Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-09 / 57. szám

YTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A M A G- Y A R SZO C l A L I S T A MUN K.Á .S PÁRT LAPJA 59. évfolyam, 57. szám 1969. MÁRCIUS 9., VASÁRNAP Megjelenik hétfő kivételével mindennap hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA:1 FORINT Egy városrész haragjáról A

harag rossz tanácsadó. Elönti az agyat, nem hagy józanul gondolkodni, mérlegelni, számot vetni. Az ember haragjában képes olyasmit mondani, ami kiegyensúlyozott, rendes idegállapotában még véletlenül sem jutna eszébe. A „nagy témáról" beszélek persze, az újszegediek haragjáról, a villamos megszüntetésével, az új autóbuszjárattal meg a híddal kapcsolatban. Hát kinek ne öntötte volna el az agyát a vér, ha egymás után ennyi mindennel felbosszantják? Lám, máris itt van ez a kifejezés: felbosszantják. A düh mondatja az újszegediekkel, a méreg. Valóban azért találták volna ki ezeket a „csemegéket", hogy bosszantsák őket? Hát nem a forgalomszámlálás adatai, a vonal felújításának műszaki szükségessége és a híd áteresztőképességének adatai vezették az illetékeseket arra az elhatározásra, hogy megszüntessék a villamost? Azután a busz: valamilyen tömegközlekedési eszközre rzükség van; az autóbusz a legjobbak közé tartozik. Ezt vezették be, s a 6-os most a város első, valóban városi buszjárata. Olyan csaknem, mint a budapesti buszok. De drága, bár az országban mindenütt egységesen 2 forintba kerül az AKÖV helyi járatainak viteldíja. Kilométerek szerint csak a távolsági járatokon számolnak. A városi pártbizottság és a városi tanács mégis többször is eljárt az illetékes szerveknél a tarifa mérsékléséért. Jelenleg is folynak a tárgyalások, mert tudatában vannak, hogy sok család pénztárcája sínyli meg a február 1-én életbe lépett változást Es a híd? Már akkor is haragudtak rá az újszegediek, izegediek, amikor hírét sem vették a vele kapcsolatos építkezésnek. Pedig hogy örültek neki, amikor a felszabadulás után újjáépült! Persze, ami tegnap jó volt, ma már nem biztos, hogy az. Ki gondolta volna, hogy egyszer annyi közületi, meg C-s rendszámú magánautó, annyi dromedár olajosgépkocsi, meg külföldi rendszámú autó fog szaladgálni rajta, hogy idestova a gyalogosok szinte leszorulnak róla? Hat évvel ezelőtt ezt még nem jelezte a forgalomszámlálás, de az 1967. évi annál inkább. Kellene már az új híd, ezt mindenki tudja. És azt is, hogy most ezzel az eggyel is baj van: fel kell újítani. Csakhogy megint nem bosszantásból csinálják, hanem mert lényeges műszaki oka van. Mint ajiogy az sem a szegediek iránt való rosszindulatot jelzi, hogy elkészült a Bertalan-oszlophoz tervezett második híd tanulmányterve, s minden illetékes szerv komolyan foglalkozik az üggyeL De talán azt is be lehetne látni — ha nem vagyunk mérgesek —, hogy a népgazdaság csak úgy, 1 ijrtelen nem tud kb. 300 millió forintot „leakasztani" valahonnan, amibe a híd építése kerülne. Mostanában gyakran haragszanak az újszegediek, s közben nem veszik észre, hogy Szeged legdinamikusabban fejlődő városrésze az övék. Próbálják kipontozni a helyét a térképen — én megcsináltam —, s meglátják, hogy a legtöbb új épület az utóbbi 10—12 évben nem a Belvárosban, nem Rókuson vagy Móravárosban, hanem Újszegeden épült. S ne csak az Odessza-lakónegyedre, a lakóházakra gondoljanak, hanem