Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-07 / 55. szám

Óriás kazánok A Kelenföldi Hőerőmű Vállalatnál a Szovjetunió­ból vásárolt két darab, óránként 100 tonna gőztel­jesítménynek megfelelő for­róvizet előállító kazánt sze­relnek. Jelenleg a hőerőmű 15 ezer lakás és 60 gyár hő­igényét teljesíti. Az új ka­zánok üzembe lépésekor — o következő fűtési idény kezdetére — megkétszerező­dik az erőmű fűtési célokat szolgáló hőtermelése. MTI foto — Bajkor József felr. Segítő egyetemisták Megérdemlik, hogy odafigyeljünk munkálkodásukra Amikor e sorok az olvasó sarkalatos kérdése ez. A szár- megérdemli, hogy odafigyel­elé kerülnek, azok, akikről mazási kategória eltörlése az .iünk a munkájukra. És, hogy íródtak, már viszatérnek az egyetemi felvételeknél még mennyire fog ez a befektetés A helytállás elismerése Házi ünnepség volt tegnap délután a Szeged városi és járási rendőrkapitányságon abból az alkalomból. hogy kitüntették és jutalomban ré­szesítették azokat a rendőrü­ket, akik kemény helytállás­ról tettek tanúbizonyságot az algyői 168-as olajkút kitöré­sekor. Dr. Kovács Lajos alezredes, a Szeged városi és járási rendőrkapitányság vezetője méltatta azt az önfeláldozó szolgálatot, amelyet a rend­őrök mindvégig tanúsítottak az olajtűz kitörésétől a tel­jes lokalizálásig. Éz alka­lommal levélben köszöntötte a kitüntetett rendőröket Be­se Vilmos, az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt ve­zérigazgatója, valamint Var­ga Béla vállalati igazgató. ' Az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottsága üdvöz­letét Sípos Géza, a pártbi­zottság titkára tolmácsolta a kitüntetett rendőröknek. Ezt! elsö „bevetésről". Az elmúlt inkább előtérbe állította azon kamatozni, attól is függ, tény­követően dr Kovács Lajos naP°kban a helyi és az or- törekvésünkkel együtt, hogy leg mennyire figyel oda min­_ . 1 ; szagos lapok is hírül adták, egyetlen tehetség se vesszen denki, akire az akcióból fele­atnyujtotta Dunai Pál rendőr j hogy negyven szegedi egyete- el a nemtörődömség átvesz- lósség hárul? cioTmjacraL. « mi hallgató — zömmel har- tőjében. Az azonban ismert Az előkészítő munka során mad- és negyedéves matema- tény, hogy elsősorban a fizi- mindazok akikre tartozik ti Ica—fizika szakos — nagy kai munkát végző szülők .tanácsok iskolavezetők is­vállalkozásba kezdett. Nem gyermekei azok, akik — leg- kolai párt- és KISE-szer'vcze­egészen új kezdeményezésről többször saját hibájukon kí- tek) általában megértéssel van szó, nem is nálunk ke- vül — már a középiskolák , ' ... „ , . , rül először erre sor. mégis padjaiba is hátrányos helyze- f°íja<í/afc a kezdeményezést, megérdemli, hogy jobban tűként kerültek. És sokszor De szólni kell arról is — még odafigyeljünk rá. Negyven még a jó tanári munka sem ha tz nem is általános jelen­tanárjelölt egyetemi hallga- bizonyult elegendőnek ah- sóg hogy néhol a tanári tó nem kevesebbre vállalko- hoz. hogy középiskolai tanul- L~ , ' , , ... , , . zott, mint arra, hogy társa- során leküzdjék a ™nka konkurenciájaként •Ql ' . „JÁ A™-,, hozott hátrányokat és az tekintik ezt a fontos kezde­dalmi munkájuk eredmenye- egy€temi felvételj vizsgákon móryezést. Nem kellene m'g ként még tobb.fizikai mun- - a más kategóriákba tartó- szóra sem méltatni, ha nem kát vegzo szulo tehetséges zokkal — azonos feltetelek , ., ,, . . mellett küzdjenek a bejutá- horrlana veszélyeket maga­sért. Ennek a hátrányos hely- ban a vallalkozás ilyen meg­zetnek a megszüntetéséhez je- ítélése Komolyan ezt termé­lent szerény hozzájárulást a szete.?en senki sem gondol­most megindult patronáló- . , , .... munka natja. Azonban, ha a kozep­I Aki ott volt február 26-án iskolákba kiutazó és segíteni este a József Attila Tudo- akaró egyetemisták valami­mányegyetem Aradi vértanúk féle bizalmatlansággal talál­! teri épületének előadótermé- • -, _ , . . 