügy gondoljuk. a pártpropagandának további feladatai vannak magának a reform lényegének megértetésében. VÁLASZ: Eddig a reform propagandája eredményes volt, sikerült a szükségességét és célját megismertetnünk. Most a működő reform időszakában azonban változatlanul szükséges, hogy tovább magyarázzuk a reform alapelveit és lényegét, mert a reformot az élet igazítja módszerében és ütemében is. Egyes esetekben az is előfordulhat, hogy a gazdasági szabályozók valamelyike reform-koncepciókkal ellentétes hatást fejt ki. Az emberek viszont választ várnak a tapasztalt jelenségekre. Pártszervezeteink bizonyos mértékben várakozó állásponton vannak a válaszadást illetően. Ha nem adunk választ, ez egészségtelen politikai hatást keltene. Milyen kérdések vetődnek fel? A vállalatoknál, gazdasági egységekben megkezdődölt az újszerű gazdálkodás. Máris tapasztalható, hogy egyes ügyeskedők a vállalati érdeket a reform alapvető céljával ellentétes módon fogják fet Mire gondolok? Például az áremelésekre, a minőségrontásra, vagy arra a manipulációra, hogy lényegtelen, az értéket nem érintő formaváltozással szintén árakat emelnek. Ez viszont az életszínvonalat ne- . gativan befolyásolja. A politikai probléma abban jelentkezik, hogy azokban a vállalatokban, ahol a „gazdálkodást" így fogják fel, szintén beszélnek az életszínvonal problémáiról, de úgy, mint valami rajtuk kívül álló jelenségről. Közben a ceruza a kalkulációkban túlságosan vastagon fog, egye* esetekben — állítom — szemérmet lenül A tisztességtelen haszon jogi ka4 tegóriája még nincs körülhatárolva, ezért ez nehezen fogható meg. Ez a jelenség tanácstalanná teszi pártszervezeteinket Pedig mindenütt figyelembe kellene venni, hogy nagyobb nyereséget csak jobb munkával szabadna elérni, nem pedig ármanipulációval. S ez olyan helyeken fordul elő, ahol kommunisták is vannak, vagy maga a gazdasági vezető kommunista. KÉRDÉS: A reform koncepciója szerint a gazdálkodás szintetikus mutatójának a nyereséget kell tekintenünk. V AüASZ: Ez igaz is. Azonban a nyereség önmagában nem ad képet arról, hogyan ítélhetjük meg a vállalat vezetésének egészét. Igaz, a nyereség a fő mutató, de azt is vizsgálnia kell a politikának, hogy milyen módszerekkel, milyen eszközökkel érte el as adott vállalat a nyereséget. Ezek a módszerek megfelelnek-e a reform célkitűzéseinek, előmozdították-e a fogyasztás kielégítését, a fogyasztás választékát, s milyen áron tették? A takarékosság és önköltség a vállalatoknál továbbra is nagy szerepet játszik, ezért is figyelni szükséges. A megyei pártbizottság 1969 évi gazdaságpolitikai állásfoglalása ezek jelentőségét erőteljesen hangsúlyozza. Nem szabad szem elől téveszteni — s erre elsősorban a pártszervezeteknek kell ügyelniök —, hogy a reform nem cél, hanem csupán eszköz. Mai ismereteink szerint a legalkalmasabb eszköz gazdaságunk fellendítéséhez, életszínvonalpolitikánk fejlesztéséhez. Aki az eszközt a céllal helyettesíti, súlyos politikai hibát véthet. KÉRDÉS: Sok múlik a politikai és szakmai felkészültségen. VÁLASZ: így van. Említettem, hogy a nyereség sok mindent mutat, de azt nem. hogyan bánnak a dolgozókkal. Milyen a káderek hozzáértése, emberi magatartása. Ezért a káderkérdés a pártmunkában előtérbe került, a párt egyik legfőbb feladatává vált. Tévedés azt hinni, hogy a minősítés elkészítése jelenti a kádermunkát. Nem, hanem annak vizsgálata, hogyan irányítják a gazdálkodást, milyen a vezetők viszonya a dolgozókhoz, érvényesül-e gazdasági döntéseikben a vállalati érdekeken túlmenően más érdekek szemelőtt tartása is. Tehát a kádermunka a vezetőkkel való rendszeres foglalkozást jelenti, nem