Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-01 / 50. szám

II Fölkelt" a MÉK^1 Naményi Géza elvtárs Tegnap tartotta évi rendes közgyűlését a Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja. „Valami újat érzek a mostani közgyűlésen. Az az érzésem, megszűnik az elő­Terveikről szólva első helyen a tartalmi változások és a tagszövetkezetekkel való széles körű együttműkö­dés szükségességét hangoz­tatta. Patay János, a SZÖVOSZ hoz igazodik az új appará­tus." Pálinkó Ferenc, a mindszenti Tiszavirág Tsz küldötte kezdte így hozzá­szólását. Egy másik felszó­laló korábbi évekre hivatko­zott: „Két éve mondtuk, keljen fel az asztal mellől a MÉK és kereskedjen! Föl­kelt. Arra is volt már pél­da, hogy kiment a tsz-be megnézni, mit vehet meg. Azelőtt örülhettünk, ha át­vették az árut tőlünk. Most már a helyünkbe is jönnek." Szabó Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője is arról szólt először, hogy sok kifogást emeltek a meg­elező években a MÉK mun­kája ellen, de gyökeres for­dulatot lát a mostani tevé­kenységet vizsgálva. A változásról, az új utak kereséséről adott számot Re­gőczi István igazgatósági el­nök beszámolója. Az új gaz­daságirányítási rendszer ha­tását vizsgálva megállapítot­ta: bebizonyosodott, lehetsé­ges a népgazdasági célkitű­zések megvalósítását részle­tekbe menő tervlebontásos rendszer nélkül, helyesen al­kalmazott közgazdasági sza­bályozókkal Irányítani. Az anyagi érdekeltség, a kezde­ményezés új tartalékokat tár fel. keresését emelte ki hozzá­szólásában. örül az új for­máknak, a törekvésnek, hógy egyre inkább szövetkezeti tartalommal töltik meg az értékesítési központ munká­ját. — Az a törekvésünk — mondotta —, hogy a terme­lőszövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítési Kiköltöztek a szerszám­kovácsok... Arplnt lapunkban nem­rég megírtuk — régóta hú­zódó vitára tett pontot a sze­gedi m. j. városi tanács vb elnöke: kilakoltatási határo- j z6 évek hibái, és a valóság- elnökhelyettese is az új utak zattal a Fémtex ktsz-nek jut­tatta a Szerszámkovács ktsz egyik régi műhelyét. Időköz­ben újabb megbeszélésen próbálta a csökkent munka­képességűeket foglalkoztató szövetkezet vezetősége bé­kés úton rendezni a nem mindennapi ügyet — ered­ménytelenül. Tegnap reggel 9 órakor így a tanács képvi­selői rendőrségi segédlettel jelentek meg a szegedi Szer­szamkovács ktsz Rákóczi ut­ca 20. számú üzeménél, hogy végrehajtsák a jogerős dön­tést, beköltöztessék új helyi­ségébe a Fémtex ktsz-t. Az utolsó pillanatig kétséges volt, vajon tényleg sor ke­rül-e arra a példa nélkül ál­ló esetre, hogy egy szocialis­ta gazdálkodó szervet ilyen módszerekkel kelljen a tör­vény betartására kényszerí­teni. Talán a Szerszámkovács ktsz vezetőiben kissé ké­sőn felébredt felelősségtudat hatására szerencsére nem volt szükség a rendőri in­tézkedésre, a mintegy 200 négyzetméternyi területű üzemben dolgozó négy mun­kás és részlegvezetőjük ab­bahagyták a munkát és átad­ták az épületet Ezzel tehát megoldódott a hosszú-hosszú hónapokig tar­tó civakodás a két szegedi testvérszövetkezet között? Remélhetőleg igen! M. L kek alapján történő együtt­működés szorgalmazása volt a közgyűlés alaphangulata. Ismét idézek egy hozzászó­lásból: „hozzá kell szokni, hogy a vezetésnek azt kell csinálnia, ami a tagszövet­kezetek érdeke." Az elmúlt év gyakorlata bebizonyította, hogy a ta­valy elfogadott alapszabály az új viszonyokra már nem alkalmas módosítás szerint a MÉK kis- és nagykeres­kedelmi tevékenysége kere­tében forgalomba hozhat bármelyfajta mezőgazdasági terményt vagy terméket, jo­ga van közös vállalkozások szövetkezetek olyan közös megvalósítására tagszövetke­vállalkozása legyen a MÉK, amelybe az állami gazdasá­gok is beléphetnek, ha meg­találják számításukat Azt az átalakítást is ter­vezik, hogy a megyehatár ne jelentsen korlátokat, de foglalkoznak azzal a gon­dolattal is, hogy egy me­gyében esetleg több értéke­sítő közös vállalkozás is le­hessen. A monopolhelyzetek meg­szűnése, a kölcsönös érde­zettel vagy más szervekkel egyaránt, végezhet szolgál­tatói tevékenységet, jogosult mások megbízása alapján ipari tevékenység végzésére, az ország területén bárhol létesíthet telepeket, raktára­kat, üzleteket A meghívó évi rendes közgyűlésre szólt ugyan, de a mostani rendhagyónak si­került: jobb volt, mint a korábbiak. A fogyasztónak az az érzése, jól fúj a mechanizmus szele. H. D. Történettudományi ülésszak a főiskolán £f?é( Czinetfe vacsorája A Magyar Tanácsköztársa- szak megnyitó ünnepségére ság ötvenedik évfordulója március 3-án, hétfőn délelőtt alkalmából a Szegedi Tanár- 9 órakor kerül sor, majd dr. képző Főiskola március 3 és Szendrei János főiskolai igaz­5 között történettudományi gató üdvözlő szavai után ülésszakot rendez. Az ülés- megkezdődnek az előadások. A tudományos ülésszak re­ferensei — első témakörként — a Tanácsköztársaság nem­zeti-nemzetiségi politikáját elemzik, majd — a második napon — a helytörténeti ku­tatásokról és azok felhasz­nálásáról hangzanak el be­számolók. Grófi vacsorára gyűltek össze csütörtökön este a debreceniek a Kinizsi sörö­zőben. A zsúfolásig megtelt étterem vendégei között ott volt maga a gróf is: gróf Czinege. Hortobágyi pász­torkalapban és lajbiban. Gróf Czinege ugyanis — bár évtizedek óta ott van neve mellett a grófi jelző — a valóságban hortobágyi csi­kós. Illetve az volt, amíg el nem járt fölötte az idő. A most már nyolcvanon fe­lüli Czinege a grófi jelzőt onnan kapta, hogy egyszer a hortobágyi csárdában mu­latozó arisztokratáknak mint 70 ezer holdas gróf mutat­kozott be. A kellemes hangulatú va­csora, amelyen hortobágyi pásztorételeket, többek kö­zött juhhúsos rizst, bable­vest füstölthússal és a leb­bencstésztából készült fur­csanevű öhöm-öt is lehetett enni, egyik érdekes ese­ménye volt annak a ma be­fejeződő kilencnapos ese­ménysorozatnak, amelyet Farsang a hajdúságban cím­mel a Hajdú-Bihar megyei vendéglátó vállalat rende­zett. A kilenc nap alatt több mint 100 rendezvény zajlott le, többségükben olyan helyi specialitásokra építve, mint gróf Czinege vacsorája, s kisebb részben másféle ér­dekességekre. A hajdúsági farsang idején szerepelt a városban az Illés zenekar, az Omega együttes, Koós János és a könnyű műfaj több más kitűnősége. Az érdekes rendezvényso­Győződjön meg ön is Most érdemes tavaszra öltönyt vásárolni divatos fazonokban korszerű alapanyagból nagy választékban minden méretállásban Palotás férfiöltöny Tátika