'ben és látta ezeknek a fiata- ,ak magukat szemben, akkor , ioknak a lelkesedését, abban az nem fűti. ellenkezőleg le­az a meggyőzés szilárdulha- hűti az eddigi és elismerés­lott meg: ennek óz ókciottófc ép méltó lslkcstídfisűlcct. Én sikerülni kell. Sikerülni, ak- -i,, . r 7 kor, ha méltó támogatásban Ulttam oket és beszeltem ve" iá részesül. 'ük. Szerényebb tervekkel Az induláskor keletkezett indulnak ők útnak. Azzal izgalomba — láthatóan és már tisztában vannak, hogy érthetően — aggodalom is ahol csődöt mondott a jó ta­vegyült: milyen lesz kint a . .. . fogadtatásuk, mennyire tud- nár| munka IS' ott nem ok ják eredményesen teljesíteni lentik a „felmentő sereget ', vállalásukat? Szóljunk hát Ezért a jó tanári munkához néhány mondatban erről is. akarnak valami szerény hoz­Negyven egyetemista, Sze- zájárulást vinni oda, ahol jó geden és Csongrád megyében hl]11 „.. prninlpH „„„ több mint száz harmadik osz- Olajba hull az elmntett mag tályos középiskolai tanulónak Középiskolai párt- és KISZ­nyújt segítséget ahhoz, hogy szervezetek segítsék elő, hogy matematikából és fizikából ez az akció jelentőségének l^ZTt^í^Jt megfelelő támogatásban ré­szesüljön mindenütt. Érde­IfálBalcatí alezredesnek a Tűzrendészeti Érem arany fokozatát. A Csongrád megyei rendőr-fő­kapitányság dicséretben és pénzjutalomban részesítette Rauch Béla, Fülöp Lajos, Po­donyi András és Szabó Mi­hály őrmestereket. Dicséret­ben és értékes jutalomban részesültek; Jójárt István, Petró Ferenc és Sebestyén Ferenc századosok. Számos rendőr kapta meg alföldi Kőolaj- és termelő Vállalat oklevelét. a Nagy­Földgáz­elismerő gyermeke kerüljön a felsőok­tatási intézmények padjaiba. Művelődéspolitikánk egyik Nyugdíj hun A nyári piaci napok hajna­lain soha nem tudtam meg­előzni Kurucz Lajost, aki 4 —5 órakor már megvette boltjának a téeszek, a ma­gántermelók legszebb gyü­mölcseit, zöldségeit. Az An­na-kúti Csemegebolt előtt jóval a reggeli nyitás előtt rakodták áruikat a szőregi, szatymazi, tápéi gazdák az üzlet állandó szállítói. S a vásárlók tudták, hogy min­dig friss, válogatott szép gyü­mölcsöt lehet ott venni, sok­szor a piaci árnál is olcsób­ban. Kurucz Lajos 18 évig ve­zette az üzletet, egy évig mint az élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalat dolgozója, 1952 óta pedig a szegedi el­ső Csemegebolt vezetőjeként. Mellette s tőle több mint száz fiatal tanulta meg a keres­kedelem ezernyi fortélyát, „ezt a szép szakmái", ahogy ő mondja. Odessza lakónegyedi szép kis otthonában, az ugyan­csak volt csemegés felesége képviselője meghatott sza­által főzött finom feketeká- vakkal búcsúzott a nyugdíj­vé mellett beszélgetünk. A ba menőtől. Virágkosarat, nem régen nyugdíjas a nyűg- egyéb ajándékokat adtak át hatatlan éveket idézi. Aszta- neki, s a szívből fakadt in­los szakmát tanult, s több vitálást: „Látogasson meg mint húsz évig asztalos volt. bennünket minél többször, Kózben Szeged, Dél-Magyar- Lajos bácsi". S ő, akinek — ország, sőt 1930-ban az or- talán az országban egvedülál­szág legjobb vidéki munkás- lóan — soha nem vo't leltár­birkózója címet is elnyerte, hiánya, de nézeteltérése sem A második világháborúban senkivel. Nem is tud úgy el­munkaszolgálatra hurcolták menni az üzlet előtt, hogy el, a felszabadulás után állt oda be ne térjen. Most is, a pult mögé. ezután ls érdekli, mi, hogyan Szinte minden, a kereske- történik az oly régen meg­delemben eltöltött évi-e jut kedvelt munkahelyen. „Nem egy kitüntetés, oklevél. Ki- a7ért mjntha nem jó kezek­való dolgozo, a szakma, majd , .... , a belkereskedelem Kiváló 06 kerult volna a vezetés, Dolgozója, s 1961-ben a Mun- hiszen valamennyiükkel ka Érdemérem kitüntetettje, hosszú évekig dolgoztam Nemcsak felettesei, a munka- együtt„ Csak azért tér vísz­tarsak es a vasarlor. is meg- , , . . , ., szei ették, kitűnő kereskedő- sza esetenkent, mert hiány­nek ismerték