Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-02 / 51. szám

Fény szelek Jancsó Miklós filmjei. a Szegénylegények, a Csillagosok, katonák, a Csend és kiáltás, mind vihart kavartak a közéletben. Olyan terjedelmű és intenzitású visszhang azonban, mint amely a most bemutatott új alkotása, a Fényes szelek körül kialakult, még egyetlen filmjét sem kísérte. Ez természetesen nem véletlen. A Fényes szelek jóval közelebb áll a mához, s bár története nem mai a szó szoros értelmében, mégis az a tény, hogy Jancsó ebben a filmjében nem ötven vagy száz év előtti szituációhoz nyúl vissza, hanem egy húsz év előttihez, önmagában is izgalmasabbá teszi ezt a filmjét; a Fényes szelekben ily módon érdekeltebbek vagyunk, mint a többi Jancsó-filmben. Ez a tárgyválasztás azonban egyáltalán nem jelent valamiféle hirtelen és váratlan fordulatot Jancsó munkájában. A Fényes szelekben mindaz folytatódik és variálódik, amit eddig Jancsó filmjeiben megismertünk. Hogy a legkiütközőbbel kezdjük: a film előadási módja, stílusa lényegében ugyanolyan, mint az eddigieké. Már korábbi filmjeiben feltűnhetett — különösen a Csillagosok, katonákban — a szereplők mozgatásának, egyáltalán a film dinamikájának, ritmusának, bizonyos precizitása, balettszerűsége; mintha Jancsó nem is filmet, hanem táncjátékot, koreográfiát írt volna. A mozgásnak, a képkomponálásnak ez az artisztikuma, kidolgozottsága ebben a filmben még fokozottabb és feltűnőbb. Nemcsak azért, mert a Fényes szelekben nagyon sokat táncolnak, hanem azért is, mert a táncokon kívüli mozgás is rendkívüli pontossággal kidolgozott Valaki a Csillagosok, katonákról egyszer azt mondta, hogy ez a film tulajdonképpen balett A Fényes szelekre méginkább érvényes ez, s ha arra gondolunk, bogy ez az új Jancsó-film színes technikával készült, nyilvánvaló, hogy a hatás még intenzívebb. De nemcsak erről van szó. A megjelenítésnek, a mozgásnak ezzel az artisztikus kiképzésével együtt bizonyos higgadtságot, tisztultságot is képvisel az új film; az eddigi Jancsó-fiimek közül a legközérthetőbb. A Szegénylegények, a Csillagosok, katonák és a Csend és kiáltás után sok néző zavarban volt, nem tudtat miről is volt szó. A Fényes szelek viszont teljesen világos, nyílt. Ebben nyilvánvalóan annak is szerepe van, hogy a korábbi filmekből megismertük és megszoktuk Jancsó sajátos, szuggesztív stílusát E különbségeknél azonban — bármennyire fontosak is — lényegesebb a folyamatosság, a folytatás, vagyis az, hogy a Fényes szelek a megjelenítés formai azonosságaival és különbségeivel együtt sajátosan Jancsó-féle film, amelyet nem lehet összetéveszteni senki más rendező alkotásaival. Mi adja ezt a folyamatosságot? Elsősorban az a tény. hogy a Fényes szelek problematikája ugyanaz, mint a már említett három korábbié: o hatalom és az erőszak. Ez izgatta Jancsót a Szegénylegényekben, a Csillagosok, katonákban. a Csend és kiáltásban és változatlanul ez izgatja a Fényes szelekben is. De természetesen nem ugyanaz izgatja. A négy műben a hatalom más-más arcával találkozunk. Szinte az tűnik ki ebből. hogy Jancsó egy nagy összefüggő cikluson dolgozik, amelyben a történelem egy-egy fordulópontját, kiélezett szituációját tárgyként választva mondja el véleményét a hatalomról. Ez a problematika nem jelentéktelen. Senki mai embernek nem kell magyarázni, hogy a hatalom és az erőszak mennyire beleszól az ember életébe. Jancsó filmjeinek ez a problematika volt az ideológiai modellje és ez az alapja a Fényes szeleknek is. Ebben a művében is azt vizsgálja, hogyan működik a hatalomnak torzító, emberrontó vonása egy történelmileg hozzánk közelálló helyzetben. Az első kérdés tehát az, alkalmas-e arra a rendező állal választott történelmi szituáció, cselekményanyag, hogy erről a problematikáról érdemben