Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-07 / 55. szám

Óriás kazánok A Kelenföldi Hőerőmű Vállalatnál a Szovjetunióból vásárolt két darab, óránként 100 tonna gőzteljesítménynek megfelelő forróvizet előállító kazánt szerelnek. Jelenleg a hőerőmű 15 ezer lakás és 60 gyár hőigényét teljesíti. Az új kazánok üzembe lépésekor — o következő fűtési idény kezdetére — megkétszereződik az erőmű fűtési célokat szolgáló hőtermelése. MTI foto — Bajkor József felr. Segítő egyetemisták Megérdemlik, hogy odafigyeljünk munkálkodásukra Amikor e sorok az olvasó sarkalatos kérdése ez. A szár- megérdemli, hogy odafigyelelé kerülnek, azok, akikről mazási kategória eltörlése az .iünk a munkájukra. És, hogy íródtak, már viszatérnek az egyetemi felvételeknél még mennyire fog ez a befektetés A helytállás elismerése Házi ünnepség volt tegnap délután a Szeged városi és járási rendőrkapitányságon abból az alkalomból. hogy kitüntették és jutalomban részesítették azokat a rendőrüket, akik kemény helytállásról tettek tanúbizonyságot az algyői 168-as olajkút kitörésekor. Dr. Kovács Lajos alezredes, a Szeged városi és járási rendőrkapitányság vezetője méltatta azt az önfeláldozó szolgálatot, amelyet a rendőrök mindvégig tanúsítottak az olajtűz kitörésétől a teljes lokalizálásig. Éz alkalommal levélben köszöntötte a kitüntetett rendőröket Bese Vilmos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója, valamint Varga Béla vállalati igazgató. ' Az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottsága üdvözletét Sípos Géza, a pártbizottság titkára tolmácsolta a kitüntetett rendőröknek. Ezt! elsö „bevetésről". Az elmúlt inkább előtérbe állította azon kamatozni, attól is függ, ténykövetően dr Kovács Lajos naP°kban a helyi és az or- törekvésünkkel együtt, hogy leg mennyire figyel oda min_ . 1 ; szagos lapok is hírül adták, egyetlen tehetség se vesszen denki, akire az akcióból feleatnyujtotta Dunai Pál rendőr j hogy negyven szegedi egyete- el a nemtörődömség átvesz- lósség hárul? cioTmjacraL. « mi hallgató — zömmel har- tőjében. Az azonban ismert Az előkészítő munka során mad- és negyedéves matema- tény, hogy elsősorban a fizi- mindazok akikre tartozik ti Ica—fizika szakos — nagy kai munkát végző szülők .tanácsok iskolavezetők isvállalkozásba kezdett. Nem gyermekei azok, akik — leg- kolai párt- és KISE-szer'vczeegészen új kezdeményezésről többször saját hibájukon kí- tek) általában megértéssel van szó, nem is nálunk ke- vül — már a középiskolák , ' ... „ , . , rül először erre sor. mégis padjaiba is hátrányos helyze- f°íja<í/afc a kezdeményezést, megérdemli, hogy jobban tűként kerültek. És sokszor De szólni kell arról is — még odafigyeljünk rá. Negyven még a jó tanári munka sem ha tz nem is általános jelentanárjelölt egyetemi hallga- bizonyult elegendőnek ah- sóg hogy néhol a tanári tó nem kevesebbre vállalko- hoz. hogy középiskolai tanul- L~ , ' , , ... , , . zott, mint arra, hogy társa- során leküzdjék a ™nka konkurenciájaként •Ql ' . „JÁ A™-,, hozott hátrányokat és az tekintik ezt a fontos kezdedalmi munkájuk eredmenye- egy€temi felvételj vizsgákon móryezést. Nem kellene m'g ként még tobb.fizikai mun- - a más kategóriákba tartó- szóra sem méltatni, ha nem kát vegzo szulo tehetséges zokkal — azonos feltetelek , ., ,, . . mellett küzdjenek a bejutá- horrlana veszélyeket magasért. Ennek a hátrányos hely- ban a vallalkozás ilyen megzetnek a megszüntetéséhez je- ítélése Komolyan ezt termélent szerény hozzájárulást a szete.?en senki sem gondolmost megindult patronáló- . , , .... munka natja. Azonban, ha a kozepI Aki ott volt február 26-án iskolákba kiutazó és segíteni este a József Attila Tudo- akaró egyetemisták valamimányegyetem Aradi vértanúk féle bizalmatlansággal talál! teri épületének előadótermé- • -, _ , . . 