Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-02 / 51. szám

PACSONKOK Horváth Dezső felvétele „Juhász Gyula" Bizony sajnálhatjuk. Hiszen amikor megalakult, még 1961-ben, Győztes néven szerepelt Aztán két esztendőre rá egyesült az Aranykalász Tsz-szel, s akkor a szegedi táj jószívű, meleg hangú költőjének a nevét vette fel. Csaknem kétezer holdon gazdálkodott, gazdálkodik napjainkban a rúzsai Juhász Gyula Termelőszövetkezet. 164 hold szőlőt és 148 hold gyümölcsöst mondhat magáénak. Igen mostohák a talajadottságai. Ezért is, hogy a gyenge termelőszövetkezetek között tartják számon. Négy esztendővel ezelőtt, az 1964es gazdasági évet lezárva, volt utoljára mérleghiányos Meg aztán tavaly. Az új árkiegészítéses rendszer sem tudott segíteni rajta. Az aszály, meg a vezetőség hibái addig-addig formálgatták a közös gazdaságot hogy igen komoly kiesések jelentkeztek. főleg a növénytermesztésben. alacsony termésátlagokat értek el. így rozsból 3,4 mázsát holdanként, kukoricából 3,8 mázsát holdanként (májusi morzsolt), burbonyából 11.4. fűszerpaprikából 15,8, szőlőből 5.7 mázsát. Az alacsony termésátlagok csak részben magyarázhatók a mostoha, aszályos időjárással. Leginkább termelési és munkaszervezési hibák eredményeként jutottak-futottak „gallyra". Igaz, az állattenyésztés se nagyon segítette a közösséget Így aztán megérett a rúzsai Juhász Gyula Tsz a szanálásra. Igazán sajnáljuk. Márcsak a neve miatt is. Sz. L. I. Több a A megyében közel tízezer katasztrális hold területen terem szőlő. Az állami gazdaságok birtokain 1109 hold, a termelőszövetkezetek birtokain pedig 8169 hold termő szőlőterület van. Több gazdaságban tavaly fordultak lermőre az új telepítések: összesen 1200 hold „lépett be" 1968-ban. A termésátlagok általában meghaladták az 1967-es produktumot. Az állami gazdaságokban egy holdon 38 mázsa és 10 kilogramm termett átlagban, míg a termelőszövetkezetek tábláin csak ennek a fele, 19 mázsa 10 kilogramm. A szőlő „útja" sokféleképpen változott. A felvásárló vállalatoknak adtak el 11 500 tonnát, saját üzletekben és a piacon értékesítettek ezer tonnát a termelőszövetkezetekben a tagoknak átadtak 2300 tonnát. Egyetlen szépséghibája van csupán a környék szőlőterületének, hogy sok a kövidinka és kevés a finomabb, nemesebb szőlőfajta, s pláne kevés a csemegeszőlő. A termő szőlőterületből borszőlő a zöm, a csemegeszőlő területe elenyésző, 326 katasztrális hold összesen. A szőlőterület megművelés szerint így oszlik el: közösen művelnek az állami gazdaságokban 1070 holdat vagyis mindet, a tsz-ekben viszont csak a terület egyharmadé* müvelik közösen részesművelés alatt áll 3505 hold és egyéni művelésű terület 1369 HCILD. A ház mai építmény, érzik még a habarcs szaga. Sima és modern. Villanyvezeték, telefonzsinór és tévéantenna. Mérnöki műszerekkel kirajzolt és magas drótkerítéssel szegélyezett téglalap alakú telek. Ez lenne az ásotthalmi erdőkerület erdészháza, minden romantika nélkül. A kerületvezető erdész, Barna Ferenc, közel két méter magas, testes ember. Kilenc éve gazdája területének. Bevezet a konyhába: tiszta, tágas. Az erdész sándorfalvi származású. Ott ismerkedett meg az erdővel is. Beleszületett őrgróf Pallavichini akácos erdejébe. De nem szerette az ottani fákat. — Nincs ekkora erdő arrafelé, — mondja — ez nagyobb és komolyabb. Az erdészeti ismeretekből Budapesten vizsgázott. Később azonban, mint mondja, objektív okok miatt — első feleségééknek 18 hold földjük volt és kuláklistára kerültek — távol került az erdőtől néhány esztendeig. — Kiből lesz, lehet Jó erdész? — kérdem. — Csak a „kinti", tanyai, vagy az erdő táján nevelkedett