Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-24 / 68. szám

59. évfolyam, 68. szám 1969. MÁRCIUS 24., HÉTFŐ Megejelenik hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! lensőséges ünnepségek a Tanácsköztársaság napján A városi pártbizottság és a tanács díszülése Hóval és hűvössel jött az idei tavasz, március 21, de az ünnep fényét, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának fél évszázados szegedi jubileumi programját nem zavarta meg a télnek ez a kis pénteki közjátéka. A vörös és nemzetiszínű zászlókkal feldíszített város lakóinak figyelme már a reggeli órákban a tanácsköztársasági emlékmű felé vonzódott, ahol honvéd, karhatalmista és munkásőr díszörség állt. Koszorúzási ünnepség A Magyar Szocialista Munkáspórt Szeged városi bizottsága, a Szeeged m. j. városi tanács és a Hazafias Nép'"ront városi bizottsága koszorúzási ünnepre hívta a tanácsköztársasági emlékműhöz pénteken 10 órára az ünneplő lakosságot Honvéd és munkásőr egyesített zenekar forradalmi indulókat játszott. Az emlékművel szemben fegyveres díszszázad sorakozott fel, s az ünneplők félkörben, a kis teret betöltve rótták le tiszteletüket a na© történelmi esemény hősei iránt A zenekar a Himnuszt játszotta, majd a koszorúzok hosszú sora megindult az emlékműhöz, ho© a talpazaton elhelyezzék a tisztelet vörös szegfűs koszorúit. Elsőként az MSZMP Csongrád me©ei és Szeged városi bizottságának nevében dr. Komócsin Mihály, a me©ei pártbizottság titkára és Sípos Géza, a városi pártbizottság titkára koszorúzott. A me©ei és a városi tanács koszorúját Török László, a megyei tanács vb elnöke és dr. Biczó Győr©, a Szeged városi tanáes vb elnöke helyezte el a talpazaton. A tizenkilences harcosok, a forradalmi mozgalom veteránjai nevében Bodnár Lajos, Gladics Gyula, Gombai Mihály és Kiss Károly koszorúzott. Utánuk a fegyveres testületek, a társadalmi és tömegszervezetek, a tudományos és oktatási intézmények, a termelőszövetkezetek képviselői helyeztek koszorút az emlékmű talpazatára. Megható fi©elmesség volt, ho© e© Szegeden tartózkodó odesszai turistacsoport is koszorút hozott. A. J. Timoscsenkónak, a testvérváros tengermelléki kerületi pártbizottsága titkárának vezetésével koszorúzott a küldöttség, amelynek nőtagjai e©enként vörös szegfűket tettek az emlékműre. A direktórium emlékére A koszorúzás az Internacionálé hangjaival fejeződött be. A közönség innen e©enesen a Széchenyi térre indult, hogy tanúja le©en a városi tanácsháza falán elhelyezett emléktábla leleplezésének. Az 1919-es szegedi direktórium ebben az épületben alakult meg, s működésének állított emlékét márványtáblán a városi tanács. Felirata a következő: „Itt alakult meg és működött 1919. március 22-től 26-ig a Magyar Tanácsköztársaság szegcdi direktóriuma. Szeged Város Tanácsa, 1969." Az emléktáblát dr. Biczó Györ© leplezte le rövid beszéddel. Nem mulaszthatjuk el ezt az alkalmat, ho© idézzünk e© mondatot Kun Bélának a szegedi direktóriumhoz küldött táviratából. „Azt üzenem Önöknek, hogy abban a harcban, amelyet az egész világ proletariátusának felszabadításáért folytatunk, a nemzetközi forradalomban való szilárd hittel tartsanak ki, a győzelem nem fog elmaradni." Újabb kitüntetések Pár perccel az emléktábla leleplezése után a tanács vb termében az Elnöki Tanács kitüntetéseit nyújtotta át a végrehajtó bizottság elnöke 1919 három idős harcosának, dr. Komócsin Mihály, Sípos Géza és más párt- és tanácsi vezetők jelenlétében. A Tanácsköztársasági Emlékérmet kapta meg a jubileum napján Babarczi Antal, Fehér László és Nyilas Jenő. Pontosan 11 órakor kezdő-, dött a tanácsháza dísztermében az MSZMP Szeged városi bizottsága és a Szeged m. j. városi tanács együttes jubileumi emlékülése. Erre az ünnepre is meghívták a forradalmi mozgalom veteránjait és az első sorokban foglaltak helyet 1919 ma is megbecsülésben élő harcosai. A pártbizottság és a tanács tagjain kívül eljöttek a díszülésre Szeged ország©űlési képviselői, az odesszai vendégek. s a tömegszervezetek vezetői is. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, Sípos Géza, a Szeged városi pártbizottság titkára, Török László, a Csongrád me©ei tanács vb elnöke, dr. Biczó Györ©, a Szeged m. j. városi tanács vb elnöke. Árendás Györ©. a szegedi Felszabadulás Tsz elnöke, Havalecz Istvánné, a felszabadulás előtti forradalmi mozgalom veteránja, Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, Katona András, a felszabadulás előtti forradalmi mozgalom veteránja, dr. Kovács Lajos, a Szeged városi-járási rendőrkapitányság vezetője, dr. Márta Ferenc, a József Attila Tudománye©etem rektora, dr. Tari Jánosné, a vá- zetője és az ideiglenesen harosi nőtanács titkára, továbbá zánkban tartózkodó szovjet az odesszai küldöttség ve- alakulatok képviselője. Sípos Géza elvtárs megnyitója Az Altalános Munkáskőrus a Himnuszt énekelte. Szabó Kálmán, a Szegedi Nemzeti Színház tagja Tóth Árpád Az új isten című költeményét szavalta el, majd Sípos Géza, az e©üttes ülés elnöke mondott megnyitót. , Az MSZMP szegedi végrehajtó bizottsága és a tanács vb nevében köszöntötte a pártbizottság és a tanács tagjait és a meghívottakat. Külön szeretettel és tisztelettel köszöntötte a párt alapító tagjait, akik az évforduló tiszteletére kapták meg magas kormánykitüntetésüket, a munkásmozgalom veterán harcosait. 1919 hős vöröskatonáit, akik megjelenésükkel megtisztelték az ünnepi ülést. — Fél évszázados évfordulónkon emlékezzünk azokra — mondotta a továbbiakban —, akik tetteikkel örök. időkre beírták nevüket a nemzetközi, s a magyar munkásmozgalom történetébe. Emlékezzünk azokra, akik a Na© Októberi Szocialista Forradalom tüzében edződtek és szívükben hazahozták a szocialista forradalom lángját, s megalakították a kommunista pártot, amelynek vezetésével ©őzelemre vitték a proletáriátus ü©ét, megvalósították a proletáriátus diktatúráját, létrehozták a Magyar Tanácsköztársaságot. Tisztelettel és örök megbecsüléssel emlékezünk azokra az elvtársakra, akik a Magyal' Tanácsköztársaságért és azt követően az illegalitás éveiben a legdrágábbat, az életüket áldozták. Emlékezünk azokra, akik fe©verrel, munkával, okos szóval küzdöttek e dicső napokban, s akik nem érhették meg. ho© a mai, fél évszázados évfordulón velünk ünnepeljenek. Az elnöki megnyitó után dr. Biczó Györ© ünnepi beszéde hangzott el. nélkül jutott ©őzelemre a már francia megszállás alatt levő Szegeden is. — A francia imperialisták csapataik erősítését csak március közepén kezdték meg és már március 22-én előkészületeket tettek a szegedi proletárhatalom leverésére. A legfontosabb középületeket francia csapatok vették körül, az útkereszteződéseknél géppuskás őrséget helyeztek el. Újszegeden felál(Folytatás a 3. oldalon.) A szegedi direktórium emléktáblája a városi tanácsházán. Dr. Biczó György megkoszorúzza a márványtáblát Tizenkilences veteránok a Magyar Tanácsköztársaság szegedi emlékművének koszorúzási ünnepségén Megemlékezett a szónok a Tanácsköztársaság ©őzeimének körülményeiről, a proletárdiktatúra kivívásának történelmi jelentőségéről, majd a forradalom szegedi eseményeiről beszélt. — Szegeden március 22-én ismertette a Munkástanács a hatalom átvételét a Széchenyi téren összegyűlt többezres tömeg előtt. A ©ülésen kifejezésre juttatták, hogy minden eszközzel megvédik a munkások és a parasztok hatalmát. A Munkástanács e©ben hitet is tett a Szovjet Köztársaság és a Tanácsköztársaság szövetsége mellett. A Tanácsköztársaság ilyen szegedi fogadtatásának természetesen politikai előzményei voltak. Az 1918-as őszirózsás forradalom ©őzelme után Szegeden is föllendült a forradalmi mozgalom. A kommunista párt megalakulásával új helyzet teremtődött a városban: a párt nagy agitációs és szervező munkát végzett, forradalmasította a munkásokat és a katonákat. Ennek következtében 1919. március elejére a szegedi dolgozók és a katonaság többségére döntő befolyást gyakorolt a kommunista párt. Tabódi Zsolt ezredes, a kerületi parancsnok később ú© emlékezett vissza, ho© március közepén az egész legénység és a tisztikar egy része is a proletárdiktatúra mellett volt, s emiatt a szegedi katonaság teljesen megbízhatatlan volt. — Miután a proletárdiktatúra kikiáltásának híre elterjedt Szegeden, a kommunisták késlekedés nélkül hozzáláttak a munkáshatalom megteremtéséhez. Márcitis 22-én délelőtt Udvardi János kezdeményezésére összeült a Munkástanács rendkívüli ülése, amely na© lelkesedéssel vette tudomásul a fővárosi eseményeket, kinevezte a proletárdiktatúra helyi szervét, a 34 tagú intézőbizottságot és a 3 tagú direktóriumot. A proletárdiktatúra ezzel először és vér A tanácsháza díszterme a Szeged városi pártbizottság és a városi tanács jubileumi ülésén. Középen a díszülést köszöntő úttörők sorfala Somogyi Károlyné felvételei