a már kész és most épülő intézményekre is: a biológiai kutatóra, ahová az ország minden részéből, sőt külföldről is tódulni fognak majd a tudósok, látogatásra, előadásra, tapasztalatcserére: a fedett uszodára, mely nemcsak kényelmet jelent majd, hanem végre meghozza Szegednek az állandó versenyek, akár a nemzetközi versenyek rendezésének lehetőségét; a kollégiumra. Amiatt például egyetlen újszegedi sem zúgolódott, hogy a városban először ő főzhet, süthet, fűthet földgázzal, bent, a szegediek még mindig kínlódnak és csatáznak a városi gáz—földgáz áttéréssel. A hirtelen fejlődés mindig kellemetlenségekkel, rendellenességekkel jár. De hát ezért nem szabad mégsem visszavonulót fújni! A nagy árvizet Üjszeged megúszta kilencven esztendővel ezelőtt, csak Szeged úszott el benne. Ügy látszik, most az újszegediek húzzák egy s másban a rövidebbet. De csak átmenetileg. Én biztos vagyok benne, hogy ma érdemesebb, mint valaha újszegedinek lenni. Fehér Kálmán PodtgornijBuleflika találkozó Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke szombaton a Kremlben fogadta Buteflika algériai külügyminisztert, aki a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik Moszkvában. A találkozó során Podgornij és Buteflika megelégedéssel állapította meg, hogy a szovjet—algériai együttműködés jól fejlődik, mindkét nép érdekeit szolgálja. A baráti megbeszélés folyamán a két államférfi megvitatta az együttműködés további fejlesztésének kérdéseit. Moszkvában egyébként megállapodás jött létre a szovjet—algériai gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi állandó bizottság megalakításáról. gubonatermesa kutatás központja Tudományos tanácsülés kel felszerelt zajlott le Szegeden a Dél-al- működik majd. földi Mezőgazdasági Kísérleti intézetben. Dr. Szániei Imre, a nagy múltú intézmény géprendszer triticale, kukorica és cirok). 3. A hagyma nemesítésének és termesztésének komplex kutatása. 4. A seprűcirok nemesítése és termesztésének Ülésezett a megyei képviselőcsoport Ezután dr. Tóth Mihály proíesszor, a MÉM Tudomáigazgatój^fon tös "bejelentése^- ^t^^tZt^^ komzerósítéTe. irái _„ ...„„. .j . , . vezetője ismertette a mimszvábbi^fejlesztéséről Közölt? tériumnak a hazai mezőgaz- Ezenfelül a szegedi intéa Mezőgaróasági és Élelme-" datogi tudományos kutatás zethez tartozik a növényterzésü^i Minisztérium a harai illesztésére vonatkozó ez evi mesztes altalános fejlesztese kutatás fe e^ e^-üct a határozatait. Elmondotta. Csongrád Békés, valamint szegedi intézet jelentós fej- nogy ezeket a dontesekct cl- Bá«-K.skun megyékben. lesztését határozta el. Ehhez sóként a szegedi intézetben Továbbra is Szegeden masokmilliós beruházásokat va- ismertetik és ez jelzi Szeged rad a nagy múltú fűszerpaplósítanak meg. Egyebek kö- helyét és szerepét a hazai Tika-kutatás, valamint új fajretl^SomSTnt -zőgazdaságT kutatásban. "" — ^ ' mesítés, a fajtajelölt, a szu- J szegedi intézet az ország per-elit, és elit vetőmagvak első néhány hasonló intézmíelőállítása céljára a kutatást között van, és a kenyérkiszolgáló szárítóüzemet épí- gabona, a takarmánygabona, tenek. Az építkezéseket 1970 valamint a hagymakutatás végéig befejezik. A szárító- központja lesz. Részletesebben ismertette dr. Tóth Mihály professzor a „ ,, , _ A„ . MÉM-nek a feladatok rende- .T^tF É' zésére vonatkozó döntéseit. Ennek értelmében