Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-02 / 51. szám

PACSONKOK Horváth Dezső felvétele „Juhász Gyula" Bizony sajnálhatjuk. Hi­szen amikor megalakult, még 1961-ben, Győztes néven sze­repelt Aztán két esztendőre rá egyesült az Aranykalász Tsz-szel, s akkor a szegedi táj jószívű, meleg hangú költőjének a nevét vette fel. Csaknem kétezer holdon gazdálkodott, gazdálkodik napjainkban a rúzsai Juhász Gyula Termelőszövetkezet. 164 hold szőlőt és 148 hold gyümölcsöst mondhat magáé­nak. Igen mostohák a talaj­adottságai. Ezért is, hogy a gyenge termelőszövetkezetek között tartják számon. Négy esztendővel ezelőtt, az 1964­es gazdasági évet lezárva, volt utoljára mérleghiányos Meg aztán tavaly. Az új ár­kiegészítéses rendszer sem tudott segíteni rajta. Az aszály, meg a vezetőség hi­bái addig-addig formálgatták a közös gazdaságot hogy igen komoly kiesések jelentkez­tek. főleg a növénytermesz­tésben. alacsony termésátla­gokat értek el. így rozsból 3,4 mázsát holdanként, ku­koricából 3,8 mázsát holdan­ként (májusi morzsolt), bur­bonyából 11.4. fűszerpapriká­ból 15,8, szőlőből 5.7 mázsát. Az alacsony termésátlagok csak részben magyarázhatók a mostoha, aszályos időjá­rással. Leginkább termelési és munkaszervezési hibák eredményeként jutottak-fu­tottak „gallyra". Igaz, az ál­lattenyésztés se nagyon se­gítette a közösséget Így aztán megérett a rúzsai Ju­hász Gyula Tsz a szanálásra. Igazán sajnáljuk. Márcsak a neve miatt is. Sz. L. I. Több a A megyében közel tízezer katasztrális hold területen terem szőlő. Az állami gaz­daságok birtokain 1109 hold, a termelőszövetkezetek bir­tokain pedig 8169 hold ter­mő szőlőterület van. Több gazdaságban tavaly fordultak lermőre az új telepítések: összesen 1200 hold „lépett be" 1968-ban. A termésátlagok általában meghaladták az 1967-es pro­duktumot. Az állami gazda­ságokban egy holdon 38 má­zsa és 10 kilogramm termett átlagban, míg a termelőszö­vetkezetek tábláin csak en­nek a fele, 19 mázsa 10 ki­logramm. A szőlő „útja" sok­féleképpen változott. A fel­vásárló vállalatoknak adtak el 11 500 tonnát, saját üzle­tekben és a piacon értékesí­tettek ezer tonnát a terme­lőszövetkezetekben a tagok­nak átadtak 2300 tonnát. Egyetlen szépséghibája van csupán a környék szőlőterü­letének, hogy sok a kövidin­ka és kevés a finomabb, ne­mesebb szőlőfajta, s pláne kevés a csemegeszőlő. A termő szőlőterületből borszőlő a zöm, a csemege­szőlő területe elenyésző, 326 katasztrális hold összesen. A szőlőterület megművelés sze­rint így oszlik el: közösen művelnek az állami gazdasá­gokban 1070 holdat vagyis mindet, a tsz-ekben viszont csak a terület egyharmadé* müvelik közösen részesmű­velés alatt áll 3505 hold és egyéni művelésű terület 1369 HCILD. A ház mai építmény, ér­zik még a habarcs szaga. Sima és modern. Villanyve­zeték, telefonzsinór és tévé­antenna. Mérnöki műszerek­kel kirajzolt és magas drót­kerítéssel szegélyezett tégla­lap alakú telek. Ez lenne az ásotthalmi erdőkerület erdészháza, min­den romantika nélkül. A ke­rületvezető erdész, Barna Ferenc, közel két méter ma­gas, testes ember. Kilenc éve gazdája területének. Be­vezet a konyhába: tiszta, tá­gas. Az erdész sándorfalvi származású. Ott ismerkedett meg az erdővel is. Bele­született őrgróf Pallavichini akácos erdejébe. De nem szerette az ottani fákat. — Nincs ekkora erdő ar­rafelé, — mondja — ez na­gyobb és komolyabb. Az erdészeti ismeretekből Budapesten vizsgázott. Ké­sőbb azonban, mint mondja, objektív okok miatt — első feleségééknek 18 hold föld­jük volt és kuláklistára ke­rültek — távol került az erdőtől néhány esztendeig. — Kiből lesz, lehet Jó erdész? — kérdem. — Csak a „kinti", tanyai, vagy az erdő táján nevelke­dett gyerekekből lesz igazán jó erdész. A városi fiúnak hiányzik az aszfalt. Az erdésznek van egy tizenhat éves lánya, aki az ásotthalmi boltban tanuló. Naponta 24 kilométert ke­rékpározik, ha jó az idő, ha rossz, akkor gyalog jár. A kisebbik fiú gyerek és ha­todik osztályos tanuló. Ö a mórahalmi általános is­kola kollégiumában lakik hétfő reggeltől szombat dé­lig. A szülők áldják ezt az intézményt és azokat is, akik létrehozták. Nagy se­gítség a családnak és kü­lönösen tanulmányi előme­netelben a fiúnak. — S mi lesz az erdész fiá­ból, ha felnő? — Erdész, ö lesz az utó­dom, — mondja Barna Fe­renc. Az erdő területét hektár­ban mérik. A kerületve­zetőnek 400 hektár a bi­rodalma. Az idillikus képből egyszerű és szürke minden­napok válnak ki: fakiterme­lés. csemeteültetés, vadgaz­dálkodás, tuskó kifordítás ... technikumi, szakiskolai ta­nulók gyakorlati foglalkozá­sa. — Itt tanulnak vadászni a technikum hallgatói. — Ezt hogyan tanulják? — A vadászati formák; ráhajtás, Ű-hajtás, körvadá­szat. Nyúlra és fácánra va­dásznak. — öz? — Az is van, de azt a ke­rületvezető vadász, Szilágyi Dezső lövi ki. Évente hetven darabot. Vízben szegény a táj. Úgy kell itatni a vadakat, vá­lyúba hordják a vizet. Ami­kor viszont vastag hóta­karó borítja az erdőt, Zeto­rok és SZ—100-as traktorok segítenek utat nyitni a nyi­ladékokon, hogy kukoricát, élelmet rakjanak ki a vad­állománynak. Akad persze nagyobb vad is, mint a tapsifüles. Na­pokkal ezelőtt Szilágyi Dezső egy 124 kilós vaddisznót ka­pott puskavégre. — Ez ritka dolog, — mond­ja az erdész. — Az a vad­disznó a határon túlról csa­vargott ide vesztére. Az erdésznek van ugyan puskája, de az erdész nem vadász. A kétcsövű sörétes, csak szolgálati fegyver. — A dúvadakat állandóan irtani kell, s az eredmény­ről negyedévenként elszá­molni. A dúvadak elejtéséért az erdész pénzt kap. A kóbor kutya tarifája 15 forint, a macskáé 12, a rókáé 25. a tarka varjúé 8, a szajkóé 4 forint. A szajkó szép tolla­zatú. de kártékony fészek­rabló madár: — Mi a bizonyíték elszá­moláskor? — A dúvad lába, vagy az orra. Azt meanézik, majd később elégetik. Az orvvadászok felől faggatom. Azt mondja, ma­napság nincsenek orvvadá­szok, legalábbis fegyverrel nem vadásznak, legfeljebb tőrrel, meg vassal. Miért van Ásotthalom vi­dékén erdő? Barna Ferenc azt mondja, hogy a futóho­mok lekötése miatt telepítet­tek erdőt erre a vidékre. Kiss Ferenc erdőmérnök ter­vei alapján fásftották a ho­moki tájat s a hajdani tu­dós mérnök nevéhez fűződik az egész Alföld fásítása. A szegedi erdészeti technikum Kiss Ferenc nevét viseli. Lombos fa és fenyőfa az uralkodó. Alföldön fenyő? Ez fekete és erdei fe­nyő. Tlyen fajta fenyő nincs a hegyvidéken és a hegy­vidéki fenyő nincs nálunk. Az itteni szárazságtűrő, azért ls él meg a homokon — magvarázza az erdész. — S különben is, a lombos után jobb a fenyő. A fakitermelés tervszerű­en folyik. Tavaly 3800 köb­métert vágtak ki. — Mikor kell a fát ki­vágni? — Attól függ. Az erdő­rendezőség irja elő. A rosz­szabb fát előbb, a jobbat később. S persze a kereslet is meghatározza, hogy mi­lyen fára van szükség. Ta­valy például a lombost ke­resték, idén a fenyőt. — A vastagság vagy a kor a meghatározó? — Mind a kettő. Az itte­ni erdő megérett a vágásra, mert nem nevel fatömeget. Azt hiszem, ez a legfonto­sabb. A kivágott fák helyére két éven belül csemetéket ültet­nek. Valamikor ökrök húz­ták az ekét, most SZ—100­as lánctalpasok. A tuskót is géppel emelik ki, s berreg­nek a benzinmotoros fűré­szek. A csemetekertek tele vannak aprócska fenyőikkel. Ezt a piciny fát a nyulak se bántják úgy, mint a tölgyet, vagy az akácot. Nem ízlik és szúrja az orrukat a tű­levél. Az erdész jövedelme el­fogadható. Barna Ferencnek 1850 forint a fizetése és 6—7 ezer forint a nyereség­részesedés. — Ezenkívül jár a szol­gálati lakás, ruha, téli és nyári, csizma, kalap, nyak­kendő, évente négy köbmé­ter fa és jószágtartás. Az istállóban tehén és borjú, az udvaron anyako­ca és sok baromfi. Köztük egy tarka gyöngytyúk. — A gyöngytyúknak jó a szimata: hamar riaszt, ha dúvad jön a ház felé, vagy héjjá leselkelik a galam­bokra. De a tojása is szép, abból gyúr a feleségem tar­honyát — mondja az er­dész. Társaság? A szomszéd ke­rület erdésze, a tanyavilág jó ismerősei, mindig van la­kodalom, névnap, disznóvá­gás... Az erdész felteszi kalap­iát és elindul az erdő szé­lén Köbözlk a kivágott fát. Kevés itt a romantika, lehet, hogy régen se volt Inkább munka van. Gazdagh István Sziget Mórahalmon Az egykori honvédségi épület tizenkét éve a Me­gyei Tanács vb TBC-s Át­képző Szociális Otthonának lakóit fogadta falai közé. Az intézet vezetője, Ten­kes Ferenc mondja meg, mi is tulajdonképpen az átkép­zős szociális otthon. — Az egykori népbetegsé­get, a tüdőbajt sikeresen gyógyítják az orvosok. Sza­natóriumba kerül a beteg, és többségük műtéti beavatko­zás nélkül, gyógyszeres ke­zeléssel meggyógyul. Mégis nehéz a visszatérés az élet­be. Valójában akkor fejező­dik be a beteg gyógyulása, ha teljes értékű embernek érezheti magát Vannak emberek, akik ne­héz fizikai munkát végeztek, amikor rájuk tört a baj. Egy pék nem mehet vissza a ke­mencéhez gyógyulás után sem, a bányász 6e a bányá­ba. Alkalmi munka pedig nem garancia az egészséges életmódra. Ez az intézet új szakmára tanítja az embere­ket. azért átképzős otthon a neve. Fennállása óta 170 ember­nek adtak itt szakmunkás­bizonyítványt Elhelyezke­dési gondjuk nincs. Minde­nütt szívesen fogadják őket. Balogh Gábor Szabolcs­Szatmár megyéből jött. Asz­talostanuló. Vállalathoz megy, ha végez, mert gép­pel szeretne dolgozni. Min­dig vonzalma volt az aszta­lossághoz, de kubikos lett belőle, örül, hogy teljesül­het a vágya. Itt fejezi be az általános iskolát is. Egy baksi fiú meséli, hogy nagyon nehezen szokott meg itt Gyerekkora óta beteges. Otthon mindig kedvében jár­tak, soha nem követeltek tőle rendszerességet Gyó­gyulása után idegen volt neki az itteni levegő. Két­szer szökött meg. Szerencsé­re édesanyja visszahozta. 0 mondja, hogy szerencsére, mert itt sokkal többnek érzi magát, ö is dolgozhat, lét­rehozhat valamit, örül a munkájának, ha látja, hogy formálódik valami a keze között. A napok is köny­nyebben telnek itt, társakra talált. Így felelget kérdéseimre a többi is. Maga választotta mindegyik a szakmát, örö­mét leli benne. A lányok közül egy fé­nyező (az eleven, fürgejárá­sú Molnár Piroska), kettő cipész (mindketten cipőgyár­ban akarnak majd dolgozni), a többi varrodában dolgozik, női szabónak készüL — Három évet töltenek itt Milyen kapcsolat alakul ki a falu lakossága és az in­tézet tagjai közt? — Óvakodnak a külső kapcsolatok keresésétől. Ki­sebbségi érzés vesz erőt raj­tuk, ha olyannal találkoz­nak, aki nem volt beteg. A falusiak is megkülönbözte­tik őket. A szocosok —• mondják. Kimenőre szívesen mennek, de csoportosan. A község ünnepeire testületi­leg vonulnak ki. Kis sziget ez a faluban. Egymás között gyakran szövődnek kapcsolatok. Erő­fordul, hogy összeházasod­nak, ha kikerülnek. Egy pél­dát mondanak csak, hogy a benti fiú falubeli lányt vett feleségül. Természetesen kint lakik, csak nappal jön be as intézetbe. Oktatóik szerint jóravaló valamennyi. Harmadévben tanulnak legtöbbet, akkor érzik inkább, hogy szüksé­gük lesz szakmájukra. Ez az év már visszatérés az életbe. Legnagyobb örömömre az a hír szolgál, hogy egyre na­gyobb gondot okoz a lét­számkeret betöltése. Talán sikerül