Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-07 / 55. szám

Tudósítások Meddig díszeleg a rom? A Központi Egyetem, a Szerb templom és a Dömötör templom, ma a fogadalmi templom áll melynek helyén 4A Szegedi Híradó: 1879. lőttük magunkat. Ezen utca bal el lehetett menni. IU" március 12., éjfél után ablakaiból is kiabáltak se- vendéglő zsúfolva meni vendéglő zsúfolva meneküi­2 óra. Szeged város haldok- gítségért emberek, de azok- tekkel. A vár teteje teli lásának kezdete. Huszonnégy ban a pillanatokban mentés- kiöntött szegedi lakosokkal, óra múlva halott, nincs töb- re gondolni sem lehetett, sa- Itt néhol kormos viharíák­bé. ját életünket kellett megóv- lyák égtek. A vár tetején Szegény, szegény szülővé- ni, hogy másokat menthes- dühöngve fütyült, üvöltött a nosom! Magyarország máso- sünk. A közelünkben rosxa- szél az ideiglenes barakok dik városa! dozó házak tetőszékeire me- között bujkálva, s fennszó­A koldus sirat, aki szer- val jajgatva sírtak a gyere­kesztő volt, s vele sirat téged, s magát 70 ezer koldus ma­gyar! De megsirat még Ma­gyarország is, amikor bajai­ban érezni fogja, hogy itt nem vagAtöbbé. Kongj rarosháza öreg ha­rangja! Hirdesd Szeged népé­nek, hogy szülővárosa vég­órája elérkezett! Lázár György (később Sze­ged polgármestere) emléke­zése: A már előre elkészített mentőladikjainkba a Mars téren ültünk bele. Efféle vésszel szemben tapasztalat­lan emberek voltunk. Azt hittűk, a betörő víz szépen hátára veszi ladikunkat, s mi Idén március 12-re esik Szeged múlt száza­di katasztrófájának, a mindent elpusztító nagy árvíznek kilencvenedik évfordulója. Ebből a ju­biláris alkalomból kö­zöljük 14 folytatásban megjelenő „Tudósítások a szegedi nagy vízről" című dokumentumsoro­zatunkat kek. A felnőttek apatikusan bámultak maguk elé, oda­lenn robajosan roskadoztak össze a házak. A mentés borzalmas mun­ka volt ebben a korom sö­tétben. A mentők élete Í6 veszélyben forgott összeros­kadó házak alá került nem egy ladik, amik közül ki kellett volna szedni az élő­ket. Az első árroham — 2 és 3 óra között — volt az az Idő, amikor Szegeden a legtöbb ház összeomlott A borzalmas események között is legborzalmasabb volt amikor úszva menekü­lő egyéneket kénytelen volt elindulhatunk rajta, mente- nekült lakosok beszédünkből az ember a ladikjától elta­ni a bajba jutott életeket, észrevettek bennünket, hív- szítani, hogy a már bemen­Ebben a hitben ladikunkat tak segíteni, még pénzt is tett 30—40 ember életét ne nem kötöttük ki. kínáltak s volt is -5:- veszélyeztesse. Már az első Az akkori budai országút tük, aki fenyegetődzött, hogy órában többízben előfordult, magas kövezete a várost két pisztolyával lelő bennünket, mikor a vízben vergődőt a egymástól elváló teknőre osz- ha nem vesszük ladikunkba túlterhelt dereglyére nem le­totta. Az árvíz Felsővároson őket. De úgy örvénylett alat- hetett felvenni: az ár marta­torvén be. annak piszkos ár- tunk & ár, míg ki nem lékául el kellett tőle lökni. ja elsősorban azt az oldalt egyenlítődött ennek a város­töltötte be, s csak miután el- résznek horpadásaiban a víz, érte a kövesút magasságát, hogy nem tudtunk elindulni, omlott át a Móraváros felőli minden önfeláldozó jó-1 teknőbe. szándékunk ellenére. De addig