a szegedi ^ ( ^ tudományos kutatás alapfel- ' ' adatai a következők: 1. A keüzemben speciális műszerekták előállítása, azzal, hogy a kecskeméti intézet kalocsai kutatótelepével közösen oldják meg a fejlesztési feladatokat. E nagy horderejű minisztériumi döntéseknek megfelelően a közeljövőben megváltozik a mezőgazdasági kutasd i központjának nevezése is. Az új név: Gabonatermesztési Kutatóintéet, Szeged. Az intézet történetében nyérgabona nemesítésének és naSY jelentőségű tudományos termesztésének komplex ku- tanácskozáson többen feltatása (őszi búza, tavaszi szólaltak, kérdéseket tettek búza, és rozs). 2. A takar- lel, amelyekre dr. Tóth Mimánygabona nemesítésének hály, a miniszteri „m főoszés termesztésének komplex táiy-vezeló.,e, valamint dr. Felújítják a Kárász utcát Új portálokat építenek az üzleteknek Tegnap délelőtt Szegeden termelőszövetkezetek rendelSB^TStóffi enr^fr érdekében'^lépéseket | itatása (őszi árpa, tavaszi ^Zoltán főosrt alyvezetőport A képviselői munka tesz. lárpa, őszi zab, tavaszi zab, helyettes valaszoltafc. időszerű feladatait és az idei munkaprogramot vitatták. ^mmm^mmmmmmmmmmmmmmmmmmmm^^^mmmmm^^^mm^^mmi^mm^^m^mmHm meg. ... Az idén a képviselők több j városba látogatnak el; Csöng- | rádra, Hódmezővásárhelyre. ; s hazánk elsőnek felszaba- 1 dult községébe is, Csanádpalotára, s üzemeket, termelőszövetkezeteket keresnek fel. Tájékozódnak — többek között — a városi lakosság ellátásának helyzetéről, a fogyasztói árak alakulásáról, a megye és Szeged társadalombiztosítási és nyugellátási helyzetéről. A képviselőcsoport meghallgatta a Csongrád megyei AGROKER igazgatójának, Hidas Ferencnek a tájékoztatóját a mezőgazdasági üzemek gép- és alkatrész, műtrágya, növényvédő szer ellátásáról. Az eredmények mellett néhány hiányosságra is felhívta a képviselőcsoport a figyelmet. Szóvá tették azt is, fontos, hogy a mezőgazdasági eszközökből nagyobb választék álljon a X-X-.-X'.-'.-/.---. Történelmi évfordulók köszöntése Idén március 21-én lesz ötven esztendeje a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának. A megemlékezések sora tulajdonképpen Szegeden is megkezdődött már a különböző felsőoktatási intézmények e tárgykörből vett tudományos ülésszakaival. Az évforduló alkalmából a múzeum képtárában munkásmozgalmi dokumentumkiállítás nyílik majd. Március 21-én a szegedi direktórium megalakulásának emlékére a tanácsházán emléktáblát helyeznek el. Az MSZMP megyei bizottsága, a megyei tanács, a népfront megyei bizottsága és az SZMT március 19-én, az MSZMP városi bizottsága és a városi tanács március 21-én együttes ünnepi ülést tart a Tanácsköztársaság tiszteletére. A szegedi tanácsköztársasági emlékmű előtt is 21-én tisztelegnek a párt-, a tanács, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, a szegedi dolgozók. Hazánk felszabadulásának 24. évfordulójának alkalmából több szegedi üzemben és intézményben iá tartanak ünnepségeket. Az ünnepi gyűlés, melyet az MSZMP városi bizottsága, a tanács és a népfront rendez, április 2-án lesz a ruhagyárban. Április 4-én délelőtt a Széchenyi téri és a Dugonics temetőbeli szovjet emlékműveknél róják le kegyeletüket a város dolgozói. Az ifjú KISZ-esek már hagyományosnak tekinthető fogadalomtétele ezalkalommal a színházban lesz. Felszabadulásunk évfordulójáról a pártalapszervezetekben ünnepi pártnapokat