férfiöltöny Saturnus férfiöltöny Csepel férfiöltöny Esztergom férfiöltöny Lúgos férfiöltöny Palics férfiöltöny Hurell férfiöltöny Dorottya férfiöltöny 800—1050,— Ft-ig 870— 950,— Ft-ig 940—1050,— Ft-ig 900—1130,— Ft-ig 920—1100,— Ft-ig 930—1150,— Ft-ig 970—1020— Ft-ig 1000—1100,— Ft-ig 1150—1300,— Ft-ig Ezen árukat keresse áruházakban és szakárudákban. Forgalomba hozza: D ÉLT EX. DÉL-MAGYARORSZÁGI TEXTIL ÉS FELSŐRUHÁZATI NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT xS 545 rozat célja az volt, hogy azt a holtszezont, amelyet a vendéglátás szempontjából a téli hónapok jelentenek, ki­töltse. A hajdúsági farsang a megyei vendéglátó válla­lat dinamikus erejéről, kez­deményező készségéről ta­núskodik, s ez a lendület példa lehet másutt is. Sze­geden például. Többek kö­zött abban is. ahogyan a debreceni vállalat a helyi jelleg hangsúlyozását össze­kapcsolta a modern kultu­rált szórakozással. De Debrecen Szeged szá­mára olyan értelemben is példa lehet, hogy a vidéki nagyvárosok közül talán Itt törődnek legtöbbet a vendé­gek éjszakai szórakoztatásá­val. Az Aranybika Szálló bárjában éjszakánként nem­csak egy táncdalénekest, ha­nem egy teljes varietémü­sort élvezhetnek a vendé­gek, táncdalénekesekkel, ar­tistákkal és sztriptízzel. Ez utóbbinak kezdetben sokan nem örültek, de aztán ki­derült, hogy az ilyen pro­dukciók nem olyanok, mint amilyeneknek a róluk el­terjedt előítéletek mond­ják. Ma már hozzátartoznak a nagyvárosok éjszakai szó­rakozásához. Mindebben természetesen nem utolsó dolog a bevétel, ha tetszik, az üzlet. A haj­dúsági farsang rendezvényei viszonylag nem sokba, ösz­szesen 200 ezer forintba ke­rültek. Hogy mit hoztak a vállalatnak, az forintban természetesen kifejezhetet­len. Ha nem számítjuk, mit nyert vele a vállalat tekin­télyben, megbecsülésben. csak kizárólag a pénzbeli hasznot nézzük, akkor is nyilvánvaló, hogv a kiadás­nál összehasonlíthatatlanul többet hoztak. Mindenkép­pen megérte tehát. Megérné másutt ö. L Az ülésszak utolsó nap­ján, rendezik meg a törté­nettudományi tudományos diákkörök konferenciáját és a hallgatók tapasztalatcseré­jét. A főiskola rendezvényére Ungvárról, Nyitráról, Tirno­vóból, Potsdamból is várnak vendégeket. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, a kormány tit­kársága, az MSZMP országházi bizottsága és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége mély megrendüléssel köz­li, hogy Numényi Géza elvtárs, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának vezetője február 28-án. élete 53. évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése márci­us 4-én, kedden, 13 órakor lesz a Farkasréti-temetőben, a fővárosi tanács által adományozott díszsírhelyen. N'amc­nyi Géza elvtársat a Minisztertanács saját halottjának tekinti. Naményi Géza 1910. szép- zető beosztásokban. 1955 ele­tember 5-én született Mis- jétől az Esti Budapest ro­kolcon. A gimnáziumi érett- vatvezetője. majd a szer­ségi letétele után a felső- kesztő bizottság tagja, magyarországi Reggeli Hír- Az ellenforadalom után lap szerkesztőségében do'.go- részt vett a kormány zott, mint gyakornok. 