Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-20 / 66. szám
Várakozáson alul Kiállításra kaptunk meghívót, s mint mindig, most is kíváncsian mentünk a megnyitóra. „Hűséges útitárs az IBUSZ" címmel plakát, fotó és propaganda kiállítást rendezett Szegeden az IBUSZ utazási iroda szegcdi fiókja. A cél az volt, hogy ennek a nagy tömegeket hazai és külföldi utazásokra szervező vállalatnak a munkáját, eredményeit bemutassák és egyáltalán: kedvet csináljanak újabb utazásokhoz. A megnyitóra az IBUSZ vezérlgazgutó helyettese, dr. Eperjesi László és a szovjet utazási iroda az INTURIST magyarországi vezérképviselője, Anatolij Nemzer is Szegedre érkezett, J jelen voltak a társirodák — az idegenforgalmi hivatalok és az.Expressz Ifjúsági utazási Iroda — képviselői is. Mint mindig, most is kíváncsian mentünk a kiállítás megnyitójára. Ezúttal nem leplezhetjük csalódásunkat: ez a kiállítás kevesebbet adott, mint vártuk. P. Sz. M. Tizenhat vagy 17? Két autóbusszal kapcsolatos panasz érkezett szerkesztőségünkbe, amelyekre Gazdagh László, az AKÖV helyi járatos menetrendi főelőadója válaszolt olvasóinknak. Inkább tűnik ez a számválasztás lottónak, pedig olvasóink levelében totózásról van szó. Arról szól a Székely György, Scholtz Ottóné, Hamza Jánosné és még 21 aláírással a Délmagyarországhoz érkezett levél, hogy második hete totózik az utazóközönség a Dugonics téren, idézzük: „Jön vagy nem jön a 6 óra 40 perckor menetrend szerint induló 16-os számú autóbusz, amely a vasöntődébe, a tdfetilgyárba és ® nyugati iparkörzet más üzemeihez szállítja a dolgozókat". A busz ugyanis két hete pontatlanul közlekedik — írják olvasóink —, s mert annak tulajdonítják, hogy másik gépkocsivezető van a járaton, kérik, hogy Ismét a régi felvonulták a manekenek A Kőbányai Textilművek és a szegedi Tisza Áruház közös rendezésben nagysikerű divatbemutató volt tegnap este Szegeden, a Hungária étteremben, amelyen fővárosi manekenek mutatták be a ruhákat, konferált Molnár Margit tévériporter. A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón a rendező vállalatok vezetői elmondták: a divatbemutató célja, Kérdések -válaszok Tegnap Szegeden, a megyei tanácsháza nagytermében a szegedi, Csongrád megyei kisipari szövetkezetek vezetői számára egész napos konzultációs tanácskozást tartottak. Napirenden szerepelt a szövetkezeti ipar számos időszerű, lényeges kérdése. Sorjáztak a kérdések, amelyekre Rév Lajos, az OKISZ elnöke adott részletes és kimerítő választ A szövetkezetek vezetői nemcsak feleletet kértek, hanem több, a szövetkezeti ipar gazdálkodását és életét érintő észrevételt, javaslatot tettek. A tanácskozáson, amelyet Horváth Sándor, a KISZÖV elnöke nyitott meg, részt vett dr. Németh Lajos, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője is. Kőműves kisiparos segédmunkást keres, lehet nyugdíjas L-;. „Siurgalmas" xtMl JeUKene a Hirdetőbe. * ÁRAMSZÜNET Az Áramszolgáltató Vállalat közli, hogy 1969. március 25-ón 7—16 óráts Hóna u . Retek u.. Lugas u.. Sziliért sor, Etelka eor. Felao Tlaza-part. Római krt.. Sziliért sgt. által határolt területen áramszünet Itmu hogy a Kőbányai Textilművek mintegy száz szintetikus ruhaanyagának, konfekció feldolgozását megismertették a közönséggel. A tetszetős új ruhaanyagokat — amelyeket a külföldi vállalatok is szívesen vásárolnak, hiszen ez a nagy üzem 30 országba exportálja termékeit — Szegeden az ország hét vállalata feldolgozásában mutatták be. Köztük nagy 3lkerrel szerepelt a szegedi ruhagyárban készült több modell. A bemutató célja egyrészt a partnervállalatokkal való kapcsolat megerősítése, másrészt példázza azt, hogy az ipar az új gazdaságirányítási rendszerben keresi az utat a vevőhöz és kizárólag a piacon értékesíthető áruk termelésére vállalkozik. S hogy a vevők véleménye mennyire jelentős, és mennyire komolyan veszi ez a nagyvállalat, ml sem bizonyítja jobban, hogy a vasarnap kezdődött vásárlással egybekötött árubemutatón elfogyott „sláger" anyagokból az áruház rendelésére postafordultával nagy mennyiség érkezett a szegedi üzletekbe. vezető legyen és különben is: úgy állapítsák meg a menetrendet, hogy munkakezdésre kiérjenek a gyárba az emberek. Azt írják, mivel a villamos pontosságára sem számíthatnak, még izgalmasabb a reggeli utazásuk. Azt a választ kaptuk Gazdagh Lászlótól, hogy a 16os busz 6 óra 30-kor indul az egyetem központi épülete elől; a 6 óra 40-es, amit olvasóink emlegetnek, a 17-es busz, amely Dorozsmáig megy. A menetrend betartását nem a vezető személye szavatolja, hiszen a levélírók is említik, milyen gyakran késlelteti a járműveket a sorompó. Az AKÖV javaslata: induljanak olvasóink a 6 óra 30 perces, tehát a 16os busszal, hogy Időben beérjenek. Ettől függetlenül megvizsgálják, van-e lehetőség arra, hogy a régi buszvezető ott dolgozzék, hiszen belátják: reggel a 10 perc is nagy Idő! Végállomás: kiszállás? Szabó Józsefné (József Attila sugárút) olvasónk írja, , hogy a körjáratoe busszal (6os) nemcsak a Marx térig, hanem tovább szokott utazni. A Marx téren viszont le kell szállni az utasoknak, és 10 perces várakozás után ugyanarra a kocsira visszaszállhatnak. Kérdezi: miért ne lehetne addig a buszon maradniuk a bérleteseknek, amíg a végállomáson várakozik a kocsi? A válasz: a 6-os buszok is ülőkalauzzal dolgoznak. Az utasok előremennek a kocsiban, és akkor a kalauz nem tudja (hiszen ül) ellenőrizni, megvan-e a jegy, vagy nincs. Másrészt: a bérletesek egy másik bentálló és előbb induló buszra is átszállhatnak. Ez utóbbi így is helyes, de — kérdezte szerkesztőségünk munkatársa — Idős emberek, esetleg csomaggal nem akarnak átszállni és megerőltető számukra a leszállás és a felszállás (esetleg újabb tülekedéssel kombinálva). Különösen, ha beleszámítjuk, hegy aki egyszer előre jutott, annak jegyét már ellenőrizték, felszállni — a végállomáson is — hátul lehet csak. Ha még ez sem elég, a kalauz (ültő helyében) még egyszer kérheti a bérletek felmutatását A törzsvendég mindenütt első és a tovább utazó annak számít! Felvetett és itt a válaszhoz fűzött javaslatunkra Gazdagh László azt válaszolta, hogy megbeszélik és a járaton helyszínen megvizsgálják, megvalósíthatók-e. Amennyiben megoldhatók, az AKÖV nem zárkózik el a javaslatok megvalósítása elől. Lesz barkácsműhely Varga Zoltán szegedi ol- kai utcai részlegüket, s a rérásónk múlt év szeptenr- gi Bocskai utcai üzemükben t... i „.;m„„i,K,„ LI nyitják meg az ezermester » * műhelyt. Ereől majd értesít. eMt „Barkácsműhely Sze- jük olvasóinkat. geden" című cikkünkkel ^maammt^mmmm kapcsolatban érdeklődik, | valóban Icsz-c a tervből valami. Illetve van-e már barkáid-ezermester műhely 1 Szegeden. A jelenleg ismeretes 104 kémiai elem megismerése, tulajdonságainak feltárása több ezer évig tartó folyamat volt. Ebben a folyamatban egyik legjelentősebb állomás. Dimitrij Ivanovics Mengyelejev felfedezése, a periódusos rendszer megalkotása. 1869-ben, napjainkban száz éve, hogy a pétervári egyetem professzora, Mengyelejev egy táblázatot állított össze, amelyben az elemeket atomsúlyaik szerint függőlegesen csoportosította, és ha hasonlókat talált, új oszlopot kezdett. Így egymás mellé kerültek a kémiailag hasonló elemek. Mengyelejev annyira körültekintő munkát végzett, hogy rendszerében egyes helyeket üresen hagyott a később felfedezendő elemek számára. Ezen munkája során győződött meg arról, hogy az elemek között valamilyen mélyebb. természetes összefüggés áll fenn. Kémiatörténeti írások tanúskodnak arról, hogy Mengyelejev annyira meg volt győződve rendszere helyességéről, hogy a korábban még nem ismeretes elemek tulajdonságait is „megjósolta". így jutott arra az elhatározásra, hogy a bór, az alumínium, a szilícium és a mangán alatti üres kockákba ls megadta az ,odaillő" elemeket. Nem sokkal később felfedezték a germániumot, galliumot és szkandiumot, amelyek Mengyelejev előrejelzését ragyogóan igazoltaik. A Mengyelejev-féle periódusos rendszernek talán az a legnagyobb jelentősége, hogy az addigi ismeretek nagyszerűen összegezte, majd újabb és újabb gondolatokat adott a továbbiakban az újabb elemek felfedezésére. A még ismeretlen elemeket azután, úgy a század végére fel is fedezték. A természetben előforduló 90 elem közül 11 gáznemű, 2 folyadék, a többi szilárd halmazállapotú. A többi elemet mesterségesen állították elő, köztük a technéciumot és a p rométiumot. valamint a transzuránokat, azokat, amelyek a periódusos rendszerben a természetes urán után foglalnak helyet. A 103. elem felfedezése után úgy tetszett, hogy a laurencium felfedezése után, mivel ezzel lezárult a transzurán-sor, új utaltat kell keresni a további elemek előállítására. Ezt az új utat a Dubnai Egyesített Atommagkutató Intézetben találták meg, és 1964-ben közölték a világszenzációt, hogy előállították a 104. elemet ls, amelyet kurcsatóvlumnak neveztek el. Az intézetben azt is megállapították, hogy az új elem tulajdonságalt tekintve a hafnium nevű elemhez hasonlít. Mengyelejev véletlen felfedezésen alapuló rendszerét — hiszen egy könyv megírásához kezdve jött rá. hogy valamilyen rendszert kellene alkalmaznia, s így alakult ki periódusos rendszere — aztán az atomfizika igazolta. Az atommodellek és az elektronhéj-szerkezetek ismeretében adták meg a periódusos rendszer valódi értelmezését, Kiderült, hogu a Mengyelejev által megalkotott rendszer, az elemeknek az atomszerkezetükből kővetkező természetes rendszere. A hálás utókor nem felejtette el Mengyelejev nevét. Az 1955-ben előállított 101es rendszámú elemet róla nevezték el mendeléviumnak. Száz éve. hogy Mengyelejev periódusos rendszeréről az Orosz Kémiai Társaság előtt beszámolt. Azóta sokat lépett a világ előre, azonban az alkotás érdemei elévülhetetlenek, mert egyik letéteményese annak a r ">k tudományos és technikai megoldásnak, amelyeiknek szemtanúi vagyunk. I Bátyai Jenő Szegedi festők tárlata Sokáig húzódott az ezermester műhely ügye, míg az elmúlt hetekben, úgy tűnik, révbe ért. Eddig helyhiány akadályozta u szegedi FEMTEX Ktsz-t, most megoldódott problémája a Rákóczi utca 20. szám alatti műhelyben. A FÉMTEX szövetkezet elnöke közölte, hogy hamarosan átköltöztetik a BocsSzocialista hagyományok Szeged képzőművészeiében címmel a munkásmozgalmi emlékkiállítással egyidőben szegedi festők alkotásaiból képzőművészeti kiállítás nyílt a képtár második emeletén. Az oly sok ízben hagyománynélküliséggel vádolt Épült: 1957—1969 Szeged csattanós válasza ez az ünnepi válogatás, amely azt bizonyítja, hogy a gyakori mostoha körülmények ellenére ls dolgoztak és gondolkodtak Itt a képzőművészek a nehezebb ellenállás, a haladás irányában. A rövid életű 1919-es proletárhatalom friss szele olyan tüzet szított föl a művészeti életben. amelynek parazsai már | évekkel azelőtt ls megvoltak: az elnyomottak sorsá; nak fölmutatása, a kisem! mizettekkel való együttérzés, ; a munka ábrázolása már Szőri József, Károlyi Lajos, Nyilasy Sándor és Hódi Gé: za század elején festett kéi i>ein is világosan fölismeri hetők. I Ehhez a sokszólamú, nem is elsősorban művészeti, sokkal inkább emberi, magatartásbeli hagyományhoz kapcsolódnak a későbben jövők: Dinnyés Ferenc, Parobek Alajos, Jánoska Tivadar, s ha megváltozott körülmények közé. más korszakba érve. de továbbra is társadalmi töltésűek Dorogi Imre. Vinkler László, Erdélyi Mihály, Túpai Antal művel. Az ötven évvel ezelőtt vetett mag termése mutatkozik meg Fontos Sándor.' Pintér József, Tóth Sándor. Dér István és Zombori László mukás- és paraszttémáiban, áttételesebben Szűcs Árpád. Veress Mihály és Zoltánfy István képein, az ember és értelmes munka egymáshoz való örök viszonyának ábrázolásában. Kulka Eszter (40.) A József Attila sugárút 116. szám alatt, Gedóban, igen szép környezetben épült fel ez az általános iskola. Megnyitása sok gyereknek rövidítette meg az iskolába vezető utat ősszel már a tarjániak is jól járnak vele. Gnopper Tibor tervei szerint épült Kiosztották az audiovizuális pályázat díjait Szilárd tanári közössége a Debreceni Agrártudományi Főiskola nyelvi laboratóriumában kialakított módszerért, valamint Zábory Sándor alezredes és dr. Hartai Lajos őrnagy közös munkájáért, a Kossuth Lajos katonai főiskolán alkalmazott audio-vizuális blokkért. Második díjat kapott többek közt dr. Révész Béla szegedi tanár az általános iskolai biológiai oktatásban alkalmazott szemléltető filmek felhasználásáért, öt pályamű alkotója harmadik díjat kapott Az audio-vizuális eszközök felhasználásában és az eszközök házi elkészítésében szerzett tapasztalatok széles körű felhasználására meghirdetett országos pályázat lezárult. Eredményének kihirdetésére és a díjak átadására sz Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság székházában szerdán rendkívüli ülést tartott az OMFB audio-vizuális technikai állanI dó bizottsága. A pályázatra beküldött 84 pályamű közül első díjat kapott dr. Petrikás Árpádné, Cs. Nagy Miklós és Bakay CSÜTÖRTÖK, SMI 1969. MÁRCIUS 20. ggg