meg. zanak neki a munkatársak, a A minap 35 munkatársa és beit, s az izgalmak, a vevők a 11 tanuló, a szakszervezet jó szolgálatának velejárói, és a vállalat központjának K. J* készüljenek az érettségire, majd az általuk választott felsőoktatási intézmény fel­vételi vizsgájára. Nem úgy jelölték ki őket: ők kérték (egyetemisták és középiskolá­sok is), és egyben vállalták azt a többletet, melyet a tőlük is rr.es. Dr. Szalontai József, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese O tthonhoz segíteni a dolgozókat, minél kedvezőbb fel­tételeket teremteni a lakásépítéshez — olyan fel­adat, amelyből ma már a gyáraknak, üzemeknek is részt lehet és részt is kell vállalniuk. A gazdaságirányí­tás új rendjében a vállalatok nyereségük egy részéből dol­gozóik otthonteremtését támogathatják. Nemrégiben az ér­dekelt tárcák — az építésügyi és városfejlesztési, a mun­kaügyi, valamint a pénzügyminisztérium — részletesen is útmutatást adtak erre, tehát mindenütt nyitott az út a le­hetőségek felhasználására. Arra, hogy most már döntsenek a részesedési és fejlesztési alapból nyújtható támogatás­ról, s hogy ezt a segítséget pontosan — elvek és összegek szerint is — rögzítsék a közösség alkotmányában, a két évre szóló kollektív szerződésben. A lakásépítés növelésének új formájáról van szó, s voltaképpen a munka szerinti elosztás elvének újfajta ér­vényesüléséről. Az ügyesen gazdálkodó üzemek nyereségé­ből az igényjogosult, szorgos dolgozók lakáshoz való ösz­szeg-téglákat, építőelemeket kaphatnak így. Kellenek ezek a téglák, hiszen mai életünk napirendjén talán semmi ] sem annyira sürgető, mint a lakáshelyzet javítása. Hogyan segíthet a gyár? Elsősorban úgy, hogy — hisz kétszer ad, aki gyorsan ad! — minél hamarabb a tettek mezejére lép. Eldönti, kiknek mennyi összeget biztosít, mi­lyen feltételeket szab a kölcsön visszatérítésére, vagy ad-e az üzemhez való hűségre ösztönző, vissza sem térítendő segélyt a fészekrakáshoz. Tudjuk, milyen sok idő kell terv, telek, anyag, kivitelezőerő előteremtéséhez, tehát mindezt átgondoltan, ugyanakkor kezdeményező lendülettel is kell végezni. Jelenleg ott tartunk, hogy a vállalatoknál alakítják az elveket, számolják a rendelkezésre álló pénzt. Néhol na­gyon is számolják! „Nekünk már van lakásunk, a fiatalok oldják meg maguk a gondjaikat" — így ellenzik a része­sedési alapból való segítést egyes cipőgyári dolgozók. Sze­rencsére az ilyen felfogás nem általános. A vállalatok többsége — mint a kollektív szerződések tervezeteiből ki­tűnik — erőfeszítéseket tesz a dolgozók lakáshozjuttatá­sáért. Érzik a támogatás szükséges voltát, s a lehetőségek­hez mérten szabályozzák az anyagi kedvezményeket. Segíti munkásait a Szegedi Ruhagyár, ahol a rászoruló építkezők közt évente 300 ezer forintot osztanak ki kamatmentes köl­csönként. A vállalat és a szakszervezet minden esetben együtt ítéli meg a jogosultságot. A fiatal dolgozók építke­zését pártolni — ez is többfelé megnyilvánuló törekvés: a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat kollektív szerződé­sében például évi 120 ezer forintot biztosítanak ifjúsági lakásépítési akciókra. Mint említettük, fennáll a lehetőség, hogy ne csak a részesedési, az R-alapból, hanem a nyereségből képzelt fej­lesztési — F-alap terhére is pénzt biztosítanak a lakás­építőknek. A Csongrád megyei Építőipari VáUalat az R- és F-alapból félmilliót helyezett letétbe az OTP-nél. Ebből ad kamatmentes kölcsönt az arra érdemeseknek. Ezen túl­menően húsz kiemelkedő szorgalmú, tudású dolgozóját 10— 10 ezer forinttal is segíti, amit csak az esetben kell vissza­fizetni, ha a dolgozó a megjelölt időn, 5 éven belül elmegy a vállalattól. Mindkét forrást számításba véve, kellő körül­tekintéssel, törődő találékonysággal jónéhány család gond­ján lehet segíteni. Egyes vállalatoknál. még nem dolgozták ki a lakás­építés anyagi támogatásának