Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-24 / 68. szám

Jubileumi megemlékezések Szegeden (Folytatás az 1. oldalról.) lított tüzérség készen állott a város lövetésére. — 22-én megjelent a Szegedi Vörös Üjság és 23-án ebben jelent meg a Tanácsköztársaságnak, mint az új államnak első akaratnyilvánítása. a „Mindenkihez" című kiáltvány. Szegedet és környékét a proletárdiktatúra kikiáltása utáni napokban elárasztották főleg szenegáli, madagaszkári katonákból álló alakulatok. E napokban a íranciák megszervezték az úgynevezett „Városkormányzóságot", melynek élére Betrix ezredes került, aki azt a feladatot kapta, hogy a várost intervenciós támaszponttá kell alakítani. Ennek előfeltétele, hogy lehetőleg simán, vérontás nélkül törje le a munkáshatalmat Szegeden. A franciák már 23-án „udvariassági" tárgyalást kezdtek a direktóriummal és arra akarták rábírni, hogy a közigazgatást adja át a francia hatóságoknak. — A direktórium, visszautasította a kapitulációt. A francia parancsnokság naponta újabb és újabb tárgyalást kezdeményezett. Közben állandóan érkeztek a városba a francia csapatok és 26-án Betrix elérkezettnek látta az időt, hogy az akkor már több, mint 40 ezer fó katonai erűre támaszkodva kényszerhelyzetbe hozza a direktóriumot és megbuktassa Szegeden a proletárdiktatúrát. — Átadta azt a S pontból álló ultimátumot, amelyben a szegedi forradalmi katonaság és munkásság lefegyverzését, a fegyverek beszolgáltatását és a Tanácsköztársasággal való kapcsolat teljes megszakítását követelte. A forradalom vezetői látták, hogy eredményes ellenállást a francia túlerővel szemben nem tudnak kifejteni, tehát a követeléseket nem utasíthatják vissza. Viszont az ultimátum elfogadása a munkásosztály érdekeinek elárulása, a munkáshatalomról való önkéntes lemondás lett volna. Ebben a helyzetben a direktórium a Hadügyi Népbiztosság tanácsát kérte és a tanácsnak megfelelően úgy határozott, hogy minél több fegyvert és lőszert átszállít a Tanácsköztársaság területére. Március 26—27-re virradó éjjel fegyverekkel, lőszerrel, hadianyaggal, sok forradalmi munkással és katonával együtt a direktórium elhagyta a várost. Ez azt jelentette, hogy 5 napi fennállás után az első szegedi direktórium eibukott. — A franciák a fegyveres fellépés után sem mertek még nyílt ellenforradalmi diktatúrát bevezetni Szegeden. Számításba vették a szegediek forradalmi erejét, és ezért az ellenforradalmak történetéből jól ismert átmeneti taktikát alkalmazták, és április közepéig fenntartottak a munkáshatalom látszatát. Szóban még proletárdiktatúra volt, de a hatalom lényegében a burzsoázia kezében összpontosult Április közepétől kezdve pedig leplezetlenül érvényesült az ellenforradalom burzsoá diktatúrája. Mutatja a szegedi nép eltökéltségét a proletárdiktatúra mellett, hogy az április 14-i választáson 41 227 szavazatban mutatták meg együttérzésüket a győztes magyar proletárdiktatúrával. A tőkés rend érdekében Betrix ezredes április 15-én teljesen átvette a hatalmat. Az átmeneti állapot megszűnt és a francia diktatúra leplezetlenné vált. Visszaállították a március 21. előtti állapotokat. — Ilyen helyzetben érthető. hogy mind többen és többen jöttek az ellenforradalmárok közül Szegedre, hogy a francia védnökség alatt nemcsak Szegeden, hanem az egész országban visszaállítsák a régi rendet. Szegeden a Kelemen Béla nyugalmazott főispán által vezetett csoport volt a legszámottevőbb, amely Gömbös Gyula segédletével Szegeden is létrehozta az Antibolsevista Comitét („ABC"). Azzal kezdték működésüket, liogy a forradalmi munkásmozgalom több mint 100 vezetője', május elején letartóztatták. — Május végén érkeztek a bécsi komité vezetői Szegedre, élükön Kállai Gyula gróffal. Megérkeztek Aradról is az ellenforradalmi vezetők, és így a Bécsben és Aradon összeverődött hazaárulók csapata francia védnökség alatt Szegeden tartózkodott és alakították meg az úgynevezett „Szegedi kormányt". A fentiekből látható, hogy a „szegedi gondolainak" semmiféle talaja nem volt a forradalmi Szegeden. A szegedi kormány és a szegedi gondolat csak a nagytőke. a nagy- és középbirtok érdekeit képviselte és a Tanácsköztársaság megbuktatása volt a célja. E kormány lelkes támogatói voltak elsősorban a francia megszállók, mert arra számítottak, liogy ha a Tanácsköztársaság megbukik, ez a kormány mindenben kiszolgálja a franciák érdekeit. E kormány támogatói voltak a katolikus klérus, a nagytőke, a városi és a megszállt területekről nagy számban Szegedre menekült Vármegyei tisztviselők hada is. — Károlyi gróf szerette volna a munkásság és a parasztság széles tömegeinek támogatását is megszerezni, de erre irányuló kísérletei teljesen sikertelenek voltak. Joggal kérdezhetné valaki: miért kellett ezt most újra elmondani? Ügy gondolom, hogy öt évtized elmúltával is. le kell szögezni, hogy a szegedi nép hü volt a proletárhatalomhoz és semmi köze nem volt a Horthykhoz, a Gömbösökhöz, a Zadraveczekhez és egyéb fehérterroristákhoz, akik 25 évig a tönk szélére juttatták az országot és fasiszta rendet honosítottak meg hazánkban. — Szeged népe, híven forradalmi hagyományaihoz, ápolta a Magyar Tanácsköztársaság emlékeit és a legsötétebb fasiszta időszakban is készült a győztes második proletárdiktatúra megvívására. S városunk büszke lehet, hogy a felszabadító szovjet hadsereg a mi városunkba hozta meg először a szabadságot és a mi városunk adott otthont az illegalitásból a történelem porondjára .lépő kommunista pártnak. Azóta negyed század telt el és Szeged népe jelentős sikert mondhat magáénak a szocializmus építésében. A szónok ezután az első magyar proletárdiktatúra felejthetetlen 133 napjának történelmi jelentőségű intézkedéseit, s harcát ismertette, majd befejezésül a következőket mondotta: — 1919-es dicső elődjeink útját járjuk, ügyüknek folytatói vagyunk, immár új körülmények és új lehetőségek között. Ma már a Szovjetunió nem egyedül áll, szocialista világrendszer van, a szocializmus építéséhez erőt ad nekünk 1919 hősi példája. Tisztelettel és megbecsüléssel tekintünk azokra, akik 50 évvel ezelőtt megkezdték ezt a harcot, végigvitték, folytatták és 44 után velünk együtt harcolták. Külön tisztelettel adózunk azoknak a veteránoknak, akik itt vannak közöttünk, életükkel, személyes példamutatásukkal példázzák a fél évszázad előtti dicső harcokat. — Ötven esztendő után tisztelettel emlékezünk 1919. hősi harcaira, a bátor kommunistákra. a bátor hazafialtra, akik nehéz időben vállalni merték és tudták is a proletárok harcának vezetését. E hősök harca adjon erőt, hogy az általuk megkezdett munkát, a szocializmus építését teljes győzelemre vigyük hazánkban is. A nagy tapssal fogadott ünnepi beszéd után úttörők vonultak a terembe, harsonaszóra, dobpergésre, hogy a fiatal nemzedék nevében köszöntsék a nagy évfordulót, 1919. harcának részeseit. Vörös szegfűkkel lepték meg a veteránokat, s szószólójuk, Megyeri Valéria, a Zrínyi Ilona általános iskola VIII. osztályos tanulója valamennyiük ígéretét fogalmazta meg: „Ismerjük a tizenkilences hősök tetteit, s ígérjük, hogy követni fogjuk helytállásukat, bátorságukat." Határozat az ünnep megörökítésére Dal csendült föl ezután a karzaton: az Általános Munkáskórus, dr. Mihálka György vezényletével Lendva.v: Dal a Tanácsköztársaságról című kórusát énekelte, majd az elnök javaslatára az együttes ülés határozatban örökítette meg 1919 emlékét. Az elfogadott határozat szövege a következő: „Szeged város pártbizottsága és tanácsa hálatelt szívvel emlékezik meg a Magyar Tanácsköztársaság megalakításáról. annak 50. évfordulóján. A Magyar Tanácsköztársaság szerves része volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével megindult, a tőkés 'világot megrázkódtató forradalmi folyamatnak. így győzelme nemcsak a magyar nép ügye volt, hanem a nemzetközi haladásé is. Ffl évszázaddal ezelőtt — először a magyar nép történelmében — a munkásosztály megteremtette a proletariátus diktatúráját, mely a dolgozók számára egy szebb, egy gazdagabb jövőt ígért. A Tanácsköztársaság 133 napos történelme, új fejezetet nyitott a magyar munkásmozgalom, a magyar dolgozó nép életében. A proletárliataiom olyan gazdasági, társadalmi és politikai változásokat hozott. amely lelkes harcra buzdította a magyar munkásokat, parasztokat és az értelmiség legjobbjait. Négy és fél hónapos fennállása alatt a magyar proletárdiktatúra többet tett a magyar népért, mint az uralkodó osztályok több évszázad alatt. Űj társadalmi rendet, új Magyarországot teremtett. A szegedi kommunisták késlekedés nélkül láttak hozzá a munkáshatalom megteremtéséhez. Áldozatkész munkájukkal nálunk is megalakították a proletariátus diktatúrájának helyi szervét, a direktóriumot. A szegedi direktórium a kibontakozó intervenció következtében rövid ideig tevékenykedett, A Horthy-fasizmus 25 éves véres elnyomása sem tudta elhomályosítani a Tanácsköztársaság dicső emlékét, amely tovább élt az elnyomottak szívében, lelkesítette és bátor harcra buzdította Szeged kommunistáit. Élt és dolgozott a munkásmozgalom, és megértek unnak feltételei, hogy a felszabadulást követő pár napon beiül kibonthassa zászlaját Szegeden a kommunista párt, és élére álljon az új, a jobb rend megteremtéséért folytatott harcnak. Tisztelettel adózunk a Tanácsköztársaság megalapítóinak, harcosainak, s azoknak, akik életüket áldozták fel az új rend, a szocialista társadalom megvalósításáért. Szeged. 1969. március 21." Az, elnöki zárszó után az egvüttes ünnepi ülés az Internacionálévaí fejeződött be "melyet a résztvevők a kórussal együtt énekeltek. Fogadás a tizenkilenceseknek EMLÉKMŰ. Március 21-én avatták fel Budapesten, a Felvonulási téren a Tanácsköztársaság emlékmüvét, Kiss István szobrászművész alkotását. Ünnepi avatóbeszédet Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter mondott Elutaztak a küldöttségek A Magyai' Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából — mint lapunkban jelentettük — Budapestre érkezett a szovjet, a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, az NDK és a román párt- és kormányküldöttség, valamint a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) delegációja. A külföldi párt- és kormányküldöttségek vezetői — amint lapunk március 21-i, pénteki számában közöltük — felszólaltak az MSZMP KB, a forradalmi munkásparaszt kormány, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által csütörtökön rendezett díszünnepségen, a Parlament kongreszszusi termében. A külföldi párt- és kormányküldöttségek szombaton, illetve tegnap, vasárnap utaztak el hazánkból. A külföldi delegációkat a magyar párt és kormány képviselői ünnepélyesen búcsúztatták. Moszkvában /úmu<sban Nemzetközi tanácskozás Délben a városi pártbizottság és a városi tanács a Tisza-szálló különtermében fogadást adott a tizenkilences veteránok tiszteletére. A meghívottakat Sípos Géza köszöntötte. A szegedi járás megemlékezése Nagy Időkre, a Magyar Tanácsköztársaság hősi napjaira emlékeztek tegnap délelőtt Szegeden, a járási tanácsházán, az ünnepi ülés résztvevői. Az MSZMP szegedi járási bizottsága, a szegedi járási tanács és a népfront szegedi járási bizottsága nevében Csápenszki István, a járási pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük Rózsa Istvánt, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkárát, dr. Paczuk Istvánt, a megyei tanács vb elnökhelyettesét. Az együttes ünnepi ülés szónoka Farkas István, a járási tanács vb elnöke, emlékeztetett az 50 évvel ezelőtti eseményekre, amikor hazánkban is fellángolt a forradalom, az oroszországi események hatására kikiáltották az eelső magyar