1938- Tájékoztatási Hivatalának ban kitanulta a villanysze- megszervezésében, rövid ide­relő szakmát, majd a felsza- ig az Esti Hírlap szericesztő­badulás után munkája mel- bizottsági tagja. ezután a lett sikeresen elvégezte a Tájékoztatási Hivatal osz­Budapesti Műszaki Egyete- tályvezetője, majd elnökhe­met, ahol elektromérnök! lyettese, 1959-től vezetője diplomát szerzett. 1945 óta volt. Kiemelkedő munkássá­volt tagja a pártnak. A fe!- gáért a Népköztársaság El­szabadulás után először a nöki Tanácsa a Magyar Sza­felvidéki Népszavánál, majd badság Érdemrend ezüst fo­Miskolcon, az Északma- kozatával és a Munka Ér­gyarország szerkesztőségé- demrend arany fokozatával ben dolgozott különböző ve- tüntette ki. Harmincegymilliárd a lakosság takarékbetét-állománya Kereken húszesztendős, járatú hitelekre — áruvásár­1949. március 1-én alakult lásokra, valamint személyi és az Országos Takarékpénz- mezőgazdasági kölcsönre — tár, amely nem mindennapos 3,5 milliárd forintot adtak eredménnyel ünnepelheti 990 000 igénylőnek, születésnapját; a lakosság be- Az OTP és a lakosság tétállománya a kezdeti 270 pénzügyi kapcsolata örvende­millióval szemben a napok- tesen fejlődik, ban elérte a 31 milliárd fo- A takarékpénztár idei fel­rintot — jelentette be pén- adatai növekedtek, de bővül­tek! sajtótájékoztatóján a tek az anyagi lehetőségek is. Magyar Sajtó Házában Szír- Változatlanul támogatja az mai Jenő, az OTP vezérigaz- OTP a különböző lakásépít­gatója. Az általános betétnöveke­désen belül kedvezően ala­kulnak a parasztság megta­karításai. Tavaly 4,3 mil­liárd forinttal nőtt a lakos­kezési formákat, amelyekhez 2,1 milliárd forint hitel áll rendelkezésére. A lakosság jobb ellátása érdekében szeptember l-ig valamennyi megyeszékhelyen bevezetik a ságnak az OTP-ben megta- kényelmes közüzemi fizeté­karított pénze, s az idén is sl módszert, az átutalási be­hasonló növekedés várható, tétszámlát. Áruhitelekre 2,2 A betétkönyvek száma milliárd forintot tudnak ad­3 218 000, s különféle for- ni, a mezőgazdasági kisáru­mákban mintegy 5,8 millió- termelés támogatására 550 an takarékoskodnak. Egye- millió forintot, a személyi hi­bek között 3,1 milliárd fo- telkeretet pedig 150 millió fo­rint van gépkocsi nyeremény- rinttal emelték. Gáz- és víz­betétkönyvben, 805 000 KST bevezetésre, távfűtés-kiépíté­tavaly 1,3 milliárd forintot sére, lakásátalakításra, vagy gyűjtött össze és csaknem korszerűsítésére, állami bér­hatszázezer tagjának 830 mii- lakások bővítésére is tud köz­lió forint kölcsönt folyósí­tott. mű- és lakáskarbantartási hi­telt adni az OTP. Az áruvá­A betétállomány növekedé- sárlási hitelakciót a lehető­se az alapja a finanszírozás- ségek szerint bővítik, s kiter­nak, nagyobb arányú hitel- jesztik bizonyos szolgáltatási nyújtással. A múlt évben a hitelekre, elsőként például takarékpénztár segítségével gépkocsi és motorkerékpár összesen több mint 38 000 la- javítására vehető fet köl­kás épült. Rövid és közép le- csőn. Épült: 1957—1969 Mttíics utca (25.) Ilyen ház sincs sok Szegeden, ahol a lakások az ut­ca felöl nyílnak. A járókelők alig veszik észre, hogy az épü­letet díszítő loddzsasor a lakások ajtajait takarja egyúttal. Az Attila utca 22. számú házat Illés Lajos tervezte. SZOMBAT, 1969. MÁRCIUS 1. DÉLMAGYARORSIÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents