Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-18 / 64. szám

Képernyő Hagyományos Szegedi „tudósok" »z András (Jobbról) a második Olyan ez a vasárnapi tévéműsor, mint Mortimer, a kártyapartner. Mortimer, a kártyapartner ugyanis rendre belenyúl a talonba, s rendre ugyanazzal a kísé­rószöveggel tesz vissza két lapot: egyet az. ultizóknak, egyet a betlizőknek. Passz. As ultit hárman játsszák (még a pincerultiban is ki­rakják a harmadik kártyá­ját), a televízióra meg meny­nyivel több szemszögből kí­váncsi az ország. Kiváltképp vasárnap, amikor általában jobban ráér. A sokfajta kí­vánságot válogatott ínyenc­séggel elégítik ki, olyfor­mán, hogy ami as egyiknek ízlik, attól a másik nyu­godtan elalhat kényelmes fotőjében (ha van). És ter­mészetesen viszont. így, aki más szórakozást nem talál, nyugodtan sziesztázhat kép­ernyője előtt, s legfeljebb egyszer vagy kétszer elég csörgőre állítani az. órát, egesz jól elvasárnapozhat. Ilyen gondolatokkal füs­tölögtem magamban, töp­rengve, miről is számoljak be az olvasónak a vasárna­pi képernyőből. Mert jólle­het az esti Világirodalmi Magazin általában egyenle­tes, kitaposott ösvényeken járó (mentségére legyen: maga taposta az ösvényeket magának) másfélórája ígért legtöbb szellemi izgalmat — számomra, dehát mi a biz­tosíték, hogy az olvasót (mármint az olvasók zö­mét) is éppen ez érdekelte a 11 órás műsoridőből. Sem­mi. Hogy mégis valamivel indokoljak: a Magazin-beli irodalmi összeállításon kí­vül, akárcsak hozzáfogható érvénnyel, egyetlen szóra érdemes programot sem ta­láltam. Látnoki készség nél­kül megsúghatom: amíg nem keresnek egy „össznépi érdeklődésnek" megfelelő, jobbára szórakoztató jellegű vasárnapi műsorszisztémát, még sok kívánságlistát pos­táznak a Szabadság térre. A Világirodalmi Magazin kitaposott ösvényeiről pe­dig a következőket jegyez­tem fel. A megválasztott novellák, elbeszélések leírt Liebraann Béla felvétele eredményhirdetésnél: Giday és Regöczi István, a győztes. formára szánt, tehát szép­irodalmi, jellege és a szín­padiasítás, megjelenítés te­levíziós lehetőségei közt egyre zsugorodik az ellent­mondás, ám megszűnni mégsem fog. Csak nagyon találó kiválasztással és adaptációval. kerülhetnek olyan szinkronba, amikor a néző már nem apellál ol­vasói mivoltára. Az adap­táció módszerei jelentik azokat a bizonyos kitaposott ösvényeket, hiszen az átdol­gozás kelléktárának leg­fontosabb darabjai állan­dóan visszatérnek, lm ezek: beszéltető módszer (mondja a főhős), párosan beszéltető módszer (mondja a narrátor és a főhős), beszéltető-játsz­szató módszer (mondja a főhős, játsszák a szereplők) és párosan beszéltető-jétsz­szató módszer (mondja a főhős és a narrátor, játsszák a szereplők). Nem is kevés. Belőlük válogatnak, gya­korta többet is, a rendezők. Ez történt a 150. kötetéhez érkezett Modern könyvtár sorozatának jubileumi estjén is, amikor ebből a sorozat­ból válogattak — a lehető­ségekhez képest színesen, élvezetesen. Végül egy szegcdi hír a szombati képernyőről: a Ki miben tudós? történelmi döntőjét két kitűnő szegedi középiskolás vívta. A győz­tes Regöczi István, a Rad­nóti gomnázlum tanultja minimális pontkülönbséggel előzte meg Giday Andrást, a Ságvéri gimnázium diák­ját. Gratulálunk. N. I. Ne várjon az utolsó pillanatig! Megkíméli magát az ünnepek előtti sorbanáltástól, ha ment jegyét elővételben valtja meg az IBUSZ-nál Több olvasónk azzal a kéréssel fordult szerkesztő­ségünkhöz. adjunk tájékoz­tatást arról, hogy mikor számít az év végi részese­dés és a jutalom a táppénz alapjául? A közelmúltban rendelkezés jelent meg az év végi része­sedés és a jutalom táppénz alapként való figyelembevé­teléről, mely szerint az év vé­gi részesedés, a jutalom és a pénzügyminiszter által meg­határozott egyéb keret terhé­re fizetett díjazás után járó táppénz összegének kiszámí­tását a 10/1968. (XII. 21.) SZOT. számú szabályzat ren­dezi. 1968. január 1-től érvé­nyes társadalombiztosítási rendelkezés szerint a táppénz megállapításánál a fix és a változó munkabéreken felül táppénzalapnak kell tekinte­ni a részesedési alap terhére fizetett év végi részesedést és jutalmat, valamint a jutalma­zási keret, illetve a pénzügy­miniszter által meghatározott egyéb keret terhére fizetett díjazásokat is, ha a dolgozót e bérrészek után keresetvesz­teség éri. Fent ismertetett SZOT sza­bályzat szerint év végi része­sedós után táppénzt az a dol­gozó kaphat, akit e bérrész te­kintetében keresetveszteség ér és keresőképtelensége egyhuzamban 30 napnál to­vább tart. A kollektív szerződések rendelkezést tartalmaznak arra nézve, hogy a dolgozó milyen tartamú távolléte ide­jére nem csökentik az év vé­gi részesedést. Amennyiben a dolgozó keresőképtelensége egyhuzamban 30 napnál to­vább tart, az év végi részese­dés után táppénz attól a nap­tól folyósítható amelyik nap­tól a dolgozó részére a válla­lati kollektív szerződés nem biztosít év végi részesedést. Például: ha a dolgozó kere­sőképtelensége egyhuzamban 30 napnál tovább tart és a kollektív szerződés a kereső­képtelenség miatti távollét 40 napjára biztosítja a dolgozó­nak az év végi részesedést, a keresőképtelenség 41. napjá­tól jogosult a dolgozó év végi | részesedés után táppénzre. Ha i a dolgozó a keresőképtelenség teljes tartamára megkapja év végi részesedését, például üze­mi baleset esetén, abban az esetben e bérrész után táp­pénz nem jár. Nem jár táppénz az év vé­év végi részesedés a jutalom utáni táppénz gi részesedés után: ha a ke- tartamára nem kap jutalmat, resőképtelenség egyhuzam- vagy a jutalmat csökkentett ban 30 napos vagy annál rö- összegben fogja kapni a lce­videbb: annak a részére, aki resőképtelensége miatt, Kzt a munkaviszony megszűné- az igazolást a munkáltatók sét követően válik táppénzre nem szívesen adták ki, sót jogosulttá: annak, akinek gyakran nem is igazolták az munkaviszonya a keresőkép- említett feltételeket. A mun­telenség ideje alatt megszű- káltatói igazolás hiánya miatt nik vagy olyan munkavi- viszont a dolgozó a jutalom szonyba lép, amelyben évvé- után nem kapott táppénzt, gl részesedés nem jár — a Az új SZOT szabályzat sze­munkaviszony megszűnését rint 1969. január 1. napjától követő naptól, Illetve az új — a munkáltatói nyilatko­munkaviszony kezdetétől. zattól függetlenül — abban Az év végi részesedés te- az esetben biztosít táppénzt, kintetében a táppénz alapját ha a keresőképtelenség egy­— eltérően az általános sza- huzamban 30 napnál tovább bályoktól — a keresőképte- tart. A jutalom utáni táppénz lenség első napját magában a keresőképtelenség első nap­foglaló évre folyósított része- jától jár. A szabályzat sze­sedés összege képezi. Az 1968. rint a jutalom tekintetében a évben kezdődő megbetegedés táppénz alapját az év végi esetén tehát erre az évre já- részesedéssel összhangban —• ró részesedés a táppénz alap- az általános szabályoktól ja. azonban eltérően — a kere­A részesedés napi átlaga sőképtelenség első napját ma­képezi a napi táppénz alap- gában foglaló naptári évben ját. A napi átlag kiszámítá- folyósított jutalom összege sa úgy történik, hogy az év képezi. E bérrész napi átla­végi részesedés összegét el gát ugyanolyan osztószám kell osztani a keresőképte- alkalmazásával kell klszámí­lenseg első napjat magában . . . . . . . , foglaló naptári évnek a mun- tam- mint az év végl részese­káltató munkaidő beosztása Természetesen tovább­szerinti összes munkanapjai- ra sem képez táppénzalapot val valamint e munkana- a hűségjutalom, valamint a pókkal egybeeső munkaszu- . , ., . . , _ neti napokkal. Az így kapott •mbl.leu,im Jutalom. Pl. A dol­hányados az év végi részese- fiozó 1969. március 10-tŐl dés napi átlaga. Az osztó- 1969. augusztus 15-ig keresó­szám - ha a munkaidőt 6 képtélen. 1969. február hó fo­nap alatt dolgozzak le a ,„ „. „ . . munkáltatónál - 313 (szökő- lyaman 800 forlnt- augusztus évben 314), ha azonban a hó folyamán 700 forint juta­munkaidőt heti 5 n*p alatt lomban részesül. A dolgozó dolgozzák le akkor 261 (szö- 1500 forint után táppénzre koevben 262). Az osztósza- . „ . mot nem lehet csökkenteni J°«0SuH, éspedig ugy, hogy sem az igazolt, sem az igazo- az 1500 forintot el kell oszta­latlan hiányzás napjával, to- ni 313-al, mivel a vállalatnál vábbá még azokkal a napok- a heti munkaidőt hat nap kai sem, amelyeken a dolgo- , .. , . ,, , „ , zó nem állott munkaviszony- aiau 001«0Z2aK ie- űnneK az ban Pl. Ha a dolgozó 1966. osztóanak hányadosa 4,79 fo­május 15-től július 31-ig ke- rint- melynek 65. illetőleg resőképtelen beteg volt éser- 75 ^zaléka a napi táppénz re az évre 2600 forint év vé- összege az év folyamán fo­gi részesedést kapott, akkor lyósftott Jutalom után. Az új SZOT szabályzat rendelkezéseit az 1968. évben ezt az összeget el kell oszta­ni 314-gyel, mivel a heti mun­kaidőt 6 nap alatt dolgozzák fo,y6sított Jutalmakra aUcal le a vállalatnál. Az így ka­pott hányados 8,28 forint. Ez az összeg a napi átlag, mely­nek 65 vagy 75 százaléka az év végi részesedés után járó napi táppénz összege. Az év végi részesedés után mázni nem lehet, mivel az 1968. évben keresőképtelenné vált dolgozók jutalmuk után a prémiumra vonatkozó sza­bályok szerint kaptak táp­pénzt. A jutalom után, tehát táppénzt első ízben 1970-ben Dr. V. M. A művészklub programja Gazdagodik Szeged mű­vészeti, szellemi élete. Mint már hírt adtunk róla, a Vö­rösmarty utca 3. szám alatt művelődési központ szüle­tett, ennek égisze alatt pe­dig művészklub. Tegnap es­te ismét találkoztak a sze­gedi művészek — festők, színészek, írók, a zene- és építészet képviselői —, hogy meghatározzák a klub te­vékenységének tartalmát és módszereit. Tóthpál József, a művelő­dési központ igazgatója kö­szöntötte a megjelenteket akik ezután megvitatták és kialakították a klub-progra­mot. Érdekesnek ígérkezik a nyitó-rendezvény; a vita, amelynek indításaként dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront főtitkára mondja el gondolatait Szeged szelle­mi karakteréről. Költészet­napi találkozó, építészeti előadás és kiállítás, továbbá kamara-térlatok, szerzői, előadói estek is szerepelnek az. idei programban. Otthont ad a klub egy sor fontos művészetpolitika! vitának, belső, egymásközti eszme­cseréknek, ezen túl azonban számos olyan rendezvénye is lesz, amely a művészetek­kel való érdekes találkozá­sokra idézi Szeged nyilvá­nosságát. táppénzt a keresőképtelenség Iehet folyósítani azok számá­első napját magában foglaló ra; akik 196£)- év folyamán naptári év elteltét követően váltak keresőképtelenné és kell pótlólag kifizetni, éspe- keresőképtelenségük a 30 ha­dig akkor, amikor az év vé- pot meghaladta, gi részesedést fizetik. Ezt a rendelkezést termé­szetesen a terhességi, gyer­mekágyi segélyre is megfele­lően kell alkalmazni. Az 1968. évre járó, de 1969. évben kifizetett év végi ré­szesedés utón esedékes táp­pénzt az év végi részesedés kifizetése után kell igényel­ni a társadalombiztosítás he­lyi szerveitől, illetve a válla­lati üzemi kifizetőhelytől azoknak akiknek a kereső­képtelensége 1968. évben kez­dődött és a keresőképtelensé­gük a 30 napot meghaladta. Az 1968. évben érvényes rendelkezések szerint juta­lom után táppénzt csak ak­kor lehet folyósítani, ha a munkáltató igazolja, hogy a dolgozó a keresőképtelensége Svájcisapka és vaskalap önkéntelenül az a be­teg jutott eszembe, aki igyekszik kijátszani az orvost, nem szedi a gyógyszert, amire pedig nagy szüksége lenne. Akkor támadtak ilyen gondolataim, amikor az acél védősisak helyett svájcisapkát viselő mun­kásokat megpillantot­tam. Onnét tudtam, hogy védősisakot kellene vi­selniük, mert előzőleg egy szemle alkalmából — amikor a „fejesek", ugye, ellenőrzik az ilyes­mit is — mindegyiken ott csillogott-villogott a vaskalap, úgy, ahogy az a munkásvédelem nagy­könyvében előírt. Bez­zeg sem előtte, sem utá­na: mintha bizony nem is attól kellene tartani, hogy valami föntről rá­zuhanhat az emberre, hanem a vezetőktől, akik „a fejére üthetnek" a rendszabályszegő hiá­nyosságáért. Éppen itt van a bök­kenő. A kisebb rossztól, a dorgatóriumtól félnek, a nagyobbik rosszat, a veszélyt viszont félváll­ról veszik ezek a dolgo­zók. Ügyszólván fütyül­nek ró. S csak, ha már megtörtént a baj, ha be­következett a katasztró­fa, akkor világosodik meg: lám, ez nem tör­tént volna igy, ha a vé­dőfelszerelést használ­ják. A véletlenek ellen — az ember érdekében! — ez a munkásvédelem egyik jelszava. Tragédiá­kat lehet megelőzni, ha számolunk a netán be­következő események­kel. De hányan nem szá­molnak! Egyszer láttam egy tévériportot; szédí­tő magasban biztosító öv nélkül dolgoztak a riportalanyok, s ugyan­csak foghegyről vála­szolgattak, mikor ezt a hiányosságot szóvá tet­ték előttük. A svéjeisapka és a vaskalap jelkép is. Egyik a nemtörődömség, a virtuskodás, a másik az óvatos előrelátás, a véletlenek elleni okos védekezés szimbóluma, Nem engedjük, hogy a gyakorlat éppen az utóbbira cálfoljon rá! S. M. Tovább jutottak Vállalatok. termelőszövet­kezetek és magánszemélyek részére nagyobb mennyi­ségű. I. osztályú lucernaszéna eladó Érdeklődni az AFESZ vá­sárhelyi központjában, Le­nin u. 53. sz. alatt, és a szegedi ezálas telepen. x H. 10.156 Az Erkel Diákünnepek Szeged városi szinvonalver­senyeinek sorában szomba­ton délután az Üttörőházban rendezték meg az. irodalmi színpadok és színjátszó cso­portok vetélkedőjét. A zsűri döntése szerint a pódiumra lépett 10 együttes közül a vasútforgaimi technikum, a Tisza-parti gimnázium és a Tömörkény gimnázium cso­portjai képviselik Szegedet a gyulai diáktalálkozón. A vasárnap megtartott könnyű­zenei színvonalversenyen a MüM. 600-as iparitanuló intézet — a Radnóti gimná­zium — és a vasútforgalmi technikum beat-zenekarai, a Tisza-parti gimnáziumi —, va­lamint a Podmaniczky—Sző­ke (építőipari technikum) pol-beat együttes, szólista kategóriában pedig a Ku­csera—Szőke duó (Ságvári gimnázium), Edelhauser Ibo­lya (vasútforgalmi techni­kum) és Hornyák Irma (köz­gazdasági technikum) érde­melték ki a továbbjutást. Épült: 1957—1969 Felsötészapart 25. (38.) Már nemcsak mi, gyermekeink is megszokták a Ti­sza-parti kanyarba belesimuló új középiskola épületét, mely nemcsak gimnázium, hanem — stílusosan — vízügyi szak­iskola is. Kecses híddal visz ki bejárata az utcára, s bár e lépcsők alatt nem folyik a víz. megalkotása kedves ötlete volt tervezőjének, Dávid Károly Kossuth-dijas építőmű­vésznek. KEDD. BRimMOTBBEHHBBi 1969. MÁRCIUS 18. 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents