Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-15 / 62. szám

Tanácsköz­társasági emlékülés A Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és iroda­lomtudományi osztálya és irdalomtudományi intézete pénteken az Akadémián tu­dományos üléssel emlékezett meg a Tanácsköztársaság ju­bileumáról. Sőtér István akadémikus megnyitója után Ortutay Gyula akadémikus, osztálytitkár, Szabolcsi Mik­lós akadémiai levelező tag és József Farkas, az iroda­lomtudományok kandidátusa tartott előadást. A korszerű népművelés otthona Milyen lesz Szeged új művelődési háza? Az alagsorban és a máso- velödési központ egyszerűen helyet a fotóklub, az orosz dik emeleten még dolgoznak nagyobb kultúrházat jelent, és eszperantó nyelvklub, a az építők, de a földszinten Az épületben egyébként a Pedagógiai Társaság, a köz­és az első emeleten már Hazafias Népfront városi gazdászok, az orvosegyesület, megkezdte munkáját Szeged bizottságán kívül helyet ka- o jogász szövetség, a termé­új művelődési háza, a Ha- pott több tömegszervezet, a zafias Népfront városi bi- Nőtanács, az MSZBT és a zottsága és a városi tanács Vöröskereszt városi szerve­művelődésügyi osztályának zete is. közös irányítása alatt álló Vörösmarty utcai kultúrott- . A program hon. A művelődési központ­nak is nevezett hajdani di­ákkollégiumban tartottak már irodalmi estet, megala­kult a ház művészklubja; az újabban elterjedt elnevezés kialakítása Az irodalmi estnél és a művészklub megalakításá­szetjárók klubja, és itt kap helyet néhány szakkör, a honismereti, a mezőgazda­sági, a dzsessz, és a terve­zett szociológiai szakkör. Ezenkívül több műkedvelő csoport, kisegyüttes szerve­zését tervezi az új művelő­dési otthon. A kamarakórus és az irodalmi színpad rö­videsen munkához kezd, de mögött senki ne keressen nál a jövő szempontjából lé- terveznek ezenkívül egy hi­különleges tartalmat: mű- nyegesebb ^ fcmtosabb az vatá^ műv<^k kÖ2remű. A HÁROM VlDAM ÜRHAJÖS. Az Apollo—9 űrhajósai visszatérésük után a Guadalcanal repülőgép-anyahajó fe­délzetén. Balról jobbra: Russel Schweickart, Dávid Scott és James McDivitt. A Guadalcanal fedélzetén elvégzett első orvosi vizsgálatok szerint a három űrhajós jól állta a tíznapos űrutazás viszontagságait és jó egészségi állapot­ban van. Az űrhajósokra nehéz napok várnak: 12 napon át kell különböző orvosi vizsgálatoknak alávetniük ma­gukat és jelentéseket tenni az űrutazás különböző mo­mentumairól 41 millió holdon Van elég vetőmag Az országban több mint cérnából, az elmúlt évben négymillió hold vár tavaszi még hiánycikknek számító vetésre: a Dunántúl déli ré- fontos takarmánynövény vé­széin — a baranyai és a so- tőmagjából 1969-ben min­mogvi vidékeken —, vala- den igényt kielégítenek. Ed­mint az Alföld nagyobb te­rületein a nagyüzemek hoz­záláttak a munkához. A földbe kerülő vetőmag két­harmadát az Országos Vető­niagtermeltető és Ellátó Vál­dig 110 vagonnyi vetőmagot küldtek le a megrendelők­nek. Tavaszi árpából 450 va­gont szállítottak le és zab­ból is maradéktalanul át­vették a termelők az igényelt lalat biztosítja, amely azon- 170 vagonos mennyiséget. Ét­ban nincs monopolhelyzet- kezési és takarmányborsó­ben. Egész sor termelőszö- ból az elszállított vetőmag vetkezet, állami gazdaság és hetvenezer holdra elegendő. intézmény ta elő a amelyből eladásra is jut. házilag" állítót- Vörösheréből az elmúlt év­szaporítóanyagot, ben gyengébb volt a