rendszerét, de lagalább fog­lalkoznak vele, nem mondtak le róla. Találkozunk viszont olyan szemlélettel, hogy egyáltalán semmiféle akciót nem terveznek. A megnövekedett lehetőségekről való lemondás a dolgozók hátrányát jelentené. Tudjuk, hogy a vállalati lakásépítés csak egy eszköz a számos közül, amellyel célt akarunk elérni. Tudjuk, hogy nem egyformák az adottsá­gok. a nagyüzemnek könnyebb tíz lakást „finanszírozni", mint a kicsinek, vagy a szövetkezetnek akár egyet is. De hát lehet koncentrálni is az erőket! Ha a kisebb anyagi alappal rendelkező üzemek, ktsz-ek társulnak, a tanácsok segítségére támaszkodnak, mindjárt ígéretesebb a start, s gazdaságosabb is a közös akció. A tanácsokkal való együtt­működés egyébként is szükségszerű a vállalati lakásépítés szempontjából, annál inkább, mert ennek során mód nyíl­hat új megoldásokra, megállapodásokra is. A vállalatok a legkülönfélébb formában — például a sa­ját építő, szakipari kapacitásuk bevezetésével is — segít­séget nyújthatnak a családi, a társasházak építéséhez. Az eddiginél jobban bekapcsolódhatnak a munkatársak, szocialista brigádok. Mindenféle utat-módot érdemes meg­próbálni. A vállalatok tartoznak ennyivel a munkáscsalá­doknak, az ajándék-betétkönyv nélkül kezdő fiataloknak. Nemcsak üzemi, társadalmi érdek is, hogy minél több új otthon emelkedjék az ilyen dolgozók számára. A teljes képhez viszont még valami hozzátartozik: hi­telnyújtási rendszerünk is adósa valami nagyon fontossal — jobb hitelfeltételek kimunkálásával éppen nekik, a ke­vés pénzzel startolóknak. Simái Mihály patronáló akció megkövetel. Persze akár egy kézlegyin- ­téssel is elintézhető lenne az ­ügy: olyan nagy dolog az, hogy Csongrád megye és Szeged több mint 10 ezer kö­zépiskolai tanulója közül száznál valamivel többnek tanulmányi előmeneteléhez, az eddigieken túl, pluszként segítséget ad negyven egye­temista? Nem. nem nagy dolog. De 0 kezdeményezés jelentőségét nem nagyság­rendje adja, hanem valami más. Az, hogy most negyven, jövőre, hiszem, hogy még ennél is több egyetemista, önként és ellenszolgáltatás nélkül, egyetemi tanulmányai mellett, szabad idejéből fel­áldozva vidékre utazott és tő­le telhetően segíteni akarja a náluknál fiatalabb korosz­tály tagjait a tanulásban. Ez Több községben: Kiegészítő földrendezés Tegnap, csütörtökön dél­i előtt ülésezett a szegedi já­rási tanács végrehajtó bizott­\ sága Szegeden, a tanácsszék­I házban. Dr. Kiss Imre, a | pénzügyi osztály vezetője szá­! molt be az 1968. évi költség­vetési bérgazdálkodás ta­pasztalatairól. Ezután a ter­melőszövetkezeti csoportok tagjainak földfelajánlásáról, ezekben a szakszövetkezetek­ben a nagyüzemi táblák ki­alakításáról tanácskozott a vb. A homoki területeken 17 termelőszövetkezeti csoport gazdálkodik, mintegy 45 ezer holdnyi területen. A kilenc esztendővel ezelőtt végrehaj­tott földrendezés óta e szö­vetkezetek földterülete ösz­szességében nem változott, földek átvételét, a táblák ki­kivételt képez a zákányszéki alakítását mindenképpen Homokkultúra és Május 1. meghatározza ezeknek a Tszcs. A nagyüzemi táblák- szakszövetkezeteknek az nak a kialakítását sok aka- anyagi ereje és a gépesítés dály gátolja. Az elöregedés­sel, a progresszív adóztatás­sal indokolva egyre több tag ajánlja fel földjét a tszcs kö­zös gazdaságának kialakítá­sára. Sokan nem rendelkez­nek kellő anyagi erőforrással, ezért szívesen megválnának földjüktől, mások pedig a progresszív adóztatásra hi­vatkozva tennék ugyanezt. A foka. Nem utolsósorban meg­határozza még, hogy sűrűn helyezkednek el a tanyák a területen. A járási tanács vb segíti a nagyüzemi táblák kialakítását. Éppen ezért ha­tározatot is hozott, hogy a városi járási földhivatal — a jogszabályokat megtartva — több községben kiegészítő földrendezést hajtson végre. PÉNTEK, 1969. MÁRCIUS 7. DÉLMAGYARORSZÁG , 3

Next

/
Thumbnails
Contents