vagy taggyűléseket is rendeznek. Április 10-én 25. esztendeje annak, hogv Szeged szovjet testvérvárosa, Odessza felszabadult a fasiszták igája alól. A hős város nagy napját emlékesten elevenítjük fel Szegeden. Lenin születésének 99. évfordulóján, április 22-én koszorúzási ünnepség lesz a szegedi Lenin-szobornál. Idén is a Széchenyi téri nagygyűlésen találkoznak május elsején a szegedi dolgozók tízezrei. Ilyen lesz a Kárász ntca üzletsorának egy szakasza a felújítás után Tiszteletreméltó vállalfeo- Az új portálok tervét az közti, páros oldalon a portázásba kezdenek rövidesen a IKV tervező osztályán Tuzai Itat körülbelül olyanok leszKárász utcai üzletek, illetve András készítette. A terv nek, mint a Korzó-ház könytulajdonosaik, a különböző alapelve, hogy minden ház vesboltjaié, a sportszerüzleté és a gyermekruházati bolté. A terv szerint először kereskedelmi vállalatok: kö- kapja vissza eredeti arculazös, egységes tervek alapján, tat Ez az elképzelés nem sízinte egy időben helyrehozatják, a város főutcájához méltóvá teszik portáljaikat kirakataikat. Amire évek óta vártunk tehát most 1969-ben bekövetkezik. A vállalkozás egybehangoló ja és lebonyolítója az Ingatlankezelő Vállalat, mely az utca valamennyi házát felújítja. A sortatarozás keretében egyszerűbb és olmond ellent a kereskedelmi szempontoknak sem. Az ele- ^útó^végére^ésSn teli gáns belvárosi utcában, me- ^S^ÍS, a „Mn.t lenm, majd szeptembertol az lyet a szegedi Váci utcának is szoktak mondani, elegáns, exkluzív üzleteknek van csak év végéig a páratlan oldalt. Az IKV igyekszik gondoshelvük Manaosáa egyébként kodni róla- hogy a tatarozás ^rSS ! ^ién is. zavartalan legyen is világszerte elterjedt irányzat hogy maga az üzlet a kirakat Csak akkor van szükség a kirakatok túlzsúfolására, ha áruhiány van, csóbb az üzletek külső képét szerencsére azonban nálunk ., _ . - ,, „ . =. is rendbehozni. Az L kerületi ilyen veszély egyáltalán nem ™nfjf tanács ezért kérte fel a Ká- fenyeget Sőt! éves ~ kamat nelküh ~ rász utcai üzlettulajdonoso- Ezeket az érveket azért kat hogy éljenek az előnyös látszik szükségesnek hanglehetőséggel. A városi pártbi- súlyozni, mert a kereskedelzottság is támogatta a javas- mi vállalatok egy része kilatot fogásolta a tervezett „kulcs- ismét felkerülhetnek a háHogy jelenleg milyen a lyuk" kirakatokat Keske- zak homlokzatára. Szükség Kárász utca, nem kell külö- nyebb kirakatok kialakítása lenne azonban több utca nősképpen bemutatni, min- egyébként is csak az utca fölé is kinyúló, ötletes neondenki láthatja: ahány üzlet páratlan számozású oldalán reklámra Ezekre is ajánlást annyiféle, némely kirakat szükséges, a Kárász-házban , . . „ . „, „ olyan, mint egy bazári kira- (amelyben a Csemege üzleté- 1X68211 a ^macs. s remelhetokodóvásár, a fából készült, hez nem is kell hozzányúlni, teg az üzletek gazdái a taagyon toldozott portálszekré- csak egy ajtó áthelyezése ere- tarozással egy időben fel is nyek már régies-régen meg- jéig, mert úgy jó, ahogy van), szereltetnek majd néhányai értek arra, hogy eltávolítsák s ezen a soron még két műóiaet emlék épületben. A szem- F. K. az üzletek forgalma. A tanács úgy is segítségére lesz a kereskedelmi vállalatoknak, hogy amelyiknek idén esetleg nincs pénze a felújíhitelt ad a fejlesztési alap terhére. Az üzletek neon feliratai a portálok átlakitása után \ 4