proletárdiktatúrát. Meghatottan szólt a szegedi. szegedi járási kommunistákról, harcosokról, azokról a mártírokról, akik Szaiymazon elsőként estek a fehér terror, a Prónay-pribékek fogságéiba. Moet, fél évszázad távlatából megállapíthatjuk: a harc nem volt hiábavaló, a magyar nép ma viszi győzelemre a Tanácsköztársaság eszméit, harcát, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével. Ezt követően a hajdani harcosoknak átadta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott Tanácsköztársasági Emlékérmet. Czöndör Pál, Ferber János. Futó Béla, Gyuris István, Hortobágyi Kálmán. Huszlza István, Komáromi Mihály. TCooács Boldizsár, l.ajkó Antal és Terhes József meghatódva vette át a kitüntetést. Katona Sándor országgyűlési képviselő, a népfront megyei bizottságának titkára köszöntötte az ünnepi ülést és a Tanácsköztársaság egykori harcosalt. A színvonalas kulturális műsorban közreműködött Gyuris Mária, a kisteleki irodalmi színpad és az úttörő kamaraénekkar, valamint a kiskundorozsmai Petőfi Sándor művelődési ház énekkara és szólistái. * A járás vai;_. '.ennyi községében megemlékeztek az évfordulóról, többek között Kisteleken március 21-én, a regjeli órákban gyülekeztek a dolgozók a mozi épülete előtt, ahol 50 esztendeje, 1919-ben megalakult a kisteleki direktórium, és ahol esküt tettek a vörösőrök a proletárliataiom védelmére. Felavatták Fekete János művész domborműves emléktábláját, amely a hajdani eseményeket örökíti meg. Avató beszédet Szilágyi Júlia, a megyei párt vb tagja, a partbizottság osztályvezetője mondott. I | Moszkvában az alábbi közleményt adták ki: Március 18. és 22. között Moszkvában ülést tartott a ; kommunista és rnunkáspári tok nemzetközi tanácskozá' sának előkészítésével foglalkozó bizottság Az előkészítő bizottság megvitatta a tanácsnozás ,iő dokumentumának tervezetét. A tanácskozás olyan napirenddel ül össze, amelyet a konzultatív találkozó a következőkben határozott meg: „Az imperializmus elleni harc feladatai a jelenlegi I szakaszban és a kommunista és munkáspártolt, az összes imperialistaellenes erők egysége". Az ülésszak résztvevői kifejtették álláspontjaikat cs egyetértettek abban, hogy a tervezetet megküldik a kommunista és munkáspártok központi bizottságainak, amelyeket küldöttségeik tájékoztatnak az előkész'tő bizottság üléseiről. A bizottság résztvevői megegyeztek továbbá a tanácskozás elé terjesztendő egyéb anyagok előkészítésének rendjéről. A bizottság megvitatta a tanácskozás lebonyolításának szervezeti kérdéseit. Az előkészítő bizottság Moszkvában május 2-?-i kezdett ' még egy — záró — ülésszaka, tart. A nemzetközi tanácskozás 1969. június 5-én nyílik meg Moszkvában. Az előkészítő bizottság ismét megerősítette a tanácskozásra szóló meghívást, amelyet az összes kommunista és munkáspartoknak megküldték. Az előkészítő bizottság munkája az elvtársi együttműködés légkörébon folyt és újra megmutatta: erősödik a kommunista ?? munkáspártokban az a töreí,ves. hogy összefogjanak az imperializmus ellen, a marxizmus—leninizmus es a proletár internacionalizmus elvi alapján álló közös célokén vívott harcban. (MTI) Oftörök ifoiica&ofi Vasárnap reggel kifutott első „hivatalos útjára" ar északi hadjárat legendás hírű páncél vonata — amely a Tanácsköztársaság harcait bemutatva mint múzeum két i évig járja muj cl az orszá| got. A borsodi dolgozók ösz; szefogásával felépült hajdani ; 12-es számú páncélszerelvény géppuskákkal és ágyúval feli szerelt kocsijaiban 350 vö• rös nyakkendős úttörő, a ÍMisi'.'. • . megtartott káromnapos Oi'ozúgos úttörő-talál. kozó részt vevői, foglaltak helyet. A pajtások a híres • vonaton Aggtelekre utaztak. A világhírű cseppkőbarlang föld alatti színháztermében a rr.ickolci Fazekai utcai általános iskola fiatalja! adtak hangversenyt a Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére HÉTFŐ. 1969. MÁRCIUS 24-