termés, s ez az idei vetőmag-ellátá­A vetőmagtermeltető vál- son is megérződik. A gazda­lalat tájékoztatása szerint az saf°k azonban — ahol erre ellátás megfelelő, az igények 95—98 százalékát ki tudják elégíteni. A vetőmag nagy többségét már át is vették az üzemek. Késik viszont a kül­földről érkező borsó-vető­magszállítmány, emiatt kell várakozniok a termelőknek. Jelentős készletek vannak lu­mód van — lucernával he­lyettesíthetik ezt a takar­mánynövényt. Az AGROTRÖSZT telepein a tavaszi munkákhoz szük­séges talajművelő eszközök­ből megfelelő készlet áll rendelkezésre. (MTI) Szakmai bemutató A MÉM Mezőgazdasági nyeit a tapasztalatok szerint Tervező Vállalata és a Szol- nem lehet kielégíteni egyféle noki Mezőgazdasági Gépjaví- vázszerkezettel. Az Agroterv tó Vállalat pénteken or- szakemberei ezért úgyne­szágos szakmai bemutatón vezett takaréküreges, vonó­ismertette az érdekelt szak- vas nélküli, kétcsuklós váz­emberekkel a könnyűpaneles szerkezetet terveztek és an­mezőgazdasági épületek új- nak alkalmazását javasol­fajta acélváz szerkeztét. A ják az építkező gazdaságok­mezőgazdaság építési igé- nak. a munka, amely a nagykö­zönség számára rejtetten és ködésével kialakítandó úgy­láthatatlanul folyik már nevezett felolvasó színpadot hosszabb idő óta: az új mű- ^ amely programját — a velődési ház programjának _ . , . . kialakítása. Erről beszélget- modern « dramákbo1 tünk Radnóti Tamással, a — elsősorban a tanuló fia­városi tanács művelődésügyi talság számára állítaná ősz­osztályának népművelési g^ csoportvezetőjével és Tóth­pál Józseffel, a kultúrotthon igazgatójával, aki tíz évi vásárhelyi könyvtároskodás után — a megyei könyvtár­ban dolgozott — jött Sze­gedre. A beszélgetésből minde­nekelőtt kiderült, az új mű­velődési házra azért szükség, mert Szeged ilyen tekintetben a megyei jogú ._..... . . városoktól messze elmaradt, különösen a szabadegyetemi Meglevő művelődési ottho- formák, továbbá a közélet naink alkalmatlanok a kor- aktuális problémáiról ren­Dinamikusabb szellemi élet Mindezeken felül a kultú­ra új szegedi otthonában van természetszerűleg helyet kap majd az ismeretterjesztés, szerű népművelésre, különö­sen az úgynevezett kiscso­portos formák, a klubfoglal­kozások kialakításában és fejlesztésében. Egyetlen adat arra, hogy az új művelődési ház ilyen értelemben milyen változást jelent: az alagsori népfrontklubot nem számít­va, az építkezések befejezé­se után 11 klubhelyisége lesz, természetesen az otthon egyéb szobáin és termem, a foiyóiratotvasón, a tanács­kozótermen, a hangverseny­termen, az előadótermen, a kis előadótermen és a szer­táron kívül. Szeged népmű­velését tehát az új kultúr­otthon — a népfrontklubbal együtt — 18 új helyiséggel gyarapítja! Nyilvánvaló, hogy ez új fejlődés, fellendü­lés forrása lehet. Klubok és műkedvelők A helyiségek nagyrészét — elsősorban a nagyobb ter­meket, előadókat — az új művelődési ház a Hazafias Népfronttal és a többi tö­megszervezettel együtt kö­zösen használja. De a kor­szerű népművelés szempont­jából olyan nagyon fontos klubok szinte teljes egészük­ben a művelődési otthon cél­jait szolgálják. Mi lesz ezekben? A már emiitett művészklubon kívül itt kap dezett vitaestek, ankétok, író-olvasó találkozók. Ezek közül már az első, Erdedi Ferenc előadása — a nép­frontklub április első napjai­ban tartandó megnyitása al­kalmából — Szeged szellemi karakteréről, kiemelkedően nagy érdeklődésre tarthat számot. Mindent összevetve: az új művelődési ház vezetői arra törekszenek, hogy izgalmas, vonzó programok kialakítá­sával Szeged szellemi életé­nek dinamikusabbá válásá­hoz a maguk eszközeivel minél nagyobb mértékben hozzá j áruljanak. Ö. L. Március 15. A z apró vonalkákból összeálló kőnyomatos rajz — „egykorú" képe egy 1898-ban kiadott albumnak — stílusos környezetben mutatja be az 1848-as március 15. legismertebb jelenetét: a „Talpra magyar"-t szavaló Petőfi meg az őt hallgató tömeg két közönséges rendőrbot pontos másolata között látható. Akárcsak a szálfaegyenes katonák, úgy állnak ott a sebszakító kiszögelésekkel, csont­törő faragásokkal bőven ellátott hatósági szerszámok; a sár­ga albumlap közepén kezét emelgető költő rebelliskedését vigyázva. Akarva-akaratlanul szimbólumnak kell látnunk ezt a — talán véletlenül összeállt — képegyüttest, 121 évvel ez­előtt történtek szimbólumának. Mert így, pontosan így fu­tottak végig az egymást oly sebesen követő forradalmi na­pok: a mind lázasabb nekibuzdulásokkal, de olyanokkal, amelyek megbéklyózására egyre sűrűbb sorokba tömörül­tek a határokon inneni és a határokon túli reakciós erők. A tragikus kettőség jellemezte a magyar 48-at. A for­radalmi erőknek szinte az extázisig fokozódó elszántsága, harci kedvé, ugyanakkor az az ugyancsak — mondhatni — példa nélkül álló összefogás, amelyre a megriasztott ellen­ség kényszerült. Tragikus volt ez a gyors és sok vérrel járó pólusra­bomlás, de éppen tragikumában oly felemelő. Akár a for­radalom első napjaira gondolunk, akár a később következő dicsőséges szabadságharc eseményeit idézzük fel, minden kis epizódból a rabság gyűlöletének, a gyűlölet nevében vállalt küzdelemnek szép példái fénylenek felénk. A legszebb példát mindenképpen a „közönséges rendőr­botokkal" nemcsak a kőnyomatos rajzokon, de fiatal éle­tének utolsó szakaszában is joggal őrzött Petőfi adta. Ha valaki, hát akkor ő elegendő okkal lett a 121 évvel ezelőtt kigyúlt, majd éppen legszebb lángjaiban kioltott forradalmi harc jelképévé, legendás alakjává. Nem ok nélkül való, hogy az ő, erejükben, szépségükben mit sem vesztett ver­sei hangozttak fel annyiszor az ötven évvel ezelőtti forra­dalmi napokban, a Magyar Tanácsköztársaság idején, s hogy a jövőre negyedszázados felszabadulásunk köszöntése sem lehet soha teljes Petőfi szava nélkül. A költőre, a legszebb virágzásába most 121 éve eljutott életművére s a későbbi mozgalmas napokra különösen fi­ataljaink emlékeznek majd gyakran, hiszen — miként az elmúlt években, úgy az idén is — március 15-én megkez­dődnek a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvényei, ame­lyek illő alkalmat adnak a tisztelgésre. Irodalmi estek ren­dezése, kiállítások bemutatása, művészeti vetélkedők tar­tása mind-mind fontos programpontként szerepel a márciusi ünnepre és a későbbi jeles évfordulóinkra emlékező Forra­dalmi Ifjúsági Napok műsorában. A legfiatalabbak, az úttörők számára ugyancsak emlé­kezetes lesz a hármas tavaszi ünnep, hiszen — miként idő­sebb társaik, a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai — úgy ők is az emlékidézés számot formáját választhatják. A forradalom lángjai mozgalom — amely népünk nemes hagyományainak ápolását tűzte ki célul — jó keretet biz­tosít ehhez. M árcius ünnepe s a belőle sarjadt forradalmi napok így méltóképpen élnek tovább az ifjabb nemzedék­ben, amely jól tudja, hogy a jeles dátumoknak kö­szöneti megváltozott, szebbre, jobbra fordult életét. A. L. Megkezdődtek a forradalmi ifjúsági napok A KISZ Szeged városi bi­zottsága és a Hazafias Nép­front Szeged városi bizott­sága rendezésében, csü­törtökön délután a Móra Ferenc Művelődési Otthon­ban megrendezett nagygyű­léssel kezdetét vette a for­radalmi ifjúsági naf>ok idei rendezvény-sorozata. A 121 évvel ezelőtti forra­dalom napjainak, az 1919-es Tanácsköztársaság emléké­nek és felszabadulásunk kö­zelgő, 24. évfordulójának egyaránt tisztelgő ünnepsé­get Hevér László, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára nyitotta meg. Üd­vözölte az elnökség tagjait, köztük Bódi Lászlót, a Sze­ged városi párt-végrehajtó­bizottság tagját, országgyű­lési képviselőt, Papp Gyu­nya Néhány meglepetéssel, bá­tor, újszerű színpadképpel várja nyáron a szegedi sza­badtéri játékokon debütáló Carmen a közönségét. Erról beszélt a sajtó képviselői­nek Varga Mátyás Kossuth­díjas díszlettervező, Bizet operájának színpad raállí tó­ja tegnap délben dr. Tari János igazgatói szobájában, miközben bemutatták a négy felvonás színpadképeik A tervező elmondta, mi­lyen nehézségekkel kellett számolni a templomi kör­nyezet és az opera jellege közti ellentmondás feloldá­sára. A színre fehér alaptó­nusú kisvárosi környezet ke­rül, balról (a Dömötör to­ronynál) kap helyet az ör- elemet (például zongorát) ség, jobbról a dohánygyár, tőle kissé beljebb az aréna 16 méteres oldalfala látható. A díszlet merészen új elkép­zeléseit igazán a csempész­tanya berendezése mutatja. A sziklás vidéktől el kellett tekinteni, hiszen a néhány méteres kövek groteszk lát­ványa a Dóm előtt eléggé szerencsétlen — így ide a csempészek raktára: ládák, gerendák, zsákok dzsungel­je, tehát zárt tér kerül. Varga Mátyás sikeresnek hiszi az átállítást, az egész konstrukcióban ennek a megoldásnak örül a legjob­ban, s hozzátette: a korcs­mai jelenetben is több új kíván szerepeltetni. így a Carmen, ha méreteiben ta­lán nem is, hatásában fel­tétlenül nagyobb lesz a tavalyi Aidánál, mert négy szinterén a kórust orató­riumszerűen, szemléletesen lehet majd mozgatni. A ne­gyedik felvonás színpadképe — zászlókkal, plakátokkal teletűzdelve — impozáns lát­ványt. az opera látványele­meinek tetőpontját ígéri. N. I. lát, a Szeged rn. j. Városi Tanács vb elnökhelyettesét és Hofgesang Pétert, a Ha­zafias Népfront Szeged vá­rosi bizottságának titkárát. Az ifjúsági nagygyűlésen Farkas István, a KISZ Sze­ged városi végrehajtóbizott­ságának tagja mondott be­szédet, amelynek bevezető szavai a forradalmi ifjúsági napok hármas évfordulójára emlékeztettek. A haladó ha­gyományokhoz való kötődés nem hátranézést jelent, ha­nem alkalmat ad erő- és ta­pasztalat gyűjtéséhez az új harcokhoz — mondotta. A márciusi forradalomról megállapította: a forradalmi republikánusok a Habsburg gyarmati uralom felszámolá­sát csak első lépésnek te­kintették. Szét akarták zúz­ni a feudális földbirtokokat, földet akartak adni a pa­rasztnak. Forradalmárok voltak ... Az ünnepi beszéd után művészeti műsor követke­zett. Felléptek: Réti Csaba, a Szegedi Nemzeti Színház művésze, Horváth Péter, Klim Antal és Botás Má­ria, az Ifjúsági Ház Balázs Béla irodalmi színpadának tagjai, valamint a Tömör­kény István Gimnázium kó­rusa, Mihálka György ve­zényletével. A. L. SZOMBAT, 1969. MÁRCIUS 15. DÉLMAGYARORSZÁG - 3

Next

/
Thumbnails
Contents