'ben és látta ezeknek a fiata- ,ak magukat szemben, akkor , ioknak a lelkesedését, abban az nem fűti. ellenkezőleg leaz a meggyőzés szilárdulha- hűti az eddigi és elismeréslott meg: ennek óz ókciottófc ép méltó lslkcstídfisűlcct. Én sikerülni kell. Sikerülni, ak- -i,, . r 7 kor, ha méltó támogatásban Ulttam oket és beszeltem ve" iá részesül. 'ük. Szerényebb tervekkel Az induláskor keletkezett indulnak ők útnak. Azzal izgalomba — láthatóan és már tisztában vannak, hogy érthetően — aggodalom is ahol csődöt mondott a jó tavegyült: milyen lesz kint a . .. . fogadtatásuk, mennyire tud- nár| munka IS' ott nem ok ják eredményesen teljesíteni lentik a „felmentő sereget ', vállalásukat? Szóljunk hát Ezért a jó tanári munkához néhány mondatban erről is. akarnak valami szerény hozNegyven egyetemista, Sze- zájárulást vinni oda, ahol jó geden és Csongrád megyében hl]11 „.. prninlpH „„„ több mint száz harmadik osz- Olajba hull az elmntett mag tályos középiskolai tanulónak Középiskolai párt- és KISZnyújt segítséget ahhoz, hogy szervezetek segítsék elő, hogy matematikából és fizikából ez az akció jelentőségének l^ZTt^í^Jt megfelelő támogatásban részesüljön mindenütt. ÉrdeIfálBalcatí alezredesnek a Tűzrendészeti Érem arany fokozatát. A Csongrád megyei rendőr-főkapitányság dicséretben és pénzjutalomban részesítette Rauch Béla, Fülöp Lajos, Podonyi András és Szabó Mihály őrmestereket. Dicséretben és értékes jutalomban részesültek; Jójárt István, Petró Ferenc és Sebestyén Ferenc századosok. Számos rendőr kapta meg alföldi Kőolaj- és termelő Vállalat oklevelét. a NagyFöldgázelismerő gyermeke kerüljön a felsőoktatási intézmények padjaiba. Művelődéspolitikánk egyik Nyugdíj hun A nyári piaci napok hajnalain soha nem tudtam megelőzni Kurucz Lajost, aki 4 —5 órakor már megvette boltjának a téeszek, a magántermelók legszebb gyümölcseit, zöldségeit. Az Anna-kúti Csemegebolt előtt jóval a reggeli nyitás előtt rakodták áruikat a szőregi, szatymazi, tápéi gazdák az üzlet állandó szállítói. S a vásárlók tudták, hogy mindig friss, válogatott szép gyümölcsöt lehet ott venni, sokszor a piaci árnál is olcsóbban. Kurucz Lajos 18 évig vezette az üzletet, egy évig mint az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat dolgozója, 1952 óta pedig a szegedi első Csemegebolt vezetőjeként. Mellette s tőle több mint száz fiatal tanulta meg a kereskedelem ezernyi fortélyát, „ezt a szép szakmái", ahogy ő mondja. Odessza lakónegyedi szép kis otthonában, az ugyancsak volt csemegés felesége képviselője meghatott szaáltal főzött finom feketeká- vakkal búcsúzott a nyugdíjvé mellett beszélgetünk. A ba menőtől. Virágkosarat, nem régen nyugdíjas a nyűg- egyéb ajándékokat adtak át hatatlan éveket idézi. Aszta- neki, s a szívből fakadt inlos szakmát tanult, s több vitálást: „Látogasson meg mint húsz évig asztalos volt. bennünket minél többször, Kózben Szeged, Dél-Magyar- Lajos bácsi". S ő, akinek — ország, sőt 1930-ban az or- talán az országban egvedülálszág legjobb vidéki munkás- lóan — soha nem vo't leltárbirkózója címet is elnyerte, hiánya, de nézeteltérése sem A második világháborúban senkivel. Nem is tud úgy elmunkaszolgálatra hurcolták menni az üzlet előtt, hogy el, a felszabadulás után állt oda be ne térjen. Most is, a pult mögé. ezután ls érdekli, mi, hogyan Szinte minden, a kereske- történik az oly régen megdelemben eltöltött évi-e jut kedvelt munkahelyen. „Nem egy kitüntetés, oklevél. Ki- a7ért mjntha nem jó kezekvaló dolgozo, a szakma, majd , .... , a belkereskedelem Kiváló 06 kerult volna a vezetés, Dolgozója, s 1961-ben a Mun- hiszen valamennyiükkel ka Érdemérem kitüntetettje, hosszú évekig dolgoztam Nemcsak felettesei, a munka- együtt„ Csak azért tér vísztarsak es a vasarlor. is meg- , , . . , ., szei ették, kitűnő kereskedő- sza esetenkent, mert hiánynek ismerték meg. zanak neki a munkatársak, a A minap 35 munkatársa és beit, s az izgalmak, a vevők a 11 tanuló, a szakszervezet jó szolgálatának velejárói, és a vállalat központjának K. J* készüljenek az érettségire, majd az általuk választott felsőoktatási intézmény felvételi vizsgájára. Nem úgy jelölték ki őket: ők kérték (egyetemisták és középiskolások is), és egyben vállalták azt a többletet, melyet a tőlük is rr.es. Dr. Szalontai József, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese O