gyerekekből lesz igazán jó erdész. A városi fiúnak hiányzik az aszfalt. Az erdésznek van egy tizenhat éves lánya, aki az ásotthalmi boltban tanuló. Naponta 24 kilométert kerékpározik, ha jó az idő, ha rossz, akkor gyalog jár. A kisebbik fiú gyerek és hatodik osztályos tanuló. Ö a mórahalmi általános iskola kollégiumában lakik hétfő reggeltől szombat délig. A szülők áldják ezt az intézményt és azokat is, akik létrehozták. Nagy segítség a családnak és különösen tanulmányi előmenetelben a fiúnak. — S mi lesz az erdész fiából, ha felnő? — Erdész, ö lesz az utódom, — mondja Barna Ferenc. Az erdő területét hektárban mérik. A kerületvezetőnek 400 hektár a birodalma. Az idillikus képből egyszerű és szürke mindennapok válnak ki: fakitermelés. csemeteültetés, vadgazdálkodás, tuskó kifordítás ... technikumi, szakiskolai tanulók gyakorlati foglalkozása. — Itt tanulnak vadászni a technikum hallgatói. — Ezt hogyan tanulják? — A vadászati formák; ráhajtás, Ű-hajtás, körvadászat. Nyúlra és fácánra vadásznak. — öz? — Az is van, de azt a kerületvezető vadász, Szilágyi Dezső lövi ki. Évente hetven darabot. Vízben szegény a táj. Úgy kell itatni a vadakat, vályúba hordják a vizet. Amikor viszont vastag hótakaró borítja az erdőt, Zetorok és SZ—100-as traktorok segítenek utat nyitni a nyiladékokon, hogy kukoricát, élelmet rakjanak ki a vadállománynak. Akad persze nagyobb vad is, mint a tapsifüles. Napokkal ezelőtt Szilágyi Dezső egy 124 kilós vaddisznót kapott puskavégre. — Ez ritka dolog, — mondja az erdész. — Az a vaddisznó a határon túlról csavargott ide vesztére. Az erdésznek van ugyan puskája, de az erdész nem vadász. A kétcsövű sörétes, csak szolgálati fegyver. — A dúvadakat állandóan irtani kell, s az eredményről negyedévenként elszámolni. A dúvadak elejtéséért az erdész pénzt kap. A kóbor kutya tarifája 15 forint, a macskáé 12, a rókáé 25. a tarka varjúé 8, a szajkóé 4 forint. A szajkó szép tollazatú. de kártékony fészekrabló madár: — Mi a bizonyíték elszámoláskor? — A dúvad lába, vagy az orra. Azt meanézik, majd később elégetik. Az orvvadászok felől faggatom. Azt mondja, manapság nincsenek orvvadászok, legalábbis fegyverrel nem vadásznak, legfeljebb tőrrel, meg vassal. Miért van Ásotthalom vidékén erdő? Barna Ferenc azt mondja, hogy a futóhomok lekötése miatt telepítettek erdőt erre a vidékre. Kiss Ferenc erdőmérnök tervei alapján fásftották a homoki tájat s a hajdani tudós mérnök nevéhez fűződik az egész Alföld fásítása. A szegedi erdészeti technikum Kiss Ferenc nevét viseli. Lombos fa és fenyőfa az uralkodó. Alföldön fenyő? Ez fekete és erdei fenyő. Tlyen fajta fenyő nincs a hegyvidéken és a hegyvidéki fenyő nincs nálunk. Az itteni szárazságtűrő, azért ls él meg a homokon — magvarázza az erdész. — S különben is, a lombos után jobb a fenyő. A fakitermelés tervszerűen folyik. Tavaly 3800 köbmétert vágtak ki. — Mikor kell a fát kivágni? — Attól függ. Az erdőrendezőség irja elő. A roszszabb fát előbb, a jobbat később. S persze a kereslet is meghatározza, hogy milyen fára van szükség. Tavaly például a lombost keresték, idén a fenyőt. — A vastagság vagy a kor a meghatározó? — Mind a kettő. Az itteni erdő megérett a vágásra, mert nem nevel fatömeget. Azt hiszem, ez a legfontosabb. A kivágott fák helyére két éven belül csemetéket ültetnek. Valamikor ökrök húzták az ekét, most SZ—100as lánctalpasok. A tuskót is géppel emelik ki, s berregnek a benzinmotoros fűrészek. A csemetekertek tele vannak aprócska fenyőikkel. Ezt a piciny fát a nyulak se bántják úgy, mint a tölgyet, vagy az akácot. Nem ízlik és szúrja az orrukat a tűlevél. Az erdész jövedelme elfogadható. Barna Ferencnek 1850 forint a fizetése és 6—7 ezer forint a nyereségrészesedés. — Ezenkívül jár a szolgálati lakás, ruha, téli és nyári, csizma, kalap, nyakkendő, évente négy köbméter fa és jószágtartás. Az istállóban tehén és borjú, az udvaron anyakoca és sok baromfi. Köztük egy tarka gyöngytyúk. — A gyöngytyúknak jó a szimata: hamar riaszt, ha dúvad jön a ház felé, vagy héjjá leselkelik a galambokra. De a tojása is szép, abból gyúr a feleségem tarhonyát — mondja az erdész. Társaság? A szomszéd kerület erdésze, a tanyavilág jó ismerősei, mindig van lakodalom, névnap, disznóvágás... Az erdész felteszi kalapiát és elindul az erdő szélén Köbözlk a kivágott fát. Kevés itt a romantika, lehet, hogy régen se volt Inkább munka van. Gazdagh István Sziget Mórahalmon Az egykori honvédségi épület tizenkét éve a Megyei Tanács vb TBC-s Átképző Szociális Otthonának lakóit fogadta falai közé. Az intézet vezetője, Tenkes Ferenc mondja meg, mi is tulajdonképpen az átképzős szociális otthon. — Az egykori népbetegséget, a tüdőbajt sikeresen gyógyítják az orvosok. Szanatóriumba kerül a beteg, és többségük műtéti beavatkozás nélkül, gyógyszeres kezeléssel meggyógyul. Mégis nehéz a visszatérés az életbe. Valójában akkor fejeződik be a beteg gyógyulása, ha teljes értékű embernek érezheti magát Vannak emberek, akik nehéz fizikai munkát végeztek, amikor rájuk tört a baj. Egy pék nem mehet vissza a kemencéhez gyógyulás után sem, a bányász 6e a bányába. Alkalmi munka pedig nem garancia az egészséges életmódra. Ez az intézet új szakmára tanítja az embereket. azért átképzős otthon a neve. Fennállása óta 170 embernek adtak itt szakmunkásbizonyítványt Elhelyezkedési gondjuk nincs. Mindenütt szívesen fogadják őket. Balogh Gábor SzabolcsSzatmár megyéből jött. Asztalostanuló. Vállalathoz megy, ha végez, mert géppel szeretne dolgozni. Mindig vonzalma volt az asztalossághoz, de kubikos lett belőle, örül, hogy teljesülhet a vágya. Itt fejezi be az általános iskolát is. Egy baksi fiú meséli, hogy nagyon nehezen szokott meg itt Gyerekkora óta beteges. Otthon mindig kedvében jártak, soha nem követeltek tőle rendszerességet Gyógyulása után idegen volt neki az itteni levegő. Kétszer szökött meg. Szerencsére édesanyja visszahozta. 0 mondja, hogy szerencsére, mert itt sokkal többnek érzi magát, ö is dolgozhat, létrehozhat valamit, örül a munkájának, ha látja, hogy formálódik valami a keze között. A napok is könynyebben telnek itt, társakra talált. Így felelget kérdéseimre a többi is. Maga választotta mindegyik a szakmát, örömét leli benne. A lányok közül egy fényező (az eleven, fürgejárású Molnár Piroska), kettő cipész (mindketten cipőgyárban akarnak majd dolgozni), a többi varrodában dolgozik, női szabónak készüL — Három évet töltenek itt Milyen kapcsolat alakul ki a falu lakossága és az intézet tagjai közt? — Óvakodnak a külső kapcsolatok keresésétől. Kisebbségi érzés vesz erőt rajtuk, ha olyannal találkoznak, aki nem volt beteg. A falusiak is megkülönböztetik őket. A szocosok —• mondják. Kimenőre szívesen mennek, de csoportosan. A község ünnepeire testületileg vonulnak ki. Kis sziget ez a faluban. Egymás között gyakran szövődnek kapcsolatok. Erőfordul, hogy összeházasodnak, ha kikerülnek. Egy példát mondanak csak, hogy a benti fiú falubeli lányt vett feleségül. Természetesen kint lakik, csak nappal jön be as intézetbe. Oktatóik szerint jóravaló valamennyi. Harmadévben tanulnak legtöbbet, akkor érzik inkább, hogy szükségük lesz szakmájukra. Ez az év már visszatérés az életbe. Legnagyobb örömömre az a hír szolgál, hogy egyre nagyobb gondot okoz a létszámkeret betöltése. Talán sikerül teljesen leküzdeni az alattomos betegségeta tbc-t, II. IX Deák Tamás harmadévéé esztergályos Eltűnő tanyák? Tavaly kétezer lakóházat építettek a megyében, ezer lakosra 19,5 lakásépítés jutott S ha a számoknál tartunk, azt is érdemes megjegyezni, hogy száz lakásra 295 lakos jut a községekben, amely arány valamivel jobb, mint a városi lakások esetében. ahol száz lakásban 316 ember lakik. A jó anyagi helyzetet mutatja az építkezések összegének forrása: 30 százalékkal kevesebb kölcsönt folyósított az OTP lakásépítkezésekre, mint a megelőző évben, pedig akkor kevesebbet építettek. A falu többet nyújt a tanyánál, a város a falunál. Bár a különbségek néhol egészen csekélyek. A községekben épült új lakóházak korszerűbbek, modernebbek, mint a régebben épültek. Tavaly száz felépült lakás közül 99-ben ott volt a villanyvezeték, 45-ben a vízvezeték és 58-ban a fürdőszoba is. Ugyanakkor érdekes jelenség, hogy a szegedi járás sok községében — különösen a szőlő- és gyümölcstermő vidékeken — a tanyai házak is modernizálódnak. s nehéz elképzelni, hogy a villannyal, gázfűtéssel (palackossal), vízzel ellátott a műutakhoz is közeleső tanyák eltűnjenek. De nem is biztos, hogy el kell tűnniük. A kapzsiság ára Ifj. Harkai Gáspár 29 éves, Kistelek, Tanya 553. szám alatti lakos korábban a kisteleki gépjavítóban dolgozott, azóta mint lakatos kisiparos tevékenykedik. Apja is jómódú, s ő maga se szorult arra, hogy bűncselekmény elkövetésével lendítsen anyagi helyzetén. Kapzsisága mégis erre az útra vitte. Annak idején, amíg a gépjavítóban dolgozott, apja megbízta, hogy rendeljen ott egy gumiskocsi alvázat. A megrendelést elvállalták. Olyan jól sikerült a gumiskocsi alváz, hogy visszatartották a kiállításon való bemutatásra. Hogy a kiállítás nyúlt-e hosszúra, avagy ifj. Harkai apja gondolta-e meg magát, tény, hogy időközben vásárolt egy másik kocsit A fiával közölte, hogy eláll : megrendelői, vásárlói szánj dekától, az új gumiskocsi alvázat értékesítse másnál. A kiállításról visszakerült a gumiskocsi alváz, értéke 7815 ! forint volt. Ifj. Harkai azonban mindössze 160 forintot fizetett be a kisteleki gépjavítónak, a többivel még adós maradt Nem tudtak persze arról a szándékáról, hogy apja időközben elállt a gyártmány átvételétől. Ifj. Harkai úgy gondolta, hogy kis fortéllyal könnyű pénzre tehet majd szert Megállapodott egy makói lakossal, hogy 8 ezer forintért eladja neki a gumiskocsi alvázat, sőt magára vállalja a szállítási költséget ls. Ez a „nagylelkűsége" abból táplálkozott, hogy 160 forint ellenében ezreket tehet zsebre, ha a gépjavítóból sikerül neki kicsempésznie a kész munkát Fogadott egy teherautót, amellyel beállított a gépjavítóba; felrakatta a gumiskocsi alvázat, s azt el is szállította anélkül, hogy valaki is szólt volna érte. A kapust ugyanis ifj. Harkai könnyen becsapta: a megrendelő levelet mutatta csak fel, mondván, hogy a számla is rendben van. A csalásra persze hamarosan rájöttek, s ifj. Harkai ellen büntetőeljárás indult, amely alatt a kárt ugyan megtérítette, a felelősségre vonás alól azonban nem bújhatott ki. Társadalmi tulajdon elleni csalás bűntette miatt került első fokon a szegedi járásbíróság elé a vádlottak padjára és 6 hónapi szabadságvesztést kapott, amelyet próbaidőre felfüggesztettek. Másodfokon fellebbezés folytán került az ügy a szegedi megyei bíróság elé, amely akként döntött, hogy mellőzte a büntetés felfüggesztését. Döntésében mérlegelte, hogy ifj. Harkainak semmilyen szüksége nem volt a csalásra, hiszen jó anyagi körülmények között élt Az ítélet jogerős. L. F. VASÁRNAP, 1969. MÁRCIUS 2. DÉLMAGYARORSIÁG 9