beszélhessünk? A Fényes szelek cselekménye 1946—47-ben játszódik, hősei népi kollégisták, akik a hatalom átvételének és megszerzésének lendületével, energiájával vetik bele magukat a felszabadulás utáni új világba. Közülük aztán sokan megrészegednek a hatalomtól, korlátozhatatlannak tekintik magukat, s nem mindig cselekszenek helyesen. Ilyenek voltak-e a népi kollégisták? Igaz-e, amit róluk mond a film? Ha úgy vizsgálnánk a Fényes szeleket, hogy volt-e olyan népi kollégium, ahol mindaz, amit a filmben látunk, szó szerint megtörtént, nyilvánvalóan nem találnánk ilyet. De nemcsak a cselekmény szó szerinti azonossága hiányzik. hanem Jancsó más értelemben is módosít, előreszalad: szándékosan megnöveli a népi kollégisták hatalmát, hogy az alapproblémáról beszélhessen. A film úgy szól a népi kollégistákról, hogy az ő működésük, tevékenységük életanyagát összekapcsolja a hatalom problematikájával és ennek az utóbbinak teljesebb kifejtése érdekében nem mindig törekszik szó szerinti, naturális hűségre. Szellemében, a dolog lényegében azonban mégis igaza van: a népi kollégisták tevékenységében bizonyos fokon ténylegesen jelentkeztek a hatalom torzító vonásai. Bűnös dolog-e erről beszélni? Meghamisítjuk-e ezzel azt a kiemelkedően fontos szerepet, amit a népi kollégisták a felszabadulás után, a hatalom megragadásának éveiben betöltöttek? Beszennyezzük-e ezzel a forradalmi ifjúsági mozgalmat? Azt hiszem, semmiképpen. Egyrészt azért nem, mert amit a Fényes szelek ez ügyben mond, lényegében, szellemében igaz. Másrészt azért nem, mert ez a film nemcsak ezt mondja el a népi kollégistákról, hanem ezzel együtt arról a szépségről, lendületről, energiáról, fellendülésről is beszél, amely az ábrázolás teljességéhez elengedhetetlenül hozzátartozik. De van ez még tovább is. Tudjuk, hogy a hatalom veszedelmei korlátozással csökkenthetők. Az új Jancsófilm abban különbözik a többiektől, a korábbiaktól, hogy ezt a korlátozást lehetségesnek és kivihetőnek tartja, s ezért — bátran merem mondani — a Fényes szelek a legoptimistább és legreményteljesebb Jancsófilm. Ha visszaemlékszünk a Szegénylegényekre és a Csend és kiáltásra, tudhatjuk, hogy bennük a hatalom korlátozhatatlan tobzódása domborodott ki. A Csillagosok. katonákban Jancsó már különbséget tett hatalom és hatalom között, a fehérek terrorja és a vörösök „humánus" erőszaka között. Az a gondolat azonban, hogy van kitérés a hatalom lenyűgöző béklyóiból, tehát hogy lehetséges a megoldás, ilyen erőteljes hangsúllyal, mint itt. egyetlen Jancsófilmben sem szerepelt még. S ebben szól a film leginkább a mához. Azt az ellenvetést, hogy a Fényes szelek a népi kollégisták mozgalmát szimpla ürügynek tekinti a mai nyugati ifjúsági mozgalmak problémáinak felvetéséhez, nem lehet elfogadni. A Fényes szelek nem ezzel a külsőséges és más szempontból is vitatható szállal kapcsolódik a mához — noha tekintve, hogy ifjúsági mozgalomról szól, természetszerűleg ilyen vonatkozása is van — hanem abban, hogy egyrészt figyelmeztet — ismételten — a hatalom veszedelmeire, másrészt rámutat arra, hogy a korlátozás, vagy ha tetszik, az ellenőrzés, nem a bürokratikus ellenőrzés, mert Jancsó ennek veszedelmeiről is beszél, megoldhatja a hatalom problematikájának ördögi körét, sokak számára véglegesen reménytelennek tűnő ügyét. Lényegében ehhez a problematikához tartozik, hogy a felületes néző számára úgy tűnik, az emberi humánum, tisztességT^ecsületesség értékeit a kollégistákkal szembenálló papi gimnázium tanárai és növendékei képviselik. Itt azonban csak látszatról van szó. A növendékeknek ez a passzív magatartása visszahúzódás, a cselekvés felelősségének elhárítása; tehát egyáltalán nem rokonszenves magatartás. Különösképpen ha tudjuk, hogy ez történetileg sem egészen hiteles. Milyen magyarázatot adhat önmagának I ez a magatartás? Nyilván a humánum örök értékeinek védelmét és őrzését. De lehet idő, amikor az ilyen látszólagos védekező magatartás éppen a humánum tagadását jelenti. Abban a forradalmi időszakban, amelyben a film játszódik, amikor végeredményben arról van szó, hogy a nép, a tömeg a maga számára megszerezze ezeket az értékeket, a sáncok mögé húzódás passzávitása ennek a humánumnak a kiteljesítését akadályozta. A film azonban ebben a tekintetben nem teljes, és ez okoz körülötte sok-sok félreértést. Adós marad annak a ténynek az érzékeltetésével, hogy itt milyen tartalmú az indíték — s milyen a passzivitás. A klérus a haladás, a forradalom egyik legszívósabb ellenségének bizonyult, s nem ls volt tétlen. Ha csak megközelítően érzékeltetné a film a klérus valódi néphatalomellenes akcióit, sokkal érthetőbb, s erkölcsileg ma ts elfogadhatóbb lenne a kollégisták magatartása. Végeredményben tehát fényesek-e azok a szelek, amelyekről Jancsó beszél? Igen, fényesek, magasan szárnyalóak. Vállaljuk, mert zúgásában magunkra ismerhetünk. ökrös László Három nemzedék találkozója A kisteleki pártbizottság, a KISZ-bizottság és a községi tanács végrehajtó bizottságának képviselői meleg hangulatú találkozón vettek részt a községben élő 19-es veteránokkal. Az ünnepi találkozót Bálán Miklós, a pártbizottság titkára nyitotta meg. Meleg szavakkal köszöntötte az őszhajú, de még mindig fiatalos szívű munkásmozgalmi veteránokat, akik fegyvert fogtak a Magvar Tanácsköztársaság védelmére. Egy perces néma felállással tisztelegtek azok emlékének, akik már nincsenek az élők sorában. A veteránok felelevenítették élményeiket a felvidéki hadjárat, a tiszai harcok és a Tanácsköztársaság kisteleki eseményeivel kapcsolatban. A három nemzedék találkozója a Tanácsköztársaság közelgő 50. évfordulója jegyében zajlott le. Újra szabályozták a gépjárművezető-képzést és vizsgáztatást A kormány rendeletet hozott arról, hogy a gépjárművezetők képzésének módját és a gépjárművezetői vizsgát a közlekedés- és postaügyi miniszter szabályozza. A kormányrendelettel együtt jelent meg a Magyar Közlöny február 27-i számában a közlekedés- és postaügyi miniszter rendelete a gépjárművezető képzésről és vizsgáztatásról. Ezzel kapcsolatban a KPM autóközlekedési főosztályán a következő tájékoztatást adták: A mostani kormányrendelet a közlekedés- és postaügyi miniszter hatáskörébe utalja a gépjárművezetőképzés irányítását, amely eddig a Minisztertanács hatáskörébe tartozott. Az új jogszabály igen sok új vonást tartalmaz. Eddig másképpen képezték ki a hivatásos és másképpen a nemhivatásos gépkocsivezetőket. Ez azt eredményezte, hogy aki kenyérkeresetnek tekintette Képernyő Komédia a tetőn A „homo ludens" kedvenc színpadi figurája Gyárfás Miklósnak. Ezekben a hetekben megy Szegeden a Játszik a család, most péntek este a képernyőn is „játszó emberrel", játékos emberekkel találkoztunk. Komédiáztak a tetőn. Egy értelmiségi házaspár komédiázott, feltehetően tisztességesen felszerelt-berendezett villája tetőjén, kéményközeiben, csusszanó cserepeken. Feltehetően, gondoljuk, hiszen az effajta tévé-egyfelvonásosok Íratlan szabálya szerint a bemutatott egyetlen szituációhoz, egyetlen helyszínhez kapcsolódó rekvizitumokról a szereplők párbeszédéből alkothat képet a néző. így a feleség (Ruttkai Éva) és a férj (Latinovits Zoltán) dialógusából nem csupán házaséletük mindennapos közhelyeire, találkozásuk — tisztességgel csúfolódó szerelmük, szerelemmel élcelődő tisztességük — erkölcsi konzekvenciáira derül fény, hanem többek között arra is, mi mindent vihet el egy ügyes tolvaj lentről, a nyaralóból, míg ők, odafent, az élet mélységeiről diskurálnak. Érdekes, hogy az élet mélységeitől ezúttal is a férj került meszszebbre, miként a tetőről szemrevételezhető földszint is neki tűnik távolabb: szédül, megijed, fázik, ügyetlenkedik, nyűgösködik. A férfi kiszolgáltatott a nőnek és a jóisten képében tetőre merészkedő tolvajnak, a nő viszont úrrá lesz a teremtés koronáján, sőt magán a szélhámos „teremtőn" is. S miközben csendesen morfondíroznak, meghitt békességben, a néző lassanként behelyettesíti etikai definíciókkal az előtte felsejlő allegóriákat. így válik a játék kicsit komollyá, a komédia kicsit tragikomédiává. Gyárfás az ilyen szituációknak mestere. A rendező Keleti Márton pedig pompásan érzékeli a tragikomédia hangsúlyváltozásait. N. L a gépkocsivezetést, az alaposabb képzést nyert, jól lehet az úttesten, az országúton mindenkinek egyforma a felelőssége, s a bíróság előtt is minden gépkocsivezető egyformán felel az elkövetett hibáért. Ezután az alapképzést mindenki egyformán megkapja. A jövőben állásvállalási igazolást csak az a hivatásos gépkocsivezető kaphat, aki leteszi a gépjérműkezelői vizsgát is. Rendkívül fontos intézkedése a rendeletnek, hogy vezetési gyakorlatból csak az vizsgázhat, aki előzőleg a közlekedésrendészet vizsgatárgyából megfelelt — tehát ismeri a KRESZ-t. Az is nagyon fontos előírás, hogy a vezetési gyakorlati vizsgát átlagos forgalmi viszonyok között kell megtartani. Bár erről a rendelet nem szól, nyilvánvaló, hogy az oktatás színvonalának növekedésével egyidejűleg növelni kell az oktatás időtartamát is. A rendelet július 1-én lép hatályba. (MTI) Cigarettafogyasztás Európában a legtöbb cigarettát az angolok szívják. Minden felnőtt lakosra évi 2830 cigaretta jut. Anglia után Írország, Svájc és az NSZK következik. Világviszonylatban azonban az amerikaiak a legerősebb dohányosok. Ott az évi fogyasztás 3360 cigaretta. Épült: 1957—1969 Koncert a konzervatóriumban A Zeneművészeti Szakiskola nagytermében pénteken este elsőnek az Ifjúsági Ház kamarakórusa mutatkozott be. A rókusi ének—zene tagozatú általános iskola volt növendékeiből alakult leánykar mindenekelőtt csiszolt hangzásával szerzett élvezetes perceket. A szólamok, a zeneművek hangulatához alkalmazkodva, hangszíneik változatosságával — és fegyelmezett ritmussal — szolgálták az előadás összhangját. A színvonalas produkciókat Kalmár Ferencné tanította be és vezényelte, friss lendülettel. A Liszt Ferenc Zeneiskola Árusítással egybekötött, tavaszi hidegkonyhai és cukrászati bemutató a Tisza Étteremben 1969. március 3—4-én. Nyitva: 10—19 óráig. Reklám árak! Óriási választék! HUNGARHOTELS 40 főnyi vonószenekara igényes műsoróval megérdemelt sikert aratott. Stanics Béla igazgató érdeme az együttes technikai tudása, sima tónusa és a zenekari művek stílusának szinte hibátlan kivitelezése. Egyformán érvényesült pálcájának irányításával Haydn és Mozart kamaramuzsikája, valamint Sugár Rezső két nemes tematikájú darabja, amelyek hangszerelése a Kodály-iskola jellegzetességeit csillantja meg. A műsor befejezéseként a Rókusi általános iskola 45 főnyi gyermekkara énekelt kitűnő tanárának. Kalmár Ferencnének biztoskezű vezetésével. Az együttesnek dicséret jár a klasszikus többszólamúságban mutatott jártasságáért. A hangzás kiegyensúlyozott, a világos szövegmondás és zenei biztosság szembetűnő. A zongorakísétetet Papp Izabella tanár látta el színesen, teljes alkalmazkodással, de megállták helyüket az intézet hangszeres növendékei is. Szatmári Géza Rákóczi f er 2. (26.) A megyei párt- és tanácsházat nemigen kell bemutatni a szegedieknek. Nem sok ilyen reprezentatív középület akad az országban, különösképp nem vidéken. Ez a ház nem a régi idők „vármegyeházának" hangulatát árasztja. minden ízében mai, a miénk A Schöner Ervin Ybl-díjas építőművész által tervezett épület Szeged egyik nevezetessége. VASARNAP, 1969. MÁRCIUS 2. DÉLMAGYARORSZÁG 5