tthonhoz segíteni a dolgozókat, minél kedvezőbb feltételeket teremteni a lakásépítéshez — olyan feladat, amelyből ma már a gyáraknak, üzemeknek is részt lehet és részt is kell vállalniuk. A gazdaságirányítás új rendjében a vállalatok nyereségük egy részéből dolgozóik otthonteremtését támogathatják. Nemrégiben az érdekelt tárcák — az építésügyi és városfejlesztési, a munkaügyi, valamint a pénzügyminisztérium — részletesen is útmutatást adtak erre, tehát mindenütt nyitott az út a lehetőségek felhasználására. Arra, hogy most már döntsenek a részesedési és fejlesztési alapból nyújtható támogatásról, s hogy ezt a segítséget pontosan — elvek és összegek szerint is — rögzítsék a közösség alkotmányában, a két évre szóló kollektív szerződésben. A lakásépítés növelésének új formájáról van szó, s voltaképpen a munka szerinti elosztás elvének újfajta érvényesüléséről. Az ügyesen gazdálkodó üzemek nyereségéből az igényjogosult, szorgos dolgozók lakáshoz való öszszeg-téglákat, építőelemeket kaphatnak így. Kellenek ezek a téglák, hiszen mai életünk napirendjén talán semmi ] sem annyira sürgető, mint a lakáshelyzet javítása. Hogyan segíthet a gyár? Elsősorban úgy, hogy — hisz kétszer ad, aki gyorsan ad! — minél hamarabb a tettek mezejére lép. Eldönti, kiknek mennyi összeget biztosít, milyen feltételeket szab a kölcsön visszatérítésére, vagy ad-e az üzemhez való hűségre ösztönző, vissza sem térítendő segélyt a fészekrakáshoz. Tudjuk, milyen sok idő kell terv, telek, anyag, kivitelezőerő előteremtéséhez, tehát mindezt átgondoltan, ugyanakkor kezdeményező lendülettel is kell végezni. Jelenleg ott tartunk, hogy a vállalatoknál alakítják az elveket, számolják a rendelkezésre álló pénzt. Néhol nagyon is számolják! „Nekünk már van lakásunk, a fiatalok oldják meg maguk a gondjaikat" — így ellenzik a részesedési alapból való segítést egyes cipőgyári dolgozók. Szerencsére az ilyen felfogás nem általános. A vállalatok többsége — mint a kollektív szerződések tervezeteiből kitűnik — erőfeszítéseket tesz a dolgozók lakáshozjuttatásáért. Érzik a támogatás szükséges voltát, s a lehetőségekhez mérten szabályozzák az anyagi kedvezményeket. Segíti munkásait a Szegedi Ruhagyár, ahol a rászoruló építkezők közt évente 300 ezer forintot osztanak ki kamatmentes kölcsönként. A vállalat és a szakszervezet minden esetben együtt ítéli meg a jogosultságot. A fiatal dolgozók építkezését pártolni — ez is többfelé megnyilvánuló törekvés: a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat kollektív szerződésében például évi 120 ezer forintot biztosítanak ifjúsági lakásépítési akciókra. Mint említettük, fennáll a lehetőség, hogy ne csak a részesedési, az R-alapból, hanem a nyereségből képzelt fejlesztési — F-alap terhére is pénzt biztosítanak a lakásépítőknek. A Csongrád megyei Építőipari VáUalat az R- és F-alapból félmilliót helyezett letétbe az OTP-nél. Ebből ad kamatmentes kölcsönt az arra érdemeseknek. Ezen túlmenően húsz kiemelkedő szorgalmú, tudású dolgozóját 10— 10 ezer forinttal is segíti, amit csak az esetben kell visszafizetni, ha a dolgozó a megjelölt időn, 5 éven belül elmegy a vállalattól. Mindkét forrást számításba véve, kellő körültekintéssel, törődő találékonysággal jónéhány család gondján lehet segíteni. Egyes vállalatoknál. még nem dolgozták ki a lakásépítés