teljesen leküzdeni az alattomos betegségeta tbc-t, II. IX Deák Tamás harmadévéé esztergályos Eltűnő tanyák? Tavaly kétezer lakóházat építettek a megyében, ezer lakosra 19,5 lakásépítés ju­tott S ha a számoknál tar­tunk, azt is érdemes megje­gyezni, hogy száz lakásra 295 lakos jut a községekben, amely arány valamivel jobb, mint a városi lakások ese­tében. ahol száz lakásban 316 ember lakik. A jó anya­gi helyzetet mutatja az épít­kezések összegének forrása: 30 százalékkal kevesebb köl­csönt folyósított az OTP la­kásépítkezésekre, mint a megelőző évben, pedig ak­kor kevesebbet építettek. A falu többet nyújt a ta­nyánál, a város a falunál. Bár a különbségek néhol egészen csekélyek. A közsé­gekben épült új lakóházak korszerűbbek, modernebbek, mint a régebben épültek. Ta­valy száz felépült lakás kö­zül 99-ben ott volt a villany­vezeték, 45-ben a vízveze­ték és 58-ban a fürdőszoba is. Ugyanakkor érdekes je­lenség, hogy a szegedi járás sok községében — különö­sen a szőlő- és gyümölcs­termő vidékeken — a ta­nyai házak is modernizálód­nak. s nehéz elképzelni, hogy a villannyal, gázfűtéssel (pa­lackossal), vízzel ellátott a műutakhoz is közeleső ta­nyák eltűnjenek. De nem is biztos, hogy el kell tűnniük. A kapzsiság ára Ifj. Harkai Gáspár 29 éves, Kistelek, Tanya 553. szám alatti lakos korábban a kis­teleki gépjavítóban dolgo­zott, azóta mint lakatos kis­iparos tevékenykedik. Apja is jómódú, s ő maga se szo­rult arra, hogy bűncselek­mény elkövetésével lendít­sen anyagi helyzetén. Kap­zsisága mégis erre az útra vitte. Annak idején, amíg a gép­javítóban dolgozott, apja megbízta, hogy rendeljen ott egy gumiskocsi alvázat. A megrendelést elvállalták. Olyan jól sikerült a gumis­kocsi alváz, hogy visszatar­tották a kiállításon való be­mutatásra. Hogy a kiállítás nyúlt-e hosszúra, avagy ifj. Harkai apja gondolta-e meg magát, tény, hogy időközben vásárolt egy másik kocsit A fiával közölte, hogy eláll : megrendelői, vásárlói szán­j dekától, az új gumiskocsi al­vázat értékesítse másnál. A kiállításról visszakerült a gumiskocsi alváz, értéke 7815 ! forint volt. Ifj. Harkai azon­ban mindössze 160 forintot fizetett be a kisteleki gép­javítónak, a többivel még adós maradt Nem tudtak persze arról a szándékáról, hogy apja időközben elállt a gyártmány átvételétől. Ifj. Harkai úgy gondolta, hogy kis fortéllyal könnyű pénzre tehet majd szert Megállapodott egy makói lakossal, hogy 8 ezer forin­tért eladja neki a gumisko­csi alvázat, sőt magára vál­lalja a szállítási költséget ls. Ez a „nagylelkűsége" abból táplálkozott, hogy 160 forint ellenében ezreket tehet zseb­re, ha a gépjavítóból sikerül neki kicsempésznie a kész munkát Fogadott egy teher­autót, amellyel beállított a gépjavítóba; felrakatta a gu­miskocsi alvázat, s azt el is szállította anélkül, hogy va­laki is szólt volna érte. A kapust ugyanis ifj. Harkai könnyen becsapta: a meg­rendelő levelet mutatta csak fel, mondván, hogy a számla is rendben van. A csalásra persze hamaro­san rájöttek, s ifj. Harkai el­len büntetőeljárás indult, amely alatt a kárt ugyan megtérítette, a felelősségre vonás alól azonban nem búj­hatott ki. Társadalmi tulaj­don elleni csalás bűntette miatt került első fokon a szegedi járásbíróság elé a vádlottak padjára és 6 hó­napi szabadságvesztést ka­pott, amelyet próbaidőre fel­függesztettek. Másodfokon fellebbezés folytán került az ügy a szegedi megyei bíró­ság elé, amely akként dön­tött, hogy mellőzte a bünte­tés felfüggesztését. Döntésé­ben mérlegelte, hogy ifj. Harkainak semmilyen szük­sége nem volt a csalásra, hi­szen jó anyagi körülmények között élt Az ítélet jogerős. L. F. VASÁRNAP, 1969. MÁRCIUS 2. DÉLMAGYARORSIÁG 9

Next

/
Thumbnails
Contents