Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-26 / 70. szám

A leleményesség honfoglalása Láng Imre A brainstorming szó sok­féle fcwdiíása és ferdítése közül nehéz kiválasztani a legmegfelelőbbet. Gondola­tok rohama, ötletek örvény­lése, ötletcsiholás. avagy: a képzelőerő felkorbácsolja, agyostromlás, szellemi pergő­tűz. Még szabadabban értel­mezve: a leleményesség is­kolája, tíz-tizenkét amber asszociatív cikázása egy té­ma körül, az együttgondolko­dásból támadt láncreakció. Hát ez mind — vagyis mikor gondolkodni szerető emberek liis csoportja egy-egy témá­hoz minél több ötletet „csi­hol", s ezekkel minte© „tü­zet ad" egymás gondolatai­hoz is — a brainstorming. S annyival lehet több va© kevesebb ennél, ahogyan a játékot az adott közösségben játszani tudják, „Gondolkodj bátranl" Valamit az előtörténetből. Mindenütt újabb és újabb ötletekre, gondolatokra van szükség. A legtöbb embernek van is valamilyen érdekes, jó elképzelése, csak éppen — a vállalati légkör vagy egyé­ni beállítottsága miatt — nem hozakodik elő vele. Pél­dául: fél a felsüléstől, az ..élve-boncoló" bírálattól. Mi­helyt azonban igazán lehető­sége nyüik rá, ho© kitálalja, anélkül, ho© letorkolástól kellene tartania, fölbátoro­dik. Nem afféle „negatív ér­tekezletek" kellenek tehát, ahol az ötleteket elnémítják, és a bátor embereket rendre­utasítják. Csapongjon minél szabadabban a képzelet, szü­lessenek tucatszám az új el­képzelések, minden szoron­gás. meg©öikieresedett előíté­let, elhallgattató komolyko­dás, kritizálás nélküL A ros­tán azután a sok közül fönn­akad majd e© sor kiváló javaslat is. E© na© amerikai rek­lámügynökségnél alkalmaz­ták először. Aztán mind több és több helyen, majd több országban. Nálunk most tar­tanak a kóstolgatásnál a vál­lalatok. üzemek, három-né© helyen már tapasztalatok ;dapján bizonykodnak: jóízű és eredmény hozó ez a játék. Ötletcsiholás A szegedi kenderfcmó©ár is az úttörők között van. Az újítások száma itt is keves­bedett tavaly, u©anakkor olyan na© feladatok vannak soron, mint a rövidített mun­kahét bevezetése. Az eszkö­zök közt válogatva vetődött föl a brainstorming gondo­lata. Gyulai Zoltán újítási előadó és Nagyvári László üzemszervezési csoportvezető nemcsak a szakirodalmat ta­nulmányozták. tapasztalat­cserere is elmentek a Pamut­nyomóipari Vállalathoz. Megfelelő előkészületek után a termelékenység növe­lését vették célba az első öt­lctcsiholássaL Ismertették a kereteseket, s a játékszabá­lyokat is: eszerint a javas­latokat bírálni, illetve vitatni nem szabad; el kell mondani minden, a témával kapcsola­tos ötletet, felhasználhatók, továbbfejleszthetők a másik résztvevő gondolatai is. Az előkészítés s bizonyos ké­nyei feltételei; megteremtése után megindultak a magnó­szalagok, pontosan rögzítve a név nélküli „hangosgondol­kodást". a közös gondok megoldását célzó elképzelé­seket Ugródeszkák Kardos János, a kenderfo­nó igazgatója, aki kezdettől fantáziát látott a fantázia­serkentő kezdeményezésben, mint játékvezető is közremű­ködött az egyik értekezleten. Újítók, műszakiak részvéte­lével eddig nyolc különböző szintű csoportban rendezték meg az ötlet-termelő össze­jöveteléket, s ezek igen „ter­melékenyeknek" bizonyultak. Egyik gondolat ugródeszkául szolgált a másiknak, a má­sik a harmadiknak, összesen több mint 000 javaslatot őriz­nek a magnószalagok, illetve most már a dossziék, mert e© szakcsoport azonnal hoz­zálátott a feldolgozáshoz. Hisz a gondolat kimondásá­val csak elkezdődik az alkotó folyamat, szakértő kiválasz­tassa!. ügyes csiszolással kell folytatódnia. Jellemző a kezdeményezés tekintélyére, ho© az igaz­gató személyesen ellenőrzi a rostálást, tudta nélkül e©et­len ötletet sem vethetnek el. Ho© hány „igaz©öngyre" bukkannak, még ezután dől el, de ho© érdemes ilyen .©öngyhalászatra" vállal­kozni, az nem kétséges. Az univerzális dolgozók számá­nak, erkölcsi-anyagi megbe­csülésének növelése éppú© szerepel az ötletek között, mint az üzemrészek jobb e©üttműködése. a termelés ütemességének javítása. Több javaslat hangzott el a rako­dás gépesítésére, K egész sor munkaszervezési elképzelés: így például a „fonócsalád" kialakítására, ami a művele­iek jobb összehangolását eredményezi a dolgozók kö­zött. Sok a hasznos javaslat a veszteség-idő csökkentésé­re. Mire igazán a ©árba ke­rül valaki, három-né© nap is beletelik — mondta e© résztvevő —, le©en ©-or­sabb, ceremóniátlanabb a fölvétel, a munkábaállítás. A közgazdasági elemző mun­kára alkalmazott matemati­kus felvételét javasolták. S végezetül egy a merészeb­bel; közül: létesítsenek rá­dió-telefon összeköttetést a diszpécserek-művezetők kö­zött Képesség és képzelőerő A példa követesne méltó. Ahol a meg©ökeresedett, megszokott dolgok nem je­lentenek tabut ahol az em­berek fogékonyabbá válnak az új gondolatok iránt, ahol e©énileg is, együtt is gaz­damód gondolkodnál;: ott mindenképp — erkölcsiekben is, anyagiakban is — nyer a közösség. Gyulai Zoltán, aki e©ben a ©ár párttitká­ra, ezt: a tulajdonosi szem­lélet erősödését épp oly fon­tosnak ítéli, mint a képessé­gek szabadabb kibontását, a gátlások nélküli újítótörek­véseket Adjuk meg minél több he­lyen ezt a lehetőséget az ere­deti megoldások. újszerű gondolatok kifejtésére; a má társadalmi rendünk, a mi gazdasági reformunk erre ki­tűnő alapot kínál Símai Mihály Szobája falán képek: több tucatra való akvarell. De nemcsak számuk sze­rint volnának alkalmasak szélesebb körű s e©üttes bemutatásra a szorosan e©'­más mellé felerősített alko­tások. hanem „tartalmuk" szerint is. dr. Láng Imre, a Szegedi Orvostudományi E©ctem II. számú sebésze­ti klinikájának vezető pro­fesszora — ha a számára kínálkozó „másik" utat vá­lasztja — festőművészként sem maradt volna sikerek nélkül. Dehát — mint mond­ja — az ötven év előtti biztatások, jótanáesok a fe­hér köpe© felvételére kész­tették ... Az életveszélyekben bő­velkedő front járás meg a szeszélyesen e©mást köve­tő vizsgák után végülis 1924­ben kapta kézhez a diplo­máját. E© évig Pécsett dol­gozott, majd utána 16 évig a pesti sebészeti klinikán. Onnan segítette ki e© Rockefeller-ösztöndíj Ameri­kába, s onnan pályázta meg a hódmezővásárhelyi kórház sebészfőorvosi állását is. 194l-et írtak ekkor... — Jöttek a háborús idők, jött a rengeteg sebesült, be­teg, és én ott álltam alig néhányad magammal. Meg­esett, ho© napi 16—18 órán át dolgoztunk. Legalább ezer na© műtétem volt ak­koriban évente... S nem akármilyen „nagy" műtétek, hiszen Láng pro­fesszor ebben az időben már határainkon túl ls elismert specialistája volt az agy­sebészetnek, és biztos moz­gású keze alá bőven jutott megnyitni való koponya. Választott hivatásának vé­gülis 1951-től, e©etemi ki­nevezésétől tudott kedve szerint élni. Szegeden ka­pott tágabb teret klinikájá­Panaszok — nemcsak magánügyben 1. „Szomorúan tapasztal­juk, ho© szép fákat, egész­séges fasorokat is kivágnak városunkban, például az új­szegedi Ifjú Gárda nevelő­otthon körüli nyárfasort, vagy a kiserdő fáinak e© részét, de másutt is a város­ban fogynak a fák" — írja Szalay Miklósné (Vedres ut­ca 6/c). Felveti azt is levél­írónk, ho© sokan nem óv­ják, sót rongálják — főleg a gyereksereg! — a parkok fáit, a csemetefákat. Igára van levélírónknak: csak ak­kor lesz szép a város sok parkja, ha mindenki megbe­csüli. Ha arra neveljük a ©erekeket, ho© a fa érték, és szebbé teszi környezetün­ket, városunkat. 