Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-19 / 65. szám

Véradás, felvilágosítás — A baj megelőzése — A Vöröskereszt munkája Szegeden Több lesz a műszál A jubileum köszöntése Fogalommá vált a szó: Vöröskereszt. Mégis kevesen tudják, mi mindent jelent. Egészségügyi tanfolyamok és tisztasági mozgalmak, a fiatal anyákat felkereső aktivista és a polgári védelem oktatója. a véradó állomás orvosa, vagy a fogászati hét szervezője — mind-mind az ö munkájuk alkotó eleme. A Vöröskereszt, ez a nemzetközi szervezet az emberiesség szervezete, a szép élet, az egészség őre. Négyéves munkájáról számolt be tegnap a Magyar Vöröskereszt szegedi városi szervezete és új vezetőséget választott. S ha értékelni akarjuk az elmúlt évek munkáját, összefoglalóan azt mondhatjuk: eredményesen dolgoztak. Mit jelent a Vöröskeresztszervezet eredményes munkája? Azt a 225 tanfolyamot, amelyen 5400 hallgató vett részt? Azt az 1700 elsősegélynyújtó tanfolyaméi, amit csak egy év alatt 1968ban vezettek? Azt, hogy a ' véradási tervet 1968-ban 110 i százalékra teljesítették? Azt is. De sokkal inkább azt. hogy hány embert mentett meg a baleseteknél a vöröskeresztes tanfolyamot végzetek szakszerű segítsége, a műtéteknél nem hiányzott a szükséges vér, s hogy az emberek tisztábban, kulturáltabban élnek, s hogy több fogkefe fogyott a fogászati hónap alatt. Hogy a városban 110 vöröskeresztes alapszervezet működik, aligha érzékelik az emberek. De azt igen, hogy s gyárakban, a munkahelyeken a tisztaság nagyobb, hogy a vöröskeresztes aktivisták segítségére vannak az orvosoknak a betegség megelőzésében. hogy az emberek önként, emberbaráti kötele, ségből ismeretlen be egeknek vért adnak; azt értik, év zik az emberek. Ez nekik köszönhető, ennek az önkéntes, önzetlen szervezetnek, amely ma már százezreket mozgat meg hazánkban. Mérföldkő a kongresszus minden tömegszervezet életében. így a hamarosan, májusban sorra kerülő III. kongresszus is az lesz a Vöröskereszt-szervezetek életében. A megyei küldöttértekezletnek azt jelentheti majd Szeged város 28 küldötte, hogy az alapszervezetek 70 százaléka jól dolgozik Szegden. Ez nem kis dolog — és kötelezi a további feladatok jó megoldására azt a 17 tagú városi vezetőséget, amelyet tegnap választottak a város alapszervezeteinek irányítására. P. Sz. M. A hazai műszál gyártás nem j- ;ezi a szükségleteket, a ávlati tervek szonban — •áuzben a nem régen aláírt j -ztrák—magyar megállapo| lás révén is — már több jói val biztatnak. A fejlesztés le| lietöségeiről Lévai Tamás, a J Nehézipari Minisztérium főosztály vezető-hei vettese tá! iékoztatott. A vegjüszál-gyártásunk ! késve indult meg és a terj melés mennyisége elmaradt | az európai átlagszínvonaltól. I A fejlesztéssel minél előbb j igyekézünk megszüntetni az iparág lemaradását. A közvetlen cél az, hogy 1972 végéig a három alapvető szintetikus végyi szál közül már kettőnek — a poliamidnak és a poliakrilnitrilnek hazai termeléséből fedezzük igényeinket. A harmadik anyagféléből, a poliészterszálból még 1972-ben is behozatalra szorulunk. Véglegesnek tekinthető, högy körülbelül 2 éven belül üzemi korszerűsítéssel megkétszerezzük a hazai viscosarost gyártását. Fejlődő szakszervezeti demokrácia Tegnap délelőtt a szakszervezeti székházban ülést tartott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának Elnöksége. Az építőipari alapszervek újjáválasztásának tapasztaltairól Reszta Miklós', az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Csongrád megyei Bizottságának titkára adott tájékoztatást. Az egyik legfontosabb megállapítás: örvendetesen fejlődött a szakszervezeti demokrácia. Az elnökség meghallgatta és elfogadta azokat a javaslatokat, melyeket Juhász Nagy Antal, a szervezési bizottság vezetője terjesztett elő az oktatási központ 1969. évi feladataira vonatkozóan. A társadalmunk időszerű kérdéseit tárgyaló tanfolyamokon több mint 14 ezren vesznek részt a megyében, növekszik a politikai oktatás hatékonysága, rangja. A szegedi oktatási központot a továbbialiban jelentős beruházással fejlesztik: a mostani szakszervezeti székház átalakítása révén a hallgatóknak kedvezőbb lehetőséget teremtenek. Ugyancsak ez alkalommal tájékoztatta az elnökséget Juhász József, az SZMT vezető titkára a SZOT február 28-i ülésének munkájáról. Tudományos ülésszak A Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából a József Attila Tudományegyetemen, a karok szervezésében március 20. és április 12. között tudományos ülésszakot rendez. A természettudományi karon holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor a Béke-épületben kezdődik a kémiai szakbizottság ülése. Előadást tartanak Márta Ferenc, Kovács Kálmán, Csányi László és Huhn Péter egyetemi tanárok. Ugyancsak holnap, délelőtt 11 órakor, az elméleti fizikai tanszék előadójában, kerül sor a fizikai szakbizottság ülésére. Ezen Berencz Ferenc egyetemi docens, Gomhay Lajos egyetemi docens, Hevesi Imre egyetemi docens, Zöllei Mihály egyetemi adjunktus, Kispéter József egyetemi adjunktus és Süli Árpád egyetemi tanársegéd tart előadást. A matematikai szakbizottság — Kalmár László egyetemi tanár és Peák István egyetemi adjunktus előadásával — március 24-én, a biológiai szakbizottság — Lipták Pál tanszékvezető docens, Simoncsics Pál egyetemi docens és Horváth Andor egyetemi docens előadásával — március 27-én tartja tudományos ülését. A földtudományi szakbizottság ünnepi tanácskozására március 27-én kerül sor. Ezen Balogh Kálmán egyetemi tanár és Krajkó Gyula tanszékvezető docens előadása hangzik el. A bölcsészettudományi karon két tanácskozást tartanak. Március 26-án Nagy János adjunktus, Gaál Endre adjunktus és Soós Katalin adjunktus, március 28án Madácsy László docens és Krajkó András adjunktus tart előadást Az állam- és jogtudományi kar a budapesti és pécsi jogi karokkal, a Magyar Tudományos Akadémia államés jogtudományi intézetével, valamint a Magyar Jogász Szövetséggel közösen szervezi a tudományos ülésszakot. Megtartására Budapesten, április 11-én és 12-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem aulájában kerül sor. Emlékműavatás Liebmann Béla felvétele Tegnap délután Szentesen — nagyszámú résztvevő jelenlétében, akik között ott voltak a 19-es veteránok — a Marx téren, a város új negyedében felavatták a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulója tiszteletére emelt emlékművet, Marton László Munkácsy-díjas szobrászművész kétalakos alkotását. A Himnusz hangjai után Labádi Sándor, a szentesi városi pártbizottság titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára mondott avatóbeszédet. A város lakossága nevében dr. Bajomi N. Sándor* a városi tanács vb. elnöke vette át a szobrot, majd elhelyezték az emlékmű talapzatára az MSZMP megyei, városi és szentesi járási bizottságának, a városi és járási tanácsnak, a Hazafias Népfront megyei, járási és városi bizottságának, valamint a fegyveres erőknek és a KISZ-nek a koszorúit. Az ünnepség az Internacionáléval fejeződött be. Rendőrök kitüntetése 21-éig hirdették a szocializmus magyarországi megvalósításának időszerűtlenségét. A tőkés termelési viszonyokat fenntartó polgári demokrácia mellett foglaltak állást a szegedi szervezet vezetői is. Ebben a városban azonban — amint előző cikkünkből is kitűnt — erős kommunista szervezet működött, amelynek jelszavait nagy munkás- és katonatömegek követték. Március 9-én már rendkívül feszült volt Szegeden a helyzet. Az ekkor tartott kommunista gyűlés — mint láttuk — forradalmi határozatot hozott. Március 10-én pedig többek között azt követelték a kommunisták, hogy a szociáldemokrata pártszervezet vezetői hagyják el helyüket és a Munkástanácsban a leszerelt katonák szabad szervezete, amely kommunista befolyás alatt állt, kapjon képviseletet. A szociáldemokrata pozíciók, ezen keresztül a polgári demokrácia rendjének védelme, a kommunista törekvések visszaszorítása céljából Wallisch Kálmán szociáldemokrata párttitkár még március 10-én táviratban megbízható karhatalom kiküldését kérte Bőhm Vilmos hadügyminisztertől. A szociáldemokrata pártszervezet és a Munkástanács pedig március 11-ére általános sztrájkot és nagygyűlést hirdetett azzal a céllal, hogy „ ... megmutassa erejét az utóbbi időben egyre erősebben megnyilvánuló kommunista törekvésekkel szemben" — olvashatjuk a vonatkozó felhívásban. E gyűlésről igen részletes leírások olvashatók a helyi lapokban. A tudósításokból kiderül, hogy a fővárosból is érkeztek szociáldemokrata küldöttek az SZDP politikája helyességének magyarázására. De az is kitűnik, hogy a szociáldemokrata szónokok az elégedetlenkedő 'zajban alig tudták elmondani mondanivalójukat és a kommunisták befolyására a gyűlés résztvevőinek tekintélyes csoportja a proletár hatalom mellett, a jobboldali szociáldemokrácia ellen tüntetett. A gyűlést követően pedig véres összecsapás történt szociáldemokraták és kommunisták közüit. Még aznap megérkezett a több mint 1000 főből álló szociáldemokrata karhatalmi különítmény Neuberger Frigyes vezetésével és hozzálátott a „rendcsináláshoz". Kihirdette a satáriumot, hozzálátott a laktanyák legénységének majd a polgári lakosságnak a lefegyverzéséhez, a szegedi kommunista szervezet egyes vezetőit lefogta. Más kommunista vezetők kénytelenek voltak elhagyni a várost. A különítmény a polgári rend védelme érdekében nemcsak Szegeden, hanem a környéken is tevékenykedett. ..Rendet" csinált pl. Kiskundorozsmán, ahol lefegyverezte a katonákat és Szentesen, ahol elfogta a helyi kommunisták vezetőjét. A szegedi szociáldemokrata szervezet vezetőségének helyzete azonban nem szilárdult meg. A kommunista munkások a fegyveres terror ellenére is céltudatosan törekedtek a hatalom megszerzésére és folytatták támadásukat a szociáldemokrata vezetőség ellen. Március 13-án pl. a festőmunkások szervezetének gyűlésén a tagság, melynek zöme kommunista volt és proletárdiktatúrát követelt, elítélte a szociáldemokraták március 11-i kommunista ellenes tüntetésit, lemondatta a szakszervezeti csoport szociáldemokrata vezetőségi tagjait és kommunistákat választott helyettük, bizalmatlanságot szavazott a szegedi szociáldemokrata pártvezetőségnek. Elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a pártvezetőség „energiátlan munkát" végez, „nem dolgozik a munkásság érdekeiért kellő eréllyel". Arról is tárgyaltak e gyűlésen, hogy kilépnek az SZDP-ből. Többek között ezek a tények ls hozzájárultak a Munkástanács 13án éjjel hozott határozatához. Eszerint a Munkástanács Deltre János kormánybiztost és Somogyi Szilveszter polgármestert állásuk elhagyására szólítja fel és helyükre Wallisch Kálmán, illetve Czibula Antal szociáldemokrata vezetőket nevezi ki. Ettől az „erélyes" határozattól a munkások izgatott hangulatának, szociáldemokrata vezetők iránti elégedetlenségének (amelyet a festőmunkások gyűlésén jelen volt Wallisch ezúttal is tapasztalt és amelyről a Munkástanács ülésén beszámolt) levezetését remélték. A határozat, amelyet a március 14-i újságok már közöltek, csakugyan fejtett ki ilyen hatást. A festőmunkások 14-én, folytatólagosan tartott gyűlésükön az előző napi, bizalmatlansági határozatot úgy módosították, hogy várakozó álláspontra helyezkednek, nem lépnek ki az SZDP-ből. Ha a város élére kerülő szociáldemokrata vezetők forradalmi intézkedéseket tesznek, támogatják őket. Az így határozó egyszerű munkások azonban akkor még nem tudták, hogy nem teszi lehetővé a valóban forradalmi politika megvalósítását, az, ha egy városban — polgári viszonyok között — néhány vezető pozíciót a munkások képviselői elfoglalnak. Ráadásul az említett munkásvezetők nem is kívánták támadni a tőkés tulajdonviszonyokat. Amint Czibula Antal március 16-i beszédéből kitűnik, csupán olyan elgondolásokat kívánt megvalósítani, amelyek a kapitalista rend keretein belül is elérhetők. A munkáslakta kerületek közművesítése, a munkások közegészségügyi helyzetének javítása stb. nem a napirenden levő proletárforradalom ügyét segítették; ellenkezőleg, bármennyire jóhiszeműek voltak is Czibula részéről, elterelni igyekeztek a figyelmet a főkérdésről, a hatalom megragadásáért való harcról. Czibula és Wallisch azonban még e szerény programpontok megvalósításáért sem tehettek ekkor semmit, mert állásukat nem foglalták el, kormánybiztosi, illetve polgármesteri minőségben nem tevékenykedtek, a közigazgatási iratok tanúsága szerint az ügyeket továbbra is Dettre, illetve Somogyi, a polgárság érdekeinek kipróbált képviselői intézték egészen a proletárforradalom győzelméig. Az elmondottakból levonható az a következtetés, hogy Szegeden a kommunisták, erős befolyásukra támaszkodva, március 10. táján a proletárdiktatúra megvalósítását tervezték (itt helyhiány miatt nem ismertethető adatokból tudjuk, hogy a felkelés terveit is kidolgozták). E tervet a szociáldemokraták más városból ide vezényelt fegyveres erővel akadályozták meg; március 12—22 között tehát olyan — szociáldemokraták által megvalósított — katonai diktatúra volt Szegeden, amely a polgári demokráciát, a tőkés tulajdonviszonyokat védelmezte. (Csak zárjelben jegyezzük meg, hogy a Neuberger-különítmény tagjai szociáldemokraták voltak.) Ez volt a szegedi fejlődés egyik sajátos vonása a proletárdiktaúra kikiáltását megelőző időszakban. A szegedi forradalmárok nem tudták áttörni ezt a katonai diktatúrát; Szegeden is csak a proletárforradalom fővárosi győzelme teremthette meg a munkások érdekét megtestesítő hatalmat. A fővárosi békés győzelem, amely a kormány bel- és külpolitikai válságának tetőpontján következett be, Szegeden is biztosította a hatalom békés átmenetét a munkásosztály kezébe. Dr. GAÁL ENDRE Tegnap délután ünnepséget rendezett Szegeden a Csongrád megyei tanács nagytermében a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából a Csongrád megyei tanács. a Csongrád megyei rendőr-főkapitányság és a Szeged városi és járási rendőrkapitányság A közös ünnepségen részt vett Rózsa István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Csápenszki István, az MSZMP Szeged járási bizottságának első titkára, dr. Bozó Sándor, a Csongrád megyei tanács vb titkára. Ott voltak az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulat, a magyar fegyveres testületek képviselői, valamint számosan a szegedi és Csongrád megyei munkásmozgalom harcosai közül, aküc 1919-ben fegyverrel védték a Tanácsköztársaságot. Dr. Oskó Lajos alezredes, a Csongrád megyei BMszervek pártbizottságának titkára üdvözlő szavai után Tóth László rendőr őrnagy, a Szeged városi és járási BM-szervek pártbizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Ezt követően dr. Kelemen Miklós rendőr ezredes, a Csongrád megyei rendőr-főkapitányság vezetője kitüntetéseket nyújtott át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Kovács Antal nyugalmazott rendőr őrnagy. Dobó József nyugalmazott rendőr főtörzsőrmester, dr. Romhalmi Sándor rendőr őrnagy. A kitüntetés ezüst fokozatát kapta Pintér János nyugalmazott rendőr főhadnagy. Kiállítások A Tanácsköztársaság kikiáltásának félszázados jubileumára rendez ünnepséget a József Attila Tudományegyetem ma, délután 5 órakor az egyetem Dugonics téri aulájában. Megnyitó beszédet dr. Márta Ferenc egyetemi tanár, a JATE rektora tart, ünnepi megemlékezést dr. Szántó Imre tanszékvezető docens mond. A műsorban fellépnek az Egyetemi Színpad tagjai, a Ságvári gimnázium énekkara — Szécsi József vezetésével —, valamint Delley József zongoraművész, a zeneakadémia szegedi tagozatának tanára. Az ünnepség előtt fél 5 órai kezdettel az egyetemi könyvtár első emeleti helyiségében kiállítás nyílik a Magyar Tanácsköztársaságról. melyet dr. Havasi Zoltán, a könyvtár igazgatója nyit meg. * A Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulója címmel emlékkiállítás nyílik ma. szerdán délelőtt 11 óra 15 perckor a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában. Megnyitó beszédet mond Juhász József, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának vezető titkára. Előadások Ünnepi tudományos ülés a kórházban. A Tanácsköztársaság jubileumának tiszteletére rendeznek tudományos ülést a Szeged m. j. városi tanács kórházának Pulcz utcai kulturális termében, ma, szerda délután 6 órai kezdettel. Az ülésen dr. Gyetvai Andor, dr. Vári Klára, dr. Cságoly Éva, dr. Búzás Magdolna és dr. Oláh Ferenc refrátumai hangzanak el. SZERDA, 1969. MÁRCIUS 19. DÉLMÁGYARORSZÁG i