anyagi támogatásának rendszerét, de lagalább foglalkoznak vele, nem mondtak le róla. Találkozunk viszont olyan szemlélettel, hogy egyáltalán semmiféle akciót nem terveznek. A megnövekedett lehetőségekről való lemondás a dolgozók hátrányát jelentené. Tudjuk, hogy a vállalati lakásépítés csak egy eszköz a számos közül, amellyel célt akarunk elérni. Tudjuk, hogy nem egyformák az adottságok. a nagyüzemnek könnyebb tíz lakást „finanszírozni", mint a kicsinek, vagy a szövetkezetnek akár egyet is. De hát lehet koncentrálni is az erőket! Ha a kisebb anyagi alappal rendelkező üzemek, ktsz-ek társulnak, a tanácsok segítségére támaszkodnak, mindjárt ígéretesebb a start, s gazdaságosabb is a közös akció. A tanácsokkal való együttműködés egyébként is szükségszerű a vállalati lakásépítés szempontjából, annál inkább, mert ennek során mód nyílhat új megoldásokra, megállapodásokra is. A

vállalatok a legkülönfélébb formában — például a saját építő, szakipari kapacitásuk bevezetésével is — segítséget nyújthatnak a családi, a társasházak építéséhez. Az eddiginél jobban bekapcsolódhatnak a munkatársak, szocialista brigádok. Mindenféle utat-módot érdemes megpróbálni. A vállalatok tartoznak ennyivel a munkáscsaládoknak, az ajándék-betétkönyv nélkül kezdő fiataloknak. Nemcsak üzemi, társadalmi érdek is, hogy minél több új otthon emelkedjék az ilyen dolgozók számára. A teljes képhez viszont még valami hozzátartozik: hitelnyújtási rendszerünk is adósa valami nagyon fontossal — jobb hitelfeltételek kimunkálásával éppen nekik, a kevés pénzzel startolóknak. Simái Mihály patronáló akció megkövetel. Persze akár egy kézlegyin- téssel is elintézhető lenne az ügy: olyan nagy dolog az, hogy Csongrád megye és Szeged több mint 10 ezer középiskolai tanulója közül száznál valamivel többnek tanulmányi előmeneteléhez, az eddigieken túl, pluszként segítséget ad negyven egyetemista? Nem. nem nagy dolog. De 0 kezdeményezés jelentőségét nem nagyságrendje adja, hanem valami más. Az, hogy most negyven, jövőre, hiszem, hogy még ennél is több egyetemista, önként és ellenszolgáltatás nélkül, egyetemi tanulmányai mellett, szabad idejéből feláldozva vidékre utazott és tőle telhetően segíteni akarja a náluknál fiatalabb korosztály tagjait a tanulásban. Ez Több községben: Kiegészítő földrendezés Tegnap, csütörtökön déli előtt ülésezett a szegedi járási tanács végrehajtó bizott\ sága Szegeden, a tanácsszékI házban. Dr. Kiss Imre, a | pénzügyi osztály vezetője szá! molt be az 1968. évi költségvetési bérgazdálkodás tapasztalatairól. Ezután a termelőszövetkezeti csoportok tagjainak földfelajánlásáról, ezekben a szakszövetkezetekben a nagyüzemi táblák kialakításáról tanácskozott a vb. A homoki területeken 17 termelőszövetkezeti csoport gazdálkodik, mintegy 45 ezer holdnyi területen. A kilenc esztendővel ezelőtt végrehajtott földrendezés óta e szövetkezetek földterülete öszszességében nem változott, földek átvételét, a táblák kikivételt képez a zákányszéki alakítását mindenképpen Homokkultúra és Május 1. meghatározza ezeknek a Tszcs. A nagyüzemi táblák- szakszövetkezeteknek az nak a kialakítását sok aka- anyagi ereje és a gépesítés dály gátolja. Az elöregedéssel, a progresszív adóztatással indokolva egyre több tag ajánlja fel földjét a tszcs közös gazdaságának kialakítására. Sokan nem rendelkeznek kellő anyagi erőforrással, ezért szívesen megválnának földjüktől, mások pedig a progresszív adóztatásra hivatkozva tennék ugyanezt. A foka. Nem utolsósorban meghatározza még, hogy sűrűn helyezkednek el a tanyák a területen. A járási tanács vb segíti a nagyüzemi táblák kialakítását. Éppen ezért határozatot is hozott, hogy a városi járási földhivatal — a jogszabályokat megtartva — több községben kiegészítő földrendezést hajtson végre. PÉNTEK, 1969. MÁRCIUS 7. DÉLMAGYARORSZÁG , 3