gyámkodást, hiszen a reform messzemenő önállóságot biztosít és felelősséget követel, de a végzett munkának az elemzése, a tapasztalatok összegezése, az idejében történő segítségnyújtás állandó eleme a kádermunkának. KÉRDÉS: Az életszírivonal, alakulása érinti legközvetlenebbül a termelőket. VÁLASZ: Ezzel kapcsolatban elkeli mondani, hogy az árak régebben is' mozogtak, legfeljebb nem beszéltünk róla. A reform koncepciója rugalmas ármozgással számol. Ez még ma is szokatlan. Szokatlan is lesz sokáig. Sok az aggály, hogy a kormány gazdasági eszközökkel tudja-e szabályozni úgy az ármozgást, hogy ne csökkenjen az életszínvonal. A pártnak és a kormánynak határozott életszínvonal politikája van. Ezt általában az ötéves tervek tartalmazzák. Ezeket a terveket teljesítjük. De globálisan! S a problémák itt jelentkeznek, mert a reform árakban és jövedelmekben differenciál és vannak rétegek, amelyeket pillanatnyilag ez nem érint kedvezően. így csak azt érzik, hogy az élet drágább lett. De bíznak a párt és a kormány életszínvonal politikájában, viszont nehezen értik annak magyarázatát, miért van, hogy egyes tsz-ek kevesebb zöldséget vittek piacra, mint az előző évben, mégis több lett az árbevételük. Mert felemelték a zöldség fogyasztói árát. Nagy hiba lenne, ha nem tudnánk megtalálni annak a gazdasági ellenszerét, hogy ne terjedjen az a jelenség, hogy miután a zöldségfélék felvásárlási ára viszonylag magas, egyes tsz-ek még nem növelik a termőterületet és termésátlagot, félve: az így jelentkező nagyobb kínálat lenyomja a felvásárlási, s így a fogyasztói árat. Ennek megelőzésében a politikai eszközöknek is szerepük van. KÉRDÉS: A minőségrontás is életszínvonal-csökkentés. VÁLASZ: Ez a kérdés is foglalkoztatja pártszervezeteinket... A minőségről mostanában sok szó esik, mert sok áruféleség minősége romlott, ez viszont tényleg az életszínvonal csökkentése irányában hat. A gyerekcipőkre különösen sok a panasz, hamar tönkremennek, pedig így is nagy teher a gyermeknevelés. A minőségrontás oka sokszor a mindenáron való nyereséghajszolás. Nagyon rosszul teszi az « pártszervezet, vagy az a kommunista, aki ilyen esetben beáll a rossz minőségű ára magyarázói táborába. Végső soron minden termék készítője valahol maga is fogyasztó, s ha mindenütt rontják a minőséget a magasabb ár és nyereség elérése érdekében, akkor a termelóemberék egymást károsítják meg, sokkal jobban, mint amit végső soron ez a minőségrontás az egy főre eső nyereségtöbbletben hozna. A cipőnél nem fogadható el az a fajta „agitáció", ami még a tv-ben is hangot kapott, hogy a „cipő" úgyis divatcikk, senki nem vesz ma cipőt több évre szólóan, mint hajdan." Előszöris, a kispénzű munkásember ritkán vesz cipót. Másodszor ezt az érvet el lehetne fogadni akkor, ha olcsóbb lenne a cipő ára. A magyar nyelv világosan megkülönbözteti a nyereséget és a nyerészkedést. A nyerészkedés a tisztességtelen eszközök alkalmazását tételezi fel. Akadnak kis „ügyeskedők', akik a reform általános közgazdasági szabályozói közötti réseket kihasználják. Az így keletkező indokolatlan jövedelmek, indokolatlan politikai feszültséget is táplálnak a tisztességesen dolgozó munkásemberek között. Az állam az adópolitikával igyekszik szabályozni, de a szó ereje is <cell, hogy el tudjuk határolni a nyereséget mindenütt a nyerészkedéstől. KÉRDÉS: Ügy véljük a reform nem szoríthatja háttérbe a vállalati szociális szemléletet sem. VÁLASZ: A reform gazdasági szabályozói a gazdaságokra, a nagyobb nyereségre ösztönöznek, a szociális érzékenység pedig társadalmi rend szerünk lényégéből fakad. Gazdaságpolitika és szociálpolitika persze két különböző dolog, de nem mondhatunk le arról, hogy ne fejlődjenek az üzemek, vállalatok saját nyereségéből a vállalati szociális intézmények sem. A nyereség — amelynek tömege várhatóan növekedni fog — a felhasználás tekintetében is egyre inkább azok joga lesz, akik megtermelték. De a nyereség felhasználása a politikai szempontokat nem mellőzheti. S itt a pártszervezetekre nagy feladatok várnak, örvendetes, hogy máris erősödik az a tendencia, amely a „mindent kiosztani" demagógiája ellen hat, megindult az a folyamat, amely a nyereség egy részét az üzem dolgozói lakáshelyzetének javítására kívánja fordítani. S helyes lesz. ha a pártszervezetek és a szakszervezetek határozottabban fellépnek az üzemi szociális vívmányok fejlesztése érdekében is. KÉRDÉS: És a szocialista demokratizmust milyen vonatkozásban érinti a reform? VÁLASZ: A reform a gazdaság szférájában lényegesen bővítette a szocialista demokratizmust. A gazdálkodós új rendszere azonban megköveteli a társadalmi szférában történő kiigazítást is. Itt van például ez a ma gyakori jelszó: szocialista demokratizmus. Hogy függ ez össze a reformmal. Először is úgy, amiről azt mondanám: fejleszteni kell a gazdálkodás gondjainak demokratizmusát. A gazdaság irányítói nyíltan tárják a dolgozó kollektívák elé a gazdálkodás gondjait, használják jobban fel a mostani demokratikus fórumokat is arra. hogy megismerhessék a dolgozók véleményét, elképzeléseit, javaslatait. Mozgósítsák az embereket, mert a reform csak a felelösebb és jobb munka eredményeként működhet a ícivántnak megfelelően, azaz: társadalmi háttért és támogatást csak így kaphatnak a gazdasági vezetők. A problémákról, nehézségekről való nyílt beszéd válthat ki csak a dolgozókból növekvő aktivitást. De ha már a demokratizmusról beszélünk, ennek egy másik oldalát is megemlítem. Ma az tapasztalható, hogy nem mindenki ért azonos tartalmat a szocialista demokratizmus alatt Van, aki nem szívesen beszél ezzel egy időben a demokratikus felelősségről, nem igen beszél fegyelemről, jobb munkáról, kötelességről. A demokratizmus nem fegyelem nélküliség, feltételezi a fegyelmet Vannak, akik úgy fogják fel a demokratizmust, hogy mindenki beszélhet amit akar, felelőtlenül. Pedig a szocialista demokratizmus azt is jelenti, hogy felelős fórumon, felelős emberek, felelősséggel nyilatkoznak meg, megfelelő informáltságot szereznek és nem általánosítanak egy-két jelenségből. Persze én ezzel nem azt mondom, hogy vissza kell szorítani azokat a megnyilatkozásokat, amelyek ma még nem ilyen felelősségteljesek, de amelyekből világosan kitűnik a jószándék. a demokrátiát is tanulni kell, a demokratizmus bizonyos politikai műveltségi szintet is feltételez, s ezt folyamatként kell felfognunk. De nem lehet csupán divatos jelszó a szocialista demokratizmus, hanem ez sem képzelhető el bizonyos eszmei-politikai egység nélkül. Ezt legáltalánosabban úgy határoznám meg, hogy nem általában beszélünk mi demokratizmusról, hanem mi szocialista demokratizmusról beszélünk a maga osztálytartalmával egyezően. Már Lenin megmondta annak idején, hogy nincs demokrácia általában, minden demokrácia osztályérdekeket szolgál. A szocialista demokrácia a munkásosztály, a dolgozók, a szocializmus érdekeit. S még valamit: a demokrácia együtt jár a centralizmussal is. E másik tendencia sem hanyagolható el. Köszönjük a beszélgetést. Bizonyára a titkári tanfolyamok és a pártszervezetek tevékenysége a jövőben jobban feltárja a gazdaságirányítási reform társadalmi hatását. Ennek szüntelen elemzése a politika feladata emléktábláját Rajk Lászlónak, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának emlékét márványtáblával örökítette meg a róla elnevezett utcában — a XIII. kerületi Pannónia utcában — a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága. Az emléktáblát, amelyet a Vígszínház jobb oldali szárnyépületének falán helyeztek el, szombaton ünnepélyes külsőségek között avatták fel. A megemlékezésen részt vettek Rajk László családjának tagjai, a budapesti párt- és tömegszervezetek vezetői, s olt volt a munkásmozgalom sok régi harcosa. Sarlós István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott beszédet, majd a munkásgyászinduló hangjai közben elhelyezték a megemlékezés virágait Az MSZMP Központi Bizottsága és a Politikai Bizottság nevében Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja és Aczél György, a Központi Bizottság titkára; a párt budapesti, illetve XIII. kerületi bizottsága részéről Németh Károly, a budapesti Pártbizottság el.'ő titkára és Kór.yi Gyula, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára helyezte el a megemlékezés virágait. * A Magyar Szocialista Munkáspárt KözDonti Bizottságának nevében koszorút helyeztek el Rajk László sírján, a Kerepesi úti temető munkásmozgalmi pantheonjában. Termelésre kész A Visonta község mellett épülő Gagarin Hőerőműhöz már a korábbi években megnyitották a külszíni fejtésű szénbányát. A nyitóárkának kimélyítése után most másfél kilométer a fronthomlok hossza. NDK-ból vásárolt gépóriások nagy területen takarították el a meddőt, így a felszínre került mintegy 2— 2,5 millió tonna szén. A bánya várja az erőmű indula sát, hogy lignitet szolgáltasson a villamos energia előállítására. Képünkön: Gigantikus méretű kotrógépek dolgoznak a lignitbánya nyitóárkában. Tárcaközi főbizottság az építésügy fejlesztéséért Hét tárca — az Országos Tervhivatal, a KGM, a NIM, a MÉM. a Külkereskedelmi, a Könnyűipari Minisztérium és az ÉVM — közös főbizottságot alakított, amelyben együtt dolgozzák ki a fokozottabb építés-iparosítás feltételét jelentő ipari háttér, vagyis az anyag-, szerkezetés felszerelés gyártó iparágak műszaki színvonalának és kapacitásának gyors növelését segítő feladatokat Csaknem egyéves közös munkával mérték fel azokat a teendőket, amelyeket főleg a negyedik ötéves terv előkészítése érdekében kell tenni. Elsősorban az építőipar várható strukturális változásait vizsgálják, mert ezek a változások módosítják az anyagigényt is. Megállapították, hogy az építés szerelő-jellegű. nagyüzemi módszereinek kialakítása érdekében különösen előtérbe kerül a könnyű szerkezetek alkalmazása. Az ipari, a mezőgazdasági és a tároló épületeknél 1975-ig a jelenlegi egy százaléka helyett 25—30 százalékos arányban használnak könnyű szerkezetű épületvázdkat és térelhatároló elemeket Az áruházak, irodaépületek, kórházak és más közösségi épületeknek mintegy 20 százalékát kell fém- és más könnyű szerkezetből felépíteni, s ugyanakkor újszerű feladat a légkondicionálás széles körű kiterjesztése. A lakásépítés összetételének jelentős változása, hogy 1970-től 1975-ig 150 000. tehát négyszer annyi paneles házgyári lakást kell építeni, mint a harmadik ötéves tervben, igy a hagyományos falazóanyagok failagos felhasználása csökken, s lényegesen több korszerű szerelvényre, beépített bútorra, felvonóra és burkolatra lesz szükség. Számítani lehet arra, hogy az átlagosnál jóval nagyobb ütemú lesz a régi házak tatarozása, s hogy a fenntartással együtt a lakásokat és az épületeket korszerűsítik is. A fe'mérések szerint külö nősen gyorsan terjed az épi tési műanyasok felhasználása. 1970—1975 között előreláthatóan meg kell kétszerezni e termékek gyártását. VASÁRNAP. 1969. MARCIÜS 9. DÉLMAGYARORSZÁG 3 i y