2. Szintén sokak vélemé­nyét mondja el dr. T A. le­vélírónk, mikor kifejti: a Marx téri déli oldalán na­gyon ©enge a közvilágítás, meg kellene mar oldani, hogy ne csak az üzletekből kiszűrődő fény te©e elfo­gadhatóvá a környéket. Amint a boltok bezárnak, csak néhány lámpa küszkö­dik a sötétséggel. 3. Arról ír Sándor Mátyás olvasónk (Tarjántelep III/B), hogy öröm új lakásban lak­ni, de... De: minden laká­son u©anaz a zár van, e©­más kulcsával nyitogathat­ják az ajtókat, ami nem megnyugtató. De: kicsi a ke­rékpártároló, viszont ráadá­sul ©akran hiányosan talál­ja meg gazdája az ottha©ott kerékpárt. Még jó, ha csak a levegőt engedik ki belőle, mert lámpa is hiányzott már! Es: piszkosak a járdák, utak. Kinek kell azt takarítani? És: „van e© maszek mes­ter a házban", aki kopácsol és zavarja a többi lakót — Ez utóbbihoz csak annyit: nem könnyű megszokni, ho© a bérházban mindenki­nek kell ü©elni a rendre, csendre, hiszen mindenki mindenkit zavarhat. A ko­pácsolás is, a zajongás a lép­csőházban, a hangos rádió­zás. Próbálják megbeszélni ezt azzal, aki nyugalmunkat zavarja. Ha nem me© szép szóval, a házfelü©előnek le­het jelenteni, aki továbbítja a panaszt, hiszen a lakók kötelesek betartani a ház szabályait. Pedig sürgős! mm M ásodik a kisteleki brigád E© évvel ezelőtt hirdették meg a mezőgazdasági üze­mek szocialista brigádjainak szellemi vetélkedőjét. A fel­hívás sikerrel járt: ötven­négy brigád jelentkezett a versenyre Csongrád ine©e­ból. A vetélkedő döntőjébe — melyet hétfőn este Hódmező­vásárhelyen rendeztek meg — nyolc brigád jutott. Az el­ső helyre a Hódmezővásár­helyi Allami Gazdaság „Áp­rilis 4." brigádja került, a második a Kiskundorozsmai Gépjavító Vállalat kisteleki üzeme©ségének „Szerelő" brigádja lett, a harmadik helyre pedig a Hódmezővá­sárhelyi Gépjavító Vállalat „Lenin" brigádját jelölte a zsűri. A vetélkedő döntőjé­ben ifjúsági különdíjakat is kiosztottak. R. E. Elromlott a gázkonvektor Muszka Lajos (Vedres u. 6.) olvasónk lakásaban és — mint leírja — többszöri hí­vásra sem jöttek ki a ga­ranciális javítást elvégezni az Építőipari Ktsz-től. Igaz, negyedik nap már azt a vá­laszt adták: ráírták a beje­lentést jegyző lapra, ho© „sürgős", olvasónk nyugod­jon meg. De két és fél éves beteg ©ermekkel, fűtetlen lakásban nem olyan könnyű nyugodtnak lenni. 1© olva­sónk este telefonált a gáz­műveknek, onnét fél óra alatt megérkezett a szerelő, s igaz, hogy 30 forintért (ga­ranciális tehát in©en mun­ka helyett) de megvolt a fű­tés. Másnap derült ki, hogy az Építőipari Ktsz — szabad szombatjuk lévén — csak hétfőn javíthatta volna! A „sürgős" munkát! í© vég­zik? Igaza van olvasónknak, ho© méltatlannak tartja az ilyen elintézést. Ha elvállal­ták a garanciális javítást végezzék is el a ktsz szere­lői! A kukatartály helye Sok olvasónk panaszolja, hogy a kuka-tartályokat ki­ürítés után nem teszik hely­re. Nemcsak elcsúfítja az ut­cákat, de útban vannak! Dr. G. P. orvos panaszolja, ho© valahányszor vidéki rende­lésre indul, 14 darab kuka­vödröt kell a kapukijárattól eltenni, ho© személykocsijá­val kijöhessen. Ezt nemegy­szer panaszolta már, s azóta a tartályok néha a helyükre kerülnek, majd ismét eltor­laszolják a kaput. Lehet ta­lálgatni, milyen