az előbbi város- Az alattunk rohanó ár, a j részben pokoli rombolást dühöngő orkán ereje egymás folytatott. A vihar dacára, át- után kergette el gyarló ladi­hallatszott hozzánk az életű- kunk mellett az elszabadult kért küzdő emberek kétség- háztetőket, feltépett kis fa- j beesett jajveszékelése, s az hidakat, kútkávát, kukorica­egymás után összeroskadó kotárkát, pallókat, egyéb fa­házak borzalmas recsegésé- alkotmányokat, nek foszlányai és állatok ke- Ezalatt egyre kongtak a vá­serves bőgése. ros harangjai, de ez már Hogy a helyzet még bor- nem a pusztulást jelezte ne­zasztóbb legyen, a gázvilágí- künk, az bekövetkezett már, tás kialudt, a víz bement a hanem az életet. Hisz ahol gáz gépezeteibe. A hold nem harangoznak, ott még élnek, világított. Három órára kiegyenlítő­A pusztulás hangjai felé fi- dött a vízár, nekiláthattunk a gyeltünk, s egyszerre a róku- mentésnek, si templom felől feketén, itt- A Kocsonyás utcában (mai ott csillogva mint szurok, em- Báró Jósika utca) még állí bermagasságú tömeg vágta- egy ház összerepedezve, bent tott felénk a Mars tér teljes gyertyáktól körülvéve teg­szélességében. Ez volt az ár- napi halottjukat virrasztották víz. Megmarkoltuk evezőin- a családtagok. Az ablakon ket, a víz levegőbe kapta la- beszóltunk, hogy menekülje­cükunkat, hogy majd felbo- nek. (Folytatjuk.) Nyitvatartás Nagy Jánosné olvasónk panaszolja, hogy nem egy üzletben záróra előtt pár perccel már becsukják az ajtót, s ha ki is írták, hogy 8 óráig nyitva, a nyitvatar­tás valójában ennél rövi­debb. A kereskedelmi rendeletek értelmében az üzlet zárása előtt álcár egy perccel is a vevőt be kell engedni. Más a helyzet a vendéglátó ipar­ban. Itt az üzletvezető a me­leg étel kiszolgálását például zárás előtt fél órával — házi rendelettel — beszüntetheti. írják fel a rendszámot! A Tompa utcában lakók panaszolják, hogy a 111. ke­rületi tanács által széppé va­rázsolt utcájukat traktorosok és autósok, vagy éppen a lo­vas kocsisok tönkreteszik. Nekik mindegy, hogy a jár­dára, vagy a már lassan nem is létező virágpadkára hajta­nak fel Kérik a tanácsot, hogy büntessék meg ezeket a rongálókat A ni. kerületi tanácsnál azt a választ kaptuk, hogy maguk a lakók tudják meg­tenni ebben az ügyben az első lépést. Ha rongálást vagy szabálytalanságot ta­pasztalnak, írják fel a gép­jármű rendszámát és az Idő­pontot és jelentsék ezt a III. kerületi tanácsnál. Az Igaz­gatási osztály megbünteti a szabálysértőket. Nem először Írunk lapunk­ban a Kossuth Lajos sugár­út 32. szám alatti ház romos mellékhelyiségeiről, amelyek a Marx teri új bérházak ha­tását is rontják, a városképet csúfítják. Arról nem ls szól­va, hogy az elromosodott épületben patkányok tele­pedtek meg, amelyek a laká­sokba is bemennek. A Marx téri udvarban lakó apró gyerekek a romépület tete­jén játszanak, ami komoly balesetveszélyt jelent. Schlc­zinger János (Kossuth Lajos sugárút 32.) olvasónk kérde­zi, mikor lehet végre meg­szüntetni ezt as áldatlan ál­lapotot? , Mint azt n III. kerületi IKV-nál megtudtuk, tavaly határozat született u bontás­ra, de a bérlő a bírósághoz fordult, és a bíróság az ille­tő berlőnek adott igazat. Most viszont elfogadta a cse­reként felajánlott helyiséget a bérlő, tehát az épület le­bontható. Mint azt a III. kerületi tanács építést osztá­lyán mondották, az enge­délyt soron kívül is kiadják az IKV részére, de még ik­tatójukban nem szerepel az IKV bontási engedély kérel­me. Szőlőtermesztési Nem minden közös gazda­ságban tudják még, hogy a Mezőgazdasági- és Élelme­zésügyi Minisztérium Infor­mációs központja a központi szaktanácsadói címjegyzék­be a díjazás nélküli szakta­nácsadást végző szervek kö­zé felvette a Magyar Álla­mi Pincegazdaságot, beleért­ve annak üzemét és pincé­zeteit is. A pincegazdaság szakta­! nácsadása kiterjed a szőlő termesztésének célgazdasá­gokban szerzett tapasztala­taira, a különböző művelési módok értékelésére, a nö­vényvédelem és a talajerő visszapótlás tapasztalataira. Épült: 1957—1969 Különösen lényeges a fajta kiválasztása, a fajta össze­tétel, az arányok megálla­pítása, a termelési és értéke­sítési lehetőségek összhang­jának megteremtése, s ez mindaz a terület, ahol a pincegazdaságok igen hasz­nos tanácsokkal láthatják el a szőlőtermesztő termelőszö­vetkezeteket és szakszövetke­szeteit is. A must- és a borkezelés szaktanácsadási területe ál­talános technológiai kérdé­seket ölel fel. Éppen ezért hosszúlejáratú szerződések alapján segítik a tapasztalt Szakemberek a termelőüze­meket. • 111 I • I I • 11 111 I 11 11 I I 11 I I I I I • > I • • • 111 < I 11 I I f ilmjei-a hét f ilmjei-a hét 1 I I I I I I I I I I I II II I I I I I I • M I I I I I I I I I I I I (4 ház é$ gazdája rított bennünket, s őrült erő­vel ragadta a régi Rácz-te­metőre (a Kálvária tér körül — ök nem hagyják el ha­lott apjukat. Mi csak eleveneket ment­volt) vezető sikátor torkola- hetünk és nem halottakat! lába. Evezőinkkel nem tud­tunk urai lenni a kormány­Élőbb őket vittük el a Kál­vária utca egyik kőházába, zásnak. Ezen utca végében az aztán a halottjukat is hozzá­épületek már derékig vízben juk szállítottuk, álltak. Itt már összedőlt há- Reggel három órakor a zak is voltak, előttük akác- Somogyi utcában és az Ős­fák, melyhez hozzászorított kola utca felső részén, az bennünket az ár, s itt odakö- Oroszlán utcában száraz láb­Élelmiszeripari vezetők tanácskozása A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület szé­les körű tanácskozást rende­zett csütörtökön az élelmi­szeripar vezetői, szakembe rei részvételével az ÉDOSZ székházában. A tanácskozást dr. Sághy Vilmos, a mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, az egyesület társelnöke nyitotta meg. Számos előadás hang­zott el az iparágakon belüli hatáskörök, az anyagi érde­keltség. a vállalati önállóság legcélszreűbb rendszerének kialakításáról, az ipar, a me­zőgazdaság és a kereskede­lem együttműködéséről. (MTI) HLeniti körűt IS—20. (30.) Az épület utcai homlokzata északi fekvésű, s ez a tervező Tarnai Istvánnak megnehezítette a felada­tú'.. A burkolóanyagok szerencsés megválasztásával. a tégla- és vasbetonszerkezet következetes megjelenítésé­vel és a lépcsőházak érdekes formáival végül is szép épü­let jött létre. Kár, hogy párkánymagassága nem egyezik a hozzá csatlakozó régi épületével. A lírai realizmus a sok­arcú mai szovjet filmművé­szet egyik legmarkánsabb irányzata. Metalynyikov új filmje is ehhez a sajátos hangvételű csoporthoz tarto­zik, s mint a többi ilyen alkotás, ez is halk, szomor­kás és néhol fájdalmas lí­rában oldja ípl az élet drá­mai, sőt néha tragikus ese­ményeit. A szovjet filmművészet ré­gesrégen túljutott már az élet mesterkélten szépre komponált bemutatásán, konfliktusmentes ábrázolá­sán. A lírai realizmus sem a lakkozás folytatása — bár a felületes szemlélőnek úgy tűnik, hogy ez a stílus csök­kenti a drámai feszültséget —, hanem a konfliktus — valóságos, erőteljes konflik­tus — sajátos megjelenítése. A lírai realizmus irodalmi elődje nem a lakkozásban, hanem sokkal Inkább Cse­hov drámáiban keresendő: az atmoszféra, a hangulat mindenképpen a nagy orosz író világára emlékeztet. De csak emlékeztet, s nem azonos vele. A különbség mindenekelőtt abból adódik, hogy a szovjet filmművé­szetnek ez az irányzata a mai élet konfliktusaira, problémáira keresi a választ, mint A ház és gazdája is. Életanyaga — akárcsak egy Csehov darabnak — drámai, sőt tragikus. A film egy ember egyedülmaradásának története. Főhőse egy kolhoz­paraszt, Bajnyev, aki a há­ború után hazatérve hozzá­kezd új élete építéséhez. De egész sereg legyőzhetetlen problémával kerül szembe, kezdve attól, hogy megtud-^ ja, a háború alatt a felesé­gének volt valakije, egé­szen addig, hogy a kolhoz- | ban, amelyben dolgozik, na- i gyon keveset keres. Űj há- j zat akar építeni, jóval több­re lenne tehát szüksége. Ezért elindul új munkahe­lyet keresni, az ország leg­távollbbi vidékeire is je­lentkezik, ha úgy látja, hogy munkájáért többet kaphat. De aztán kiderül, hogy hiába dolgozott, mert egyedül maradt családja, akikért a sok fáradtságot, | messzi munkát vállalta, el­hagyja őt. Mint a cselekménynek ebből a puszta vázlatából is létható, nem maga ez a vég­telenül egyszerű, puritán történet a fontos itt, hanem azok a problémák, amelye­ket a film a szovjet életről felvet és elmond. Olyan problémákkal szembesíti ez a film a nézőt, mint a há­ború utáni szovjet élet ne­hézségei, a társadalmi és egyéni érdek összefüggései, az emberi kapcsolatok és az egyéniség alakulásának társadalmi háttere. Amit ezekről mond a film, őszin­te és igaz, száz százalékosan valósághű. Bajnyev szerepében aa idegen rérből, a Mi házunk­ból és az Elnök-bői jól is­mert Iván Lapikov nyújt kiváló alakítást. Ö. u „Narancs­szerelvény" Algériai, friss narancsszál­lítmány érkezett csütörtökön a nagyvásártelepre és a Dél­ker Vállalat tárházába. A „narancsszerelvény" közvet­lenül Rijekából jött az Algé­riában vásárolt zamatos gyü­mölcs tételeként. A Délker­néi elmondották, hogy ez még nem az utolsó szállít­mány, folyamatosan érkeznek a távoli országokból a meg­rendelt tételek. A hét elején például ezer tonna Izraeli .iafía-narancs került hűtő­házba. A vállalat tervén fe­lül ezer tonna szép, érett vö­rös erezetű olasz narancsot is vásárolt, ez azonban az olaszországi sztrájkok miatt késik, s ugyanígy akadozik a citromszállítás is. A késede­lem azonban nem zavarja a folyamatos ellátást. A vállalat egyébként az év első negyedében a tavalyi időszakkal szemben ezer ton­nával több, őszesen 8500 ton­na citromot és mintegy ötezer tonnával több narancsot hoz forgalomba. Ehhez jön még az olasz tétel. PÉNTEK, 1969. MÁRCIUS 7. DÉLMAGYARORSZÁG' 5

Next

/
Thumbnails
Contents