kedvük van a szemétszállítóknak. De mi­kor lesz már rend? nak megszervezésekor, s ak­kor, amikor lehetősége nyílt az agybántalmakban szen­vedő betegek — mondhatni — tömeges fogadására. — Igen, ez volt a nehéz — mondja erről —. azt el­érni, hogy a legkisebb falu­ban dolgozó kolléga is hoz­zám utasítsa a sebészkésre várókat, ho© felismerjék, ki való sürgősen a műtőbe. Annak idején 4—5 agydaga­nat-operáció volt évente, most. a mi klinikánkon is százszámra végzünk ilyet... Többesszámban mondja, hiszen legnagyobb örömét éppen a munkája folytatásá­ra vállalkozó tanítványok nevelésében találja meg a hetvenedik évét nemrégiben túllépett professzor, aki nemcsak az agysebészetben ért el kimagasló eredménye­ket, hanem mint pedagógus is: — Óriást a fejlődés a mi tudományunkban! Lemarad­ni nem lehet — minden nap meg kell valami újat ta­nulni! Erre oktatom a me­dikusokat. S ho©' ezt meg­értik, azt nemcsak a vizs­gákon, hanem a klinikai gyakorlatokon is tapaszta­lom. Lelkiismeretesnek, te­hetségesnek látom a most felnövő orvosgenerációt, olyannak, amely kellő tu­dással és felelősséggel áll majd a helyünkbe. A szakismeretek mellett még e© általánosabb felis­merését is szeretné minden tanítványának átadni. Szin­te naponta fi©elmezteti őket arra, ho© az orvos­nak soha nem szabad mecha­nikusan ítélnie. Minden be­teg más, minden alkalom­mal a ©ógyítását váró egyetlen embert kell nézni, aki önmagában is e© meg­oldásra váró tudományos feladvány; „e©edi" tétel! Arról, ho© mind sebészi, mind pedig tanári munká­jában na© segítségére van a benne lakó, de ecsetforga­tásra csak nagyritkán „fo­gott" festő, már mosolyo©a beszél. Hiszen azt, ho© e©­e© előadásán szinte per­cenkint telik meg rajzokkal a tábla, már legendaként emlegetik, s éppígy azt la, hogy kevés műtétet ha© felvázolatlanul: — A sebészet jórészt kéz­művesség! Ismerni kell a műtétek szituációit, s ezeket a legjobban a rajz őrzi meg. a szemnek szóló lát­vány. Arról, ho©' klinika vezetői munkáját nem kis mérték­ben akadályozza a rábízott intézet 4 szintje — amelyet nemho©'. „belátni", de na­gyobb szívdobogás nélkül még bejárni sem lehet — csak amú©, mellékes pa­naszként szól Láng Imre. Jogos keserűségét csökkenti u©anis az az ígéret, ho© a — remélhetőleg nemsokára — felépülő új idegklinikán jobb helye lesz majd az ő idegsebészettel foglalkozó intézetének is. Az új falak növekedését várja tehát most. Meg persze azt, ho© a ráköszönő nyugalmasabb években végre lesz ideje nemcsak lopva, de alio© mindig is szerette volna, tényleg kedve szerint fes­teni ... Akácz László Leküzdeni a gázkitörést Tizenné© ország 100 bá­nyászati szakemberének rész­vételével kedden megkezdte munkaértekezletét a gázki­törések leküzdésével foglal­kozó harkányi ENSZ-szimpó­zium. Jelenleg több mint 300 ezer ember dolgozik szén és gázkitörés veszélyes bányák­ban. Az ötnapos tudományos tanácskozás az információk, tapasztalatok kicseréléséve? hozzásegíti a résztvevőket az alattomos veszély csökken­téséhez, ami az élet- ée üzembiztonság fokozása ré­vén egyúttal az érintett szén­bányák termelésének gazda­ságosságát is javítja. Épült: 1957—1969 Tarjanteleps ovoda (44.) Még csak távoli terv ha volt a most épülő új városnegyed, amikor ez az ötven férőhelyes kis óvoda épült. Típusterv alapján, Beszédes Kornél tervezte. Az óvoda jelentősége azóta nőtt meg, mióta az új lakóházak egyre-másra emelkednek körülötte. Ezért határozták el bővítését is. SZERDA, 1969. MÁRCIUS 26. DÉLMAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents